Békés megye ezerarcú, rengeteg lehetőséget kínál a látogatóknak. A megye nyugati részét, a Hármas-Kőrösök vidékét a „természet múzeumának” is nevezik. A rendkívül gazdag természeti értékekkel rendelkező, festői szépségű vidéken a Hármas-Kőrös és holtágai, a Kőrös-Maros nemzeti Park, a szarvasi Arborétum és a gyógyfürdők is sok pihenőt vonzanak, de a holtágak vadregényes tájai nagyszerű kikapcsolódást ígérnek az aktív turizmus kedvelőinek is. Szarvason található a történelmi Magyarország közepe, amely immár történelmi emlékhely. A közép-Békési térség gyógyvizeiről, történelmi- és kulturális értékeiről nevezetes. A megye északi részén található Sárrét lápos, mocsaras vidék védett növény, madár-, állatvilága a természetjárók igazi paradicsoma. Orosháza és környéke az egykori napsugaras házak birodalma, ma leginkább Gyopárosfürdőről és gyógyvizéről ismert. A Békési-háton elhelyezkedő területen négy országos jelentőségű védett terület is található. A megye délkeleti részén fekvő Maroshát kivételes szépségű pusztai tájadottságain kívül gyógyhatású termálvizei miatt kedvelt.
Békés megye nem csak természeti szépségeiről, gyógyvizeiről és gasztronómiájáról nevezetes. Mindenki hallott a kondorosi betyárok legendájáról, amelynek megszületését a 19. század közepére teszik. Ekkoriban előszeretettel látogatták a helyi csárdát a betyárok, akiknek a környék többször is egérutat biztosított az őket üldöző hatóságok elől. A kondorosi csárda leghíresebb vendége maga Rózsa Sándor volt, aki a század második felében többször is megfordult Kondoroson.
2010 óta Kondoros díszpolgára Oszter Sándor színművész, akiről köztudott, hogy éppen a nagyhírű betyár, Rózsa Sándor megformázása hozta el neki az országos hírnevet annak idején. A színész azóta a kondorosi Betyármúzeumnak adományozott négy olyan tárgyat, amelyeknek fontos szerepük volt a filmben. Ilyen volt a csikóbőrös kulacs, a szike, ami a derekát fogta össze a hosszú lovaglásoknál, az ősi magyar motívumokkal díszített rézveretes nyelű fokos és a bugylibicska, amely a legenda szerint valóban Rózsa Sándoré volt. Hogy miért döntött úgy, hogy a filmtörténeti szempontból és személyes kötődését tekintve egyaránt becses tárgyakat a kondorosi helytörténeti múzeumnak ajándékozza? 
„A filmben használt korabeli tárgyak valóban becsesek számomra, az otthonomban azonban csak kevesen láthatják azokat. A csárda épületében viszont nagyon sokan megnézhetik, éppen ezért döntöttem úgy, hogy mintegy örökségként Kondorosnak ajándékozom a betyárvilág tárgyi emlékeit” – nyilatkozta a művész.
Békés megye nevezetes kitűnő ételeiről és italairól, ezért nem véletlen, hogy minden évben tíz nagy gasztronómiai fesztivál várja az idelátogatókat. A Békéscsabai Jókai Színházban is játszó Oszter Sándor azt mondja: bár országosan is ismertek, azért szeretné felhívni mindenki figyelmét a Kondorosi Betyárnapokra, a Csabai Kolbászfesztiválra, a Gyomaendrődi Sajt- és Túrófesztiválra, a Szarvasi Szilvanapra, a Gyomaendrődi Halfőző Versenyre vagy a Csabai Sörfesztiválra és Csülökparádéra.

Aktív turizmus

Herpályi Csonkatorony   |  
és között

A herpályi Csonkatorony az egykori Herpály nevű település XII. században román stílusban épült monostorának maradványa, Hajdú-Bihar megye legrégebbi építménye, amely Berettyóújfalu határában látható. A mai csonkatorony csupán töredéke a réginek. A 19. század közepén még állt a másik torony, melyet azonban elbontottak, és a romot körülvevő árkot is betöltötték. A romot hitelesen 1878-ban írta le először Rómer Flóris, ebből és az ekkor készült rajzokból egyértelműen kiderül, hogy a templom román stílusú volt. A második világháború idején a torony súlyosan megrongálódott, de később helyreállították és az 1970-es években tervszerű régészeti feltárást is végeztek. Ennek eredményeként egy háromhajós, reprezentatív, nyugati toronypáros, nagyméretű kolostortemplom alaprajza tűnt elő.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Mesterségek Háza és Tájház   |  
és között
A vésztői Mesterségek Háza és Tájház a Sinka István Művelődési Központ intézményegy-sége. A főutcán helyezkedik el, így minden irányból könnyen megközelíthető. A ház a XIX. század második felében gazdaháznak épült, melyet a városi önkormányzat 2006-ban vásárolt meg, és a következő évben, egy Leader pályázat keretében került felújításra. A Tájháznak több funkciója van: az összegyűjtött helyi néprajzi- és helytörténeti anyagnak biztosít helyet, kézműves és helytörténeti foglalkozásokat szervez, valamint helyt ad a civil egyesületek rendezvényeinek. A tágas udvaron egy (kemencével és asztali tűzhellyel beépített) fedett kerti pihenő és egy (50 fő befogadására alkalmas) Pajta található, mely alkalmas kisebb rendezvények lebonyolí-tására. A főépülettel párhuzamosan, a településen jellemző gyümölcsfák és szőlőtőkék kerül-tek beültetésre. 2010-től a Tájház éves munkaterv alapján működik, és olyan programokat kínál, (hagyo-mányőrző programok, kézműves tevékenységek) amely felkelti a lakosság különböző rétegei-nek (óvodák, iskolák, civil szervezetek, nyugdíjas egyesületek, magánszemélyek) érdeklődé-sét.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!