Örökségeink Útján Zöldút

Információk
Értékelések

Örökségeink Útján Zöldút | Túraútvonalak

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

A Börzsöny hegység északi lábánál és az Ipoly folyó völgyében az Örökségeink Útján Zöldúton járunk. Ez a zöldút a Duna-Ipoly Zöldúthoz csatlakozó tematikus útvonal, mely természeti folyosókat, ösvényeket és az útvonalak mentén található értékeket fűzi fel. Falvaink (Borsosberény, Dejtár, Drégelypalánk, Hont, Horpács, Ipolyvece, Nagyoroszi, Patak és, Pusztaberki) számos jelentős irodalmi, történelmi, építészeti és néprajzi örökséggel rendelkeznek. A látogató megismerkedhet a Mikszáth által emlegetett kedves emberekkel, emlékezhet Drégelyvár hős védőire, gyönyörködhet a helyi népviseletek gazdagságában.Aki elzarándokol a Tsitári-forráshoz és kegyhelyhez, a völgyben, legelésző őshonos állatokat is láthat. A hagyományőrző napokon megízlelheti a helyi termékeket, a gasztronómiai különlegességeket, megismerheti a régi népszokásokat. A hozzánk látogatók elszállásolásáról a falusi vendéglátók gondoskodnak, akik várják a bakancsos, kerékpáros és lovas turistákat, a vadászokat, madarászokat és horgászokat, a gyermekes családokat, időseket, fiatalokat egyaránt. Az Örökségeink Útján Zöldút elsődleges célja a helyi értékek megőrzése, olyan tematikus turisztikai útvonal kialakítása, amely bemutatja a térség értékeit az odalátogatónak, s ezzel az ott élők munkalehetőségeit is kibővíti, a falvak gazdasági fejlődését is elősegíti. A mintegy 50 km-es zöldút várja a sportolásra, túrázásra, kikapcsolódásra vágyókat. Az „Örökségeink Útján Zöldutat” 2006-ban, helyi közösségek összefogásával, kilenc szomszédos települést összekötve hozta létre a Sugárkankalin Turisztikai A községekben zöldutas információs táblákat helyeztünk el, amelyek tájékoztatják a turistákat a helyi értékekről, szolgáltatásokról. Szóróanyagokat készítettünk, amelyek reklámozzák a térség értékeit, feltüntetik az útvonalakat, és a velük kapcsolatos információkat. Szerveztünk egy egész napos, az aktív életformát népszerűsítő kerékpártúrát is, melyen felavattuk az Örökségeink Útján Zöldutat. Az Zöldút fontos turisztikai kezdeményezés, mert a látnivalók, helyi szolgáltatások köré épül. Fontos eleme a helyi közösségek megerősítése, hiszen az egyesület Zöldutas tevékenységében az önkormányzatokon kívül részt vesznek magánemberek, civil szervezetek, vállalkozók is. A Zöldút valójában a lehetőségek tárháza. Távlati célunk, hogy az érdeklődők minél több időt töltsenek el térségünkben, fedezzék fel a kevésbé látogatott természeti értékeket. Ismerjék meg a zöldút nyújtotta lehetőségeket: természetjárást, egészséges életmódot, a szabadidős és kulturális tevékenységeket, természeti, táji örökségünk védelmét. Célunk, hogy egy olyan Zöldút jöjjön létre működési területünkön, amely tovább erősíti a helyi közösségek összefogását, és segíti a lakosok, a helyi gazdaságok, vállalkozások környezettudatos szemléletmódjának kialakulását.

