A darunyak aranysárgára sütött, matt felületű, hosszú rúd alakú 1.5 – 2cm vastagságú, mintegy 30 - 40cm hosszúra sodort tészta. Bélzete puha szivacsos. Íze, illata a kenyértésztából készült változatánál sós kenyér ízű, a kelt tésztából készült változatánál édeskés kalács jellegű.
A darunyak készítése és története a kenyérsütéshez szorosan kapcsolódik, mivel az alapanyaga a kenyér tésztája. A 19. század utolsó harmadától a darunyakot kalácstésztából is készítik.
" />
A darunyak aranysárgára sütött, matt felületű, hosszú rúd alakú 1.5 – 2cm vastagságú, mintegy 30 - 40cm hosszúra sodort tészta. Bélzete puha szivacsos. Íze, illata a kenyértésztából készült változatánál sós kenyér ízű, a kelt tésztából készült változatánál édeskés kalács jellegű.
A darunyak készítése és története a kenyérsütéshez szorosan kapcsolódik, mivel az alapanyaga a kenyér tésztája. A 19. század utolsó harmadától a darunyakot kalácstésztából is készítik.
Az egykori Százdi apátságot még 1067-ben Aba nemzetségbeli Péter alapította és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A monostorról az első írásos anyag az 1067-ből; Salamon király idejéből, az Aba nembeli Péter részére kiállított oklevélben maradt fenn. Aba nemzetségbeli Péter az Aba nemzetség három fivéreinek egyike, aki ekkor alapította meg az oklevél szerint a Százy (Százd) apátságot, a Keszi (Tiszakeszi határában lévő monostort, melyet birtokokkal is bőven ellátott.
Aba nembeli Péter ispán a monostornak szántóföldeket, legelőket, réteket; szőlőművelőket, szarvasmarhákat, juhokat, igavonó barmokat, disznókat, méheket és egyéb szükséges dolgokat adott. Ugyancsak a monostornak adta a fejedelem által neki adott Bubach nevű malmot molnárral együtt, valamint Szihalmon a Nagykereki erdőt, és szénakaszálásra és boglyagyűjtésre alkalmas réteket, legelőket és felsorolta még az ország más területén lévő apátságnak adott birtokokat, javakat is:
Szürnyeg (Scyrnik)határában levő pusztán 20 földművelő jobbágy telke
Solu falu melletti hely tartozékai: 104 szolga-telket, 30 lovast (2 magyar, 10 besenyő), 6 gyapjú és vászonkészítőt, 10 szőlő és méhes, 10 cserény a lovak számára, 100 ökör, 500 juh, 200 malac.
Damarad pusztán élő 14 család feladata a fahordás volt a monostor számára
Suruk pusztán álló Szent Márton kápolna. Az itt található magyarok hadnagya Mihály volt. Ők saját házuk után egy vödör mézet adtak, de ha szükséges volt, helyette egy szekér fát.
A Zekeres pusztán élők kétszer szolgáltak minden hónapban, s az apátot - akár hová ment - lovon kísérték.
Csabarákos (Chabarakusa) puszta hat szőlőmunkással, Gubach puszta hét halásszal, a Dunán lévő szigetek három ekével és három szolgával, az öt ekényi Nyivyg puszta földművesekkel együtt, a hét ekényi Ladany puszta öt halastóval együtt, Szeghalom puszta minden javával együtt. Szolgák feladata minden évben két ökröt, négy köböl (1 hl) bort, mindenki négy köböl (1 hl) sört, 10 kenyeret, egy tyúkot és két telek egy libát adott.
Az oklevél Dusnuky falu hat jobbágyának (Ivan, Ichy, Wachy, Zemy, Kokch, Ombroch) nevét is felsorolta. Az itt élő jobbágyok egy ökröt, száz kenyeret, 3 köböl mézsert, házanként két köböl sert, egy tyúkot, két jobbágy együtt hat libát. A két nép együtt 10 dénárt, valamint az egyház számára viaszt.
