Békés

Információk
Értékelések

Békés | Megyék

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Békés megye ezerarcú, rengeteg lehetőséget kínál a látogatóknak. A megye nyugati részét, a Hármas-Kőrösök vidékét a „természet múzeumának” is nevezik. A rendkívül gazdag természeti értékekkel rendelkező, festői szépségű vidéken a Hármas-Kőrös és holtágai, a Kőrös-Maros nemzeti Park, a szarvasi Arborétum és a gyógyfürdők is sok pihenőt vonzanak, de a holtágak vadregényes tájai nagyszerű kikapcsolódást ígérnek az aktív turizmus kedvelőinek is. Szarvason található a történelmi Magyarország közepe, amely immár történelmi emlékhely. A közép-Békési térség gyógyvizeiről, történelmi- és kulturális értékeiről nevezetes. A megye északi részén található Sárrét lápos, mocsaras vidék védett növény, madár-, állatvilága a természetjárók igazi paradicsoma. Orosháza és környéke az egykori napsugaras házak birodalma, ma leginkább Gyopárosfürdőről és gyógyvizéről ismert. A Békési-háton elhelyezkedő területen négy országos jelentőségű védett terület is található. A megye délkeleti részén fekvő Maroshát kivételes szépségű pusztai tájadottságain kívül gyógyhatású termálvizei miatt kedvelt.
Békés megye nem csak természeti szépségeiről, gyógyvizeiről és gasztronómiájáról nevezetes. Mindenki hallott a kondorosi betyárok legendájáról, amelynek megszületését a 19. század közepére teszik. Ekkoriban előszeretettel látogatták a helyi csárdát a betyárok, akiknek a környék többször is egérutat biztosított az őket üldöző hatóságok elől. A kondorosi csárda leghíresebb vendége maga Rózsa Sándor volt, aki a század második felében többször is megfordult Kondoroson.
2010 óta Kondoros díszpolgára Oszter Sándor színművész, akiről köztudott, hogy éppen a nagyhírű betyár, Rózsa Sándor megformázása hozta el neki az országos hírnevet annak idején. A színész azóta a kondorosi Betyármúzeumnak adományozott négy olyan tárgyat, amelyeknek fontos szerepük volt a filmben. Ilyen volt a csikóbőrös kulacs, a szike, ami a derekát fogta össze a hosszú lovaglásoknál, az ősi magyar motívumokkal díszített rézveretes nyelű fokos és a bugylibicska, amely a legenda szerint valóban Rózsa Sándoré volt. Hogy miért döntött úgy, hogy a filmtörténeti szempontból és személyes kötődését tekintve egyaránt becses tárgyakat a kondorosi helytörténeti múzeumnak ajándékozza?
„A filmben használt korabeli tárgyak valóban becsesek számomra, az otthonomban azonban csak kevesen láthatják azokat. A csárda épületében viszont nagyon sokan megnézhetik, éppen ezért döntöttem úgy, hogy mintegy örökségként Kondorosnak ajándékozom a betyárvilág tárgyi emlékeit” – nyilatkozta a művész.
Békés megye nevezetes kitűnő ételeiről és italairól, ezért nem véletlen, hogy minden évben tíz nagy gasztronómiai fesztivál várja az idelátogatókat. A Békéscsabai Jókai Színházban is játszó Oszter Sándor azt mondja: bár országosan is ismertek, azért szeretné felhívni mindenki figyelmét a Kondorosi Betyárnapokra, a Csabai Kolbászfesztiválra, a Gyomaendrődi Sajt- és Túrófesztiválra, a Szarvasi Szilvanapra, a Gyomaendrődi Halfőző Versenyre vagy a Csabai Sörfesztiválra és Csülökparádéra.

