Borvidékek
Ez a régi barokk városka külföldön elsősorban boráról ismert. Annak ellenére, hogy az ökológiai adottságok a fehérszőlő termesztésének kedveznek, az „Egri Bikavér” tette híressé Eger városát és környékét. Eger alatt hatalmas kiterjedésű üreg- és pincerendszer húzódik, az összenyitott pince-ágakon keresztül a város a föld alatt is teljes szélességében átjárható. Az üregek egy része természetes eredetű, többségük mesterségesen kialakított, faragásokkal díszített.
-
Klíma: kevés csapadék, hosszú tél jellemzi
-
Szőlőfajták, borok: Kékfrankos, Cabernet, Merlot, Kékoportó alkotják az Egri Bikavér alapanyagát. (A bor jellemzői: harmonikus, testes, bársonyos, fanyar, tüzes, - hosszabb ideig tartó fahordós ászkolás után kapja meg jellegzetes zamatát.) A Leányka szőlőből készülő bor enyhén édeskés, gyümölcsös, komplex ízharmóniájú. Olaszrizling - harmonikus, finom, jellegzetes illatú, elegánsan savas. Tramini - a fajta karakteres illata, zamata jól érvényesül.
Túraútvonalak
ÚTVONAL
1. nap: Derekegyháza – –Tompahát – Ótompahát – – Nagymágocs Táv: kb. 17 km
2. nap: Nagymágocs – Árpádhalom Táv: kb. 13 km
NEHÉZSÉGI FOK
Csak a leküzdendő távolság miatt mondható közepesen nehéz túrának. A túraútvonal minden évszakban járható, de tavasztól őszig ajánlott, elsősorban felnőtteknek.
LÁTNIVALÓK
Derekegyháza: Árpádkori eredetű település, Szentestől keletre 11 km- re, a Kórógy-ér partján. Gróf Károlyi Sándor-féle barokk-copf kastély (ma ápolóotthonként működik). Kertje és a műemlék épület védettséget élvez. A park engedéllyel látogatható.
Nagymágocs: Szentestől délkeletre 22 km-re található a település. A kastély a Szentesi út 2. szám alatt van, mellette a római katolikus templom, azzal szemben a műemlék uradalmi iroda épülete, amelyben a község igen gazdag anyagú helytörténeti múzeuma - Felicián atya Helytörténeti Gyűjtemény - és a turistaszálló található.
A kastélyt gróf Károlyi Imre és gróf Károlyi Zsófia építtette 1896-97-ben eklektikus neobarokk stílusban. Az épület Ybl Miklós tervei alapján készült. A kastélyt 40 hektáros park öleli körül, amelyben üzemelő horgásztó várja a kikapcsolódni vágyókat a hét minden napján. A park szabadon látogatható, az épületben néhány helység előzetes bejelentkezéssel megtekinthető ( szalon, fogadó szoba, kápolna, könyvtár ) - idegenvezetést is lehet kérni.
Túraútvonalak
Túra hossza: 36 km
Nehézsége: Könnyű
Terep: Síkvidék
Szintemelkedés: 68 m
Tájegység: Hajdúhát
A kerékpáros túránkat Debrecenben a Nagytemplom elől indítjuk. A várost a Csapó utca-Sámsoni út-Acsádi út vonalon hagyjuk el Martinka irányába. A jó hír, hogy a forgalmasabb útrészeknél az út mellett kerékpár út található. A kerékpár utat jobbra hagyjuk el kb. félútra Martinkától, ahol a tábla jelzi a Panoráma utat. A Panoráma út egy hosszú kis forgalmú aszfalt út az Erdőspusztán. Érinti a Fancsikai víztátozókat és az erdőspusztai bemutatóházat (érdemes megnézni). Az út végén balra fordulva jutunk el a Vekeri-tóhoz. A tótól Debrecen felé vesszük az irányt és a 47-es útba csatlakozva, jobban mondva mellette a kerékpárúton jutunk vissza a városba. A Wesselényi útnál balra fordulva tekerünk el a Nagyállomásig, ahol egy jobb kanyarral a Piac utcára jutunk. Ezen egyenesen végig haladva érjük el a túra végét jelző Nagytemplomot.
