A Budai-hegység vadregényes ösvényein

Információk
Értékelések

A Budai-hegység vadregényes ösvényein | Túraútvonalak

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

MEGKÖZELÍTÉS
A Moszkva térről 56-os villamossal, vagy 56-os autóbusszal, illetve személygépkocsival a BKV Hűvösvölgyi végállomásig. (Fizetős parkoló.)

ÚTVONAL
Hűvösvölgy BKV végállomás – – Határ nyereg (2 km) – – Újlaki hegy (0,8 km) – – Virágos-nyereg (2 km) – – Tök-hegy – – Rózsika-forrás (5 km) – Alsó-Jegenye- völgy – Solymár „Téglagyár” 64-es busz megálló (1,5 km)
Táv: 12 km Szint: 280 m, 4 óra
Visszatérés a gépkocsihoz a 64-es busszal

Kiegészítési, vagy rövidítési lehetőségek:
1. leágazás: Határ-nyereg – – Glück Frigyes út – – Árpád-kilátó – Nagybányai út 11-es busz végállomás.
Összesen 4,5 km, 140 m szintkülönbség, 1,5 óra.

2. leágazás: Újlaki-hegy – – Hármashatár-hegy – – Fenyőgyöngye 65-ös busz végállomás.
Összesen 5,8 km, 290 m szintkülönbség, 2 óra.

3. leágazás: Virágos-nyereg – – Gercsei templom – Pesthidegkút, Dózsa György utca 64-es buszmegálló.
Összesen: 7,6 km Szint: 250 m, 2 óra

NEHÉZSÉGI FOK
Minden évszakban családoknak (gyerekek 4-5 éves kortól), 60+ korosztály, könnyű túra.

LÁTNIVALÓK
Egykori vadaskerti emlékmű, Alsó-Jegenye-völgy, Rózsika-forrás, Vitorlázórepülő-tér, Gercsei templom, Árpád-kilátó.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Aktív turizmus

Keresztes kö, Boldogasszony kápolna |

Pilisszántó

és között

A község Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis (757 m) és a Hosszú-hegy (485 m) határolta völgyben. A Pilis oldalában fakadó Trézsi-forrásból eredő patak folyik át rajta, amely felduzzasztva a Határréti-tóvá szélesül A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút. A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. Itt a pilisszántói temetőben találták 2000-ben a Keresztes Követ. A kőlap jelenleg a pilisszántói római katolikus templom közepén, a padozat alatti üregben, úgy 1,5 m mélyen, jól láthatóan, vastag üveglap alatt van elhelyezve.