Aktív turizmus

Megvilágosodás sztúpa |

Becske

és között

Buddhista sztúpát 2008. szeptember 14-én, a Becske község mellett található Csigahegyen avatták fel Magyarország új, szám szerint hetedik buddhista sztúpáját. A megvilágosodás-sztúpa felavatását a tiszteletreméltó nepáli buddhista mester, Serab Gyalcen rinpocse végezte. A különböző sztúpaformák közül a becskel megvilágosodás-sztúpa a buddhista gyakorlás célját szimbolizálja, a teljes megvilágosodást. Ez azt jelenti, hogy megszabadultunk a szenvedés forrásaitól, a zavaró érzelmektől, valamint teljesen kibontakoztattuk a bennünk rejlő tökéletes képességeket. Egy sztúpa építésének a fő célja az, hogy segítsünk a lényeknek megtisztítani a tudatukat a negatív benyomásoktól, és pozitív benyomásokat gyűjteni - így végső soron a megvilágosodáshoz segítjük őket. Azok, akik a közelében laknak, tehetnek jókívánságokat és végezhetnek buddhista gyakorlatokat a sztúpánál. Még azok is, akik pusztán ellátogatnak a sztúpához, váratlanul megtapasztalhatják a tudatosság tiszta pillanatait. Már az is komoly pozitív változást idézhet elő bennünk, ha csak megpillantunk egy sztúpát. Buddha a következőket mondta: "Ezek azon érdemek, amelyek egy sztúpa körüljárásából fakadnak: • Egy nemes családba fogsz megszületni a nyolc szerencsétlen körülménytől szabadon, és nagy vagyonra teszel szert. • Mentes leszel az olyan zavaró érzelmektől, mint a fukarság, és boldogan gyakorlod majd a nagylelkűséget. • Szép leszel, vonzó, gyönyörű bőröd lesz, és mások örülnek majd, ha láthatnak. • Hatalmad lesz a világ felett, és dharmakirállyá válsz. • Mindig boldog újraszületésben lesz részed, és lelkesen hallgatod Buddha tanításait" Látogatásának módja: A sztúpát jobb kezünk irányába kell háromszor körbejárni. Ez alatt jókívánságokat, jó szándékokat fogalmazunk meg, hagyományos gyakorlat a felajánlástétel: gyertya, füstölő gyújtása, pénzadomány. Az imazászlókon békét, jólétet és teljes boldogságot kívánó imák állnak tibeti nyelven. A sztupát hitre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki meglátogathatja, betartva azokat az elemi viselkedési szabályokat, amelyeket a megszentelt helyeken egyébként is szokás (pl. cigarettázni nem szabad).

részletek

Hátamon a házam kétnapos túra

Kemence

MEGKÖZELÍTÉS
Budapest Nyugati pu. – Szob vasút, Szob – Kemence menetrend szerinti Volán-autóbuszjárat.

ÚTVONAL
1. nap: Kemence autóbusz-állomás – – Csarna-köz – – Tótok útja Zöld bükk – Lapos – Lopona fejezet – – Fonottság – –Királyháza.
Táv: 11 km Szint: 380 m, kb. 4,5 óra

2. nap: Királyháza – – Fonottság – – Oszlopó-fő – Csánki-kert – – Pénzásás – – Drégelyvár vasúti megálló (Nagyoroszi).
Táv: 11 km Szint: 170 m, 3,5 óra

2. nap Drégelyvár megtekintésével: Letérés a 2. napon Pénzásás – – Tábor-tető – – Drégelyvár – – Tábor-tető – – Kővágó-hegy – – Drégelyvár vasúti megálló (Nagyoroszi).
Táv: 14 km Szint: 220 m, 4 óra

Közlekedés vissza:
Drégelyvár vasúti megálló – Vác–Budapest Nyugati pu. vasút, vagy Nagyoroszi–Vác menetrend szerinti Volán-buszjárat, Vác–Budapest Nyugati pu. vasút.

NEHÉZSÉGI FOK
A túrát tekintettel a vándortúra jellegre (a csomagot háton kell vinni) edzettebb fiataloknak és középkorúaknak ajánljuk, tavasztól őszig.

LÁTNIVALÓK
Egyik legtagoltabb felszínű hegységünk a Börzsöny. Királyházán királyi vadászház állt egykor. „Tótok útja”, Drégelyvár szépen restaurált romjai. Kemence: Erdészeti és kisvasúti Múzeum, Tájház az egykori Hídvégi-portán, egykori megyeháza.

Pilis-Börzsöny kerékpártúra

Vámosmikola

Túra hossza: 175 km
Nehézsége: középnehéz
Terep: dombos
Szint emelkedés: 1178 m
Tájegység: Cserhát, Pilis-Visegrádi-hegység

