Komárom-Esztergom

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Komárom-Esztergom az ország legkisebb, de legsűrűbben lakott megyéje, amely egyebek mellett különösen változatos domborzatáról híres. Területét tavak, folyók, sík mezők és erdők által borította lankák, sziklaszurdokok és gondozott szőlőhegyek tagolják. Valószínűleg a kiváló természeti viszonyoknak köszönhetően már háromszázötvenezer évvel ezelőtt is lakott volt, amelyről a Vértesszőlősön megtalált őskori lelet is tanúskodik. Ezt a vidéket Magyarország bölcsőjének is nevezik, hiszen éppen itt, Esztergomban alapított ezer éve államot Szent István. A festőien szép városban, amelyet a Dunakanyar gyöngyszemének is hívnak, találjuk a Szent István király által emelt várat, valamint a Bazilikát, amely az ország legnagyobb katolikus temploma, egyben a hazai katolikus egyház központja.
Tatán építették ki Magyarország első, ma is csodálatos angolparkját. Itt, Bábolnán született minden idők egyik legeredményesebb versenylova, Imperiál. Ha a kocsi szót halljuk nem mindenkinek jut eszébe Kocs, a Komárom-Esztergom megyei kis falu, amely pedig iparosai Hunyadi Mátyás idejében itt készítették el az első kocsi szekeret, amelyet a település neve után neveztek el kocsinak.
A szlovák-magyar határon fekvő, dunaparti Komáromban találjuk Európa egyik legnagyobb, 40 ezer négyzetkilométeren fekvő katonai létesítményét, a Monostori erődöt. A két folyó partján elterülő várrendszer százhatvan éve Európa egyik legmodernebb hadászati jelentőségű építménye volt.

Komárom ma már nem csak a Monostori erődről nevezetes, hanem arról is, hogy 2006 óta itt működik a Pintér Tibor által alapított Komáromi Magyar Lovas Színház. Az előadások színhelye a komáromi lovarda épülete, ahol a nézők a lelátókról nézhetik meg az előadásokat. „A lovas színház az ember, a művészet és a ló elválaszthatatlan egységét hivatott kifejezni” – vallja Pintér Tibor. A társulat tagjai olyan művészekből állnak, mint Janza Kata, Feke Pál, Vadkerti Imre (Kormorán Együttes), Fehér Nóri (Kormorán Együttes), Papadimitriu Athina, Várfi Sándor, Kulcsár Lajos, Sipos Imre, Buch Tibor, Kalapács József, Hujber Ferenc. „Az elmúlt években e történelmi falak közé látogató vendégeknek olyan élményben lehetett része, mely Magyarországon egyedülálló” – állítja Pintér Tibor, aki nézőiknek is azt ajánlja mindig, hogy feltétlenül nézzék meg a megyét. „Ha Komárom-Esztergom megyébe látogatnak változatosság, nyugalom, barátság és vendégszeretet vár mindenkit!” – ajánlja a színművész.

Sziget Színház
A Sziget Színház társulata immár nyolcadik éve járja az országot darabjaival és mára már évi 150 tájelőadást játszik az ország számos művelődési házában és szabadtéri színpadán, az egészen kicsi helyszínektől olyan nagy színpadokig, mint a szombathelyi és soproni sportcsarnok, tihanyi és bánki szabadtéri színpad, a velencei és városmajori szabadtéri színpad, valamint a Margitszigeti Szabadtéri Színpad.
Előadásainak nagy előnye, hogy mind a díszlet, mind a hang- és fénytechnika jól mobilizálható, a darabok pedig kis helyigényűek. Ennek köszönhetően a feltételek adottak, hogy darabjait nemcsak az ország egész területén, hanem az országhatárokon túl is színpadra vigye.
Produkcióit a Sziget Színház fiatal társulata mellett olyan kiváló vendégművészek főszereplésével mutatja, mint Janza Kata, Várfi Sándor, Makrai Pál, Papadimitriu Athina, Beleznay Endre, Hujber Ferenc, Bot Gábor, Földes Tamás, Bródy Norbert, Vadkerti Imre, Kulcsár Lajos, Szegedi Csaba, Gerner Csaba, valamint maga a társulat igazgatója Pintér Tibor is.

