A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra. A legmagasabb csúcsa a Zengő, amelynek magassága 682 m. A Mecsek három részre tagolható: Kelet-Mecsek vagy Keleti-Mecsek, Közép-Mecsek és Nyugat-Mecsek vagy Nyugati-Mecsek. A hegység körülbelül 500 négyzetkilométernyi területet fed be. Az ország többi részéhez viszonyítva gazdag ásványkincsekben (többek közt uránban is). A Mecsekben 13 olyan növénytársulást írtak le, amelyek csak itt fordulnak elő. Több, mint száz védett és fokozottan védett növényfaj él itt. Több növényfaj Európában a Mecsekben éri el földrajzi elterjedésének északi határát. A hegységtől északra csak szórványosan vagy egyáltalán nem fordul elő. Ilyen fajok például az aranyos baraboly, a baranyai peremizs, az illatos hunyor, az olasz müge. A nevezetes bennszülött fajok közül kiemelt természeti örökség a bánáti bazsarózsa. Az itt élő kétéltűek és hüllők minden faja védett. A hegység területén körülbelül száz barlang található.  Ezek jelentős része szűk, kacskaringós aknákból áll, víznyelőként indul és 20-30 méter után eltömődik. Ilyen jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy, mint a vízellátásba befogott orfűi Vízfő-forrás barlangját, a Mánfai-kőlyukat vagy akár a Tettye-forrást is. Különlegesek a Babás Szerköveknél a permi vörös homokkövében mállással kialakult üregek. Szintén nem szokványos módon alakult ki a miocén mészkőben szivárgó vizek hatására kialakult Füstös-lik. Legfontosabb látnivalók: Pécs, Villány, Kővágószőlős, Jakab-hegy, Abaligeti-barlang, Réka-völgy.

Aktív turizmus

Kisboldogasszony kápolnája és szentkút   |  
és között
Marázától délre, 1,5 km-re az erdő szélén, a nyiladék végében található a Mária-kápolna, mely előtt a kút és forrás is található. A földút egy völgyben, egyik oldalán dús erdőtől kísérve kiszalad a faluból, majd egy szántáson át egy hívogatóan zöldellő nyiladék felé vezet. Az enyhén emelkedő nyiladék végén áll a Mária-kápolna. A bámulatos kis épületet a közelmúltban újították fel társadalmi munkában a marázai lakosok. Az erdőből kellett kibontani, a már romos épületet. Jégli Péter, marázai díszpolgáré a felújítás ötlete és a megvalósítást szolgáló önzetlen adománya. A kápolna tetejét Zsolnay-kerámiák díszítik, mint ahogy a kútét is. Annak kapcsán lett híres, s ezért épült mellé a kápolna is, mert csoda történt itt. Egy, a közeli szőlejében kapáló horvát asszony vak lánya a forrás vízében megmosakodva visszanyerte látását. A csoda ma is tart.
Egy kis ékszer ez a Mária-kápolna az erdőben, ahova a hívők még ma is elhozzák máshol, búcsúkban, zarándokutakon vásárolt ereklyéiket. És a szeptember 8-án szokásos falunapnak is programja az itt tartott mise. A most már kútba foglalt forrás tiszta, hideg és finom vizéért még ma is gyakran kisétálnak az emberek a pácolt fából készült feszület által őrzött kápolnához. 
(Forrás: Mecsek Egyesület évkönyve)

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Sombereki Német Tájház   |  
és között
A Sombereki Német Kisebbségi Önkormányzatot alakulása óta (1998) az a cél  vezérelte, hogy a faluban egy öreg sváb házat vásároljon mely hűen megőrizte a múlt építészeti jellegét. 2007-ben megtaláltuk ezt a házat melynek, mintsok  másiknak története van. A házat 1888-ban a Réder család építette.  A családnak 2 fia és 1 lánya volt. A fiúk ebből a házból vonultak a II. világháborúba, ahonnan sohasem tértek haza. 1945-ben a házat egy székely család kapta, akiktől 1965-ben a Győri család megvásárolta, akik 42 évig
éltek benne. A Sombereki Német Kisebbségi Önkormányzat tulajdonába 2007-ben került. Közel 10 évig spóroltunk a cél érdekében, mégsem tudtuk volna segítség nélkül célunkat megvalósítani.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!