Sátoraljaújhely-Füzér-Telkibánya kerékpártúra

Információk
Értékelések

Sátoraljaújhely-Füzér-Telkibánya kerékpártúra | Túraútvonalak

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Túra hossza: 89 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Hegyvidék
Tájegység: Zempléni-hegység

A sátoraljaújhelyi vasútállomásról indítjuk a kerékpártúrát és az Árpád utcán át hajtunk rá a város fő utcájára (37-es út) és azon hagyjuk el észak felé a várost. A város határától kerékpár út vezet tovább. Széphalom, Mikóháza, Pálháza, Bózsva és Nyíri érintésével jutunk el Füzérkomlósra. A település közepén jobbra kanyarodva ráhajtunk a füzéri útra és hajtunk tovább. A vár már igen messziről jól látszik a hegy tetején, fantasztikus hangulatot adva a tájnak. Füzéról visszahajtunk Komlósra és onnan továbbhaladva egy nagy félkört írunk le Hollóháza, Kéked, Abaújvár, Telekibánya és Nagybózsva érintésével. Telekibánya és Nagybózsva között egy érdekes képződmény a jégbarlang található. Ez sajnos nem látogatható, ezért csak lezárt vasajtajának nyílásán keresztül lehet bekukucskálni. Nagybózsva után a már ismert úton Pálházán át tekerünk vissza az újhelyi vasútállomásra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/borsod-abauj-zemplen-megye/satoraljaujhely-fuzer-telekibanya-kerekpartura

Aktív turizmus

Abaújvár Református templom |

Abaújvár

és között

Az abaújvári református templom a XIV. században, gótikus stílusban épült az apró Borsod-Abaúj-Zempléni településen, Abaújváron. A falu a korábbi vármegye és a mostani megye névadó települése is egyben. A templomot a Zsujta felé vezető út mellett álló dombra építették. Hajója téglalap alakú, mely a nyolcszög három oldalával záródó, kelet felé tájolt szentéllyel záródik.Mivel pontos adatok nincsenek a templom építésére vonatkozóan, csak a jellegzetes művészettörténeti korok jegyeiből tudnak erre következtetni: a szentély keresztboltozata, valamint a csillagdíszes zárókövei és a szentély egy teljes épségben megmaradt csúcsíves, mérműves ablaka alapján építését a gótika idejére teszik. A gótika jegyében épültek a templom délkeleti oldalán található csúcsíves, és az északi oldalon található félköríves fülkék, ez utóbbi valószínűsíthetően szentségtartó volt. A hajóba vezető kapu is eredeti gótikus, pálcatagozatos. A déli oldalon 3 nagyobb félköríves és a karzatnál egy román jellegű kisebb ablak található. A szentélyben négy ablak található, egy a már említett teljes épségben fennmaradt gótikus ablak, valamint három másik, amiknél fellelhetőek a gótika vonásai. A templom mai formájában a XV. században épült, akkor nyerte el mai formáját. A templomhoz eredetileg sekrestye is tartozott, de az 1735-ös felmérés szerint, nemsokkal azelőtt lebontották. Elfalazott bejárata a mai napig látható. A templomot kívülről támpillérek veszik körül, melyeket állagmegóvás céljából építettek az évszázadok során. Azóta kiderült, hogy ezek a támpillérek nem javítanak a templom állagán, hanem éppen hogy rontanak, mivel áztatják a templom falait. A támpillérekből 9 a 14. században, 5 az 1617-es felújítás során és egy 1886-ban készült. A jelenleg tartó restaurálási munkálatok során a déli fal egyik támpillérjét elbontották.

részletek

Magyarország legészakibb pontján

Füzér

MEGKÖZELÍTÉS
Sátoraljaújhelyre Miskolcról és Nyíregyházáról, vagy Debrecenből juthatunk el. Sátoraljaújhely felől autóbusszal érhető el a kiindulópont.