Magyar Lovas Színház
A Magyar Lovas Színházat hat éve alapítottuk egy történelmi múltú fedeles lovardában, Komáromban. Európában egyedülálló színházi létesítményként működik, melyet a határon túlról is rendszeresen látogatnak a színház és lovak szerelmesei. A Lovas Színház főleg operetteket és musicaleket játszik, melyeket lovakra alkalmazva, fantasztikus látványelemekkel ad elő.
A színház igazgatói Pintér Tibor és Márkos Attila hisznek abban, hogy a világ legszebb állata a ló, a zene és a színház a Magyar Lovas Színházban egyesülve klasszikus értéket képvisel majd világszerte.

Aktív turizmus

Vértesszentkereszti palotarom |

Pusztavám

és között

A Vértesszentkereszti bencés apátság romjait a Vértes erdejének sűrűje rejti a Gerencsérvártól 2 km-re északra, Pusztavám község közelében, Oroszlány közigazgatási területén. A Vértes „vadonában”, egy emelkedésen, hatalmas fák között bukkan elénk, mint egy látomás, a kolostor romja, amelyet Oroszlány vagy Pusztavám felől közelíthetünk meg. Vértesszentkereszt a Csák-nemzetség romokban álló vértesi monostora. A török felgyújtotta ugyan, de romjait tovább nem pusztította. A XVIII. század végén - az itt birtokos Esterházyak - az akkor divatos kertépítészeti alkotómódszer szerint - műromok építéséhez - tatai és csákvári parkjukba hurcolták pompásan faragott köveit, amelyek ma már jórészt a tatai múzeumba visszakerültek. A monostor ugyanannak a Csák-nemzetségnek az ősi központjában épült, amelynek kiemelkedő tagja () a kalocsai székesegyházat építette. Csák Miklós 1231-es végrendelete szerint ezt a birtokát magyar szokás szerint legkisebb fiára hagyja, mert az különleges hely (locus specialis), amelyet magyarul „udvarhelynek" neveztek. Ebben az időben a XIII. század elején meggazdagodó uralkodó réteg birtokainak központja már a művészeti tevékenység központjává is lett. Az ’’udvarhelyeken’’ koncentrálódik a nagybirtokok terményfeleslege, s ez lesz a művészeti tevékenység alapjává is. A XIII. század első évtizedeiben a főúri réteg már olyannyira meggazdagodott, hogy versenyre kelhetett művészi létesítmények terén is az egyházzal, sőt követni tudta a legelső feudális urat, a királyt is. A templomépítő alakja, ebből a szempontból jellemző. Első felesége francia, második pedig görög nő volt (aki feltehetőleg Annával, III. Béla feleségével, jött). Lehet, hogy ő az a titokzatos N. (Nicolaus), aki számára Anonymus Gestáját írta. Csák Miklós életének nagy részét délvidéki birtokain töltötte, de családi monostorát itt, az ősi birtokon építtette fel. Vértesszentkereszt templomának alaprajza jól levezethető a kalocsai székesegyházból, azzal a módosítással, hogy kápolnakoszorús szentélykörüljáró helyett az eldugott helyen épült, kis hívőszámhoz tervezett kolostornak csak egyszerű, lóhere alakú szentélyfejet készítettek, ami a keleti az ókeresztény építészetből éppen úgy átszármazhatott, mint a Rajna vidékiből (Köln). (A főszentély jobb és bal oldali félköreinek domborodásai a főaspissal hereleveles keresztet képeznek.) A keresztes hadjárattal szokták kapcsolatba hozni nyugati elterjedését, s nem csak a Keleten látott építészeti formaelemek, hanem a kereszt általános tisztelete miatt is. A monostor nevében viseli a keresztet, sőt szentélye alaprajzában (amely talán keletről származik), ez látható is. A keleti kapcsolatot az is támogatja, hogy a Csák-nemzetség több tagja részt vett II. Endre keresztes hadjáratában. A templomot nyolc kétsoros pillér, egy fő- és oldalhajóra osztotta : úgynevezett háromhajós, keresztházas, A templomhajókat fejlett rendszerű boltozat fedte, a hajókat elválasztó nyolcszögű pillérfőket pedig egyéni témájú farazott dísz borította. A nyolcszögű pillér hordta a keresztboltozatot, ami számos XIII. századi emlékünkön feltűnik. Ezek olyan fejlődési sorozatba állíthatók, amelyben a vértesszentkereszti pillért folyamatosan gazdagodó formában az aracsi, türjei, jáki emlékek követik. A pillérfejezetek faragványai egyedülállóak hazánkban. A román stílus beszélő oszlopfőinek kedvelt alakjai: az egymás szakállát tépő figurák, a bűnt jelképező állatot Bibliával és regulával fegyelmező szerzetes stb. nem Itáliából kerültek ide, valószerűbb, hogy francia földről, és kitűnő illusztrációi annak a művészeti iránynak, amelyet Szent Bernát olyannyira elítélt. A francia eredetet az ornamentális fejezetek is igazolják, amelyeknek bimbós, leveles dísze ugyanabból a körből származik, ahonnan Esztergom és Kalocsa, Aracs oszlopfői. Ez a körülmény döntő a templom korbéli meghatározásánál is. A ciszterciták által elítélt monstrumok állatharcok pedig a délről errefelé húzódó bogumil eretnekséggel függhetnek össze. Építésének ideje a 12. századra tehető. Az apátság romjai a román stílusú építészet egyik megmaradt legszebb magyarországi emléke. Különösen szépek a remek kőfaragásos oszlopfők, zárókövek, a szimbolikus állat- és emberfigurák, a növényi ornamentika.