Budapestről kiindulva járjuk körül két hegységünket. Göd és Verőce között kiépített kerékpárúton, egyébként közúton, amelyből a 2-es és a 10-es országút hétköznapokon erősen, munkaszüneti napokon közepesen forgalmas. Csakis forgalomban magabiztosan biciklizőknek való túra. Változatos, tájilag szép, távja és emelkedői miatt már némi követelményt támaszt a kondícióval szemben. Egy rövid szakaszon szlovák területen halad, úti okmány (személyi igazolvány vagy útlevél) kell, esetleg néhány euró nem árthat, Párkányi (Stúrovo) sörözésre gondolva. Budapestről (a nyomvonal kiinduló- és végpontja a Városligetnél van) Vác felé célszerű Fót irányában, majd az M0 felüljárója utáni 2. körforgalomból, az Alagi majoron át, Dunakeszire menni, ahonnan már kijelölt, illetve kiépített kerékpáros útvonalon haladhatunk Vácon át Verőcéig. Verőcén a lovas-szobornál jobbra, Magyarkút felé, át a vasúti aluljárón. A község szélén, egy újabb vágány keresztezése után jobbra, Szendehelynek. A szép és változatos országút mellett jobb felől feltűnik a Kárpát-haza templom, vallásfüggetlen ima- és nemzeti emlékhely, amely állandóan nyitva áll (http://gpsgames.hu/jatek/pontkereses/2573/karpat-haza_temploma_gckht/ ). Szendehely-Katalinpuszta előtt betorkollik az út a 2-esbe, balra fordulunk és ezt követjük. A hosszabb emelkedőkön kapaszkodósáv van. Rétság után a körforgalomból „9 óránál” ki, a 2-esen. Borsosberény és Nagyoroszi után Parassapuszta következik, ott balra, Szob felé. Bernecebaráti és Kemence jön, amely után hosszú egyenesben liftezik fel-le az út, aki elég lendületet tud gyűjteni a lejtőkön, csak úgy repül rajta! Vámosmikolán és Ipolytölgyesen át érünk Letkésre, ahol figyelni kell, mert nem túl feltűnő az Ipoly hídján át Ipolyszalkára (Salka) vezető út kitáblázása. Ezt követjük, majd Ipolyszalkán balra, Párkány (Stúrovo) felé, amely előtt át kell kelni a dobokra felkanyargó szakaszon. A párkányi hidat könnyű megtalálni, Esztergomból pedig csak Esztergom-Kertvárosig megyünk Dorog felé, és a körforgalomból „9 óra felé” a megkerülő útra fordulunk. Kesztölc mellett elhaladva vasúti átjárónál (fénysorompó, jelzőlámpa) fordulunk balra a 10-es országútra, amelyet Leányváron, Piliscsabán, a Kopár-hágón (utolsó emelkedő) és Pilisvörösváron át Budapestig követünk.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/pilis-borzsony-kerekpartura

Leányfalu Termálfürdő

Leányfalu

A strand területén árnyat adó ősfák alatt pihenhetnek a hűsölni vágyók, de nagy, szabad zöldterületek várják a napimádókat is.

Az 500 négyzetméter felületű meleg vizes élménymedencében automatikusan működő nyakzuhany, hátmasszírozó és pezsgőlapok kényeztetik vendégeinket. A jó vízminőséget a korszerű vízforgatásos technológia biztosítja. Az élménymedence vize 30-32°C.

Az téli időszakban fűthető öltözők és vizesblokkok a főépületben találhatók. Innen fűtött járdán közelíthető meg a két meleg vizes medence.

Vendégeink ellátásáról számos büfé és étterem gondoskodik.

A gyermekek számára a vízköpő delfinekkel és csúszdákkal ellátott gyermekmedence, valamint egy izgalmas játszótér nyújt felejthetetlen élményt.

A strand területén található még a sportolni vágyók örömére egy homokos talajú foci- illetve kézilabdapálya is.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Kacár-tanya

