Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét. A leghíresebb magyar puszta fogalommá vált, és nemzetközi szinten régebb óta ismert és elismert, mint hazánkban. 1967. decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg. Ennek eredményeként 1973-ban 51 ezer hektáron létrejött Magyarország első nemzeti parkja, melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt - ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe. A Hortobágyi Nemzeti Park teljes egészében UNESCO Bioszféra Rezervátum, közel egyharmada pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, melynek védelmét a Ramsari Egyezmény külön biztosítja. Az Alföldön keresztülvezető fontos kereskedelmi útvonalak (mint például az erdélyi sóbányák kincsét szállító "sóút") mentén épültek fel 10-12 kilométerenként - többségében a XVII. században - az utazókat kiszolgáló csárdák, valamint a vízborítás időszakában a közlekedést megkönnyítő hidak. Ezek egy híres utóda és legismertebb példája, mely a Hortobágy egyik szimbólumává is vált, az 1827-ben megépített Kilenclyukú-híd. Szintén a magyar puszta szimbólumaként ismeretesek az eredetileg az állatok itatására szolgáló gémeskutak. A táj területének döntő hányadát ma természetes élőhelyek - sziki gyepek és sziki legelők, löszpuszták, ártéri erdők és ligetek - képezik, valamint egy mocsarakból, tavakból és holtágakból álló "vízország" alkotja, a mozaikos talajviszonyoknak köszönhetően változatos és gazdag növény- és állatvilággal. A területnek viszonylag kisebb hányadát borítják mesterséges vizes élőhelyek (a halastavak összterülete 6 ezer hektár), ezek mégis nagy jelentőségűek, mivel együttesen a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. Ha a Hortobágy állatvilágáról esik szó, először talán mindenkinek a szilaj állattenyésztéssel meghonosodó szürke marha és rackajuh, valamint a mangalica sertés és a nóniusz ló jut az eszébe. A Hortobágy azonban nemzetközileg is kiemelt fontosságát sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, melyek közül 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak is.

Aktív turizmus

Herpályi Csonkatorony   |  
és között

A herpályi Csonkatorony az egykori Herpály nevű település XII. században román stílusban épült monostorának maradványa, Hajdú-Bihar megye legrégebbi építménye, amely Berettyóújfalu határában látható. A mai csonkatorony csupán töredéke a réginek. A 19. század közepén még állt a másik torony, melyet azonban elbontottak, és a romot körülvevő árkot is betöltötték. A romot hitelesen 1878-ban írta le először Rómer Flóris, ebből és az ekkor készült rajzokból egyértelműen kiderül, hogy a templom román stílusú volt. A második világháború idején a torony súlyosan megrongálódott, de később helyreállították és az 1970-es években tervszerű régészeti feltárást is végeztek. Ennek eredményeként egy háromhajós, reprezentatív, nyugati toronypáros, nagyméretű kolostortemplom alaprajza tűnt elő.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Kismarjai Bocskai Családi Kripta   |  
és között
A  református templom történetében a következő nagy építkezés kb. 200 év elteltével történt. Az 1400-as években alakították ki a földesúri temetkezési helyet, egy keresztboltozatos, késő gótikus – kora reneszánsz építményt. A régészeti szakvélemény szerint 8 – 10 temetkezés történhetett itt az évszázadok során, azonban a történeti feljegyzésekből csak négy személyt tudunk megnevezni: Bocskai Simon, a fejedelem apai nagyapja, s az Ő felesége. Bocskai György, a fejedelem édesapja, valamint Sulyok Krisztina, a fejedelem édesanyja. Ennek bizonyságát Bocskai István 1595-ben írt végrendeletében láthatjuk, melyet a törökök felett aratott győzelem előtt írt Kismarjára, még a Császár oldalán harcolva:
 
 „ ha ez mostani harcon az én Istenöm az én lelkömet megkívánja, …..könyörgök Ő felségének, mint kegyelmes Uramnak, méltóztassék kegyelmességből testömet kivitetni, és az Atyám Anyám koporsójában kis Marjában tetötni…”
 
. Ezen építkezések egyikének mozgatórugója valószínűleg a már említett végrendelet lehetett: „…feleségömnek és atyámfiainak az kikre az én  javaim maradnak, átok alatt hagyom nekik, hogy azt az kis Szant egy házacskát igön szépen megcsináltassák, megpádimentomoztassák….” 
 
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!