ÚTVONAL
Hollóháza – – Sarjános rét – Bodórét (Lászlótanya – magánterület mellett) – Hajagos – Nagy-Milic – Csataréti Vadászlak – Vár forrás – Füzéri vár, majd vissza – Füzér Visszaút Füzérről autóbusszal vagy Hollóházára, vagy Sátoraljaújhelyre.
Táv: 14 km Szint: 700 m

NEHÉZSÉGI FOK
A nagy szintkülönbség miatt nehéz túra, jó erőben lévő érdeklődőknek ajánlható, tavasztól őszig.

LÁTNIVALÓK
Hollóháza:
• Porcelánmúzeum
• Modern (új) templom
• Kéktúra emlékmű
• Drahos (rét) természetvédelmi terület
• Nagy-Milic (893 m), a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsa
• Nyársasoknál szép kilátás (744 m)
• Füzéri vár (552 m) szép kilátással
• Füzéri Tájház

Fony-Regéci-vár-Kőkapu kerékpártúra

Gönc

Túra hossza: 72 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Hegyvidék
Szintemelkedés: 1559 m
Tájegység: Zempléni-hegység

A kerékpártúránkat Fonyon a Templom utcáról indítjuk a Római Katolikus templom elől Mogyoróska irányába. Mogyoróskától kb. 2 km-re találjuk még Regéc előtt a Regéci várat, melyhez a Kék túra, majd a piros L útvonalán, emelkedőt megmászva juthatunk el, de a látvány megéri. (Figyelem a túra ezen része lemegy az aszfaltról, ha kerékpárod nem alkalmas a terepen való tekerésre, akkor inkább ne vállald be! Ebben az esetben Mogyoróskáról aszfalton tekerj tovább Regécre.) Innen visszakanyarodva a kéken elérjük Regéc szélét, majd aszfalton begurulunk Óhutára, majd tovább haladva elérjük Háromhutát. Háromhutát elhagyva egy erdészeti úton tovább haladva kövessük a kék négyzet jelzést, majd a zöld túra útvonalát. A zöld jelzésen haladva kb. 5 km-re balra letérhetünk Kőkapu felé, majd visszakanyarodva az erdészeti úton haladunk tovább Kishuta irányába, A kék jelzésen egy erdei utat követve tekerünk tovább a jelzés a villany vezeték alatt letér a z erdészeti útról. Mi azonban azon tovább haladva jutunk Bózsvára. Bózsván a Dózsa György utcán haladunk át Telkibánya felé, egy újabb emelkedős szakaszon kb. 5 km-re érdemes megállni a Jégbarlangnál, majd Telkibányán egy kicsit elidőzni. Innen Göncruszka felé vesszük az irányt, ahol érdemes megtekinteni többek között a Kazinczy kúriát és kriptát majd Göncön áthaladva érjük el az utolsó települést, Vilmányt, ahol a Fő utcán áthaladva tudunk visszatérni a Fony felé vezető útra a kiindulási helyünkhöz.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/borsod-abauj-zemplen-megye/fony-regeci-var-kokapu-kerekpartura

Végardó Fürdő

Sárospatak

A Sárospatakra nagy számban látogató turisták valamint a város lakóinak pihenését, gyógyulását és kikapcsolódását egyaránt szolgálja a 2009-ben megújult Végardó Fürdő.

A kincset érő termálvízre kutató fúrás révén 1959-ben találtak rá. Az első medencét, mely fából készült a Bodrog folyó partján alakították ki. Két évvel később a jelenlegi fürdő területén társadalmi munkával épült az első, meszelt falú medence.

A látogatók korosztályi összetételéhez igazodva gyermekmedencét, majd a 70-es években úszómedencét alakítottak ki. Ehhez hamarosan tanmedence és öltözőépület csatlakozott. A XXI. századi igényekhez igazodva 2002-ben csúszdás fürdőmedencét építettek, lényegesen bővítve a vendégek szórakozását szolgáló vízfelületet. A leginkább látogatott termálmedencét 2004-ben mozaikburkolattal látták el és számos élményelemmel gazdagították. A gyermekmedence vízforgató és szűrőberendezését 2007-ben adták át.