Aktív turizmus

Gyulai vár |

Gyula

és között

A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14–15. században épült gótikusstílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. A gyulai vár a mai Gyula város belvárosában fekszik, egy viszonylag kiemelkedő területen. A vár környékén mélyebb fekvésű részek vannak, ahol ma csónakázótó terül el. A középkorban a környék mocsaras volt, a várat főként a Körösök ágai, mélységes lápjai oltalmazták. Mivel kő a környéken nem volt található, ezért téglából építették fel a várat. Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A várkert emellett sok vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is. A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol - Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon - címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó-és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására. A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében. A vár falai között 1964 óta működik nyaranként szabadtéri előadások helyszíneként a Gyulai Várszínház. A várjátékok kezdeményezője, majd tíz éven át művészeti vezetője Miszlay István volt. 1965-től folyamatosan alakította ki a koncepciót, hogy Gyula legyen a magyar történelmi dráma fóruma. 1974-től, Sík Ferenc vezetése alatt előbb a kortárs szerzők történelmi játékaira koncentráltak,[3] majd a 90-es évektől a zene is szerepet kapott, később pedig, 1995-ben Gedeon József által bővült nemzetközivé a programok sora. A várszínpad mellett a vár melletti tószínpad, a Kossuth Lajos utcában található kamaraszínház és a belvárosi Göndöcs-kertben található vigadó is rendezvényhelyszínként szolgál.

részletek

A Fekete- és Fehér-Körős vidéke

Doboz

MEGKÖZELÍTÉS
Vasúttal Békéscsabán át a Gyula–Nagyszalonta, Püspökladány–Vésztő–Kötegyán–Gyula vonalon érhető el a gyulai Várkert. Autóval-busszal a 44-es, a 46-os vagy a 47-es főúton Békéscsabán keresztül érhető el.

ÚTVONAL
A Mályvád 55 ( ) és 40 ( ) teljesítménytúrák útvonalán Gyula–Gyulavári–Mályvád– Városerdő–Gyula, illetve Gyula–Szanazug–Doboz–Gyula település. Gyula fürdőváros rengeteg látnivalója mellett a környezet természeti értékeit fedezhetjük föl keleti és északi környezetének bejárásával. A vasútállomástól induló vezet a városközpontba. A Várkerten át a Fehér-Körös felé a gáton az immár és jelű utakon a duzzasztómű mellett haladva híd vezet át Gyulaváriba. Az Almássy-kastélytól Dénesmajor irányában haladva átkelünk a vésztározó gátján a Török- és a Mályvádierdőbe. Az 1000. védett terület „Bányaréti őstölgyes”-től nyugatra fordulva vaddisznó, gímszarvas, őz mellett dámvadat láthatunk, gombás-gyógynövényes tisztásokat. A Fekete-Körös gátján Városerdő üdülőhelyre érünk, partfürdő és sportpályák, étkező- és szálláshelyek várnak. Innen a Mályvád 40 jutunk vissza Gyulára. Másnap a Kettős- Körös összefolyását, a 6 km-re lévő Szanazug strandját keressük föl, komppal átmenve az üdülőtelepülés ismerkedhetünk a holtágszabdalta erdőséggel, vagy a Sámson vára mellett a megye legősibb települését, Doboz látnivalóit kereshetjük föl. Vissza gyalog a Faluhelyi úton Szanazugba, busszal Gyulára, Békéscsabára, Sarkadra, Vésztőre juthatunk.

Táv: Gyula–Városerdő–Gyula 38 km, Gyula–Szanazug 6 km, Szanazug–Doboz–Szanazug 11 km, sík terep, Gyula–Gyulavári-vésztározógát és Gyula–Szanazug aszfaltút.