részletek

Budavidék Zöldút

Tök

Budapest központjától alig 30 km-re található a Zsámbéki-medence, amely földrajzi kistájként a Békás-patak vízgyűjtőjéhez tartozó települések területét foglalja magában: Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Etyek, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök, Zsámbék. A kapcsolódó táji-természeti értékek miatt e tájhoz szervesen illeszkedik Budakeszi és Nagykovácsi területe, így ezt a 12 települést nevezhetjük mi együtt Budavidéknek. E táj peremén az erdő borította Budai-hegység és a Gerecse, valamint az erdős-szőlős Etyeki-dombság vonulatai sorakoznak. A medence belseje kisvízfolyásokkal tagolt enyhén hullámzó síkság, melynek nagy részét az évszázados mezőgazdasági hagyományokat jelző búza-, kukorica-, napraforgótáblák borítják. Természeti értékeink közül kiemelkedik az egykori bőségesebb vízellátásra utaló Gurgyal- Disznólápa - Sasfészek-tó - Biai-tó ökológiai folyosó. A Budakeszihez, Nagykovácsihoz és Telkihez tartozó erdők a Duna-Ipoly Nemzeti Park Budai Tájegységhez tartoznak, és vannak helyi védettségű természeti területeink is. Legrégebbi védett műemlékeink közül országosan ismert a 12.századi premontrei templom- és kolostorrom Zsámbékon. Kistájunkon még számos műemléki épület található, valamint számos nem védett táji-természeti-kulturális emlék, melyeket egyedi tájértékként tartunk számon. Értékeinket a térségünkben közel 20 éve tevékenykedő civilszervezeteink feltárták, és azokat folyamatosan ismertetik a helyi lakossággal tájismertető táborok, kulturális rendezvények, szabadtéri programok alkalmával. A lehetséges gyalogos, kerékpáros, lovas útvonalak kialakításának lehetőségét több szakmai tanulmány elkészíttetésével vizsgáltuk. Értékeink további védelmére, ismertté tételére, és egy nem motoros úthálózatra való felfűzésére kitűnő lehetőséget jelent a csatlakozás a nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező, magyarországi Ökotárs Alapítvány Zöldút programjához. 2007. április 23-án a nagy múlttal rendelkező, környezet- és természetvédelemi, valamint közösségfejlesztő tevékenységet végző egyesületeink: a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület, Biatorbágyi Tájvédő Kör Egyesület, Zsámbéki Medence Idegenforgalmi Egyesület, Zsámbéki Medence Életminőség Egyesület, és a Budakeszi Vadaspark összefogásával létrehoztuk a BudaVidék Zöldút Szövetséget, melyhez már az alapításkor számos itt élő magánszemély is csatlakozott. A lehetséges útvonalhálózat tervezése során a minimális környezeti terhelést jelentő megoldásokat kerestük, így a meglévő, kisforgalmú aszfaltos utak, erdészeti murvás utak, régi vasúti töltés, történelmi utak nyomvonalán lévő földutak, szekérutak alkothatják a megvalósítandó úthálózatot. Zöldút programunk megvalósítása jó hatással lehet térségünk helyi társadalmi fejlődésére, segítheti a könnyen elérhető egészséges életmód elterjedését, hozzájárulhat a turisztikai lehetőségek bővüléséhez, a helyi termékek megkedveléséhez. Munkánkat személyes találkozások, napirend alapján folyó műhelymunkák formájában végezzük, melyeket levelezőlistás kapcsolattartással egészítünk ki. A program sikeres megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk a jó együttműködés kialakítását a helyi önkormányzatokkal, a településeinken dolgozó pedagógusokkal, és a zöldút program szemléletéhez közelálló szemléletű vállalkozókkal. Eddigi munkánk konkrét eredményei egy munkaközi térképvázlat, egy honlap, egy zöldutas megjelenés a Budakeszi Vadasparkban, és egy pozitív visszhangra talált tájékoztató megtartása térségünk polgármesterei és önkormányzati képviselői számára.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Pilis-Börzsöny kerékpártúra

Pilisvörösvár

Túra hossza: 175 km
Nehézsége: középnehéz
Terep: dombos
Szint emelkedés: 1178 m
Tájegység: Cserhát, Pilis-Visegrádi-hegység

Budapestről kiindulva járjuk körül két hegységünket. Göd és Verőce között kiépített kerékpárúton, egyébként közúton, amelyből a 2-es és a 10-es országút hétköznapokon erősen, munkaszüneti napokon közepesen forgalmas. Csakis forgalomban magabiztosan biciklizőknek való túra. Változatos, tájilag szép, távja és emelkedői miatt már némi követelményt támaszt a kondícióval szemben. Egy rövid szakaszon szlovák területen halad, úti okmány (személyi igazolvány vagy útlevél) kell, esetleg néhány euró nem árthat, Párkányi (Stúrovo) sörözésre gondolva. Budapestről (a nyomvonal kiinduló- és végpontja a Városligetnél van) Vác felé célszerű Fót irányában, majd az M0 felüljárója utáni 2. körforgalomból, az Alagi majoron át, Dunakeszire menni, ahonnan már kijelölt, illetve kiépített kerékpáros útvonalon haladhatunk Vácon át Verőcéig. Verőcén a lovas-szobornál jobbra, Magyarkút felé, át a vasúti aluljárón. A község szélén, egy újabb vágány keresztezése után jobbra, Szendehelynek. A szép és változatos országút mellett jobb felől feltűnik a Kárpát-haza templom, vallásfüggetlen ima- és nemzeti emlékhely, amely állandóan nyitva áll (http://gpsgames.hu/jatek/pontkereses/2573/karpat-haza_temploma_gckht/ ). Szendehely-Katalinpuszta előtt betorkollik az út a 2-esbe, balra fordulunk és ezt követjük. A hosszabb emelkedőkön kapaszkodósáv van. Rétság után a körforgalomból „9 óránál” ki, a 2-esen. Borsosberény és Nagyoroszi után Parassapuszta következik, ott balra, Szob felé. Bernecebaráti és Kemence jön, amely után hosszú egyenesben liftezik fel-le az út, aki elég lendületet tud gyűjteni a lejtőkön, csak úgy repül rajta! Vámosmikolán és Ipolytölgyesen át érünk Letkésre, ahol figyelni kell, mert nem túl feltűnő az Ipoly hídján át Ipolyszalkára (Salka) vezető út kitáblázása. Ezt követjük, majd Ipolyszalkán balra, Párkány (Stúrovo) felé, amely előtt át kell kelni a dobokra felkanyargó szakaszon. A párkányi hidat könnyű megtalálni, Esztergomból pedig csak Esztergom-Kertvárosig megyünk Dorog felé, és a körforgalomból „9 óra felé” a megkerülő útra fordulunk. Kesztölc mellett elhaladva vasúti átjárónál (fénysorompó, jelzőlámpa) fordulunk balra a 10-es országútra, amelyet Leányváron, Piliscsabán, a Kopár-hágón (utolsó emelkedő) és Pilisvörösváron át Budapestig követünk.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/pilis-borzsony-kerekpartura