A fürdőzők legnagyobb örömére Végardó Fürdő néven, megújult környezetben kibővült szolgáltatásokkal várja vendégeit a nagy múltú fürdő 2009 júniusától. E beruházás részeként készült el az „Acapulco” medence, bébi pancsoló és baba-, mama-pihenő. A vendégek melegkonyhás étterem, valamint büfék és strandcikk pavilonok kínálatából válogathatnak. A sportolási lehetőséget vízi foci biztosítja. A feltöltődést segíti az igénybe vehető szauna, masszázs is.

A termálfürdő 38 ˚C-os gyógyhatású vízével várja a hazai és külföldi vendégeit. A vizet két kút szolgáltatja, melyek hőfoka - a kútfejnél mérve - 47 ˚C. Jelentős a víz ásványi anyag tartalma: kálcium-, magnézium-, nátrium-szulfátos, hidrogén-karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt, ezen kívül nőgyógyászati panaszok enyhítésére is alkalmas, sőt ivókúraként is alkalmazható.

A fürdő mellett parkosított camping található. 8 db. ötszemélyes faház és 120 sátorhely áll a pihenni vágyók rendelkezésére május elsejétől szeptember végéig.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Ökofalu- Mikóháza

Mikóháza

A Polyán egyesület olyan gazdálkodási formák újrahonosításán dolgozik, amelyek keretében az ember együttműködik az élő rendszerekkel, tevékenysége illeszkedik a táj természetes folyamataihoz gazdagítva annak sokszínűségét. A sokszínű együttműködés a helyi társadalomban is megvalósul, azáltal, hogy a természettel együttműködő gazdálkodás, az arra alapozott helyi termékek előállítása és az erre támaszkodó szociális, kulturális, oktatási, turisztikai, vendéglátó szolgáltatások biztosítják elsősorban az itt élők megélhetését és jólétét. Ennek következtében a helyi emberek között újra kialakul ill. megerősödik a jó értelemben vett érdekalapú együttműködési kényszer. Ez hosszú távon reményeink szerint érték alapú együttműködéssé fejlődhet, amely a természet rendjére támaszkodó erkölcs talaján tud az elkövetkező generációk számára is életlehetőséget ill. életmód alternatívát kínálni. Mindennek az eredményeképp a természeti tőke és társadalmi tőke gazdagodásának egymást erősítő körfolyamatai alakulnak ki, így gazdagítva a tájat és a benne élő embert is.

Aggteleki Nemzeti Park

Perecse

Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban az földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. Változatos és különleges barlangjainak köszönhetően 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt területén található barlangok felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára. Ezen a területen található Magyarország leghosszabb cseppkőbarlangja, a közel 25 km hosszú Baradla-Domica-barlangrendszer. Hangulatos barlangi koncertek, vizes barlangi ágakba vezető overallos túrák során felfedezhetik a cseppkövekkel ékesített mélységek titkait. A vendégek az Aggteleki-karszt 6 gyönyörű barlangját fedezhetik fel 10 különböző típusú és nehézségű túra keretein belül. A természeti értékek mellett számos kulturális látnivaló is található a térségben. A szabadon látogatható értékek mellett a Nemzeti Park Igazgatóság szervezett barlangtúrákat, falusétákat és különféle felszíni – ökológiai, botanikai, zoológiai – túrákat is ajánl vendégei számára az ökoturisztikai bemutató tevékenység kertén belül. Itt található az hucul kisló hazai törzsállománya is, a Jósvafői Hucul Ménes. Ezzel a Magyarország területén hajdanán elterjedt lófajtával, lóháton vagy fogattal lovastúrák keretén belül is bejárható az Nemzeti Park területe. De lehetőség van saját lovat hozni, melynek elhelyezését biztosítani tudja a Nemzeti Park, és vezető segítségével megismerni az Aggteleki-karszt értékeit. Az Aggteleki Nemzeti Park és térségének értékei, látnivalói több napra is tartalmas programot nyújtanak a látogatók számára, így ha mód van rá, érdemes tehát hosszab időre tervezni, és megismerni hazánknak ezt a különleges, részleteiben talán kevéssé ismert csodálatos táját.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Avasi Arborétum