NEHÉZSÉGI FOK
A túra családoknak, fiataloknak tavasztól őszig ajánlható, korcsoporttól függően 2 napos felosztásban.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Szabadkígyós-Gyula-Békéscsaba kerékpártúra

Békéscsaba

Túra hossza: 63 km Nehézsége: közepes Terep: síkvidék Szintemelkedés: 100 m Tájegység: Maros hordalékkúpja Kerékpártúránkat a szabadkígyósi vasútállomásról indítjuk. Az állomás a falutól távol található, így bár Szabadkígyósról indulunk, mégis ennek a településnek a nevezetességeit nézzük meg utoljára. A vasutat elhagyva egy T elágazásba érünk ez a Szabadkígyós-Gyula országút. Itt mi jobbra fordulunk Gyula felé. A kereszteződéstől kb 10 km-re fekszik Gyula városa. A vár meglátogatása után a várost északi irányban hagyjuk el a Nagyváradi utcán át Doboz irányába. 3 km múltán elérjük a Körös-folyó partját és mellette tekerünk a Dobozi-hídig, amely átível a folyó fölött és Dobozra vezet. A hídnál viszont mi balra kanyarodunk Békéscsaba irányába. A várost 8 km múlva érjük el. Tipikus alföldi város érdemes kicsit elidőzni a központjában. Tovább tekerve Csabát az Orosházi úton hagyjuk el. Egy félkört téve 12 km után jutunk el Újkígyósra a következő településig. (Nyári nagy melegben ügyeljünk rá, hogy legyen nállunk elég víz!) Innen már csak néhány kilométer a Szabadkígyós. A település fő látványossága a Wenckheim kastély. Gyula felé tartva a falut éppen elhagyva balkéz felől a Wenckheim kripta mellett haladunk el. Hamarosan egy keresztetődéshez érünk. Túránk elején itt fordultunk Gyula felé, majd jobbra kanyarodva érünk vissza a kiindulópontra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/bekes-megye/szabadkigyos-gyula-bekescsaba-kerekpartura

Gyulai Várfürdő

Gyula

Fürdőkomplexumunk az egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros parkjában épült ki, mely ma természetvédelmi terület. Négygenerációs fürdőnkben minden korosztály megtalálja a maga számára legkellemesebb időtöltési lehetőséget. A fiatalok, illetve családok részére számtalan szórakozási mód kínálkozik: gyermek viziparadicsom, pezsgő és hullámfürdő, strandröplabda-pálya, óriás- és kamikázecsúszda, fedett és nyitott uszoda, valamint változatos kulturális és strandprogramok. A felnőtt és az idősebb korosztály kellemes környezetben pihenhet, szaunázhat, sétálhat, napozhat, gyógyulhat és fürödhet.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Fair Trade Kft.

Békéscsaba

Vállalkozásunk 1991 óta termeltet és dolgoz fel ellenőrzött körülmények között termelt szántóföldi és fűszernövényeket. Integráló tevékenységünk során számos partnerrel állunk kapcsolatban, akik közel 2000 hektáron gazdálkodnak. A bio termelés ellenőrzését Magyarországon, így cégünk termékeit is, az Európai Unióban regisztrált Biokontroll Kht végzi. Az általa adott engedélyek és certifikátok így tehát egész Európa területén elfogadottak és elismertek.