Dandár Gyógyfürdő

Budapest

A Dandár Gyógyfürdő mind külső, mind belső kivitelét tekintve kiváló iparművészeti alkotás. 3 különböző hőfokú gyógymedencével, szaunával és különféle orvosi-, valamint frissítő masszázsok is igénybe vehetők.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Kelemen Majorság

Piliscsév

Ez az a hely, ahol bármerre nézünk, nyugalom árad szerteszét, ahol a zöld zöldebb és a kék kékebb, ahol az állatok az emberek, az emberek az állatok nyelvén beszélnek, ahol megáll az idő és az ember elfelejt hazamenni, mert úgy érzi, hogy otthon van és ahol elődeink bölcsessége és tapasztalata a követendő. Az állatsimogatóban kecskék, birkák, csacsik, nyulak, szárnyasok és egyéb háziállatok várják az idelátogatókat, a kecskesajtot és egyéb finomságokat készítünk.

Termékek:

kecsketej
orda
lágy, gomolya és érlelt kecskesajt
kőrözött
tanyasi vágott csirke konyhakészen
homoktövis-kivonat
homoktövis-likőr
homoktövismag-olaj
homoktövis hús- és magolaj
homoktövis bogyóőrlemény

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Bársonyos

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.

Budai Arborétum

Budapest

Az Arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. A magasabban fekvő felső kertet 1893-94 telén kezdték telepíteni, így itt több, 100 évesnél is idősebb fa található. Legnagyobb látványossága a fák alá telepített (több mint 40.000) hagymás növény, főként nárcisz, tavaszi virágzása. Az alsó kert későbbi születésű - itt korábban a Kertészeti Tanintézet kísérteti telepe és üvegházai voltak -, telepítését a növények ökológiai igényeinek megfelelően végezték (a felső kertben rendszertani hovatartozásuk szerint ültették a fákat és bokrokat). Az alsó kert védett fekvése és kialakítása lehetővé teszi olyan melegigényes növények megmaradását is, mint pl.: a kínai kenderpálma, a japánnaspolya, az örökzöld liliomfa vagy a szobaarália. 3-6 méteres példányaik az épületek és támfalak védelmében, a szabadban takarás nélkül áttelelnek. Érdemes felkeresni az arborétumot a japán díszcseresznye-fajtagyűjtemény virágzásakor, vagy az orgona-fajtagyűjtemény nyílásakor, de igen szép az őszi lombszíneződés időszakában is. A 6 hektáros arborétum főként a kertészeti felsőoktatást szolgálja. A területén élő mintegy 1600 féle fa- és cserjefaj, -fajta, a 300 féle évelő dísznövény, a 250 féle hagymás növény, a 120-130 féle egynyári dísznövény, valamint a 600 taxonból álló növényházi gyűjtemény jelentős része a tájépítész és kertészmérnök hallgatók tananyagát képezi. Értékes az 500 taxont számláló tetőkerti télálló pozsgásgyűjtemény, valamint a két sziklakert és a kerti tó is figyelmet érdemel.

