Kopáncsi Tanyamúzeum

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

Az 1890 táján épült Kovács-tanya mai képe az 1920 körüli állapotot tükrözi. Ez egy szemtermelő-állattartó tanyatípus ló- és marhaistállóval, fedett színnel, nyári jászollal, gabonatároló hombárral, kukoricagóréval. A lakóház szoba-konyha-kamra elrendezésű, szobájában búboskemence áll. Az istállóban és a hozzátoldott színben a paraszti gazdaság minden eszköze föllelhető. Az udvaron látható még a vásárhelyi gazdaságok nélkülözhetetlen építménye, a különálló magtár, de ott állnak a sertés- és baromfiólak, a gémeskút és a kocsiszín is. Hódmezővásárhely a török hódoltság után nagy határú, aránylag gyorsan tanyásodó mezőváros volt. A tanya a XVII-XVIII. századtól az alföldi település, gazdálkodás és életmód sajátos formája lett, 1910-ben 24 700 ember élt 6000 tanyán, a város lakosságának 40 százaléka. A tanyák tűnőfélben lévő világának megörökítésére vállalkozott ez a múzeum a hatholdas kisparaszti tanya épületeinek és tárgyainak a bemutatásával. A nyitvatartási időn kívül bejelentkezéssel látogatható.

Bővebb információ:

Kopáncs

hodmezovasarhely@tourinform.hu

36305060780

http://www.vendegvaro.hu/kopancsi-tanyamuzeum-hodmezovasarhely

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Dömötör torony |

Szeged

és között

A Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom(Dóm) helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya. A templom első említése 1199-ből származik. Fennállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Foerk Ernő tervezte Fogadalmi templom. A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. Rerrich Béla munkája a torony művészi restaurációja. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi„kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon. A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, e kovácsoltvas ajtót is Rerrich Béla tervezte. A torony gyakran képezi részét a Szegedi Szabadtéri Játékok díszleteinek.

részletek

Elfelejtett kastélyok a Dél-Alföldön

Derekegyház

ÚTVONAL
1. nap: Derekegyháza – –Tompahát – Ótompahát – – Nagymágocs Táv: kb. 17 km
2. nap: Nagymágocs – Árpádhalom Táv: kb. 13 km

NEHÉZSÉGI FOK
Csak a leküzdendő távolság miatt mondható közepesen nehéz túrának. A túraútvonal minden évszakban járható, de tavasztól őszig ajánlott, elsősorban felnőtteknek.

LÁTNIVALÓK
Derekegyháza: Árpádkori eredetű település, Szentestől keletre 11 km- re, a Kórógy-ér partján. Gróf Károlyi Sándor-féle barokk-copf kastély (ma ápolóotthonként működik). Kertje és a műemlék épület védettséget élvez. A park engedéllyel látogatható.

Nagymágocs: Szentestől délkeletre 22 km-re található a település. A kastély a Szentesi út 2. szám alatt van, mellette a római katolikus templom, azzal szemben a műemlék uradalmi iroda épülete, amelyben a község igen gazdag anyagú helytörténeti múzeuma - Felicián atya Helytörténeti Gyűjtemény - és a turistaszálló található.

A kastélyt gróf Károlyi Imre és gróf Károlyi Zsófia építtette 1896-97-ben eklektikus neobarokk stílusban. Az épület Ybl Miklós tervei alapján készült. A kastélyt 40 hektáros park öleli körül, amelyben üzemelő horgásztó várja a kikapcsolódni vágyókat a hét minden napján. A park szabadon látogatható, az épületben néhány helység előzetes bejelentkezéssel megtekinthető ( szalon, fogadó szoba, kápolna, könyvtár ) - idegenvezetést is lehet kérni.

www.nagymagocs.hu

Szabadkígyós-Kétegyháza-Tökfalu kerékpártúra

Szabadkígyós

Túra hossza: 51 km
Nehézsége: közepesen könnyű
Terep: Síkvidék
Szintemelkedés: 56 m
Tájegység: Maros hordalékkúpja