részletek

Vértesi túra, Vitány-vára

Vértessomló

Útvonal:
Csákányospuszta - Mária-szakadék - Körtvélyespuszta - Szép Ilonka-forrás - Vitány-vár - Csákányospuszta
Táv: 15 km

A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve.

A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban. Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.

Útvonal:
A túra útvonal Szárliget mellett az 1-es sz. főút 44-45-ös km-nél található Birka csárdától indul. A kék jelzésen indulva érjük el Csákányospusztát, a faluba beérve, a jobbra vezető földúton vezet minket tovább a jelzés a Mária-szakadékba. (A szakadék kikerülhető a falun átvezető műúton haladva.) A jelzést követve a Mária-szakadék végén megcsodálhatjuk a 111 éves Körtvélyespuszta régi temetőjét. Itt egy ideig véget ér a földút, és kényelmes tempóval haladhatunk az erdészeti műúton. A kövesútról letérve, továbbra is a kék jelzést követve, egy hosszabb sétával a völgyön kersztül, kapaszkodhatunk fel Vitány-várához. A várból kilépve, jobbra egy meredek lejtő alján találjuk a kék jelzést, itt jobbra fordulva érünk ki a földútra, és csatlakozik be a kék a zöldbe. A zöld jelzésen balra fordulva haladhatunk tovább a Szép Ilonka forrás felé. A forrás előtt az út kettéválik, egyenesen haladva 200 m-t, érjük el a forrást, a túraút viszont balra piros és kék kereszt megy tovább egy meredek emelkedőn. Utunk utolsó szakaszán a kék kereszt jelzés vezet tovább, a Körtvélyesi alapítványtáborig. A tábort elhagyva kiérünk a betonútra, dönthetünk, hogy tovább haladunk, megkerülve a Mária-szakadékot és a kék kereszt jelzést követve érjük el utunk végét, vagy a műúton haladva a kék jelzés vezet minket a kiindulópontra.