Szokolya

A Kacár tanya a Börzsöny hegység lábainál, Szokolyán található. Területe a falu szélén, egy magaslaton, fennsíkon van, ahonnan csodálatos kilátás nyílik körbe az egész vidékre. Az egész tanyát - nevezhetnénk inkább gazdaságnak is - saját kétkezi munkával hoztuk létre sok év alatt. Amint a képen is látható, található itt kenyérsütő kemence, szélkerék (a közelében egy kis tó), "talpasház" - benne egy kovácsműhely - , kerek alaprajzú ól, juhhodály... és még sok minden ami nem fért rá a képre, egyebek közt egy épület, ahol kézműves mesterségek gyakorolhatók, nádból épített pásztorkunyhók... Minden építmény természetes alapanyagokból készült (és készül), sárból, fából, szalmából, nádból, szénából...stb., hiszen a legfontosabb vezérlőelv számunkra a magyarság népi kultúrájának megőrzése, annak újratanítása és továbbadása gyerekeinknek, a következő generációnak. Látogasson el hozzánk családjával, gyermekeivel! Tavasztól késő őszig nyitva vagyunk szombatonként (10-től 15 óráig), ilyenkor (is) kipróbálhatók népi mesterségek, lehet az állatokkal ismerkedni...Kérjük hogy csoportok esetén mindenképpen hívjanak föl telefonon előzetes egyeztetés miatt, hiszen sok olyan foglalkozás van, amelyhez előkészületek szükségesek (kenyérsütéshez előző nap kell kovászolni pl.)! A szél, a nap, és a friss levegő állandó társaink, ennek megfelelő öltözetet (esetleg váltóruhát) javasolunk.

Bükki Nemzeti Park

Bükkszentmárton

Bükki Nemzeti Park 1977. január 1-én 38774,6 ha-os védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja, a Bükki Nemzeti Park. Az Északi-középhegységben fekszik, ezzel első nemzeti parkunk, amely hegyvidéki területet foglal magába. Igazgatósága Egerben található. Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk hegység. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. 800 méternél magasabb fennsíkját meredek sziklaszirtek, a Bél-kő, a Pes-kő, a Tar-kő, a Vörös-kő öleli körül, melyekről csodálatos kilátás nyílik a hegység déli lábára. Utóbb felsorolt csúcsok nagy részén halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. A Bükk-hegységben több mint 850 barlangot ismerünk. Közöttük található az ország legmélyebb barlangja, a 254 méter mély, 6700 méter hosszú István-lápai-zsomboly. Jelentősebb barlangjai még a kiépített lillafüredi Anna és Szent István-cseppkőbarlangok, a miskolctapolcai Tavasbarlang, valamint a Szeleta- és Balla-barlang. Forrásai, patakjai bővizűek. A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasról aláhulló Fátyol-vízesése. A park mintegy 95%-át erdő borítja. A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd kb. 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök követnek. A BNP egyik legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek. A látogatók a környék településein, Szilvásváradon, Lillafüreden, Felsőtárkányban, Répáshután, Bükkszentkereszten, Újmassán és Hámoron állandó kiállításokon nyerhetnek betekintést a Bükk természeti értékeibe, a kulturális és ipartörténeti múltba. Télen a kiépített pályákon a síelésre és szánkózásra is lehetőség nyílik. A nemzeti park területén található a hollókői vár és Ófalu is, ami az UNESCO világörökségi listáján 1987 óta szerepel.

Vácrátóti Botanikus Kert

Vácrátót

Kertünk az ország legnagyobb botanikus kertje, s egyben a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjtemény, amely 29 hektárnyi területén közel 13,000 növényfajt és fajtát mutat be. Látogatóink 3100 fa- és cserje árnyékában azzal az érzéssel sétálhatnak, mintha Kelet-Ázsia lombos erdeiben, vagy Észak-Amerika fenyveseiben járnának. Sziklakertünk 6 flórabirodalom virágékességeiből és 25 magashegység alpesi virágaiból álló színpompás kaleidoszkópot kínál a gyönyörködni vágyó vendégeinknek. Egynyári növénybemutatónk gazdag fajtakiállításával kívánunk segíteni azoknak, akik saját kertjük szépítéséhez keresnek ötleteket. Rendszertani gyűjteményünk 100 növénycsalád több, mint 2500 virágos növényfaján szemlélteti a növényvilág hallatlan gazdagságú kialakulásának történetét. A trópusok sajátos növényvilágából üvegházaink adnak ízelítőt, bemutatva a síksági esőerdők pálmákban gazdag, a száraz övezetek sivatagjainak pozsgás, valamint a mohákban és páfrányfákban gazdag hegyi esőerdők növényi különlegességeit. -Botanikai Tanséta -2007 szeptemberében megnyílt a Botanikai Tanséta , melynek 8 állomása néhány növénytani alapfogalmat és egy-egy Linné által leírt növényt illetve Linné botanikai tevékenységét mutatja be. A látogatók a kert térképén jelölt útvonalon keresztül juthatnak el az állomásokhoz, ahol a kert nevezetes és érdekes növényei szolgálnak a táblán leírtak mellé, élő illusztrációul. Felnőtt és gyerek látogatóink nemcsak a növényeket ismerhetik meg, de például az első állomáson kiderül, hogy az örökzöldek váltják-e a levelüket, s vannak-e fenyők, melyek télire lehullatják lombjukat. A második állomáson megtudhatjuk, hogy fa-e a „banánfa”, mik azok a rácscserjék, és melyek a Föld leghatalmasabb élőlényei. A harmadik és negyedik állomáson egy-egy ősi, sok millió éve virágkorát élt fa mutatkozik be, s arról is olvashatunk, hogy hogyan lélegzik a vízben álló mocsárciprus és Linné 250 éve mi alapján csoportosította a növényeket. Az ötödik megállónál kertünk egyik legidősebb fájának számolhatjuk meg az évgyűrűit, majd a hatodik állomáson kiderül, hogy miért különc növény erdeink örökzöld liánja, a borostyán. A hetedik állomáson a „fák bőréről” olvashatunk sok érdekességet, többek között azt is, hogy a leleményes ember mi mindenre használja azt. A nyolcadik megálló a növények életében rendkívül fontos illóolajok kapcsán, a gyógy- és fűszernövényeket mutatja be, mindezt természetesen élő növények közreműködésével. A TANSÉTA ÁLLOMÁSAI:1. Örökzöldek 2. Fák 3. Légzőgyökerek 4. Nyitvatermők 5. Évgyűrűk 6. Liánok 7. A kéreg 8. Gyógy- és fűszernövények

