message

Üzenetküldés


Éttermünk, a siófoki Piroska Csárda, mely 1963-ban épült, a Balaton legrégebbi csárdája – volt. Mígnem 2009. december 19-én szó szerint porig égett a 600 négyzetméteres, nádfedeles épület a szemünk láttára. A tüzet valószínűleg a klíma zárlata okozta. Nemcsak minket, tulajdonosokat rázott meg ez az esemény, hiszen számos törzsvendég tért be hozzánk rendszeresen és fogyasztott eredeti magyaros fogásainkból. Ez a szomorú eset viszont lehetőséget teremtett az újrakezdésre. Arra, hogy korszerű, mo dern külsőségekkel, fogadóval kiegészülve újragondoljuk a hagyományainkat. A tradíciókat megőrizve, egy tágasabb, szebb, közel 300 férőhelyes barátságos légkörű családi éttermet építettünk fel. A csárda étlapján túlnyomórészt ezentúl is magyaros ételek szerepelnek. Jellegzetességünk a langalló, mely egy régi magyaros kenyérlángos, és amely mindig frissen készül a beltéri és kültéri kemencében. Egész évben várjuk Önöket, és biztosak vagyunk benne, hogy ez a balatoni szimbólum továbbra is méltónak bizonyul országos híréhez. Itt a középpontban a gyermekek, a kisgyermekes családok állnak, akik számára gyermeksarkot, játéklehetőségeket, gyermekétlapot és játszóteret nyújtunk. Célunk, hogy kellemes és valóban pihentető kikapcsolódást nyújtsunk vendégeinknek akár egyetlen étkezésre, akár több napra látogatnak csárdánkba.
Örömmel várjuk Önöket Siófokon, ígérjük, nem fognak bennünk csalódni!
Piroska Csárda és Fogadó – hagyomány mai köntösben
 
8600 Siófok, Zamárdi út
E-mail:info@piroskacsarda.com
Egész évben minden nap 10:00 - 22:00
http://www.piroskacsarda.com/


Bővebb információ:

Piroska Csárda és Fogadó

info@piroskacsarda.com

3684350683

http://www.piroskacsarda.com/

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Szamárkős   |  
és között
A nyári napforduló ünnepe, a kultikus tűzgyújtások ideje. Ez egyrészt a nap, másrészt a megtisztulás szimbóluma is. Az V. század óta a pogány hagyományokra visszavezethető kultikus tüzeket az egyházi liturgia átvette, a tüzet megszentelte. (Június 24. Szent Iván napja, azaz Keresztelő Szent Jánosnak, Jézus megkeresztelőjének az emléknapja.) Számos hiedelem fűződik a TŰZ-höz. Azt tartották a tüzek megvédenek a betegség ellen, a termést védik a jégveréstől. A tűz körül a fiatalok termékenység és szerelemvarázsló dalokat énekeltek. Szokásban volt a tűz átugrása is. Zamárdi változatban a még érintetlen lányokat hívják fel a tűz átugrására. Akinek ez nem sikerülne, vagy bizonytalan annak sikeres átugrásában azt férfiak átsegítik. Az erősen lekopott, hullámos felszínű sziklán egy vályúszerű mélyedést és ennek végén "tűzgödröt" látunk. A sziklához délről egy kör alakú, nehéz, faragott kő támaszkodik. A közelben álló kisebb kövön pedig két nyom látható. A legenda szerint erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő. A két nyom pedig Jézus lábnyoma és a szamár patájának nyoma. Eddig a legenda. A régi öregek azt vallják, hogy a követ a tihanyi tűzhányó dobta át ide. Vagy a vízözön hagyta itt. Egy régebbi balatoni ismertető pedig azt írja: A Szentföldről hozták a keresztes vitézek. " Mindez mese. A valóság az, hogy a kő helyben képződött a vulkáni utóműködés idején. A mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és a benne lévő ásványi anyagok cementezték össze a homokot szilárd kőzetté. A szürke homokkőben megkövült csigák láthatók. Évezredekkel ezelőtt egy ismeretlen nép a kő körül "termékenység-varázslatot" mutatott be bizonyos szertartások között. A pogány isten-anya és napisten tiszteletére terményeket és állatokat áldoztak fel, égettek el, hogy bő termésük és sok állatuk legyen. Később a kelták is megülték e helyet, és a kő körül földvárat építettek. A honfoglalás óta a kő határjelként szerepelt. A múlt században a zsellérek kapták meg ezt a domboldalt legelőnek állataik számára. Itt őrizték disznaikat, birkáikat, kecskéiket, szamaraikat egy falkában. A gyerekek szívesen eljátszadoztak a kövön és környékén. 1942-ben Margittay Richárd író és villatulajdonos kutatta a kő eredetét és szerepét. A követ fehér ló áldozati kövének tartotta. Ajánlotta a kő megásását. 1961-ben a Balatoni Intéző Bizottság megásatta a kő környékét, de semmi értékesebb lelet nem került elő. A kő mellett, mélyen, kővésőket, kicsi, agyagból égetett női istenszobrokat, idolokat találtak, töredezve, cserepek kíséretében. A leletek egy része a megyei múzeumba került. Lóáldozat tehát nem volt, de varázslás: igen!

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Paloznaki tájház   |  
és között
A falu központjában álló épület a Balaton-felvidékre jellemző hagyományos kőből épült nádfedeles tornácos épület. Belsejében a népi eszközöket, a XX. század elejének Balaton-felvidéki paraszti világát felidéző kiállítás látható. A házhoz tartózó borospincében a borászat és a szőlőművelés eszközei tekinthetők meg. Az udvarban nyaranta kézműves foglalkozásokat, hangversenyeket, főzőversenyeket tartanak.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!