Kerékpártúránkat a szabadkígyósi vasútállomásról indítjuk. Az állomás a falutól távol található, így bár Szabadkígyósról indulunk, mégis ennek a településnek a nevezetességeit nézzük meg utoljára. Az állomástól Kétegyháza felé vesszük az irányt. Kétegyházán megnézzük az Almássy kastélyt, a község egyik nevezetességét, majd elhagyva a települést tovább haladunk. Medgyesegyháza, Medgyesbodzás településen hajtunk keresztul. hamarosan jobbra fordulunk Pusztaottlakának vesszük az irányt. Ez egy hangulatos kis település, ahol érdemes megnézni a vadasparkot. Visszafordulva kijutunk a medgyedbodzási útra és Csabaszabadi felé fordulva a következőtelepülésre, Tökfalura hajtunk. Ez egy piciny település, ahol egy érdekes templomot láthatunk. Tökfalu után Csabaszabadi következik. Szabaditól az újkígyósi elágazásig hajtva képet kapunk a tanyavilág hangulatából. 5 km után jutunk el Újkígyósra a következő településig. A következő község Szabadkígyós. A fő látványossága a Wenckheim kastély. Gyula felé tartva a falut éppen elhagyva balkéz felől a Wenckheim kripta mellett haladunk el. Hamarosan egy kereszteződéshez érünk. Itt jobbra fordulva a kétegyházi útra jutunk. Néhány méter és elérjük utunk végét a kétegyházi vasútállomást.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/bekes-megye/szabadkigyos-ketegyhaza-tokfalu-kerekpartura

Hódmezővásárhelyi Strandfürdő

Hódmezővásárhely

A vásárhelyi fürdőélet több mint 80 éves hagyományra tekint vissza - a város központjában 1929. július 14-től üzemel fürdő.

A hódmezővásárhelyi Török Sándor Strandfürdő és Gyarmati Dezső Sportuszoda, nagy kiterjedésű, ligetes, parkos környezetben terül el. Jól megközelíthető helyen, nyugodt környezetben több, szabadtéri termálvizes medence kínál enyhülést a reumatológiai panaszokra.

A fürdőzők kényelmét szolgálja az új, korszerű, 600 férőhelyes szekrényes öltöző. A fürdő területén masszírozás, jakuzzi, víz alatti masszázs, szolárium, szauna, gőzkabin, gyógyúszás, gyógytorna, aquafitnessz vehető igénybe, esetenként Erzsébet Kórház szakembereinek közremûködésével.

A strand együtt üzemel a nemzetközi szintű sportversenyek megrendezésére alkalmas korszerű Városi Sportuszodával, mely sokszínű szolgáltatással várja a sportolni vágyókat. Az újonnan kiépült infrastruktúra magas szintű ellátást biztosít mind a fogadás, mind a technikai lebonyolítás szempontjából.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Hódmezővásárhelyi ökogazdaság

Hódmezővásárhely

Az oktatási intézményekkel, helyi önkormányzattal, civil szervezetekkel együttműködő bemutató öko-gazdaság fő célkitűzése az örökségvédelem, a tanyai életformát megőrizendő, a vidéki látkép megmaradása. A természet és az ember kapcsolatának megtapasztalása mellett a látogatók gazdag élményanyagban részesülnek a tájra jellemző vízművelő gazdálkodási módról, a rideg legeltető és ártéri gazdálkodásról. Az öko gazdaság hagyományörző módszerekkel megtermelt javak felhasználásával, feldolgozásával a vidékre jellemző gasztro-kulturális értékek megőrzésére törekszik. A gazdaság kidolgozott oktatási programjaival, rendezvényeivel népszerűsíteni kívánja a természetközeli életformát, a különböző korcsoportú látogatók körében.