Rám-szakadék

Dömös

A Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek. A látogatók éves száma meghaladja a 60.000 főt. A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket. A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak. A kirándulók hosszú ideig a kihelyezett láncokba kapaszkodva tudták végigjárni a völgyet. Az évek során azonban ezek a láncok elhasználódtak, több helyen eltűntek, a szakadékban való túrázás veszélyessé vált. A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete 2005-ben a szakhatóságokkal egyeztetett fejlesztést hajtott végre, amely során a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok, a pihenőhelyeken új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák lettek kihelyezve.

Kulturális örökség

Nógrádi Tájház |

Nógrád

és között

Nyitva tartás:

szombatonként 10-12 óráig, előzetes bejelentkezés esetén bármely napon 8-16 óráig.

Bejelentkezni munkanapokon munkaidőben a 35/562-000, hétvégenként a 06/30/409-78-06 telefonszámon Mezeiné Matikovszki Bernadettnél lehet.

részletek

Drégelyvár

Drégelypalánk

A Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán emelkedik Drégely vára. A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség. Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia - Demeter nemes úr - lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne. Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. Később az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt. Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató "pogány" lovasportyázókkal. 1544-ben nevezte ki Várday Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerődíteni. Ali budai pasa 1552 nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt. A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit. Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat. A történelmi emlékhely roskadozó várfalait az 1990-es években létrehozott Drégelyvár Alapítvány jóvoltából régész szakemberek tárják fel, hogy helyreállítása után még sokáig tanúhelye lehessen az itt életüket feláldozó vitézeknek. - Drégelypalánk településről a „Drégelyvár felé”útjelző táblák alapján.(Ez egyben az „Apródok útja „tanösvény is). Az út a falut elhagyva makadám minőségű, de az u.n. Schaffer kútig személygép- kocsival járható. (Onnét mintegy 40 perces gyalogtúra).

Hollókői Falumúzeum

Hollókő

A Világörökség részét képező hollókői Ófalu védett népi építészeti együttese hitelesen idézi fel a 20. század eleji palóc település képét. Központjában, a templommal átellenben álló egykori lakóház 1964 óta múzeum.

Deme Józsefné

Ipolyvece

A frivolitás, vagy hajócsipke egyfajta csomózásos technika. Első írásos emlék a XVIII. századból maradtak fenn. Nevét a használt segédeszközről kapta. Egyesek szerint Angol apácák "találták" fel., mások szerint Fracnia eredetű. Magyarul eredete ás kialakulásának időpontja bizonytalan. Szintet tetszőleges a felhasználás. Az általam készített termékek: fülbevalók, nyakláncok, karkötők, gallér, hímes tojások, karácsonyfadíszek. Az észereket pamut fonalból esetenként üvegfgyöngy díszítéssel készítem.




Leíratkozás