Az ajándékozó Aba nembeli Péter oklevelében leírta, hogy a királyt (a nagyfejedelmet és László fejedelmet) személyesen kérte, hogy e népek dézsmát két kancán és egy tyúkon kívül ne fizessenek, ezt is csak a plébános papnak keresztelésért és temetésért. A király és érsek ezt el is fogadta.
A Péter ispán által a monostornak adott adományok azonban nem tartalmazták az Aba nemzetség birtokait, mivel azok Péter halála után visszaszálltak a nemzetség megmaradt tagjaira (Péter két fivérére). A Százdi apátságnak adományozott birtokok azok voltak, melyeket Péter a fejedelemtől kapott.
Az apátság valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el. Az alapító oklevél azonban egy a IV. Béla király által 1267-ben kiállított átiratban fennmaradt.
MEGKÖZELÍTÉS
Vonattal: Budapest – Debrecen – Nyíradony – tovább autóbusszal Nyíracsádra Autóval: Budapest – Debrecen – Nyíradony – Nyíracsád
ÚTVONAL
Nyíracsád – Gánás-hegy – Buzita puszta – Varga-tanya – Kovács-tanya – Hármashegyalja – Halápi Csárda – Szt. János-templomrom – Látó-hegyi kilátó – Fancsikai tavak – Erdőspusztai bemutatóház és arborétum – Fancsikai templomrom – Bánk Bánkról autóbusz-közlekedés Debrecenbe. Meghosszabbítható a túra a kék jelzés mellett 5 km-rel távolabbi Vekeri-tó üdülőközpontig.
Táv: 41 km (2 nap alatt) A túraútvonal bejárható gyalog és/vagy kerékpárral.
Jelzés: A túra végig az Alföldi Kék sáv turistajelzésen halad.
1. nap: Nyíracsád – Nyírmártonfalva – Haláp (25 km)
2.nap: Haláp – Bánk (16 km)
NEHÉZSÉGI FOK
A túra közepesen nehéz, ajánlott min den évszakban fiataloknak, idősebbeknek, kerékpárosoknak!
LÁTNIVALÓK
Bánk: Erdőspusztai Bemutatóház fafaragók szabadtéri bemutatóparkja, arborétum, 3 km hosszú tanösvény. Fancsikai tavak: Az erdőspusztai tavakat, így a fancsikai víztárolókat is, 1970 után hozták létre. Fancsikán játszótér, rönkvár és zöld gyep várja a gyerekeket, három horgásztó a felnőtteket, s kilátó a tájban gyönyörködni vágyókat. Hármashegyalja: Debrecentől 17 kilométerre fekvő terület, pihenőközpont, legkiemelkedőbb pontján 157 méteres tengerszint feletti kilátóval és a debreceni „Zsuzsivonat” végállomásával. Nyíracsád: XIII–XIV. században épült gótikus református templom, valamint a közelben található XIII. századból ránk maradt templomrom. Vekeri-tó: Az Erdőspuszták legforgalmasabb és legjobban kiépített pihenőcentruma. A tavon csónakázni és horgászni lehet.
Túra hossza: 220 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Síkság
Tájegység: Hortobágy
A kerékpáros túra Mezőkövesdről indul és négy szakaszra bonthatjuk. A kiindulási pont a Profi parkoló a Kavicsostó útca és a Széchenyi út kereszteződésénél található. Az első szakasz Mezőkövesd és Borsodivánka közti fekvő út, amely Egerlövőn halad át. Második szakasz Debrecenig tart. Borsodivánkáról Poroszlóra tekerünk, ahonnan végig a 33-as úton haladunk Tiszafüred, Hortobágy településeket érintve. A harmadik szakasz a 35-ös úton Debrecen és Hajdúböszörmény között halad. Egy rövid kitérővel Bodaszőlő felé fordulva megnézzük a Zeleméri templom romot. A negyedik szakaszon Böszörményből indulva Balmazújváros, darassai tájház, Tiszacsege érintésével jutunk el a Tiszához, ahol komppal kelünk át a folyón. A túlparton Ároktő, Tiszadorogma, Tiszabábolna, Tiszavalk és Négyes községeken áthaladva érkezünk meg Borsodivánkára, ahonnan az első szakaszon már megismert úton jutunk vissza Mezőkövesdre a kiindulási pontra.
