Ahol az ég elsötétül

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A Hortobágy egyik legszebb, leglátványosabb madárvonulása. Európa legjelentősebb vonulási helye, mint ahogyan azt Danyi Zoltán a Hortobágyi Nemzeti Park osztályvezetője mondta. Hosszú évtizedek alatt szerették meg a madarak ezt az ideális helyet. Napközben a nemzeti parkot övező mezőgazdasági területekről táplálkoznak, késő délután gyülekeznek, ahonnan a féltve óvott, védett halastavak területén töltik az éjszakát. Ezek a madarak szeptember vége felé érkeznek a pusztába,- és az erősebb fagyok beálltáig itt maradnak, majd tovább indulnak észak-afrikai, szudáni, tunéziai területeikre. A jelenleg számolt 85.000 daru hangos krúgatással, csapatokban vonulva szinte besötétíti az eget. Nem véletlenül féltik, óvják a madarakat,- hiszen ez a nagytestű madár a Park szimbóluma, akik valaha még nálunk is fészkeltek. Itt található a Föld legnagyobb tenyészállata az őstulok, a magyar királyok idejében népesíteték be a Kárpát - medencét. A vadló a magyar pásztorhagyomány szimbóluma. Ha, időnk engedi nézzünk be a Látogató Központba is, ami a Világörökség része. Éhségünket , szomjunkat csillapíthatjuk az 1699-ben épült csárdában.

Következő utunk Nádudvar, - az ősi település,- a méltán híres drótozott kemencés edények, tálak , sütők helye. A Népművészet Ifjú Mestere K. Nagy Zsolt fazekasnál kaptunk bepillantást a fazekas mesterség életébe. Az Alföldi Legendárium Klaszter célkitűzése, hogy egyre több helyre juttassa el a térség mondáit, legendáit, valamint összegyűjti a kézműves szakmákat, hagyományos étkezési szokásokat, a Kézművesek legendás termékeit.

Nyírbátor, A Nyírség déli részének 14000 lakosú mezővárosa, régi történelmi múlttal, régi történelmi szereppel. Történetük összefonódik a Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak, Károlyi családok életével. A települést 1279-ben említik, a svéd származású Gut-Keled nemzettség (Báthoriak elődje) már ekkor birtokolták. Később, Báthori Gábor erdélyi fejedelem haláláig a család tulajdonában volt. A város őrzi, védi a történelmi múlt hagyományait, és építészeti remekműveit. Szemet gyönyörködtető látvány a hazánkban egyedülálló gótikus hálóboltozatos Minorita templom. Báthori István az 1479-es kenyérmezei csata emlékére építette, mely családi kápolna és temetkezési hely is. A templom mellett álló négy fatornyos harangláb, hazánk legrégebbi és legnagyobb építménye. A nagy kiterjedésű birtok központjában Bátorban volt a család udvarháza, amit később alakítottak, bővítettek. A várkastélyt palánk erősítette, és vizesárok vette körül. Mára már gyönyörűen helyreállított épület, az idő folyamán magtárrá alakult, valamikor a vár részéhez tartozhatott. Az épületben a család korát és legendáit mutatják be, valamint a Panoptikumban felelevenedik a kor legfontosabb történései. Báthori Erzsébet valós, vagy legendákon alapuló története. A család címere is legendákra alapul: a szatmári síkság közelében az ecsedi-láp mocsarában sárkány tanyázott, egy vitéz megölte,- és bizonyítékul kitörte a sárkány 3 fogát. Ez szolgál a Báthori-címer alapjául: saját farkába harapó sárkány látható és a három sárkányfog.

A várostörténeti sétány kialakítása, megépítése is azt a célt szolgálja, hogy elmesélje a város a település történetét, legjelentősebb történelmi eseményeit és a Báthori-család legendáit.

A Báthori család kihalásával, a Rákóczi család szerezte meg Nyírbátort és a hozzá tartozó uradalmakat. Régi rangját és szerepét már nem tudta visszaszerezni.

Magyar Éva szöveg és kép

Budapest, 2013. 10.20.