Kiskunsági Nemzeti Park

Dunapataj

Kiskunsági Nemzeti Park A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői és a Bácska homokbuckái. Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. Igazgatósága Kecskeméten található. A nemzeti park a Duna-Tisza köze legjelentősebb természeti értékekkel rendelkező területeit foglalja magába, melyek a Duna-menti síkságon, a Homokhátságon és a Tisza-völgyében találhatók. A kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park területe 53.000 ha. Élőhelyeit nagyobb részben szikes és homokpuszták alkotják. Vizes élőhelyei szikes tavak, továbbá mocsarak és lápok, valamint Tisza-menti holtágak. A tanyasi gazdálkodás, a pusztai állattartás és a mezőgazdasági kultúra hagyományai a természeti rendszerekkel együtt határozzák meg a kiskunsági táj egyedi arculatát. Ezek megismerését bemutatóhelyek és az egyes védett területeken található tanösvényekkel rendelkező látogatható helyek teszik lehetővé.

Szegedi Füvészkert

Szeged

A Füvészkertet 1922-ben, a Kolozsvári Egyetem Szegedre költözését követően alapította dr. Győrffy István professzor a Szeged várostól kapott 20 kh-as területen. A kert fennállásának első tíz évében kialakították a nagy tó medrét, "hegyvidéket" emeltek a kitermelt földből, megépültek az első szaporító üvegházak és működésbe lépett az artézi kút is. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény magvaiból először 1931-ben készült cserekollekció, amely révén számos új növényfajjal gazdagodott a kert. A szegedi füvészkert első, s a mai napig is egyik különleges látványosságot nyújtó növényét, az indiai szent lótuszt 1932-ben telepítette át Győrffy professzor a földeáki kastélypark tavából a Füvészkertbe. Amint a tó környékének betelepítése befejeződött, a kert megnyílt az érdeklődő látogatók számára is. A kert vezetését 1940-ben Dr. Greguss Pál professzor vette át. Negyedszázados tevékenysége alatt jött létre a kert nagyobbik részének mai formája, a tavakat övező park, a rózsakert és az arborétum. Az ő nevéhez fűződik a kert másik nevezetessége, az Európában még ma is ritkaságszámba menő szecsuani ősfenyő (Metasequoia glyptostroboides) betelepítése is. Az első bemutató üvegházak az ötvenes évek elején épültek, mára a téli hónapokban fóliával fedett, nyáron szabadon bejárható területekkel bővült, bennük a legfontosabb trópusi dísz-és haszonnövények gyűjteményét helyezték el .A Füvészkert területe 1968-ban 10 kh-dal növekedett. Itt kapott helyet a Magyarországon azóta is egyedülálló, hazai erdőtársulásokat bemutató gyűjtemény, továbbá a rendszertani gyűjtemény és az évelők kertje. Erdélyi mesterek faragták a kert 70 éves fennállása alkalmából készített székelykaput, amely a kert főbejáratát díszíti.

Főbb egységek:

- A park bemutatja a Füvészkert legrégebben telepített specialitásait, legöregebb fáit. Látványos része a tó, benne júliusban és augusztusban teljes pompájában csodálhatjuk meg az indiai lótuszt (Nelumbo nucifera). A tóparti sziklakertek igazi szépsége kora tavasszal mutatkozik meg.

- Rózsakert: 25 rózsafajta illatát, szín- és formagazdagságát élvezhetik a kert látogatói.

- Erdőtársulások: a hazai társulások legfontosabb fás szárú fajait mutatják be.

- Termesztett növények: A gyűjtemény gabonaféléket és ezek ősi fajait, zöldség-, fűszer- és gyógynövényeket, valamint egzotikus élelmiszernövényeket mutat be.

- Évelő növények: 300 fajt számlál a gyűjtemény.

- Rendszertani gyűjtemények: A lágyszárú növényeket bemutató ágyásokban helyeztük el. A fák és cserjék rendszertani csoportosításban az arborétumban találhatók.

- Kutatási területünkön egyre növekvő számban láthatók a hazai flóra védett fajai, amelyek a bemutatás mellett szaporodásbiológiai vizsgálatok alanyai is.