Nyakas-kő

Biatorbágy

A kiédesedő Pannon-tenger által formált sziklaalakzatok nemcsak a kistáj, hanem a tágabb régió leglátványosabb természeti szépségei közé tartoznak. Kiemelkedő a kilátás- és rálátásponti jelentősége, szép panoráma nyílik innen a Biai-tóra és Etyek felé. A Nyakas-kő és környéke két élőhelytípust foglal magába, amelyek többnyire együtt, egymás mellett fordulnak elő. Ez a kétféle élőhelytípus a sziklagyep és a sztyepplejtő. A sziklás felszínen képződő talajt az erózió folyamatosan elmossa. Ebben a külső erők, a szél és az eső segítik, melyek lehordják a vékony, nagy mészkő tartalmú talajréteget, a hosszan kígyózó sziklafal tetejéről. Így a növények kénytelenek voltak alkalmazkodni, ezekhez a nem éppen „kellemes” körülményekhez. Emiatt a szikla repedéseiből bújnak ki, az állandósult pionírtársulások, melyeknek fontos résztvevői a szélsőséges termőhelyeket elviselő pozsgás (kövirózsa) és a varjúháj fajok. Sárga kövirózsát, borsos- és fehér varjúhájat mi is találhatunk, ha túlmegyünk a Nyakas-kövön. A sziklafal felületén gazdag a zuzmó és moha flóra is. A fák alá menve, a terület eleinte meredeken, majd enyhén lejt. Ezen a területen már a sztyepplejtő jellemző, ami igen fajgazdag. Egész mezőket alkot az ékes vasvirág, és ha nagyon figyelmesen böngészi az ember a gyepet, nagy ezerjófüvet is találhat, amely egy illóolaj tartalmú mirigyes növény, levelei bőrneműek, érintésük bőrgyulladást okozhat. A lejtőn mezei iringó vagy más néven ördögszekér, hegyilen, terjőkekígyószisz, fehér mécsvirág, kakukkfű alkot réteket egy-egy kiemelkedő sziklafelszínnel tarkítva. Ahogy a lejtősztyepp talaja mélyül, a növényzet fokozatosan karsztbokor erdőbe megy át. Alantabb sajmeggy, galagonya, szeder és kökény alkot itt-ott áthatolhatatlan bozótot. A Nyakas-kő megtalálása nem okozhat különösebb gondot ugyanis meglehetősen kilóg az egyébként is sziklás környezetből. Biatorbágy felől gyalog, illetve kocsival a kicsivel délebbre található Sóskutimajor (volt TSZ épület) után lehet leparkolni. Másik lehetőség: Parkoló Biatorbágy és Sóskút között, a Füzes patak után, ahol az út jobbra kanyarodik. Gyalog a viadukttól indulva a piros jelzésen alig egy kilométer után a piros jel kettéválik, itt a jobb oldalin kell tovább haladni a Szili kápolna mellett. Majd további laza 3 kilométer után megérkezünk a Nyakas-kőhöz. A parkolóból délkeletre induló ösvényen hamarosan elérjük a piros jelzést, majd a Nyakas-követ. Ezután a sziklák tetején haladunk (Tétény-Sóskút fennsík nyugati sziklás széle), majd a "Százlépcsőnél" letérünk a jelzésről, és visszakanyarodunk a parkoló felé.

Kulturális örökség

Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház |

Budakeszi

és között

A Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház az Erkel Ferenc Művelődési Központ tagintézménye

Nyitvatartás: csütörtök 10.00 - 12.00 és vasárnap 14.00 - 17.00 vagy megbeszélés alapján

A Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény Baráti Köre Egyesület 2007-ben alakult bejegyzett közhasznú egyesületként.

Egyesületünk céljai: Hagyományaink ápolása, a gyűjtemény, a kiállítás népszerűsítése, erkölcsi és anyagi támogatása és további bővítése.