Bővebb információ:

Magyar Éva

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Százdi apátság |

Tiszakeszi

és között

Az egykori Százdi apátságot még 1067-ben Aba nemzetségbeli Péter alapította és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A monostorról az első írásos anyag az 1067-ből; Salamon király idejéből, az Aba nembeli Péter részére kiállított oklevélben maradt fenn. Aba nemzetségbeli Péter az Aba nemzetség három fivéreinek egyike, aki ekkor alapította meg az oklevél szerint a Százy (Százd) apátságot, a Keszi (Tiszakeszi határában lévő monostort, melyet birtokokkal is bőven ellátott.
Aba nembeli Péter ispán a monostornak szántóföldeket, legelőket, réteket; szőlőművelőket, szarvasmarhákat, juhokat, igavonó barmokat, disznókat, méheket és egyéb szükséges dolgokat adott. Ugyancsak a monostornak adta a fejedelem által neki adott Bubach nevű malmot molnárral együtt, valamint Szihalmon a Nagykereki erdőt, és szénakaszálásra és boglyagyűjtésre alkalmas réteket, legelőket és felsorolta még az ország más területén lévő apátságnak adott birtokokat, javakat is:

Szürnyeg (Scyrnik)határában levő pusztán 20 földművelő jobbágy telke
Solu falu melletti hely tartozékai: 104 szolga-telket, 30 lovast (2 magyar, 10 besenyő), 6 gyapjú és vászonkészítőt, 10 szőlő és méhes, 10 cserény a lovak számára, 100 ökör, 500 juh, 200 malac.
Damarad pusztán élő 14 család feladata a fahordás volt a monostor számára
Suruk pusztán álló Szent Márton kápolna. Az itt található magyarok hadnagya Mihály volt. Ők saját házuk után egy vödör mézet adtak, de ha szükséges volt, helyette egy szekér fát.
A Zekeres pusztán élők kétszer szolgáltak minden hónapban, s az apátot - akár hová ment - lovon kísérték.
Csabarákos (Chabarakusa) puszta hat szőlőmunkással, Gubach puszta hét halásszal, a Dunán lévő szigetek három ekével és három szolgával, az öt ekényi Nyivyg puszta földművesekkel együtt, a hét ekényi Ladany puszta öt halastóval együtt, Szeghalom puszta minden javával együtt. Szolgák feladata minden évben két ökröt, négy köböl (1 hl) bort, mindenki négy köböl (1 hl) sört, 10 kenyeret, egy tyúkot és két telek egy libát adott.
Az oklevél Dusnuky falu hat jobbágyának (Ivan, Ichy, Wachy, Zemy, Kokch, Ombroch) nevét is felsorolta. Az itt élő jobbágyok egy ökröt, száz kenyeret, 3 köböl mézsert, házanként két köböl sert, egy tyúkot, két jobbágy együtt hat libát. A két nép együtt 10 dénárt, valamint az egyház számára viaszt.
Az ajándékozó Aba nembeli Péter oklevelében leírta, hogy a királyt (a nagyfejedelmet és László fejedelmet) személyesen kérte, hogy e népek dézsmát két kancán és egy tyúkon kívül ne fizessenek, ezt is csak a plébános papnak keresztelésért és temetésért. A király és érsek ezt el is fogadta.
A Péter ispán által a monostornak adott adományok azonban nem tartalmazták az Aba nemzetség birtokait, mivel azok Péter halála után visszaszálltak a nemzetség megmaradt tagjaira (Péter két fivérére). A Százdi apátságnak adományozott birtokok azok voltak, melyeket Péter a fejedelemtől kapott.
Az apátság valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el. Az alapító oklevél azonban egy a IV. Béla király által 1267-ben kiállított átiratban fennmaradt.

részletek

Hortobágyon

Hortobágy

MEGKÖZELÍTÉS
Autóbusszal a Hajdú Volán és az Agria Volán járataival Debrecen és Eger irányából. Vonattal Füzesabony és Debrecen irányából.

1. nap:
ÚTVONAL
Hortobágy falu – MÁV-állomás – fahíd a Hortobágy folyón – Mátai Ménes – Mátai út – Pusztai Állatpark – Hortobágy falu Táv: 7 km

LÁTNIVALÓK
Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont: Megismerhetjük a nemzeti park természeti értékeit, a puszta jellegzetes élőhelyeit, növény- és állatvilágát.
Pásztormúzeum: Műemlék épület, amely szekérállás volt. A kiállítás a pusztai legeltetést, a sajátos hortobágyi pásztorkodást kívánja bemutatni. A pusztai élet valóságos szereplői azonban a pásztorok voltak.
Kilenclyukú híd: Hazánk máig leghosszabb kőhídja, amely Hortobágy szimbóluma.
Hortobágyi Csárda: Népi klasszicista Hortobágyi Nagycsárda az Alföld leghíresebb és legnagyobb csárdaépülete. Mátai Ménes: A mátai lótenyésztés 300 éves múltra tekint vissza. Innen ered tulajdonképpen a Hortobágy mai ménese. Törzsistállói munkaidőben szabadon látogathatók.
Pusztai állatpark: Az állatparkban megtekinthetők a kárpát medencére jellemző háziállatfajták.