- Üvegházi gyűjtemények: pozsgások, kaktuszok, bromélia-félék, trópusi mediterrán haszonnövények, levéldísznövények, harasztgyűjtemény stb. mellett számos több méter magas pálma- és szágópálmafa teszi változatossá a gyűjteményt.

Tanyacsárda

Lajosmizse

T a n y a c s á r d a V e n d é g h á z a

Egy nyugodt hely, távol a város zajától, Felsőlajoson

(5-ös főút 63. km-kő)

Pihenjen festői környezetben és élvezze az Alföld romantikus hangulatát. Az Új Tanyacsárda területén található 4 napraforgós Vendégházban 11 db fürdőszobával, minibárral felszerelt vendégszoba áll a vendégek rendelkezésére. Ingyenes parkolást biztosítunk.

Kedvezményes 2 éjszakás szilveszteri csomagajánlatunk

2014. december 30. és 2015. január 1. között

- Disznótor látványkonyhával és lovasbemutatóval, kocsizással az Új Tanyacsárdában

- Szilveszteri mulatság az Öreg Tanyacsárdában

- 2 éj szállás

2 ágyas szobában

32.700.- Ft/ fő felnőttek, 27.200.-Ft/fő gyerekek részére,

mely tartalmazza a lenti szolgáltatásokat.

A csomagár nem tartalmazza az idegenforgalmi adót,

mely 400.-Ft/fő/éj.

Tanyacsárda szolgáltatásai:

December 30. Disznótoros program látványkonyhával és lovasbemutatóval, kocsizással

Böllérünk irányításával a vendégek figyelemmel kísérhetik a hagyományos ételek elkészítését, megismerkedhetnek a munkafolyamatokkal: a hurka és kolbásztöltéssel, meg is kóstolhatják a sült vért és a sült májat. 15.00 óra körül lovasbemutatót tartunk, illetve kocsikázhatnak (hó esetén szánkózhatnak) a vendégek. Programunkat egy estebéddel zárjuk, a jó hangulatról cigányzenekarunk gondoskodik.

Kulturális örökség

Helytörténeti Gyűjtemény |

Mindszent

és között

A szárazkapu bejárat alatt a halászélet, a kubikosság tárgyi emlékei láthatóak. A Gyűjtemény egyik legértékesebb részét képezi az eredeti Szent István patika bútorzata. A Gyűjtemény része a századforduló elejét tükröző polgárias szoba, és a kedvelt pihenősarka a konyha (az asztal és a székek 1848-ból valók). Az iparos élet emlékei között kapott helyet Mindszent öltözködéstörténete és betekintést nyerhetünk a mindszenti takácsmesterség múltjába. Az iparos élet legteljesebb része a “Cipész műhely”, mely Gyeviki Pál adománya. Az udvaron működőképes kemence épült, itt kapott helyet az eredeti állapotában megőrzött hombár (életös ház), és a szabadtéri, jeles napokhoz kapcsolódó programjainkat leginkább a „hat láb” alatt bonyolítjuk le. A kocsiszínben a valamikori tűzoltókocsit helyeztük el. A Látványtárban tekinthetők meg a jelenleg a kiállításokban nem szereplő tárgyak. Belépő: 100,-Ft TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK bélyegző hely

részletek

Bolza-kastély

Szarvas

Bolza Pál (1861-1947) egykori kastélyának elődje 1810-20 között épülhetett a Körös-part magasabb fekvésű területén, a folyó hídja közelében. A XIX. század közepén klasszicista, romantikus és eklektikus stílusú részletekkel látták el. A kastély előtti, a Holt-Körösre vezető márványlépcsőt Bolza Pál elgondolása alapján létesítették 1910 körül, a kastélyparkot pedig 1910-13 között. A kastély márványlépcsőjén helyezték el 1911-ben azt a szobor együttest, amely az anyafarkast ábrázolja a mondabeli Romulusszal és Rémusszal. A gróf a család olasz eredetére kívánt emlékeztetni.

