Az ünnepélyes megnyitásra 1999. március 15-én került sor. Néhai Kárpáti Zoltán ötlete alapján indult a múzeum szervezése, a befejezést pedig két történelem szakos pedagógus végezte. A gyűjtemény a palóc kultúra jegyeit tükrözi. A tárlat több részre oszlik: kiállítóterem (földművelés eszközei, szövés fonás kellékei, a polgári szoba és egy régi iskola részlete), egy palóckonyha és egy tiszta szoba.

Szemtanúi lehetnek, amint egy sárcsomóból gondos kezek munkájával gyönyörű tárgyak kelnek életre. Itt egy helyen lehet megtalálni a népi iparművészet remekeit és a mai ízlést tükröző használati tárgyakat. Lehetőség van helyszíni vásárlásra, valamint előzetes bejelentkezés után látogatócsoportoknak bemutató tartására. Kiránduló gyerekcsoportoknak kerámia foglalkozást is tartunk, ha igénylik.

A magyar kocsizás emlékei: hintók, lovasszánok, öltözetek.A Károlyi-birtok másik egyedülálló épülete az ún. Cifra Istálló, melyet 1880-ban gróf Károlyi György építtetett. A nagyhatalmú, dúsgazdag mágnás párját ritkító, szinte hivalkodóan fényűző istállót akart, olyat, amelyik méltó az Ybl Miklós tervei alapján készült fürdőtelepi kastélyhoz. A Cifra Istálló ma Kocsimúzeumként működik, ahová, ha belép az ember, egészen a századelőig visszapereg vele az idő. Találhatunk itt: hajtószánt, városi szánt, "Eszterházy-kocsit", vadászkocsit, konflist, fiakert. S itt van az a négykerekű hintó is, melyen hajdan ifjú nagyapáink, dédapáink kocsikáztak - itt van felújítva, fényesen, újabb utasokra várva...

yűjteményünk 1983-tól állandó kiállításként üzemel Mátrafüreden. Kiállítóhelyeink változtak, de már több mint 10 éve állandó helyen tekinthető meg, a Mátrafüredi régi általános iskolában, a Pálosvörösmarti út 2 sz. alatt. A gyűjtemény anyagát Szakács Józsefné ( Mészáros Magda ) kezdte gyűjteni 50 évvel ezelőtt. A Palócföldet bejárva darabról-darabra vásárolta össze a régi hímzéseket, lakástextileket, viseleti darabokat. A lakástextileken talált gazdag hímzésvilágot föl is dolgozta, sok munkája zsűrizett országos pályázatokon díjazott alkotássá vált. Munkája elismeréseként megkapta a Népi iparművész címet. Gyűjtőszenvedélye nemsokára átragadt az unokájára Lovászné Juhász Ritára is, aki textiltervezőnek tanult. A palóc-viseletek feldolgozását tűzte ki céljául. Országos pályázatokra, kiállításokra adta be ruháit, ahol díjakat nyert. 1987-ben megkapta a Népi iparművész címet, 1999-ben pedig a " Népművészet Ifjú Mestere" kitüntetést. Viseleti ruhái tervezésénél arra törekszik, hogy a népi hagyományok átörökítésével, szép ma is hordható darabok keletkezzenek.

A hagyomány szerint a XVIII. század végén épült a táblatelken a fésűs beépítésű, vertfalu zsúpfedeles ház. Hajdani ágasfás-szelemenes tetőszékét 1870 körül alakították át szarufás torokgerendára. Utcai homlokzatán két szalagkeretes ablak, valamint keskeny, cserép vízvezető található, melyet a két vízvezető gerenda vége tart, farkasfog mintával, fűrészelt deszkával. A ház udvari homlokzata háromtengelyes: a kamra, pitvar és ház (szoba) nyílásaival. A kamrán apró ablak látható, üveg nélkül, gallyal befonva, a ház ablakán négyszöges, bújtatott rács, középen vasrózsával. A ház jelenlegi berendezése a századfordulót idézi, bemutatva a zsellérek mindennapi életét.

56 cm-es méretű babákon több mint 560 rend ruha tekinthető meg. Elsősorban a Kárpát-medence területéről származnak, de lelkes adakozók, diplomaták jóvoltából a Föld több mint 60 országának jellegzetes népviselete is kiállításra került itt 218 db babán bemutatva. Érdemes megtekinteni az épületben látható helytörténeti gyűjteményt és az itt élők tárgyi kultúráját. Azt akarjuk, hogy a Faluházban tett látogatásuk után maradandó élmlényekkel telve térjenek haza. Hasznos időtöltést, kellmes időtöltést kívánunk minden kedves látogatónkank! Legyen a vendégünk!

A múzeum gyűjteményében főként néprajzi és történeti anyagok találhatók. Néprajzi anyagának legjelentősebb darabjai a pásztorkodás emlékei, a kunsági festett bútorok és a karcagi kerámiák. Az állandó kiállítás Györffy István néprajzkutató legszebb könyvének a címét viseli: Nagykunsági Krónika. Láthatjuk a táj gazdálkodását, a szilaj állattartást, a pitarólas tanyát, a paraszti életet az ármentesítések előtti időszakban, a kunsági ember gazdag eszközkészletét. Külön kiállítás mutatja be a híres néprajzkutató tevékenységét. A város és a Nagykunság történetére vonatkozó anyag legféltettebb darabja az 1745-ből származó karcagi földkönyv.

Egy módos gazda 1892-ben épült, hatoszlopos, hagyományos berendezésű lakásában nyílt meg 1994-ben a Jász-ház. Az itt rendezett tárlaton jászárokszállási születésű színészek emléktárlata is látható. A népművészet jellegzetes darabja a jászsági suba, ami Jászárokszállásról... Egy módos gazda 1892-ben épült, hatoszlopos, hagyományos berendezésű lakásában nyílt meg 1994-ben a Jász-ház. Az itt rendezett tárlaton jászárokszállási születésű színészek emléktárlata is látható. A népművészet jellegzetes darabja a jászsági suba, ami Jászárokszállásról származik. Ennek sajátossága, hogy 12-16 darab fehérített juhbőrből készült, ujjatlan, kerek alapú, palástszerű férfi ruhadarab. A díszítés hangsúlyos részei a válltányérok, ezen kívül díszítették az elejét, a kereszt- és a szálirhát (a bőrök összevarrását letakaró vékony bőrrátétet), valamint az alját makkvirágokkal. A településen még ma is él a nagy múltú hímzéskultúra - toledós hímzés, szőnyegszövés -, de mára már letűnt a virágzó háziipari tevékenység. Néhény név a jászárokszállási születésű színészek közül: Görbe János, Kaszab Anna, Pethes Imre, Jász Faragó Sándor és neje.

A lovasmúzeumban a bábolnai lótenyésztés történetét mutatjuk be különböző emléktárgyak segítségével. Többek között iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok és különböző használati tárgyak, oklevelek kerültek kiállításra. Ezek az emlékek, emléktárgyak mindegyike mesél. Mesél a múltról, arról a több mint 200 esztendőről, amely az alapítás óta eltelt. Mesélnek az eseményekről, a híres lovakról és lovasokról, mindazokról, akik munkájukkal, tevékenységükkel és teljesítményükkel hírnevet, megbecsülést szereztek Bábolnának az országhatáron belül és azon túl is.

A Világörökség részét képező hollókői Ófalu védett népi építészeti együttese hitelesen idézi fel a 20. század eleji palóc település képét. Központjában, a templommal átellenben álló egykori lakóház 1964 óta múzeum.