2. nap:
ÚTVONAL
Hortobágy falu – Mátai út – kungyörgyi kerékpárút – Kungyörgyi Méntelep – Hortobágyi-Halastó – Halastó főgát – tovább az 5-ös, 6-os és Kondás tómedencék irányába – vissza a Hortobágy Halastavi Kisvasút megállóhoz – majd a Halastó MÁVállomásról vonattal vissza Hortobágy faluba. Táv: 15-20 km

LÁTNIVALÓK
Kungyörgyi kerékpárút: Bioművelésű szántóföldek – a tocsogókban és a környező legelőkön gazdag madárvilág. Kungyörgyi Méntelep: Egykor az ország leghíresebb méntelepe volt. Hortobágyi halastavak: A közel 2000 hektáros halastórendszer Közép-Európa egyik legismertebb madárélőhelye. Gyakran megfigyelhető itt Európa legnagyobb ragadozó madara, a rétisas. A tavak élővilágának megfigyelését számos megfigyelőtorony segíti. Hortobágy Halastavi Kisvasút: A kisvasúttal könnyen elérhetők a távolabbi tavak is, ahol gazdagabb a madárvilág.

NEHÉZSÉGI FOK
A túra kerékpárral és gyalog is teljesíthető tavasztól késő őszig, könnyű túra.

Hortobágyi kerékpáros körtúra

Hortobágy

Túra hossza: 82 km
Nehézsége: Közepesen könnyű
Terep: Síkság
Tájegység: Hortobágy

A kerékpártúrát Hortobágy településen indítjuk a Kilenclyukú-hídtól. A 33 főúton haladunk Debrecen irányába a balmazújvárosi körforgalomig. Innen balra fordulva tekerünk tovább Balmazújvárosig. A városon áttekerve a Tiszacsege felé vezető úton haladunk tovább. Kiérve a településről egy kisforgalmú út tekerhetünk Csegéig. Körülbelül félúton található Darassa, ahol egy tájház és múzeum tekinthető meg. Tiszacsegétől Egyek irányába tekerünk Telekházáig. Innen Ohat felé vesszük az irányt és a halastavak között gurulva keresztezzük a 33-as főutat. Ezen tovább haladva érjük el Hortobágy falut.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/hajdu-bihar-megye/hortobagyi-kerekparos-kortura

Balmazújvárosi Termál és Strandfürdő

Balmazújváros

A Semsey-kastély régi parkjában közelíthető meg a 3ha nagyságú Kamilla Gyógy-, Termál- és Strandfürdő. A két meleg vizes és egy hideg vizes kút hat medencét lát el.

A meleg vizes kutakból 1180 méter mélyről, 61 °C-os víz tör elő. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság a strandfürdőt tápláló hévízkút vizét 1994. február 21-én gyógyvízzé nyilvánította. Az orvosi vizsgálatok a víz gyógyhatását idült ízületi betegségekben szenvedőknél igazolták. A 2002 nyarán átadott új fejlesztési ütemben 3 újabb medencét alakítottak ki, amelyek már sportcélokat is kiszolgálnak, valamint ezekben már élményelemek (pezsgőfürdő, vízgomba stb.) is helyet kaptak.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.

Hortobágy

A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. a nemzeti park területének egyötödén (17 ezer hektár) úgy végez természetvédelmi fenntartási feladatokat, hogy azok megfelelnek az ökológiai gazdálkodás feltételeinek is. Székházukban megnyílt a kizárólag bio minősítésű hústermékeket kínáló üzlet, ahol lehet vásárolni a pusztai állatfajták (magyar szürke marha, bivaly, mangalica és racka juh) húsából tőkehúsként, fagyasztva vagy akár szárazáruként. Az ökológiai növénytermesztés keretein belül szintetikus növényvédőszerek, műtrágyák és hozamfokozók használata nélkül termelt kölest, árpát, őszi búzát, tönkölybúzát, zabot, kukoricát, borsót, olajrepcét, olajtököt, olajnapraforgót, mustárt, olajlent, lucernát hazai és külföldi piacokon értékesítik.

