A Theodora-Kékkő Tanösvény 2006 óta látogatható. A Káli-medence északnyugati részén futó tanösvény a föld mélyének titkaiba, vagyis a környék geológiai kincseibe nyújt betekintést a turistáknak. A gyalogosan bejárható, 15 állomásból álló tanösvény a Kereki-majornál kezdődik. A 8 km hosszú, önmagába visszatérő nyomvonalú ösvény változatos tájain kialudt tűzhányó nyomaira bukkanhatunk, megmászhatjuk például a Kereki-dombot vagy a Kopasz-hegyet, de felfedezhetjük az impozáns Szentbékkállai Kőtengert is. A tanösvény útvonalát kék színre festett kavicsokat, illetve "bogarakat" utánzó útjelző oszlopok mutatják. Minden egyes információs táblán egy-egy, a következő megállóra utaló egyszerű kérdést is olvashatunk, majd tovább sétálva válaszaink helyességét is ellenőrizhetjük.

Theodora-Kékkő Tanösvény állomásai:
1. Kereki-farm 2. Kerekikál  3. Kereki-domb 4. Káli-medence vízrendezése 5. A mélység titkai  6. Szentbékkálla határában 7. Szentbékkállai Kőtenger (kialakulás) 8. Szentbékkállai Kőtenger (élet a kövek között) 9. Szentbékkállai Kőtenger (formai elemek) 10. A kőzetek gyűrődése 11. Felhagyott kőbánya 12. Kialudt tűzhányó Mindszentkálla mellett 13. Kisfalud, Szőlő és bortermelés 14. Kőfelhasználás a népi építészetben 15. Afrika „földje” a Káli-medencében.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Aktív turizmus

Pápoc   |  
és között

A falu a Vasi-Hegyhát folytatásának tekinthető Kemeneshát (Cser) észak-nyugati szélén a Rába folyó jobb partján a Lánka-patak - jelenleg száraz meder - torkolatánál található. Helyzetét a XVI. század közepén megjelenő kezdetleges magyarországi térképek is feltűnően jó pontossággal mutatják. A falu 1926-ban került egyesítésre az akkorra már Pápoccal összeépült közel harmad lélekszámú Szentmiklósfával . A település műúton a Vas megyei Kenyeri vagy a Veszprém megyei Kemenesszentpéter felől közelíthető meg. Története: A település első írásos említése – Papuch néven – egy 1234. évi, a pannonhalmi (Szent Márton-i) apát és népei közötti rendre vonatkozó oklevélben található. A középkori falu dél-nyugati oldalán a falu előtt állt a Szent Miklós-templom a Zenthmiklos nevű birtokon - mely 1363-ban már a Papuch -i plébániához tartozóan említtetett – és Myklosfalua (a későbbi Szentmiklósfa). A falu közvetlenül a Rába partjára települt - a Rába egyik ága ekkor még a jelenlegi templom mögött a kertek alatt folyt - a falu közepének a most is álló XII. század végi kápolna (a mai Havas Boldogasszony-kápolna ). Az 1359-ben már létező Szűz Mária-templom a kápolna közelében attól nyugatra állt. Az ezt követően épített kolostor főépületének déli homlokfala ráépítésre került a kápolna északi és nyugati karéjaira. A perjelséget és a plébánia templomot Kálmán győri püspök utasítására 1363-ban fallal választották el. 1365-ben alapított prépostságát Krisztus szent testéről, másként a Szent Megváltóról ("Szent Szalvator templom") nevezett egyháza a tér keleti oldalán a jelenlegi templom helyén állt. A középkori falu közepén fürdő is volt, a falu jobbágytelkes részét "Houstat" -nak hívták. A Rábán ("Mezeuraba") – a malomhoz tartozó szigeten – hatkerekű malom működött, oklevélben említett egyik erdője az Asszonyerdő ("Ascunerdev" ). A település a középkorban mezővárosi rangra emelkedett.A csornai konvent egy adásvételt rögzítő 1476 évi irata Papocz-ot városként a Hostath-ot városrészként említi. A középkori Myklosfalua szintén malommal rendelkező hely volt , négykerekű malmát valószínűleg a bővizű Herpenye hajtotta. Magyarország első földtani térképén (1797) a - Sárvár után a Lánka patakot is felvevő - Herpenye / Herpenyő még Papócz-nál folyik be a Rábába.

Nevezetességei:

Havas Boldogasszony kápolna
Ágoston-rendi perjelség
Pápóci prépostság
Pápoci zsilip

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Sarródi Tájház   |  
és között
A sarródi temető szomszédságában, a Szeder utcában található az 1930-as években épült parasztházból 2005-2006-ban kialakított téglaépítésű Tájház. A Tájház kialakításánál szempont volt, hogy ne csak egy "bemutató" házzal gyarapodjon a falu, hanem az épületegyüttes a hagyományőrzést szolgáló közösségi programoknak is alkalmas, méltó helyszíne legyen. A Közösségi Ház berendezése lelkes összefogással Sarród, Fertőújlak, és Nyárliget lakosainak önzetlen adományaiból gyűlt össze. Köszönet érte!
 
Az épület a nyeregtetős parasztházak formáját mutatja. A hosszú fehér, keskeny ház homlokzati oldalán két ablak található, amelyek fölött a vakablakban egy Mária szobor őrködik.
A régi időkben szokásban volt, hogy különböző szentek oltalmába helyezték házukat tulajdonosaik. Így a Tömördi Család egykori hajlékát Szűz Mária őrzi.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!