Békés megye ezerarcú, rengeteg lehetőséget kínál a látogatóknak. A megye nyugati részét, a Hármas-Kőrösök vidékét a „természet múzeumának” is nevezik. A rendkívül gazdag természeti értékekkel rendelkező, festői szépségű vidéken a Hármas-Kőrös és holtágai, a Kőrös-Maros nemzeti Park, a szarvasi Arborétum és a gyógyfürdők is sok pihenőt vonzanak, de a holtágak vadregényes tájai nagyszerű kikapcsolódást ígérnek az aktív turizmus kedvelőinek is. Szarvason található a történelmi Magyarország közepe, amely immár történelmi emlékhely. A közép-Békési térség gyógyvizeiről, történelmi- és kulturális értékeiről nevezetes. A megye északi részén található Sárrét lápos, mocsaras vidék védett növény, madár-, állatvilága a természetjárók igazi paradicsoma. Orosháza és környéke az egykori napsugaras házak birodalma, ma leginkább Gyopárosfürdőről és gyógyvizéről ismert. A Békési-háton elhelyezkedő területen négy országos jelentőségű védett terület is található. A megye délkeleti részén fekvő Maroshát kivételes szépségű pusztai tájadottságain kívül gyógyhatású termálvizei miatt kedvelt.
Békés megye nem csak természeti szépségeiről, gyógyvizeiről és gasztronómiájáról nevezetes. Mindenki hallott a kondorosi betyárok legendájáról, amelynek megszületését a 19. század közepére teszik. Ekkoriban előszeretettel látogatták a helyi csárdát a betyárok, akiknek a környék többször is egérutat biztosított az őket üldöző hatóságok elől. A kondorosi csárda leghíresebb vendége maga Rózsa Sándor volt, aki a század második felében többször is megfordult Kondoroson.
2010 óta Kondoros díszpolgára Oszter Sándor színművész, akiről köztudott, hogy éppen a nagyhírű betyár, Rózsa Sándor megformázása hozta el neki az országos hírnevet annak idején. A színész azóta a kondorosi Betyármúzeumnak adományozott négy olyan tárgyat, amelyeknek fontos szerepük volt a filmben. Ilyen volt a csikóbőrös kulacs, a szike, ami a derekát fogta össze a hosszú lovaglásoknál, az ősi magyar motívumokkal díszített rézveretes nyelű fokos és a bugylibicska, amely a legenda szerint valóban Rózsa Sándoré volt. Hogy miért döntött úgy, hogy a filmtörténeti szempontból és személyes kötődését tekintve egyaránt becses tárgyakat a kondorosi helytörténeti múzeumnak ajándékozza? 
„A filmben használt korabeli tárgyak valóban becsesek számomra, az otthonomban azonban csak kevesen láthatják azokat. A csárda épületében viszont nagyon sokan megnézhetik, éppen ezért döntöttem úgy, hogy mintegy örökségként Kondorosnak ajándékozom a betyárvilág tárgyi emlékeit” – nyilatkozta a művész.
Békés megye nevezetes kitűnő ételeiről és italairól, ezért nem véletlen, hogy minden évben tíz nagy gasztronómiai fesztivál várja az idelátogatókat. A Békéscsabai Jókai Színházban is játszó Oszter Sándor azt mondja: bár országosan is ismertek, azért szeretné felhívni mindenki figyelmét a Kondorosi Betyárnapokra, a Csabai Kolbászfesztiválra, a Gyomaendrődi Sajt- és Túrófesztiválra, a Szarvasi Szilvanapra, a Gyomaendrődi Halfőző Versenyre vagy a Csabai Sörfesztiválra és Csülökparádéra.

Aktív turizmus

Gyulai vár   |  
és között

A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14–15. században épült gótikusstílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. A gyulai vár a mai Gyula város belvárosában fekszik, egy viszonylag kiemelkedő területen. A vár környékén mélyebb fekvésű részek vannak, ahol ma csónakázótó terül el. A középkorban a környék mocsaras volt, a várat főként a Körösök ágai, mélységes lápjai oltalmazták. Mivel kő a környéken nem volt található, ezért téglából építették fel a várat. Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A várkert emellett sok vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is. A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol - Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon - címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó-és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására. A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében. A vár falai között 1964 óta működik nyaranként szabadtéri előadások helyszíneként a Gyulai Várszínház. A várjátékok kezdeményezője, majd tíz éven át művészeti vezetője Miszlay István volt. 1965-től folyamatosan alakította ki a koncepciót, hogy Gyula legyen a magyar történelmi dráma fóruma. 1974-től, Sík Ferenc vezetése alatt előbb a kortárs szerzők történelmi játékaira koncentráltak,[3] majd a 90-es évektől a zene is szerepet kapott, később pedig, 1995-ben Gedeon József által bővült nemzetközivé a programok sora. A várszínpad mellett a vár melletti tószínpad, a Kossuth Lajos utcában található kamaraszínház és a belvárosi Göndöcs-kertben található vigadó is rendezvényhelyszínként szolgál.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. december 17. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!