Hortobágyi Nemzeti Park

Tiszakarád

Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét. A leghíresebb magyar puszta fogalommá vált, és nemzetközi szinten régebb óta ismert és elismert, mint hazánkban. 1967. decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg. Ennek eredményeként 1973-ban 51 ezer hektáron létrejött Magyarország első nemzeti parkja, melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt - ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe. A Hortobágyi Nemzeti Park teljes egészében UNESCO Bioszféra Rezervátum, közel egyharmada pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, melynek védelmét a Ramsari Egyezmény külön biztosítja. Az Alföldön keresztülvezető fontos kereskedelmi útvonalak (mint például az erdélyi sóbányák kincsét szállító "sóút") mentén épültek fel 10-12 kilométerenként - többségében a XVII. században - az utazókat kiszolgáló csárdák, valamint a vízborítás időszakában a közlekedést megkönnyítő hidak. Ezek egy híres utóda és legismertebb példája, mely a Hortobágy egyik szimbólumává is vált, az 1827-ben megépített Kilenclyukú-híd. Szintén a magyar puszta szimbólumaként ismeretesek az eredetileg az állatok itatására szolgáló gémeskutak. A táj területének döntő hányadát ma természetes élőhelyek - sziki gyepek és sziki legelők, löszpuszták, ártéri erdők és ligetek - képezik, valamint egy mocsarakból, tavakból és holtágakból álló "vízország" alkotja, a mozaikos talajviszonyoknak köszönhetően változatos és gazdag növény- és állatvilággal. A területnek viszonylag kisebb hányadát borítják mesterséges vizes élőhelyek (a halastavak összterülete 6 ezer hektár), ezek mégis nagy jelentőségűek, mivel együttesen a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. Ha a Hortobágy állatvilágáról esik szó, először talán mindenkinek a szilaj állattenyésztéssel meghonosodó szürke marha és rackajuh, valamint a mangalica sertés és a nóniusz ló jut az eszébe. A Hortobágy azonban nemzetközileg is kiemelt fontosságát sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, melyek közül 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak is.

Tiszaigari Arborétum

Tiszaigar

A 19 hektáros arborétumban - természetvédelmi terület - található a Közép-Tisza-vidék egyik legjelentősebb fagyűjteménye. Az arborétumban közel 400 féle fa és cserje él, mint például mamutfenyő, kaukázusi jegenyefenyő, mocsárciprus, liliomfa, ámbra, gránátalmafa, mocsárciprusokból egész erdő, a vidéken őshonos kocsányos tölgy és tulipánfa. Az arborétum alapjait Széky Péter teremtette meg, 1880-tól faiskola működött a területén. Idegenvezetéshez bejelentkezés szükséges. Nyitva tartás: Ápr. 1. - okt. 30.: H-P 8-17, Szo-V 8-17, nov. 1- márc. 31.: H-P 8-15.30, Szo-V: zárva

Sóstó Nyíregyháza

Nyíregyháza

A névadó a 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó melynek átlagos mélysége 1,5 méter. Vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva, s már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven. A gyógyvíz és az erdő vonzerejének bizonyítéka az 1866-ban megépült alpesi stílusú Svájci-Lak, a kor hangulatát a mai napig őrző panzió. Falai között megfordult Blaha Lujza, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes és sok más művész, politikus. Sóstógyógyfürdőn a pihenés helye a minden igényt kielégítő Fürdőház Panzió. Tetőterében elegáns szobák és apartmanok állnak a vendégek rendelkezésére, földszintjén pedig fürdő- és gyógyászati részleg működik. A Tófürdő a természetes tó partja. A selymes tiszai homokfövennyel, termálmedencével, csúszdával, strand-röplabdapályával, pancsolóval főként a gyerekek, fiatalok körében népszerű. A Parkfürdő medencéi minden korosztálynak alkalmas helyet biztosítanak a szórakozásra, sportolásra, önfeledt hancúrozásra vagy békés diskurálásra. A vízen kívül választhatják az óriáscsúszdát, a gyerekjátszóteret, a vízifocit, a felfújható gumijátékot, a kondícionáló pavilont, s a hideg söröket… Sóstógyógyfürdő legújabb attrakciója az Aquarius Élményfürdő. Kialakításával és multifunkciós kínálatával több generáció együttes pihenését, kikapcsolódását szolgálja.

Kulturális örökség

Szoboszlói tájház |

Hajdúszoboszló

és között

Lukovics Györgyné szenvedélyes gyűjtője a régiségeknek. Hobbyja három évvel ezelőtt kezdődött, amikor rokonai néhány régi tárgytól szerettek volna megválni, ezért elajándékozták neki. Az akkori kisebb gyűjtemény mára több száz darabból álló gazdag kollekcióvá gyarapodott. A kiállítás anyaga folyamatosan szaporodik, hiszen tulajdonosa szívesen fogad minden múltat idéző emléket.

Az egy egész épületrészt elfoglaló tájházban több száz XIX. és XX. században használt tárgy talált otthonra. Ezek közül rendkívül érdekes darabnak számít az egykor főzésre használt több mint 100 éves, eredetileg drótok segítségével összerögzített főző edény, amely ma is egy régi tűzhelyen foglal helyet.