További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/hajdu-bihar-megye/erdospusztai-kerekpartura
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Szolnok elérhető kerékpárral, vagy vonaton szállított kerékpárral is.
ÚTVONAL
Szolnok (Szabadság tér) – – Szent István híd – – Vegyiművek – – Gejzír – – Paládics pusztai erdő – – 4. sz. főközlekedési út – – Sashalom – – Mária-szobrocska – – Abonyi úti vasúti megálló – – Szolnok–Jászberény műút – – Gazdák hídja – – Malomszögi erdőfolt – – Szolnok–Besenyszögi műút – – Szolnok–Kőtelki műút – – Feketevárosi átjáró – – Millér – – Szolnok (Szabadság tér)
Táv: 48 km Szint: 50 m
NEHÉZSÉGI FOK
A túra a gyakorlottabb kerékpárosok által teljesíthető, igaz a több rövidítési lehetőség miatt hobbikerékpárosoknak is ajánlott, tavasztól őszig. Szolnoki megszállással a 3/1-es és a3/2-es túrák látnivalóiból is lehet válogatni.
LÁTNIVALÓK
Tisza-híd: Itt 1562–1909-ig többször jég, tűzvész pusztította fa cölöphíd állt. 1911- ben a két mederpillérre emelt, többször elpusztított, átépített acélhíd helyén, az első híd 400 éves évfordulóján, háromnyílású, változó magasságú gerinclemezes főtartókkal, folytatólagos gerendahíd épült, 9 m-es kocsipályával, kétoldali gyalogjárdával. Hossza 189 m. Tiszaliget: Sportlétesítmények, víz- és biológiai laboratóriumok, vállalati üdülők, hotelés motel, kemping, strandfürdő, és nem utolsósorban a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola szolnoki tagozatának épületei helyezkednek el a fák között. Szent István híd: A 4. sz. főút Szolnok várost elkerülő szakaszának új Tisza-hídja. Paládics-pusztai erdőfolt: A Szolnok–Abony határútja jellegzetes két fasoros kocsiút, mely jellemző volt korábban minden község- és megyehatárra. A közelében található az 1847. szeptember 1-jén megnyitott második magyarországi vasútvonal. Sashalom: A dombról jó kilátás nyílik Abony, Újszász, Szolnok irányába. Mária-szobrocska: Kis facsoportban emlékhely.
További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/
Turisztikai régiók
Az Észak-alföldi régió ezerszínű arcát mutatja a látogatónak, aki felfedezni indul ezt a tájat. Sok-sok természeti, építészeti, kulturális gyöngyszem, csak erre a vidékre jellemző kincsek: a napégette alföldi pusztaságok, a szépséges erdős, ligetes területek s a titkokat suttogó folyók éppúgy rabul ejtenek, mint az észak-alföldi fürdők felüdülést nyújtó gyógyvize, a régmúltat idéző, meghitt hangulatú szatmár-beregi templomok vagy a büszke alföldi épületek. Az Észak-Alföld Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket foglalja magába.
Turisztikai régiók
Járt már hazánknak azon a részén, ahol három világörökségi helyszín és két nemzeti park mellett az ország legmagasabb pontja és legkisebb falva, valamint az ország egyetlen szárazfürdője is található? Észak-Magyarország hegyeiben-völgyeiben barangolva, településeinek utcáit járva számtalan olyan kincsre bukkanhat, amely páratlan az országban.
Borvidékek
Bár ez a terület borvidéki rangot csak 1990-ben kapott, a szőlőtermesztésnek több évszázados hagyománya van itt. Jóllehet az utóbbi években már minőségi bort is termelnek, elsősorban a pezsgőalapbor-termelés jellemző erre a vidékre. A híres Törley-pezsgők is etyeki alapborból készültek a XIX. század végétől. Megtekintésre érdemes körpincék, valamint szép sváb házak maradtak fenn itt a múlt századból, bennük még megtalálható számos értékes, régi borászati eszköz.
