Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét. A leghíresebb magyar puszta fogalommá vált, és nemzetközi szinten régebb óta ismert és elismert, mint hazánkban. 1967. decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg. Ennek eredményeként 1973-ban 51 ezer hektáron létrejött Magyarország első nemzeti parkja, melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt - ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe. A Hortobágyi Nemzeti Park teljes egészében UNESCO Bioszféra Rezervátum, közel egyharmada pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, melynek védelmét a Ramsari Egyezmény külön biztosítja. Az Alföldön keresztülvezető fontos kereskedelmi útvonalak (mint például az erdélyi sóbányák kincsét szállító "sóút") mentén épültek fel 10-12 kilométerenként - többségében a XVII. században - az utazókat kiszolgáló csárdák, valamint a vízborítás időszakában a közlekedést megkönnyítő hidak. Ezek egy híres utóda és legismertebb példája, mely a Hortobágy egyik szimbólumává is vált, az 1827-ben megépített Kilenclyukú-híd. Szintén a magyar puszta szimbólumaként ismeretesek az eredetileg az állatok itatására szolgáló gémeskutak. A táj területének döntő hányadát ma természetes élőhelyek - sziki gyepek és sziki legelők, löszpuszták, ártéri erdők és ligetek - képezik, valamint egy mocsarakból, tavakból és holtágakból álló "vízország" alkotja, a mozaikos talajviszonyoknak köszönhetően változatos és gazdag növény- és állatvilággal. A területnek viszonylag kisebb hányadát borítják mesterséges vizes élőhelyek (a halastavak összterülete 6 ezer hektár), ezek mégis nagy jelentőségűek, mivel együttesen a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. Ha a Hortobágy állatvilágáról esik szó, először talán mindenkinek a szilaj állattenyésztéssel meghonosodó szürke marha és rackajuh, valamint a mangalica sertés és a nóniusz ló jut az eszébe. A Hortobágy azonban nemzetközileg is kiemelt fontosságát sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, melyek közül 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak is.

Aktív turizmus

Pusztatorony   |  
és között

Fegyvernek s egyben Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégebbi műemléke a gótikus stílusban 1480 körül épült Pusztatorony, más néven Csonkatorony. Első leírását Ipolyi Arnold, a magyar műemlékkutatás egyik megalapozója hagyta ránk 1868-ból. A téglából és kőből faragott négyzetes alapú torony megmaradt kétharmad része mintegy 16 méterre magasodik ki a jelenlegi környezetéből, a valaha hozzá csatlakozó templom egyhajós, íves záródású, 24 méter hosszú és 12 méter széles építmény volt. A torony rézsút álló magas támpillérei közül csak a délnyugatit kellett 1961-ben faragott kövekkel kiegészíteni. 1872-ben rajz is készült a torony akkori állapotáról, amely szerint a torony alacsony, gúla alakú tetőzete zsindellyel volt fedve. Ekkor még láthatóak voltak a középkori templom alapfalai és a homlokzat elé ugró torony. Régészeti feltárását nem teszi lehetővé a körülötte elterülő temető. Fegyvernek területe már a bronzkorban is lakott volt, a régészeti ásatások során a szapárfalui részen és Szakáll-pusztán találtak erre utaló tárgyakat, a belterületen pedig vaskori és szarmata leletek kerültek elõ a föld mélyébõl. A nagyközség nevének eredete egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Az ősi település (mezőváros) a török idők alatt elnéptelenedett. A XVIII. században újra benépesült, majd 1846 körül indult meg mai arculatának kialakulása. A torony aljában az előcsarnok faragott kőkapuzata szemlélhető meg, az emeleten pedig a gótikus ablakok kőkeretei. A torony a megye egyik legrégebbi építészeti emléke.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény   |  
és között
1970-ben alakult meg honismereti szakkörünk 10 taggal. A honismereti, helytörténeti munkának köszönhetően településünkről 1981-re a népi kismesterségekhez kapcsolódó tárgyakból több mint 2000 db gyűjtött össze a honismereti szakkör tagsága. Ezek leltározásra kerültek és az akkori  Nagyközségi Tanács a szakkör rendelkezésére bocsájtotta a régi II. sz. óvoda romos épületét, melyet a tagság társadalmi munkában felújított és elhelyezte az összegyűjtött tárgyakat.
 