Csúcsi Fazekasház

Hódmezővásárhely

Vásárhely a múlt század második felében az ország legnagyobb fazekasközpontja volt. A nagy létszámú fazekasság termékei eljutottak az ország minden részére, sőt külföldre is.

A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak.

A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.

A ház utolsó tulajdonosa Vékony Sándor (1913-2000) fazekas volt, aki 1956-ban Népművészet Mestere címet kapott.

A 19. század második felében épült ház eredeti beosztása: szoba, konyha, kamra. Így vásárolták meg Vékony Sándor szülei 1914-ben. Apja azonban az első világháborút követően meghalt, anyja pedig férjhez ment Csikós István tálashoz, aki odaköltözve a kamrát rendezte be műhelynek. Az épületet a mesterség igényeinek megfelelően többször is átalakították. 1956-ban nyitották össze a kamrát a már beépített eresszel. A 19. században a fazekasok a szobát használták műhelynek is. A korong az ablaknál volt, az agyagot a szoba közepén taposták. Itt azonban már csak télen szárították benn a szobában a félkész edényeket. Ekkor a mennyezet gerendáira vastag fenyődeszkákat, úgynevezett lázsafákat erősítettek, ezekre rakták a félkész edényeket.

A szobában az ajtótól balra a padkás kemence áll, a kuckóban a fogassal. Balra, a sarokban barna színű flóderos ágy látható, gyári készítésű ágytakaróval letakarva. A szoba utca felőli részének másik sarkát az asztal és a sarokpad tölti ki. A ruha tárolására szolgáló sublót tetejét porcelánedények díszítik, a falon családi képek, szentképek kaptak helyet.

A konyhában eredetileg szabadkémény alatt főztek, melyet az 1920-as években bontottak el. Ekkor tették ki a konyha közepén álló égetőkemencét is a színbe.Vékony Sándor idejében a mesterség gyakorlása már teljes mértékben a műhelyben folyt. Így a mai napig itt láthatók a fazekasság szerszámai: a lábbal hajtós fazekaskorong, a festékőrlő, melyet gyakran a mester felesége forgatott, valamint a kisebb kéziszerszámok.

A műhely melletti helyiségbe áll az égetőkemence, melyet maga Vékony Sándor épített föl rekonstrukcióként a kiállítási célra felújított házban.

A Rákóczi utcában álló házat 1973-ban vásárolta meg a Finomkerámia Ipari Művek a mestertől, s 1974-ben a múzeum anyagából berendezve, kiállítóhelyként nyitották.

A ház utcai homlokzatán a tál alakú, feliratos tábla Gerle Margit kerámikusművész munkája.

Bereczné Lázár Nóra, Tojásfestő

Hódmezővásárhely

Bereczné Lázár Nóra vagyok, 2009-ben kaptam meg hímestojás-festő foglalkozási ágban a NÉPI IPARMŰVÉSZ címet. Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán népi játszóház-vezetői szakirányt végeztem, ekkor találkoztam először a tojásfestéssel. 2005-ben egy véletlen folytán döntöttem el, hogy szeretném megtanulni a hagyományos tojásírást. 2006-ban lettem tagja a DANE 2004 Egyesületnek (Szeged), ahol szakmai mentorom, legjobb tanárom és kritikusom lett a csongrádi Szabó Éva népi iparművész. Segítőm a Hagyományok Háza szakembere: Csákányi Zoltán. Munkáimat a 98 évesen elhunyt dédnagymamám emlékének ajánlom, neki készítettem az első tojásokat még gyermekkoromban. Egész évben zsűriztetek hazánk különböző városaiban (Szeged, Algyő, Budapest, Kecskemét, Békéscsaba), valamint indulok a hazai és nemzetközi népi iparművészeti pályázatokon, versenyeken és kiállításokon. Minden meghívásnak igyekszem eleget tenni: szakmai célom, hogy tudásomat átadjam a következő generációnak.




Leíratkozás