A Semsey-kastély régi parkjában közelíthető meg a 3ha nagyságú Kamilla Gyógy-, Termál- és Strandfürdő. A két meleg vizes és egy hideg vizes kút hat medencét lát el.
A meleg vizes kutakból 1180 méter mélyről, 61 °C-os víz tör elő. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság a strandfürdőt tápláló hévízkút vizét 1994. február 21-én gyógyvízzé nyilvánította. Az orvosi vizsgálatok a víz gyógyhatását idült ízületi betegségekben szenvedőknél igazolták. A 2002 nyarán átadott új fejlesztési ütemben 3 újabb medencét alakítottak ki, amelyek már sportcélokat is kiszolgálnak, valamint ezekben már élményelemek (pezsgőfürdő, vízgomba stb.) is helyet kaptak.
Erdődi Imre Bálint, elkötelezett biogazda vagyok.
A biogazdálkodás szellemisége 1986-ban érintett meg a gödöllői egyetemen tartott „vegyszermentes” gazdálkodási tanfolyamon, amely azóta is minden évben megtartásra kerül Biodinamikus tanfolyam néven. Ekkor még az iparban dolgoztam, de a rendszerváltás utáni hanyatló ipari miliőben már nem éreztem jól magam.
Váltottam, s fő állásban több cégnél is üzletkötőként tevékenykedtem. Közben másodállásban 1996-ban a visszakapott 5 ha-os szülői örökségen, őseim tapasztalatára támaszkodva kezdtem el gazdálkodni konvencionális módon.
1999-ben egy biogazda tanfolyam elvégzését követően tértem át a biogazdálkodásra. A biogazdálkodásra való átállás tanulásának kezdetén gabonaféléket kezdtem termelni. 2004-től a vetésszerkezetembe a zöldségfélék termesztését is beillesztettem. A régióban tudtommal egyedül én foglalkozom biobúzafű termesztéssel, melyet a saját gazdaságomban megtermelt bio tönkölybúzából nevelek.
2011-től egyes termékeim feldolgozásával bővítettem tevékenységemet. A helyi hadházi tájjellegű káposztából tejsavas erjesztésű savanyú káposztát, tönkölybúzából lisztet, napraforgóból hidegen sajtolt olajat készítünk.
Jelenleg 30 ha-on gazdálkodom, szezonálisan közel 15 embernek, összességében több mint 1000 munkanapra való munkát biztosítva, kézi gyomirtás, betakarítás, áruválogatás, piacra való készülődés során.
Termékeimet helyben, valamint a debreceni, budapesti és a miskolci biopiacokon értékesítem.
A termés többi részét szerződött partnereimnek szállítom, ezek laborvizsgálatot követően kerülnek feldolgozásra, majd kerülnek a bel- és külföldi áruházak polcaira, elsősorban bébiételek formájában.
Számomra a biogazdálkodás egy életforma, melynek során a múltból meríthetek, a jelennek egészséges táplálékot adhatok, miközben a termőföldet megőrizhetem a jövő nemzedékének.
Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét. A leghíresebb magyar puszta fogalommá vált, és nemzetközi szinten régebb óta ismert és elismert, mint hazánkban. 1967. decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg. Ennek eredményeként 1973-ban 51 ezer hektáron létrejött Magyarország első nemzeti parkja, melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt - ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe. A Hortobágyi Nemzeti Park teljes egészében UNESCO Bioszféra Rezervátum, közel egyharmada pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, melynek védelmét a Ramsari Egyezmény külön biztosítja. Az Alföldön keresztülvezető fontos kereskedelmi útvonalak (mint például az erdélyi sóbányák kincsét szállító "sóút") mentén épültek fel 10-12 kilométerenként - többségében a XVII. században - az utazókat kiszolgáló csárdák, valamint a vízborítás időszakában a közlekedést megkönnyítő hidak. Ezek egy híres utóda és legismertebb példája, mely a Hortobágy egyik szimbólumává is vált, az 1827-ben megépített Kilenclyukú-híd. Szintén a magyar puszta szimbólumaként ismeretesek az eredetileg az állatok itatására szolgáló gémeskutak. A táj területének döntő hányadát ma természetes élőhelyek - sziki gyepek és sziki legelők, löszpuszták, ártéri erdők és ligetek - képezik, valamint egy mocsarakból, tavakból és holtágakból álló "vízország" alkotja, a mozaikos talajviszonyoknak köszönhetően változatos és gazdag növény- és állatvilággal. A területnek viszonylag kisebb hányadát borítják mesterséges vizes élőhelyek (a halastavak összterülete 6 ezer hektár), ezek mégis nagy jelentőségűek, mivel együttesen a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. Ha a Hortobágy állatvilágáról esik szó, először talán mindenkinek a szilaj állattenyésztéssel meghonosodó szürke marha és rackajuh, valamint a mangalica sertés és a nóniusz ló jut az eszébe. A Hortobágy azonban nemzetközileg is kiemelt fontosságát sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, melyek közül 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak is.
A Bánki Füvészkert elnevezésével Csapó József, Diószegi Sámuel, Fazekas Mihály munkáiban szereplő régi, szép nevet, a debreceni botanikai hagyományoknak megfelelően örökíti tovább. A látogatóknak nem csupán botanikai, dendrológiai és tájképi élményeket kínál, hanem a bemutatóház kiállításai révén a táj népének életmódjával, gazdálkodási emlékeivel, botanikai, rovartani, madártani ritkaságaival és régészeti leleteivel is megismerkedhetnek. A Diószegi úton a 9-es autóbuszról a Panoráma út kereszteződésében leszállva s északi irányba sétálva, egy magaslatra érve hirtelen tűnik szemünkbe a Tóth Dezső által 1982-ben tervezett és a tájba jól beillő szép épületet, az Erdőspusztai Bemutatóház. Az épület körüli szépen gondozott park kiskapuján belépve az oszlopos borókák, s a ház előtt látható szobrok a Hajdú-Bihar megyei nemzetközi fafaragótáborban dolgozó művészek 1988-ban készült munkái. A 15 hektáros füvészkert elsősorban fagyűjteményből, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll. Az arborétum a különböző földrajzi térségekben őshonos fákat, növényeket tárja elénk angolparkrendszerben.
A névadó a 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó melynek átlagos mélysége 1,5 méter. Vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva, s már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven. A gyógyvíz és az erdő vonzerejének bizonyítéka az 1866-ban megépült alpesi stílusú Svájci-Lak, a kor hangulatát a mai napig őrző panzió. Falai között megfordult Blaha Lujza, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes és sok más művész, politikus. Sóstógyógyfürdőn a pihenés helye a minden igényt kielégítő Fürdőház Panzió. Tetőterében elegáns szobák és apartmanok állnak a vendégek rendelkezésére, földszintjén pedig fürdő- és gyógyászati részleg működik. A Tófürdő a természetes tó partja. A selymes tiszai homokfövennyel, termálmedencével, csúszdával, strand-röplabdapályával, pancsolóval főként a gyerekek, fiatalok körében népszerű. A Parkfürdő medencéi minden korosztálynak alkalmas helyet biztosítanak a szórakozásra, sportolásra, önfeledt hancúrozásra vagy békés diskurálásra. A vízen kívül választhatják az óriáscsúszdát, a gyerekjátszóteret, a vízifocit, a felfújható gumijátékot, a kondícionáló pavilont, s a hideg söröket… Sóstógyógyfürdő legújabb attrakciója az Aquarius Élményfürdő. Kialakításával és multifunkciós kínálatával több generáció együttes pihenését, kikapcsolódását szolgálja.