-
Klíma: szeles, bőséges napsütés, kevés csapadék
-
Szőlőfajták, borok: Chardonnay, Olasz rizling, Rajnai rizling, Pinot blanc, Sauvignon blanc - elegáns, száraz, határozott savú, könnyed borok - finom illattal.
Borutak
Etyek Fejér megye északkeleti peremén, az Etyeki-dombság kezdetén fekszik. Adottságai szinte megegyeznek Champagne-éval. A viszonylag szeles, kevés csapadékkal és bőséges napsütéssel jellemezhető klíma, valamint a löszös, mészköves talaj karakteres borok készítésére rendelték a területet. Nem csoda hát, hogy a környéken már a rómaiak idejében is foglalkoztak szőlőműveléssel, azonban a szőlőtermesztés ma ismert hagyományait az 1700-as évek elejére vezethetjük vissza. 1720 és 1770 között 112 német családot telepítettek a községbe, akik felszántották a letarolt földeket, kiirtották az erdőket és néhány évtized alatt felvirágoztatták a mezőgazdaságot. Etyek az 1860-as évek közepétől vált igazán a főváros szőlőskertjévé. Több száz, kőből rakott pince épült, amelyek jelentős része most is használatban van. Fejlődtek a szőlőtermelés, szüret és feldolgozás speciális eszközei, monumentális, ma is működőképes bálványsajtók készültek. Az etyeki bort – felfedezve annak kiváló tulajdonságait pezsgő készítéséhez – a századforduló után szinte kizárólagosan Törley József budafoki pezsgőgyára vásárolta fel. A II. világháború után a helyi szőlőkultúra is válságba jutott. A fordulatot az 1955-ös év hozta meg, amikor megalakult a Hungarovin borgazdasági kombinát etyeki célgazdasága. A Bicskétôl Pákozdig húzódó 1600 hektárnyi szőlőültetvény 1990-ben emelkedett borvidéki rangra. Az Etyeki Borvidék megnevezést az 1997. évi bortörvény Etyek-Budai Borvidékre változtatta. A történelmi jelentőségű Körpince pinceegyüttes, a Kecske-gödör, a Sóskúti úti pincesor, az egyedülálló présházak, a gyönyörű szőlőhegyek, a szőlőművelés és borkészítés tárgyi örökségei a múltról tanúskodnak, és kiváltják belőlünk a bor és a szőlőkultúra hagyománya iránti megbecsülést. Látogasson el a borútra, kóstolja meg a finom borokat, párlatokat, falusias ételeket, házi sajtokat. Tegyen egy sétát Etyeken a Magyar-kút és a Kálvária, a botpusztai kápolna és a halastó körül, fedezze fel felújított szobrainkat, nézzen le a falura az öreghegyi kilátóból. Töltsön el egy hétvégét félórányi autóútra a fôvárostól, mégis távol annak forgatagától.
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Budapest III. kerülete a városközpontból HÉV-vel, de busszal (34-es, 106-os) is és közúton a Szentendrei úton érhető el a Pók utcai lakótelepnél lehajtva a Duna-partra. Indulási hely: Budapest, Római-part, a meglévő csónakházaknál, ill. vízi sporttelepeknél vízre szállási lehetőségek (stég).
ÚTVONAL
1. nap: Budapest, Római-part – Leányfalu (17 km) szállás kempingben.
2. nap: Leányfalu – Kisoroszi Szigetcsúcs (16 km) szállás kempingben.
3. nap: Kisoroszi Szigetcsúcs – Nagy-Duna – Budapest, Római-part (35 km).
Táv: Szentendrei ág kb. 32 km, Nagy-Dunaág kb. 35 km
NEHÉZSÉGI FOK
Fizikai erőnléttől függően korhatár nélkül. Kizárólag úszni tudók számára, késő tavasszal, nyáron és kora ősszel.
