Kulturális örökség
álinkafőzdénkben 2003. óta várjuk látogatóinkat a Békés-Pálinka Megállóhelyen (erre ha rákattint, akkor átvisz az oldalára). A megnövekvő látogatói forgalom viszont szükségessé tette egy nagyobb és korszerűbb kóstoló és bemutatóhely létrehozását. Békés belvárosában található az a régi műemlék épület, melyben létrehoztuk a Békési Szilvapálinka Centrumot (BPC). Hitvallásunk: Újrateremteni azt a közösségi érzést, amit egykoron a pálinkafőzés jelentett az emberek számára. A BPC modern értelemben véve szolgáltatóház, egy érzés megvalósítása, közösségi hely, ahol a pálinka van a centrumban. A hely magába foglal mindent, ami a pálinkához kell. A Békési Szilvapálinka út egyik fő állomásaként épített létesítmény tervezésekor nagy hangsúlyt helyeztünk, arra hogy a pálinka iránt érdeklődők egy komplex szolgáltatást kapjanak. A BPC-ben közel 200 féle pálinka kóstolható meg, saját maga főzheti meg pálinkáját, majd tárolhatja pálinka trezorunkban. Konferenciák, összejövetelek, kulturális rendezvények és szakmai továbbképzések megtartására is alkalmas helyszín. A gyermekkel érkezőket játszószobával várjuk. Éttermünkben a gasztronómiára vágyókat is várjuk hagyományos helyi ételekkel. Csoportokat és baráti társaságokat is szívesen látunk. Egyéni igényeket is nagyon szívesen teljesítünk, amennyiben van rá lehetőségünk. Reméljük, hogy Önt is hamarosan látogatóink közt tudhatjuk!
Kulturális örökség
A Villányi Bormúzeum egész évben nyitott ajtóval várja azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni a Villány- Siklósi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit. Mindemellett borkóstoláson vehetnék részt ill. borvásárlásra is lehetőség is lehetőség nyílik
Kulturális örökség
A múzeum kétféle malmot mutat be. A visszaállított orfűi vízimalom nem csupán múzeum, hanem az ország egyetlen működési engedéllyel rendelkező patakmalma. A szárazmalom monumentális járgánykerekét egykoron állatok hajtották, az olajütő hatalmas présgerendái még ma is valósághűen szemléltetik hogyan préselték annak idején az olajat. Kenyérsütési bemutatóinkon elleshetik a kenyérdagasztás hagyományos fogásait és a kemencében sütés fortélyait. A nyári sütő-sulikban gyerekek és felnőttek egyaránt kipróbálhatják tudásukat. Augusztus 20-án évek óta hagyományosan a malomnál szenteljük az Új Kenyeret. A Malom Pincében elidőzhet egy jó pohár Pécsi Cirfandli mellett, vagy kávé-különlegességeinktől újult erőre kapva folytathatja útját a malmoktól induló Vízfő-tanösvényen. Kínálunk még egészséges és bio-portékákat is, amelyekből évről évre szélesedik a választék. Az egykori molnárház ma az Orfűi Kézműves Egyesület alkotó-és kiállítóhelye. A Malommúzeum így sokszor kézműves táborok, foglalkozások helyszíne is. A fentiekről részletesebben az egyes menü pontok alatt olvashat. Amennyiben kérdése van, ne habozzon felkeresni bennünket elérhetőségeinken.
Kulturális örökség
Kiállításunk létrejöttét az a magángyűjtői felajánlás indította, melynek révén mintegy 150 darab XIX-XX. századi óbányai fazekasedényt kap községünk, amennyiben gondoskodik annak megfelelő elhelyezéséről, látogathatóságáról. Egyesületünk vállalta mindezt, s a község egyik középületében 1997. július 5-én megnyitottuk kiállításunkat. Szakmai segítségünkre volt Lantosné Dr. Imre Mária néprajzkutató, aki a témakör szakértője. A kiállítás esztétikus megjelenésében Bátori László faműves segített. Egyesületünk tevékenységét sokan támogatták pályázatok és egyéni felajánlások révén egyaránt.
Kulturális örökség
A régi tűzoltószertár épülete ma helytörténeti kiállításnak ad otthont, amely a település lakóinak portáiról összegyűjtött néprajzi tárgyakat, mezőgazdasági használati eszközöket, malomkövet, gipszstukkó díszeket stb. mutat be.
Kulturális örökség
Bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben a még mindig dolgozó Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben, ma unokája, Auth Andor, a Népművészet Ifjú Mestere viszi tovább a mesterséget. A... Bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben a mégmindig dolgozó Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben, maunokája, Auth Andor, a Népművészet Ifjú Mestere viszi tovább a mesterséget. Alátogatók szakszerű vezetésük mellett, az eszközöket - és az épp zajló munkát -megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik. Az első helyiségben láthatóa pamutanyagot főző üst, a hengeres, folyékony keményítőt felvivő gép, aszárító- és simítóberendezés. Külön terem a mintázásé - a közel félezer(!)nyomódúc közül a legtöbb 100 év körüli, de vannak 150-160 évesek, és olyanokis, melyeket Sárdi mester készített. A másik három műhelyrészben 1886-os, améterárukhoz szükséges, eredetileg gőzmeghajtású mintázó- és szintén 120 évkörüli mángorlógép, a három méter mély festőkád, a szárító és mosóberendezések,mángorlók láthatók. A kézműves termékekből a kis üzletben vásárolni is lehet,kaphatók itt például terítők, kötények, ingek, szoknyák...