Körös-Maros Nemzeti Park

Bélmegyer

Körös-Maros Nemzeti Park A Körös-Maros Nemzeti Park szeretettel várja látogatóit több új és számos már megszokott, a látogatók számára közkedvelt programmal. Két látogatóközpont, egy madárvárta, öt tanösvény, több kerékpáros útvonal, igényes szálláslehetőségek várják a természetet megismerni kívánó gyermekeket, diákokat, felnőtteket. Ha érdeklődik kínálatunk iránt, de nincs konkrét elképzelése rólunk, vegyük fel a kapcsolatot! Segítünk Önnek megszervezni egy színvonalas konferenciát, egy kalandos osztálykirándulást vagy egy felejthetetlen családi hétvégét. Tartalmas programokat kínálva várunk minden korosztályt! Keressen minket! 1. Látogatóközpontok A két helyszínen, Szarvason és Dévaványán működő látogatóközpont változatos programokkal várja az érdeklődőket óvodásoktól a felnőttekig. Programjaink elsősorban a természetszerető és természetvédő szemlélet kialakítását szolgálják a résztvevők életkorához és egyéni igényeihez igazodva. Azoknak is ajánljuk e helyszíneket, akik tartalmas kikapcsolódásra, a természet közelében eltöltött néhány kellemes órára vágynak. Körösvölgyi Látogatóközpont Szarvason, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja mellett került felépítésre a Körösvölgyi Látogatóközpont, amelyben természetvédelmi kiállítással és széleskörű programokkal, szolgáltatásokkal várjuk az érdeklődőket. Az épületegyüttest körülölelő 26 hektáros Anna-liget egyedi adottságú, hiszen a természetes állapotok mellett a Csáky-Bolza kastély és kastélypark, mint kultúrtörténeti emlék is jelentős. A látogatóközpont főépületéből kiinduló sétányon megismerhető az eredeti ártéri növényvilág, a Bolza-féle tájképi kert és a meglepően gazdag állatvilág. A kastély és parkja a pihenés és kikapcsolódás színtere, amely esztétikai élménye mellett kitűnő oktatási helyszín is. Az Anna-liget és a Látogatóközpont a 44 számú főközlekedési útról közelíthető meg. Szarvas város Békésszentandrás felőli oldalán található útelágazásnál észak felé a Szarvasi Arborétum, dél felé pedig, áthaladva a Holt-Körös felett átívelő hídon az Anna-liget érhető el. A parkba személyautóval, autóbusszal, kerékpárral (a 44 sz. út mellett végig kerékpárút halad) vagy a városból mintegy húszpercnyi sétával, az Erzsébet-ligeten át lehet eljutni. Réhelyi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva települések között félúton található a Réhelyi Látogatóközpont, ahol a múzeumi épület emeleti részén található állandó kiállítás egyrészt a terület egyedülálló értékét az európai túzokot, másrészt a tájegység élővilágát és történetét mutatja be. A látogatóközpont külső bemutatóhelyein túzok, magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták figyelhetők meg. Az innen induló tanösvényen a terület jellemző növény- és állatvilága ismerhető meg. A védett területen a kijelölt kerékpártúra útvonalak bejárásához az igazgatóság központjában kerékpárok bérelhetők. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek lebonyolítására nyújt lehetőséget az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem.

Szarvasi Arborétum

Szarvas

Az Arborétum és a "Pepi-kert" története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ifjú Bolza József - akit "Pepinek" becéztek - a mai Arborétum magasabban fekvő részein - amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál (1861-1947) örökölte. Emellett nagybátyjától, Bolza Józseftől megkapta a jelenlegi Arborétum területén lévő "ligetes, fás legelőt", ahol aztán a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át a mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról. Kertjének felügyeletét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés. 1985-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem keretében önálló intézetté alakították. Ma a jogutód Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának felügyelete alatt tevékenykedik. A gyűjtemények közül három látogatható: a legidősebb, a "Pepi-kert", a Mitrowssky-kert és a hajókikötőhöz vezető betonúttól délre fekvő, ún. "Konyhakerti" rész. Nem látogatható a parkerdő és a törzsültetvény a faiskolával. A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma. Az Arborétumban található törzskönyvezett növények alkotják az "élő" génbankot és a törzsültetvényt. A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő az Arborétum területén. Fajgazdag növényvilága mellett a terület bővelkedik rovarokban és madarakban egyaránt. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő. Élnek itt emlősállatok is: apróbb rágcsálók, vakondok, sünök, nyulak, s néhány őz és róka.