LÁTNIVALÓK ÉS KIKÖTÉSI LEHETŐSÉGEK
Szentendre: a Bükkös-patak torkolata felett kikötés.
Leányfalu: a pócsmegyeri komp feletti parton, a termálstrand közelében kikötési hely.
Tahitótfalu: híd a Szentendrei-szigetre, Pollack Mihály sírja a temetőben. Dunabogdány a 28-as fkm-rel szemben a bogdányi parton jó kikötés.
Kisoroszi: a Szentendrei-sziget északi csúcsa pihenőhely, kemping.
Verőce: a Nagy-Dunán maradjunk a sziget mellett, vad ártéri erdők.
Sződliget: a 1674 fkm-táblával szemben szabadidőközpont és yachtkikötő, vadregényes szigetpartszakasz.
Szigetmonostor/Horány: Horánytól délre mindkét part vízvédelmi terület, kikötni tilos.
Megyék
Fejér megye a Közép–dunántúli Régió egyik megyéje, melyre nyugodtan mondhatjuk, hogy „Magyarország kicsiben”. Megtalálható itt a síkság és a folyópart, a hegység és a tó, van gyógyvizünk, kastélyunk és királyi városunk.
Rohanó életünk fáradalmainak kipihenéséhez tökéletes kikapcsolódást biztosítanak Fejér megye falvai. A vidéki környezetben aktív pihenést választók megismerkedhetnek a falusi élet szépségeivel, azok is, akik a Velencei-tó partján, a tó közepén csónakból horgászni szeretnének, de azok is, akik a Velencei-hegységben, a Vértesben, túrázás során egy baráti társasággal, illetve a családdal szeretnének eltölteni pár napot. A vadregényes Vértes és a Bakonyalja, arról is nevezetes, hogy sűrű erdői valaha jó búvóhelyet biztosítottak a szegénylegényeknek. A környék leghíresebb betyárjai Sobri Jóska és Savanyú Józsi voltak, kiknek életéről legendák maradtak fent.
A Mezőföldön (pl. Vajtán), vagy az Etyeki illetve a Móri Borvidéken (pl. Móron, Csókakőn, Csákberényben) megismerkedhetünk finom borainkkal, az érintetlen természettel, a csodálatos panorámával, a lovasturizmus paradicsomaival, s ma már a wellness turizmus adta felfrissüléssel is. Garantáltan kikapcsolódunk a mindennapok fáradalmaiból, a testet, lelket nyomasztó mindennapokból. A minden kényelmi igényt kielégítő falusi szállások lehetőséget nyújtanak a városi embereknek a vidék értékeinek felfedezésére, a falusi ízek kóstolására, a falun élő állatok megismerésére (állatsimogatás, etetés, gondozás akár gyermekek részére is).
Sokféle programmal várják a vidéken üdülőket a helyi rendezvények mellett: „panoráma lovaglással”, „szekérút-programmal”, szánkázással, disznótorral és wellness programokkal szinte a megye bármely szegletében.
Bátran állítható, hogy aki a megye falvait választja vakációja helyszínéül, nem fog csalódni: vendégszeretet, páratlan élmények várják a fáradt vendégeket, s közelebb kerülhetnek a természethez és önmagukhoz is.
Fejér megyét választotta otthonának és immár több éve él Sóskúton a népszerű művészházaspár, Brunner Márta és Ács Bálint. Márta és Bálint nagy szerelme a lovaglás és persze a lovak. Az állatkedvelő művészpár lovas oktatással, gyermektáboroztatással foglalkozik. Mint mondják, nagyon jól érzik magukat itt és mára teljesen beilleszkedtek Hercegkút életébe. Elárulják, egy álmuk van, amit minél előbb meg szeretnének valósítani: falusi turizmussal akarnak foglalkozni, igazi falusi vendéglátásban részesíteni a hozzájuk látogatókat.