Az első – a legnagyobb – teremben találhatók a településen régebben használatos eszközök, főleg a háztartásban és mezőgazdaságban használatos tárgyak. Régi népviselet, kihaló kismesterségek régi eszközei: cukrász, cipész, kőműves mesterek. A sokféle ruhanemű bizonyítja településünk lakosságának viseletét. E teremben található a település régészetei leletei is. Itt található Mikovinyi Sámuel 1739-ben, a Jászságról kézzel készített térképe, valamint a települést 1818-ban várossá nyilvánító oklevél másolata is.
 
A második teremben Csete Balázs emlékei láthatók: festményei, tus és ceruza rajzai, valamit az általa összegyűjtött, lerajzolt és elkészített régi jászkiséri gyermekjátékok. Itt látható tanítványa néhai Kocsis László festőművész 5 munkája is.
 
A harmadik helyiségben régi írásos emlékek, a községünk eredeti címerei, térképek, olajfestmények. Itt látható az 1918-ban alakult Dalárda emlékzászlója, valamint II. Rákóczi Ferenc 1710-ben Jászkisérről küldött levelének másolata is.
 
A negyedik helyiség az 1920-30-as évek régi jászkiséri szokás szerint berendezett jómódú református szobát idézi fel, annak bútoraival, fényképeivel. Itt található annak a levélnek a hiteles másolata, melyet a néhai Gulyás István hites ügyvéd írt 1867-ben a Torinóba emigrált Kossuth Lajosnak. Kossuth nemcsak válaszolt e levélre, hanem egy őt ábrázoló festménnyel is kedveskedett a levél írójának. Gulyás István hites ügyvéd és feleségének fényképe szintén itt látható.
 
Az ötödik helyiség a gazdag református szobához igazodó konyhát mutatja be, ehhez illő bútorokkal és edényekkel. A hatodik helyiségben a reformátusok által megbecsült öreg szülők szobai berendezései láthatók: szekrény, sublót, ágy, kanapé.
 
Az udvar hátsó területén található az 1995-ben kialakított "Jász-porta" néven elnevezett együttes, a volt cselédlakásból kialakítva. A fő épületet ugyanis a gazda házához tartozó cselédház berendezése követte: így a szoba, konyha, kiskonyha és a kamra. Ezen helyiségekben találhatók régi edények, kályhák, szép szekrények, asztalok, és egyéb háztartásban használatos eszközök. A szoba berendezésénél követtük, településünk kettős vallású jellegét: félig református, félig katolikus módon rendeztük be azt. Az épülethez tartozik két kocsi elhelyezésére szolgáló kocsiszín, abban szekér, szüreti felszerelés, mosás eszközei és egyéb mezőgazdasági tárgyak kerültek elhelyezésre.
 
A "Jász-portához" mezőgazdasági eszköztároló tartozik, ahol szekerek, ekék, boronák, heti piac és országos vásárokra állatokat szállító eszközök láthatók. Ezen kívül református és katolikus temetkezési jelképek: kopjafák, fejfák, keresztek találhatók. A portán még disznóól, gémeskút és galambdúc is megtekinthető.
 
Mindezt a 600 négyzetméteres emlékpark egészíti ki. Itt látható a régi Trianon előtti Magyarország és benne a mai Magyarország térképe, amit Pilisjászfaluból hozott mészkőből alakítottunk ki. Hazánk legrégibb emlékeinek kopjafák csoportjával tisztelgünk. Kopjafát állítottunk a honfoglalás 1100 éves évfordulójára,  a magyar oktatás 1000. évére Árpád fejedelemnek, Szent István és Szent László királyunknak, s nem utolsó sorban IV. Béla királyunknak, aki 1239-ben megengedte a „Jászoknak-Kunoknak” a letelepedését. Kikötése volt, hogy szakítsanak régi életmódjukkal, legyenek e hazának hű fiai és leányai. A kopjafa gyűjteményt a 7 törzs kopjafája öleli át - Nyék, Megyer, Kürt – Gyarmat, Tartján, Jenő, Kér, Keszi - akik a honfoglalás hősei voltak.
 
A Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény tevékenységét hangulatos népi játékkészítő foglalkozások, szalonnasütési lehetőség és alkalmi kiállítások egészíti ki.
 
Az intézmény 1998-ban megkapta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától a „Működési engedélyét”. 2001-ben a gazdag gyűjtemény tovább bővült. A lelkes gyűjtő munkának és az adományozók nagylelkűségének köszönhetően a gyűjtemény „Borházzal, Kovácsműhellyel és szabadtéri Kemencével bővült”. 2002-ben ünnepelte a gyűjteményünk létrehozásának 20 éves évfordulóját.  Ebből az alkalomból „EMLÉKTÁBLÁT” helyeztünk el a gyűjtemény falán létrehozóiról.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!