Bauxitbánya

Gánt

Gánt település a Vértesben található Budapesttől 65 kilométerre. Leggyorsabban az M1-es autópályán Bicske/Óbarok lehajtóig, majd onnan jobbra Óbarok irányába, majd balra Felcsút irányába még a település előtt jobbra Bodmér - Vértesboglár - Csákvár - Gánt útvonalat kövessük. Tömegközlekedést választva vonattal Székesfehérvárra, majd onnan busszal közelíthető meg legegyszerűbben a falucska. A településen áthaladva Gánt külterületén talájuk meg a Bauxitföldtani Parkot. Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A településen áthaladva Gánt külterületén találjuk meg a Bauxitföldtani Parkot. Amit senki nem hagyhat ki, az a rekultivált bauxitbányák látványa. A színek olyan tobzódását találja, ami igazán felejthetetlen élménnyé teszi a kirándulást. Az uralkodó szín mindig a téglavörös, de sziklákon, falakon, kőfolyásokon elképesztő lila, sárga, fehér, fekete kombinációkat láthatunk. A felszíni rétegeken vasas gömbszemcsékből álló ún. „vaskalapot” figyelhetünk meg, ez hematitból áll. Ha a látvány kevés, gyűjthetünk igen jó állapotú kb. 20 millió éves tengeri csigákat, és ha jó a szemünk, találhatunk gipszkristályokat is. Az őskarszt olyan karsztos képződmény, mely a korábbi földtörténeti korokban oldódott vissza, és jellegzetes geomorfológiai formáit a fiatalabb, tehát később kialakult képződmények betakarták, megvédve a teljes lepusztulástól. Ezt aztán a bányaművelés során letakarították, és így került napvilágra az egykori karsztos képződmény, bár van rá példa, hogy máshol természetes úton, eróziós hatásokra is felszínre kerültek ezek az ősi formák. A jelenlegi Magyarország területén a gánti volt az első bauxitbánya, melyet az 1920-as években német érdekeltséggel nyitottak meg, és a német hadiipari repülőgépgyártás céljára használtak fel, hiszen a franciáktól nem kaptak több bauxitot. Mivel az 1920-30-as években még kézi fejtéssel folyt a termelés, ezért e sziklákat nem fejtették le, hisz az csak fölösleges erőfeszítéseket és többletköltséget jelentett volna, s így megcsodálhatjuk a sok millió évvel ezelőtti karsztos formakincsek maradványait. A mészkőszikla körül agyaggal keveredett bauxitot láthatunk, melyet szintén otthagytak, mert a kor technológiai fejlettségének fokán ebből már nem tudták gazdaságosan kinyerni az alumíniumot. A bauxitnak és a karsztosodott mészkőnek is a vörös, helyenként lilás-barnás színe nem az alapkőzet eredeti színe, hanem a magas vas-oxid (barna, vörös, sárga) és a mangántartalomtól (lila) származik. A bauxit eredeti színe fehéres, vagy sárgásszürke, a mészkő is egészen világos fehéres szürke. A vas és a mangán sem csupán felületi szennyeződést okozott a mészkőben, hanem az évmilliók során átitatva (impregnálva) a kőzetet, több méteres vastagságban színezte azt meg. A mészkő felületén szép karsztos oldásformák láthatók. A bánya területén lehet sétálni. Esős időben nehezen járható. Belépődíj nincs a bánya területére, csak a múzeumba. De ez utóbbit ki lehet hagyni. Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A bauxitbánya mellet található egy kis kiállítás is a bányászati eszközökről és technológiákról.

Kulturális örökség

Mesterségek Háza és Tájház |

Vésztő

és között

A vésztői Mesterségek Háza és Tájház a Sinka István Művelődési Központ intézményegy-sége. A főutcán helyezkedik el, így minden irányból könnyen megközelíthető. A ház a XIX. század második felében gazdaháznak épült, melyet a városi önkormányzat 2006-ban vásárolt meg, és a következő évben, egy Leader pályázat keretében került felújításra. A Tájháznak több funkciója van: az összegyűjtött helyi néprajzi- és helytörténeti anyagnak biztosít helyet, kézműves és helytörténeti foglalkozásokat szervez, valamint helyt ad a civil egyesületek rendezvényeinek. A tágas udvaron egy (kemencével és asztali tűzhellyel beépített) fedett kerti pihenő és egy (50 fő befogadására alkalmas) Pajta található, mely alkalmas kisebb rendezvények lebonyolí-tására. A főépülettel párhuzamosan, a településen jellemző gyümölcsfák és szőlőtőkék kerül-tek beültetésre. 2010-től a Tájház éves munkaterv alapján működik, és olyan programokat kínál, (hagyo-mányőrző programok, kézműves tevékenységek) amely felkelti a lakosság különböző rétegei-nek (óvodák, iskolák, civil szervezetek, nyugdíjas egyesületek, magánszemélyek) érdeklődé-sét.