Túraútvonalak
Túra hossza: 14 km
Nehézsége: könnyű
Terep: Dombvidék
Szintemelkedés: 337 m
Tájegység: Balaton-felvidék
A kerékpártúra Felsőörsön a Főutca, Rózsa utca kereszteződéséből indul. A fő utcán haladunk Északi irányba a piros kerékpáros jelzésen. Balra kanyarodva a Hóvirág utcán át hagyjuk el a települést. A piros kerékpáros jelzésen tovább haladva erdei utakon érjük el Lovast. A faluból a piros kerékpáros, majd a kék jelzésen haladva jutunk át Alsóörsre. A községben a Fő út és az Endrődi Sándor utca kereszteződésénél elhagyjuk a kék jelzést. Mi egyenesen hajtunk tovább a Római utcába. Ez az út lényegében párhuzamosan halad a 71-es főúttal. Ezen érkezünk meg Balatonalmádi szélére. Innen kis utakon át a Felsőörsi útra tekerünk. (Páfrány u, Fecske u, Petőfi u, Galagonya u) Ráhajtva az útra ismét a piros kerékpáros jelzést követjük Felsőörs felé. Kb. fél úton balra kezdődik a sárga háromszög jelzés, amely a cserehegyen lévő Szabadság kilátóhoz visz fel. Az út átlagos meredeksége 10%. A kilátóból visszagurulunk az országútra és azon tovább haladva érünk be Felsőörsre.
További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/veszprem-megye/felsoors-szabadsagkilato-kerekpartura
Túraútvonalak
Túra hossza: 47 km
Nehézsége: közepes
Terep: Dombvidék
Szintemelkedés: 537 m
Tájegység: Balaton-felvidék
A kerékpártúra Felsőörsön a Főutca, Rózsa utca kereszteződéséből indul. A fő utcán haladunk Északi irányba a piros kerékpáros jelzésen. Balra kanyarodva a Hóvirág utcán át hagyjuk el a települést. A piros kerékpáros jelzésen tovább haladva erdei utakon érjük el Lovast. Lovasról Aszófőig biciklizünk Paloznak, Csopak, Balatonfüred, érintésével a régi országúton. Ez lényegében párhuzamosan halad a 71-es úttal. Aszófőnél ráhajtunk a 71-es útra és Tihanyra kerekezünk. A településen utunk az apátság mellett visz el, majd meglátogatja a Belső-tavat, végül legurulunk a Révhez. Innen a félsziget keleti oldalán futó úton tekerünk tovább északi irányba, hogy ismét becsatlakozzunk a 71-es útba, illetve a mellette futó kerékpárútba. Balatonfüred, Csopak, Paloznak, településeken át érünk el Alsóörsre. A község elején felhajtunk a 71-es útra azon folytatjuk utunkat a Balatoni utcáig, amelyre rákanyarodva Lovasra kerekezünk. onnan már csak 3 km Felsőörs.
További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/veszprem-megye/felsoors-tihany-kerekpartura
Túraútvonalak
Túra hossza: 34 km
Nehézsége: közepesen könnyű
Terep: Dombvidék
Szintemelkedés: 413 m
Tájegység: Balaton-felvidék
A kerékpártúra Felsőörsön a Főutca, Rózsa utca kereszteződéséből indul. A falut a Fő utcán át hagyjuk el Veszprém irányába. 6 km múlva utunk belecsatlakozik a 73-as útba és azon hajtunk tovább Veszprémre. A városban rengeteg látni való van, ki-ki nézelődhet saját érdeklődése szerint. Mi a a várat jelöltük meg mint látnivaló. A várost Nemesvámos felé hagyjuk el. Ott igen érdekes látnivalók várnak ránk, hiszen a település határában egy feltárt római halomsír. Illetve egy római villa várja a látogatókat. A Balatonig, nevezetesen Csopakig Veszprémfajszon át vezet utunk. Fajsz egyébként utunk legmagasabb pontján található, innen lejtőzünk egészen a tóig. Csopakról Paloznakra, majd Lovasra hajtunk, onnan már csak 3 km Felsőörs.