Miskolc

Az arborétum Miskolc belterületén, az Avas-hegy délkeleti leejtőjén terül el a természetvédelmi terület szomszédságában. kialakítása, növényfajainak telepítése 1986-ban kezdődött meg, esztétikai és ismeretbővítési céllal elsősorban fenyő fajok használatával. A 6 hektáros területből jelenleg egy 1,5 hektáros fenyőkkel és örökzöldekkel betelepített parkrész látogatható, melyben a tájékozódást a park fenntartói jeltáblák kihelyezésével segítik. Az Avasi Arborétumban hazánk leggazdagabb tűlevelű gyűjteménye él, hatszáz növényfaj közel ezer egyede tanulmányozható itt. A gyűjtemény különösen gazdag a magyar nemesítésű fenyőfélék terén. Az arborétumban, 1,5 hektáron 12 féle cédrus, 36 féle jegenyefenyő, 39 féle lucfenyő, 55 féle tűnyalábos fenyő, 9 féle vörösfenyő, 136 féle álciprus, 173 féle boróka, 37 féle tiszafa, 96 féle tuja él. Egy új, 4,5 hektáros területen megkezdődött a lombos fák telepítése is. Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum. A város 1,5 hektáros területet bocsátott e célra a rendelkezéséra, a telepítés 1986-ban kezdődött. A terület talaját, fekvését, éghajlatát és mikroklímáját figyelembe véve született a döntés, hogy a hangsúlyt a fenyőkre és az örökzöldekre teszik. A célja egy olyan gyűjteményes kert kialakítása volt, ahol nemcsak a hazai, hanem a más földrészeken honos fenyői is megismerhetők.

Megyer-hegyi tengerszem

Sátoraljaújhely - Károlyfalva

Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége. Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe. Megközelíthető autóval és gyalogosan is. Út a Tengerszemhez Károlyfalván át. A Tengerszemhez Károlyfalván a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkon keresztül juthatunk el. Sárospatak felől a 37-es főúton Sátoraljaújhely felé kell indulnunk, majd balra kanyarodjunk le Károlyfalva irányába. A faluba érve jobbra menjünk, majd a Tengerszem táblánál balra térve menjünk ki a faluból. Rövidesen elérjük a halastavat, ami egy magánterületen van. A tó mellett őrzött parkolót találunk, ahol biztonságban tudhatjuk az autónkat, a parkolási díjat a gazda pincéjében Tokaji borok kóstolásával, és vásárlásával egyenlíthetjük ki. Majd gyalog folytatva utunkat felmegyünk a hegy tetején lévő Tengerszemhez. 950 méter séta vár ránk, erős emelkedővel. Visszatérve, a tó partján van lehetőségünk kipihenni fáradalmainkat a tóparti padokon, vagy éppen piknikezni a tölgyfaasztaloknál, és tovább kóstolni a tokaji borokat.

Kulturális örökség

Sváb Tájház |

Hercegkút

és között

Sváb közösségünk korabeli tárgyait, emlékeit bemutató Sváb Tájházat 2006. júniusában súlyos természeti katasztrófa sújtotta. Villámcsapás következtében lángra kapott a nádfödém és teljesen kiégett. A sváb azonosságtudat erősítése mellett idegenforgalmi szempontból is jelentős értékünk vált a lángok martalékává.