részletek

Gyulai vár

Gyula

A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, amely Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14.-15. században épült gótikus stílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A belső vár köré épített védmű volt az úgynevezett derékvár, ennek maradványa a rondella. A derékvár mellett helyezkedett el a tágasabb huszárvár a lovas katonaság befogadására, területe egészen a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély külső faláig nyúlt, a huszártornyot ma a kastély északi szárnyához csatolva találjuk meg. A kastély közelében tört fel a gyógyvíz, és az egykori lovardában nyitották meg az első uszodákat, így a várfürdő is szorosan része az együttesnek. Az égetett téglából épült belső vár 60x27 méteres komor tömb, fala 14 méter magas. Két bejárati kapuja van: délnyugati oldalán a boltíves, ún. Kerecsényi kapu a vár udvarába vezet, a másik kapuhoz, a 20 méter magas kaputorony bejáratához a vár hosszanti, délkeleti oldalán egy emelkedőn kaptatunk fel. A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállító teremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna.

Békési Pálinka Megállóhely

Békés

álinkafőzdénkben 2003. óta várjuk látogatóinkat a Békés-Pálinka Megállóhelyen (erre ha rákattint, akkor átvisz az oldalára). A megnövekvő látogatói forgalom viszont szükségessé tette egy nagyobb és korszerűbb kóstoló és bemutatóhely létrehozását. Békés belvárosában található az a régi műemlék épület, melyben létrehoztuk a Békési Szilvapálinka Centrumot (BPC). Hitvallásunk: Újrateremteni azt a közösségi érzést, amit egykoron a pálinkafőzés jelentett az emberek számára. A BPC modern értelemben véve szolgáltatóház, egy érzés megvalósítása, közösségi hely, ahol a pálinka van a centrumban. A hely magába foglal mindent, ami a pálinkához kell. A Békési Szilvapálinka út egyik fő állomásaként épített létesítmény tervezésekor nagy hangsúlyt helyeztünk, arra hogy a pálinka iránt érdeklődők egy komplex szolgáltatást kapjanak. A BPC-ben közel 200 féle pálinka kóstolható meg, saját maga főzheti meg pálinkáját, majd tárolhatja pálinka trezorunkban. Konferenciák, összejövetelek, kulturális rendezvények és szakmai továbbképzések megtartására is alkalmas helyszín. A gyermekkel érkezőket játszószobával várjuk. Éttermünkben a gasztronómiára vágyókat is várjuk hagyományos helyi ételekkel. Csoportokat és baráti társaságokat is szívesen látunk. Egyéni igényeket is nagyon szívesen teljesítünk, amennyiben van rá lehetőségünk. Reméljük, hogy Önt is hamarosan látogatóink közt tudhatjuk!

Nagy Krisztián, Fafaragó

Békéscsaba

Kézzel Faragott Tanyasi Udvar
Ezen házat becsületes kétkezű munkásemberek lakják, ahol mindig van egy üdvözlő szó, s egy tál főtt étel köszönti a vándort! Szerető meleg kézzel ölel át távol a korrupció zajától, ahol a csend és a nyugalom honol! Én kívánom azt, hogy ez is jusson az eszébe mindazoknak, akik egy napon ezzel az alkotásommal díszítik majd otthonukat!
Alkotásaimban kizárólag az emberi szív, az agy és az emberi kéz dolgozik!




Leíratkozás