További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/veszprem-megye/felsoors-veszprem-csopak-kerekpartura
Nemzeti Parkok
Fertő-Hanság Nemzeti Park Tavi nádas, lápvilág, ártéri mocsárrét váltják egymást, mégsem járhatatlan, úttalan utakból áll a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Világörökség részeként jegyzett Fertő tó és vidéke Közép-Európa egyik legnagyobb madárrezervátuma, távcsővel "becserkészhetők" az itt élő szárnyasok és a pihenésre megálló vándorok. A parton a szikes pusztai tó sótűrő növénykülönlegességei figyelhetők meg, a környező dombokon számos ritka faj él. A Hanságban az egykor hatalmas lápvilág lecsapolások után is megmaradt láperdei, -rétjei, -tavai rejtenek különlegesen gazdag élővilágot. A Répce-mentén az ártéri mocsárrétek, az ország legnagyobb tőzikés ligeterdeje vár felfedezésre. A Fertő-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy az 1970-es években magyar és osztrák része egyaránt tájvédelmi körzet lett, 1979-ben az UNESCO MAB programja keretében Bioszféra Rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyei között is számon tartják. A nemzeti park kialakításánál a magyar és osztrák szakemberek az IUCN (Természetvédelmi Világszervezet) előírásait vették figyelembe, amelynek eredménye-ként három zónát hoztak létre: — a természeti vagy natúr-zóna, amely a nemzeti park érintetlen, fokozottan védett területeit foglalja magába (magterület), s ahol csak minimális emberi tevékenység folyhat, — a megőrző zóna, itt továbbra is folyhat hagyományos, természetkímélő gazdálkodás (legeltetés, kaszálás, nádaratás), — környező vagy ütköző zóna, a partmenti részek, települések, a Fertőrákosi-öböl idegenforgalmi szempontból jelentős területei, ahol a táj- és környezetvédelmi előírások betartása a legfontosabb.
Túraútvonalak
Túra hossza: 72 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Hegyvidék
Szintemelkedés: 1559 m
Tájegység: Zempléni-hegység
A kerékpártúránkat Fonyon a Templom utcáról indítjuk a Római Katolikus templom elől Mogyoróska irányába. Mogyoróskától kb. 2 km-re találjuk még Regéc előtt a Regéci várat, melyhez a Kék túra, majd a piros L útvonalán, emelkedőt megmászva juthatunk el, de a látvány megéri. (Figyelem a túra ezen része lemegy az aszfaltról, ha kerékpárod nem alkalmas a terepen való tekerésre, akkor inkább ne vállald be! Ebben az esetben Mogyoróskáról aszfalton tekerj tovább Regécre.) Innen visszakanyarodva a kéken elérjük Regéc szélét, majd aszfalton begurulunk Óhutára, majd tovább haladva elérjük Háromhutát. Háromhutát elhagyva egy erdészeti úton tovább haladva kövessük a kék négyzet jelzést, majd a zöld túra útvonalát. A zöld jelzésen haladva kb. 5 km-re balra letérhetünk Kőkapu felé, majd visszakanyarodva az erdészeti úton haladunk tovább Kishuta irányába, A kék jelzésen egy erdei utat követve tekerünk tovább a jelzés a villany vezeték alatt letér a z erdészeti útról. Mi azonban azon tovább haladva jutunk Bózsvára. Bózsván a Dózsa György utcán haladunk át Telkibánya felé, egy újabb emelkedős szakaszon kb. 5 km-re érdemes megállni a Jégbarlangnál, majd Telkibányán egy kicsit elidőzni. Innen Göncruszka felé vesszük az irányt, ahol érdemes megtekinteni többek között a Kazinczy kúriát és kriptát majd Göncön áthaladva érjük el az utolsó települést, Vilmányt, ahol a Fő utcán áthaladva tudunk visszatérni a Fony felé vezető útra a kiindulási helyünkhöz.
További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/borsod-abauj-zemplen-megye/fony-regeci-var-kokapu-kerekpartura