Külön figyelmet érdemelnek a falon elhelyezett eredetüket tekintve közel 100 éves színes hímzett fali terítők is. Az időutazást ígérő tájház azonban még számos érdekességet tartogat az érkező vendégeknek.

Láthatunk például nagyszüleink korából való régi bútorokat, kézi kávédarálót, mozsarat, küpüllőt, fejéshez használt tejeskannát, kancsókat, fából készült szűrőket, éveket számláló katonai szíjat, rendőrkalapot, bölcsőben pihenő gyönyörű babákat, dunyhával bevetett ágyat, Csepel 30-as varrógépet, több 100 darabból álló részben ma is működő fali és asztali órákat, lámpásokat, régi iratokat, elismeréseket és fotókat.

E gyönyörű SZOBOSZLÓI TÁJHÁZ 2011 nyarától, a fürdőtől gyalogosan mindössze 15 percre, megannyi múltidéző érdekességgel, kiváló programot kínál valamennyi kedves látogatójának.

Cím: 4200, Hajdúszoboszló, Wesselényi utca 37.

részletek

Degenfeld-kastély

Téglás

A város központjában található kastély a múlt század elején került kialakításra. A ma is látható kastélyt, udvarházat Bek Pál építtette a nagyközség lakott területének határán egy enyhén kiemelkedő magaslaton. Bár a XX. század során sokat vesztett jellegéből, de látványa ma is lenyűgöző. Kovácsoltvas díszítményei, kovácsoltvas oszlopai még ma is eszünkbe juttatják Kazinczy Ferenc lelkesen dicsérő mondatait, aki gyakori vendége volt a kastélynak: "olyan királyi épület kicsinyített mása, hogy a szemlélőt frappírozza". A XVIII. és a XIX. században igen élénk szellemi élet folyt a kastélyban. Gyakori vendég volt itt Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, a reformkor nagy egyénisége Széchenyi István, az 1848-as szabadságharc tábornoka Nagy Sándor József. A rendszerváltás után a kastély az Önkormányzat tulajdonába került, melytől 2002-ben magánbefektető vásárolta meg. A jövőben a befektető felújítja az épületet és gyógyszállót szándékozik kialakítani benne a helyi termálvízre alapozva.

Hortobágyi Pásztormúzeum

Hortobágy

Hortobágy központjában, a Kilenclyukú híd lábánál található a Pásztormúzeum, amelynek épülete évszázadokon keresztül központi helye volt a településnek. Az egykori szekérállásnál pihenték ki fáradalmaikat az átutazók, de a vásározók és a pásztorok is gyakran megfordultak itt. Az épületben található kiállítás, amely a pásztorok életének legfontosabb elemeit mutatja be a 19-20. század fordulójáról, 2006 tavaszán újult meg.

Életnagyságú élőképek, terepasztalok, vetítések, hanganyagok segítségével „megérinthetővé” válik a letűnt világ. A kiállítás a hortobágyi pásztorokat egy-egy jellegzetes tevékenység közben, legfontosabb munkaeszközeik, használati tárgyaik körében mutatja be. Életkörülményeiknek, életmódjuknak ábrázolását szolgálják a kiállítótérben felépített nád falazatú, egyszerű pásztorépítmények.

A pásztorélet részét képezték azok a gazdagon díszített tárgyak is, amelyek egy részét maguk a pásztorok, más részét mesterek készítették és a hortobágyi Hídi vásáron cseréltek gazdát. A kiállítás ezekből is ízelítőt ad, bemutatva a hímzett és rátétes szűröket, szaru- és fafaragásokat, bőrmunkákat, csengőket, kolompokat.

Mihalkó Gyula, Kalapkészítő mester

Balmazújváros

Magyarországon, Hajdú-Bihar megyében, Balmazújvároson élek és dolgozom. Balmazújváros mezőváros, a hortobágyi puszta szélén fekszik, közel Debrecenhez és Hajdúszoboszlóhoz. Az egyik legrégebbi kézműves foglalkozásnak számít a városban a természetes alapanyagból - birka gyapjúból - való pásztorkalapok készítése. A kalapkészítés hagyománya a Mihalkó családban az 1800-as évekre nyúlik vissza. A kalapkészítést édesapámtól és Mihalkó Zoltán nagybátyámtól tanultam meg, akinek az apja, de már a nagyapja is ezzel foglalkozott. Fejfedőket készítettek a környék lakói számára, hortobágyi gulyás, csikós juhász kalapokat, valamint ugyanezeket csak kiskunsági viselet szerint, továbbá süvegeket is.




Leíratkozás