A hercegkúti lakosok által hosszú évtizedeken át őrzött, majd a Sváb Tájház korhű berendezése céljából, közösségi érdekből felajánlott bútorok, eszközök, okiratok pótolhatatlanok, mindegyikéhez személyes emlékek fűződtek.

A 2007. május végén befejeződött építészeti rekonstrukciót követően a közösségünk összefogását szimbolizáló Sváb Tájház újbóli átadása 2007. augusztus 18-án került sor. Az elődjéhez hasonlóan gazdag gyűjteménnyel büszkélkedő Tájház azóta folyamatosan látogatható.

részletek

Melczer-kastély

Kéked

Feltehetően XV-XVI. századi, gótikus eredetű, XVII-XIX. századi kiépítéssel. Eredetileg a Kékedi, majd a Zombori, végül három évszázadon át a Melczer családé volt. Északi része szabályos alaprajzú, szintenként egy-egy fűthető, tágas, "szenelő" ház köré rendezett helyiségből áll, melyben a felső szintek helyiségeinek többségét síkmennyezettel fedték. A keskenyebb - északi - oldalon, a hengeres saroktornyok között, a középen levő kőkeretes kapu felett, Zombory-címer látható. A XVII. században a kastélyt új szárnyakkal bővítették, zárt udvarossá alakították, két hatszögletű olaszbástyával, palánkkal, sövénnyel erősítették meg. Ezt követően az 1930-as évekig többször átalakították, korszerűsítették. A helyiségek gótikus része fiókos dongaboltozatos, míg az újabb kastélyszárnyakban síkfödémes lezárások láthatóak. A kastély manzárdtetőzetét és kéményrendszerét is helyreállították.

Hollóházi Porcelánmúzeum

Hollóháza

A Porcelán Múzeum épülete önmagában is érdekes látványosság, hiszen Mondok Tamás és Rákosi Ferenc Ybl-díjas építészek tervezték. 1981-ben, a hollóházi kerámiaipari tevékenység kezdetének 150. évfordulóján nyílt meg azzal a céllal, hogy bemutassa a nagyközönségnek mindazt az iparművészeti értéket, ami a hollóházi ipar 225 éve alatt keletkezett. Hollóházi porcelán A porcelánmúzeum építéséhez anyagi támogatást az akkori felügyeleti szerv, a Finomkerámiai Művek (FIM) biztosított. Az épület különlegesen megerősített alapokon 4-5 méter mélységű vasbeton cölöpökön áll, biztosítva a stabilitást a helyi földmozgások ellen. Maga az épület monolit vasbeton szerkezettel épült. Az egységes és természetes megvilágítást hőszigetelt termoplán üvegből készült tetőszerkezet biztosítja.

Pataki Kerámia Kft., Keramikus

Sárospatak

A kézzel készített, kézzel festett barokk étkészlet és a Pataki tál a 85 éves sárospataki kerámiagyárban, Magyarország egyik legrégibb, nagy fazekas tradíciókkal rendelkező vidékén készül. Az étkészlet formavilága a hagyományos, barokk étkészletek stílusából építkezik, ugyanakkor a motívumvilága vidéki házak, udvarok népszerű virágát, a rózsát idézii. Kifejezi az emberek kötődését a tradíciókhoz és emellett lágyabb vonalaival, mintáival, természethez való kötődésével, emelkedett érzelmi hangulatot ad. Elősegítve ezzel az ünnepek emlékezetesebbé, meghittebbé tételét. A Pataki tál, a több mint 2 ezer éve használt agyagedény mai változata, mely természetes anyagokból, mázbevonat nélkül készült, terrakotta kivitelben. A sütésnek ez az ősi módszere, ahol az étel saját levében, a cserép által felvett víz gőzében párolódik, megőrzi az ételek eredeti ízét, tápértékét, vitamintartalmát. Különösen ajánljuk azoknak, akik szeretik a zsírmentes ételeket, de használható a magyar konyha hagyományos receptjeihez is.




Leíratkozás