A népi építészet emlékeit őrzi a Polgári utca egyik zugának öt paraszti porta alkotta épületegyüttese, mely egyszerű, alföldi típusú lakóházakból és gazdasági épületekből áll. A házak a 18. század vége és a 19. század közepe között épültek és napjainkban is hűen reprezentálják a korabeli életmódod és a népi építészet szerves összetartozását.
A város központjában található kastély a múlt század elején került kialakításra. A ma is látható kastélyt, udvarházat Bek Pál építtette a nagyközség lakott területének határán egy enyhén kiemelkedő magaslaton. Bár a XX. század során sokat vesztett jellegéből, de látványa ma is lenyűgöző. Kovácsoltvas díszítményei, kovácsoltvas oszlopai még ma is eszünkbe juttatják Kazinczy Ferenc lelkesen dicsérő mondatait, aki gyakori vendége volt a kastélynak: "olyan királyi épület kicsinyített mása, hogy a szemlélőt frappírozza". A XVIII. és a XIX. században igen élénk szellemi élet folyt a kastélyban. Gyakori vendég volt itt Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, a reformkor nagy egyénisége Széchenyi István, az 1848-as szabadságharc tábornoka Nagy Sándor József. A rendszerváltás után a kastély az Önkormányzat tulajdonába került, melytől 2002-ben magánbefektető vásárolta meg. A jövőben a befektető felújítja az épületet és gyógyszállót szándékozik kialakítani benne a helyi termálvízre alapozva.
Hortobágy központjában, a Kilenclyukú híd lábánál található a Pásztormúzeum, amelynek épülete évszázadokon keresztül központi helye volt a településnek. Az egykori szekérállásnál pihenték ki fáradalmaikat az átutazók, de a vásározók és a pásztorok is gyakran megfordultak itt. Az épületben található kiállítás, amely a pásztorok életének legfontosabb elemeit mutatja be a 19-20. század fordulójáról, 2006 tavaszán újult meg.
Életnagyságú élőképek, terepasztalok, vetítések, hanganyagok segítségével „megérinthetővé” válik a letűnt világ. A kiállítás a hortobágyi pásztorokat egy-egy jellegzetes tevékenység közben, legfontosabb munkaeszközeik, használati tárgyaik körében mutatja be. Életkörülményeiknek, életmódjuknak ábrázolását szolgálják a kiállítótérben felépített nád falazatú, egyszerű pásztorépítmények.
A pásztorélet részét képezték azok a gazdagon díszített tárgyak is, amelyek egy részét maguk a pásztorok, más részét mesterek készítették és a hortobágyi Hídi vásáron cseréltek gazdát. A kiállítás ezekből is ízelítőt ad, bemutatva a hímzett és rátétes szűröket, szaru- és fafaragásokat, bőrmunkákat, csengőket, kolompokat.
Gyerekként két hüvelykujjam közé szorítottam a fűszálat és azt visíttattam, meg a makk kupakjával fütyültem..., nagyanyám régi kabátgombjával brúgattyúztam, fadarabbal itt-ott doboltam, próbálgattam, hol milyen hangot ad... Azt gondolom sokan megéltük - megéljük ezeket az apró felfedezéseket. A zene, a hangkeltés örömforrás. Így volt ez mindig. Őseink is használták a zenét. Olyan jó újra felfedezni azt a sok hangszert, amit ránk hagytak! Én a népi hangszerek megszállottja lettem. Persze jó értelemben. Készítem őket.
Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!