részletek

Szarkavár

Solymár

Budapesttől északnyugati irányban, a zöldellő pilisi hegyek gyűrűjében egy kisebb, meredek oldalú dombon emelkedik Solymár középkori erőssége, amit a néphagyomány Szarkavárként emleget. Múltjáról a korabeli oklevelek mellett a régészeti kutatás tárgyi emlékei alapján ismerhetünk meg fontos részleteket. I. Lajos király uralkodása idején a legfontosabb királyi tisztségviselők közé számítottak a Lackfi család tagjai, akik 1355-ben vásárolták meg ezt a területet. Rövidesen felépítették a kis alapterületű kővárat, hogy budai tartózkodásuk idején szállásul szolgáljon számukra. 1396-ban azonban a Lackfiak szembeszálltak Zsigmond királlyal, és ezért - azon kívül, hogy vezetőiket legyilkolták -, birtokaikat is elveszítették. A király később feleségének, Cillei Borbálának adományozta Solymárt, kárpótlásul annak a házasságtörése miatt régebben lefoglalt délvidéki birtokaiért. A középkor további évszázadaiban a Korbáviai és a Rozgonyi família birtokában volt, jelentősége főként abban állt, hogy az ország politikai és gazdasági szíve, a budai királyi vár közelében feküdt. 1440-ben ostrommal foglalták el az ellenpárthoz tartozó birtokosától a lengyel származású I. Ulászló király táborához tartozó fegyveresek. Négy esztendő múltán a Czudar család zálogba adta a Rozgonyi famíliának. Egy 1449-es feljegyzés szerint rövid ideig Hunyadi János kormányzó uralta, majd királyi kegyként Garai László nádorispán szerezte meg. A Garaiak férfiágon való kihalása után Mátyás király törvénytelen kapcsolatból született fiának, Corvin János liptói hercegnek adományozta oda, tőle 1490 után Ráska Balázs főnemes ragadta el. Az erődítményt már az 1526-os mohácsi csata után jelentősebb pusztítások érték a környéken fosztogató török és tatár lovas csapatoktól, de végleges romba dőlése csak az 1541-es budai megszállás után következett be. Maradványait a 18. században letelepülő németajkú (sváb) lakosság hordta el. Szarkavárat csak az 1930-as évektől kezdte kutatni Valkó Arisztid műkedvelő régész, majd az 1990-es esztendőktől indultak el a tényleges feltárás és helyreállítás nagyszabású munkálatai. Lassan napvilágra kerültek a hosszúkás ovális alakú várfalak, melyek több lakóépületet és egy vaskos öregtornyot öveznek, a várudvaron létesített mély kúttal. A jórészt már restaurált várfalak méltó környezetet biztosítanak a település által szervezett kulturális rendezvények számára.

Népművészetek Háza

Szentendre

zentendre egyik legrégebbi falusias jelleget őrző, hangulatos épülete a megye néprajzi, népművészeti kiállításainak helye, melyben kétévente nyílnak időszaki kiállítások. Célja, hogy Pest megye múzeumainak tárgyi anyagát felmérve, szintetizálva mutassa be a megye néprajzának egyes fejezeteit. A házat 1974-ben vásárolta meg Pest megye a római katolikus egyháztól. Helyreállítás után 1977. május 6-án nyílt meg. Az eredetileg fazsindelyes épületet 1779-ben a koronauradalom építette iskola céljára, két osztálya, két tanítója volt. A Szentendrét ért 1800-as nagy tűzvészben leégett a zsindelytető, és megrongálódott a katolikus templomhoz felvezető fedett "fagrádics" is. Kijavították, de mivel az iskola az idejáró 200 tanuló számára szűk lett, 1 805-ben a templomtéren új iskolát építettek, a régit átalakították tanítólakássá. 1845-től kezdve pedig az 1960-as évekig a mindenkori harangozó lakása volt. A XVIII. századi épület különlegessége, hogy alápincézett, ezáltal emeletes ház benyomását kelti. A pince kőfalú, melyen az eredeti vastag talpgerendákra helyezett háromhelyiséges, patics falú, azaz vesszőfonásos, agyaggal tapasztott ház áll. Ennek szerkezetét a múzeum fülkemetszetekkel mutatja be. A pince mennyezetét ma is a XVIII. századi széles deszkaborítás takarja.

Bagazia Viseletek

Solymár

A Bagazia a Kárpát-medence magyar népviseleteinek készítésével foglalkozik. Hagyományos viseletek új formában. Az eredeti modellek alapján méretre készített ruhadarabok különleges alkalmakra, táncegyütteseknek színpadra is.

Küldetésünk, célkitűzésünk a hagyományos népviseletek felkutatása, tanulmányozása. Az eredeti formák megtartása mellett olyan újszerű modell formák kialakítása, amely lehetővé teszi a mai ember számára kényelmes ruhadarabok kialakítását. A mai kor követelményeinek megfelelő használat biztosítását (pl. moshatóság). A színpadi használat speciális kívánalmainak való megfelelés.

A tervező, modellező Lőrincz Beáta 1986 óta foglalkozik a magyar népviseletekkel. Cégét 1991-ben alapította.

A megrendelők táncegyüttesek és magánszemélyek Magyarországról, és határainkon kívülről (Németország, Svédország, Svájc, Kanada, USA, Japán, Brazília).

A Hagyományok Háza Magyar Állami Népi Együttes két műsorának jelmeztervezője és készítője:

"Táncos Magyarok" 2000

"Verbunkos" 2002

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes "Örökség" (2010) című műsorának jelmeztervezője.

A Cédrus Táncegyüttes állandó jelmeztervezője, viseletkészítője.

A tervező a '90- es évek elején Tradíció védjegyet kapott.




Leíratkozás