Kulturális örökség
A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát területének termeléstörténete tekinthető meg Békáspusztán, a hajdani Montenuovo-uradalom gazdasági központjában. A volt méntelepi istállók egy részében alakították ki az országosan is elismert agrártörténeti kiállítást.
Kulturális örökség
Alig egy évtizede újabb, ugyancsak európai hírű nevezetességgel gazdagodott a falu: a Németországban élő dr. Nienhaus Rózsa magángyűjtő jóvoltából háromezer művészileg megmunkált tojás került Zengővárkonyba. Ez képezi a 2000-ben megnyílt Míves Tojás Múzeum gyűjteményének fő részét. A tojást alapul vevő művészi alkotások állandó kiállításon tekinthetők meg. A tárlókban alkotónként és tájegységenként rendezték el a tojásokat, amelyek tizenkilenc ország művészetét mutatják be. A Kárpát-medence, valamint Európa más részeinek tojásdíszítő művészete mellett számos alkotás Kína, India, Izrael és Indonézia hagyományaiba avat be. A múzeumba látogatók a tojásfestésen kívül olyan különleges művészi technikákkal is megismerkedhetnek, mint például a batikolás, a drótozás vagy éppen a tojáspatkolás. A mintegy harmincféle eljárással készült alkotás között találni horgolt, viaszlevonatos, karcolt, maratott vagy éppen szalmarátétes tojást is.
Kulturális örökség
A Porcelán Múzeum épülete önmagában is érdekes látványosság, hiszen Mondok Tamás és Rákosi Ferenc Ybl-díjas építészek tervezték. 1981-ben, a hollóházi kerámiaipari tevékenység kezdetének 150. évfordulóján nyílt meg azzal a céllal, hogy bemutassa a nagyközönségnek mindazt az iparművészeti értéket, ami a hollóházi ipar 225 éve alatt keletkezett. Hollóházi porcelán A porcelánmúzeum építéséhez anyagi támogatást az akkori felügyeleti szerv, a Finomkerámiai Művek (FIM) biztosított. Az épület különlegesen megerősített alapokon 4-5 méter mélységű vasbeton cölöpökön áll, biztosítva a stabilitást a helyi földmozgások ellen. Maga az épület monolit vasbeton szerkezettel épült. Az egységes és természetes megvilágítást hőszigetelt termoplán üvegből készült tetőszerkezet biztosítja.
Kulturális örökség
A Matyó Múzeum - melynek fő feladata a népművészeti és népviseleti anyag összegyűjtése, feldolgozása, valamint időszakos kiállításokon való bemutatása - 1952-ben alakult, a volt Korona Vendéglő és Szálloda első emeletén. A matyó népviselet történetét és a hímzés fejlődését bemutató kiállítása 1953. július 26-án nyílt meg. A múzeum 1962-ben került a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatósághoz. Jelenlegi helyére 1964-ben költözött. A múzeum gyűjteményeinek jelentős részét a viseletek, hímzések, szőttesek képezik^ valamint megtalálhatóak benne a paraszti élet eszközei, bútorai, cserépedényei is. Jelenlegi állandó kiállítása - mely gazdag válogatást nyújt a múzeum gyűjteményeibből - 1975-ben készült "Matyó élet - Ünnepek és hétköznapok" címmel, Fügedi Márta forgatókönyve alapján.
Kulturális örökség
A Tokaji Múzeum a város főterén álló, egykoron Tokajban élt görög borkereskedő, 1790-ben épült, családi háza. A korabeli falfestéssel díszített, felújított műemlékházban minden szinten újabb és újabb kiállítás várja az érdeklődőt, pincétől a padlásig. Állandó kiállítások: Tokaj szőleje és bora, Béres Béla egyházművészeti gyűjteménye, Szabadtéri kőtár, Pincemúzeum. Az épület földszintjén, a rekonstruált görög kávézóban és boszaküzletben várjuk a vendégeket borkóstolóval, filmvetítéssel.
Kulturális örökség
múzeumban az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüstökkel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő. A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal, melynek 10 gyermekéből házasságok útján egy nagy, kiterjedt család jött létre, s melynek tagjai alapították a Telkibányai és a Hollóházi porcelángyárat.
Kulturális örökség
A műemlék-épületet kb. a XIX. század elején a városfal egyik tornyából alakították ki. Az épület népies barokk stílusban épült. A Kékfestőház Múzeumban található tárgyak bemutatják a hazánkban elterjedt kékfestő mesterség régi eszközanyagát.
Kulturális örökség
Egy nyertes pályázat eredményeként 2007 augusztusában a község központjában a Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza került átadásra. Az intézmény azon túl, hogy bemutatja hegyaljai szőlészeti szerszámokat és színvonalas kiállítótérrel rendelkezik, konferencia teremnek is helyet ad.
Kulturális örökség
Dr. Kiss Miklós dédestapolcsányi állatorvos keménycserép-gyűjteménye kb. 2 ezer darabból áll, de érdeklődése - és így a lakásán berendezett tárlat - kiterjed a paraszti élet tárgyi emlékeire is. Dr. Kiss Miklós 1967-től gyűjti a kőedénygyárak termékeit. A gyűjteménynek mintegy fele bélapátfalvai, de van Hollóházáról, Telkibányáról, Miskolcról, Városlődről és Farkaslyukból. Bejelentkezéssel látogatható!
