Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban az földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. Változatos és különleges barlangjainak köszönhetően 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt területén található barlangok felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára. Ezen a területen található Magyarország leghosszabb cseppkőbarlangja, a közel 25 km hosszú Baradla-Domica-barlangrendszer. Hangulatos barlangi koncertek, vizes barlangi ágakba vezető overallos túrák során felfedezhetik a cseppkövekkel ékesített mélységek titkait. A vendégek az Aggteleki-karszt 6 gyönyörű barlangját fedezhetik fel 10 különböző típusú és nehézségű túra keretein belül. A természeti értékek mellett számos kulturális látnivaló is található a térségben. A szabadon látogatható értékek mellett a Nemzeti Park Igazgatóság szervezett barlangtúrákat, falusétákat és különféle felszíni – ökológiai, botanikai, zoológiai – túrákat is ajánl vendégei számára az ökoturisztikai bemutató tevékenység kertén belül. Itt található az hucul kisló hazai törzsállománya is, a Jósvafői Hucul Ménes. Ezzel a Magyarország területén hajdanán elterjedt lófajtával, lóháton vagy fogattal lovastúrák keretén belül is bejárható az Nemzeti Park területe. De lehetőség van saját lovat hozni, melynek elhelyezését biztosítani tudja a Nemzeti Park, és vezető segítségével megismerni az Aggteleki-karszt értékeit. Az Aggteleki Nemzeti Park és térségének értékei, látnivalói több napra is tartalmas programot nyújtanak a látogatók számára, így ha mód van rá, érdemes tehát hosszab időre tervezni, és megismerni hazánknak ezt a különleges, részleteiben talán kevéssé ismert csodálatos táját.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Aktív turizmus

Rudabánya református templom   |  
és között

Abból az időszakból, amikor Rudabánya a hét felső-magyarországi bányaváros egyike volt, egyetlen épület maradt fenn: a református templom (3733 Rudabánya, Temető út 8.). Az épület műemlék. Helyén már a 14. század előtt is templom állhatott, azt azonban a század közepén nyom nélkül elbontották, és helyette kora gótikus stílusú templomot emeltek. Ez nem sokáig maradt fenn változatlan állapotban; a következő évszázadban késő gótikus stílusban átalakították — az eredetileg egyhajós épületet háromhajóssá; az északi oldalt három kápolnával is bővítették. Az épület egy részét 1664-66-ban állították helyre úgy, hogy a viszonylag épen maradt nyugati harmadát egy keresztben felhúzott fallal elválasztották a romosan hagyott részektől, majd sík deszkamennyezettel fedték le. Az így kapott tér közepére áthoztak egy késő gótikus ablakot az elpusztult részről. A romos részeket elbontották, és a kinyert köveket a falu házaiba építették be. Végleges formáját a 18. században nyerte el, amikor a ma is használatos nyugati bejárat elé egy kis előteret húztak. A déli falon, az ajtótól balra két késő gótikus támpillért, jobbra, magasan egy befalazott, kora gótikus ablaktöredéket tártak fel, illetve bontottak ki a rekonstrukció előtti falkutatás eredményeként. A baloldali támpilléren egy középkori napóra látható, ami Magyarországon ritkaság. Az épület belső tere egyetlen, téglalap alakú, és mostani, csökkentett alapterületéhez képest nagyon magas terem. Ezt két késő gótikus, halhólyagmotívumos ablak világítja meg: egyikük eredeti helyén van a déli falban, a másikat utólag építették be a keleti falba. A falak felső peremén megmaradtak a gótikus mennyezet boltvállai; a mai famennyezet részben ezekre támaszkodik. Az északi falon látható két freskótöredék 1928-ban került elő a mészrétegek aló több más falképmaradvánnyal együtt, a többi azonban annyira rossz állapotban volt, hogy leverték őket. A két meghagyott kép közül a jobboldalin szent Ilona látható a kereszttel, a másik témáját a különböző források eltérően értelmezik: A templomkertben kivehetők az elpusztult falak maradványai. A templom déli vége előtt, külön álló, hagymakupolás, zsindellyel borított harangtornyot 1896-ban építették, méghozzá az 1789-ben ácsolt harangláb köré. Két harangja van.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. május 22. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!