Aktív turizmus
A Bakony lábánál elterülő karsztos fennsík egyik sziklás dombját koronázza a kupolás tetejű kerek ösküi templom (rotunda), amelynek eredetétől régebben sok kalandos elméletet megfogalmaztak. Sokan azt gondolták, hogy eredetileg török mecset lett volna, vagy esetleg vártorony maradványa, sőt római eredetre is gyanakodtak. A helyreállításhoz kapcsolódó fölmérés során derült ki, hogy a templom hajója nem kör alakú, hanem ovális (átmérője csaknem 7 m), eredetileg kúp alakú lehetett a teteje. A szentélyének belső íve eredetileg patkó alakú volt, nem pedig nyújtott félköríves. Bejárata régebben is a jelenlegi helyén volt, de az ajtónyílás eredeti formája nem rekonstruálható. A déli oldalra nyílik két román stílusú résablak, nyugatra egy kis körablak. A szentélynek is hasonló ablakai lehettek. Öskü első említése egy 1082-re keltezett Szt. László korabeli oklevélben történik. Ebben az időben a Kerektemplom már működő egyházi épületként szerepel, de hogy mióta használták arról nem történik említés. A falu a török hódoltság idején elnéptelenedett, ekkoriban a Kerektemplom hosszú ideig romos állapotú volt. Újjáépítésére, Öskü XVIII. századi benépesedése után került sor. A betelepedő sváb majd a kurucok általi elűzésük után, szlovák telepesek többé-kevésbé az eredeti állapotába állíttatták vissza, de csúcsos teteje helyett, kupolás fedést kapott. Ekkor szentelték a Szent Kereszt Megtalálásának tiszteletére. Külseje valószínűleg lényegesen eltért a mai állapotától, sajnos nem tudjuk falain voltak-e román stílusra jellemző díszítések, de az szinte biztosra vehető, hogy a szentélyhez kapcsolódó kis sekrestye még nem létezett (talán XIX. századi). Teteje csúcsos lehetett, egy kis harangtoronnyal középen a mai kettős kereszt helyén. A község eredeti neve Őskő, valaha a Szalók nemzetség birtokában volt. A 15. század közepén az Újlakiak birtoka lett, akik várkastélyt is építettek a faluban. Az Árpád-kori körtemplomok egyikeként a 11. században épülhetett (az 1975/76-ban végzett műemléki helyreállítás is ezt bizonyította). Az Ujlakiak vára a domb alatti patak túlsó oldalán lévő magaslaton emelkedett. Székesfehérvár eleste (1543) után a falut elpusztították a törökök. Az új birtokos Zichyek az 1710-es évektől felvidéki szlovákokkal telepítették be a falut. A 18. század elején építették ki a jelenlegi tetőformát. 1725-ben katolikus templomként épült újjá. A gyarapodó lakosság számára kicsi lett a templom, s fölépítették a jelenlegi plébániatemplomot (1843-1847). Azóta a kerek templomot kápolnaként használják. 1909-ben középkori (15. századi eredetű) vaskulcsa a veszprémi múzeumba került.
Természeti értékek | Ökoturizmus
Kulturális örökség
Az 1934-39 között végzett ásatás során feltárt épület egy IV. századi város központjának bizonyult. A városközpontot, amelyben eddig két ókeresztény bazilika, két közfürdő, hivatalos épületek és lakóházak kerültek elő, városfal vette körül, a négy oldal közepén egy-egy városkapuval. A palotával szemben egy laktanya is található, s feltételezhető, hogy a III./IV. század fordulóján létrehozott város az ekkor alapított Valeria tartomány helytartójának székhelye lehetett. A várost, az Itinerarium Antonini római útkönyv mérföldadati alapján Herculiának nevezték el, Diocletianus társcsászárának, Maximianus Herculiusnak tiszteletére.
A feltárás a IV. századi város maradványai alatt két további építési korszakot állapított meg. A Kr. U. I. század közepétől – amikor a rómaiak a Dunántúl keleti felét meghódították és Pannonia provinciát megszervezték, katonai tábor állt e helyen. Ezt a katonai tábort a II. század elején, amikor már belső erődítésre nem volt szükség, felszámolták. A volt tábor területén hozta létre Traianus császár 106-ban az Alsó-Pannonia provincia tartománygyűlésének (concilium provinciae) és a provincia császár-kultuszának mintegy 9 hektár méretű szentkerületét. A szentkerület a provincia fontosabb eseményeinek (állami ünnepek, császárlátogatások) színhelye volt. Gazdag mitológiai- és állatjelenetes reliefsorozatok maradtak fenn. A szentkerületet Kr. U. 260-ban a Duna másik oldalán lakó szarmata roxolánok megsemmisítették.
A III./IV. század fordulóján alapított város megérte a magyar honfoglalást, neve ettől kezdve Föveny lett. Szent István király székesfehérvári építkezései számára utat épített a királyi főváros és a 7 kilométerre levő falu között. A királyi székhely a római település falaiból épült fel.
A régészeti parkban az 1958-tól kezdődő folyamatos feltárások eredményei a kutatások számára, valamint az érdeklődő közönség számára egyaránt megtekinthető. A feltárt romokat körülvevő parkban az előkerült kőemlékek láthatók, a legjelentősebb leleteket állandó kiállítás mutatja be. A Park megtekintése körülbelül két órát vesz igénybe.