Tata-Komárom erődtúra

Komárom

Túra hossza: 58 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Dombvidék
Tájegység: Győr-Tatai teraszvidék

A kerékpártúránkat Tatán a vártól indítjuk. A várost Komárom irányába hagyjuk el a Május1 út-Komáromi út útvonalon. A településről kiérve Komáromig egyetlen településen sem hajtunk át. Komáromban az utunk az erődrendszerekhez vezet. Jobban mondva a háromból csak kettőhöz, mivel a Csillag erőd jelenleg nem látogatható. A térképen mindenesetre jelöljük, hogy merre helyezkedik el. Első erődünk a Monostori erőd lesz. Ide a Szőnyi u-Mártírok útja-Klapka Gy u-Ácsi u útvonalon juthatunk el. Ezután az Igmándi erőd következik. Ide az Ácsi u-Klapka Gy u - Igmándi u- Tréffy Gyula u vonalon jutunk el. Az erődök szemrevételezése után vissza indulunk Tatára. Az Igmándi utat követve a 13.as úton haladunk egészen Nagyigmándig, közben Csém és Kisigmánd falvak mellett tekerünk el. Nagyigmándon Tata felé vesszük az utat és a várig Kocs községen áthaladva jutunk vissza.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/komarom-esztergom-megye/tata-komarom-erodtura

Komáromi Gyógyfürdő

Komárom

Fürdőnk gyógyvize gazdag ásványi-anyag tartalmának köszönhetően fürdőkúrára alkalmas, amelyet gyógyászati kezeléseinkkel tehet teljessé. Jól képzett reumatológus szakorvosaink egyénre szabva állítják össze a kezeléseket, továbbá ellenőrzik betegeink álnlapotát. A kezeléseket szakképzett fizioterápiás asszisztensek, gyógymasszőrök végzik. A víz kálcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, kloridos és szulfátos hévíz.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Ágoston-Liget

Tata - Agostyán

Komárom Esztergom Megye egyik legszebb látványossága a természetszeretők számára, a hegyekben meghúzódó Agotyán település mellett található Ágoston-liget. Az ökopark területén a nagyszerű természeti látnivalók, tanösvények találhatók, így ideális helyszíne erdei iskolák számára, de a liget egyéni érdeklődőket is szeretettel vár. A park oktató központként is működik, ahol a képzés eszközeivel egy önfenntartó rendszer keretein belül, környezeti nevelés, oktatás, képzés, zöldturizmus program, erdei iskola, tematikus táborok szervezése, életmód tanácsadás, alternatív energiák felhasználása folyik.

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Sárkeszi

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.

Bábolnai Arborétum

Bábolna

Az 1965-ben létesített Arborétum kellemes kikapcsolódást kínál. Látogatóink gondozott sétautakon haladva gyönyörködhetnek a 335 lombos, 156 örökzöld fa- és cserjefajban, miközben szépen kialakított pihenőhelyeken frissülhetnek fel a helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánított parkban. Különösen nyári melegben üdítő megpihenni a kert kis tavainak partján, illetve az egyik kis tó szigetén, amely fahídon közelíthető meg. Az Arborétum kedvelt színfoltja az őshonos háziállatokat bemutató és állatsimogató, ahol magyar parlagi baromfifajták, kopasznyakú és kendermagos csirkék, gyöngytyúkok, fodrostollú ludak, magyar félvad kacsafajták, fácánok, galambok élnek. Külön kifutóban vadisznót, dámszarvast, őzet, alpakát, mangalica sertést, valamint racka-, cikta-, és cigája juhok és egy szamár tekinthető meg. Az Arborétum, Európában egyedülálló látványossága a Híres Lovak Emlékparkja, mely az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A temetőben 54 ló sírja található - 18 db emlékdombon - erdélyi motívumokkal díszített egyedi kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében. Az Arborétum mind a négy évszakban más arcát mutatja meg vendégeinknek. Tavasszal a hosszú tél után ébredező növény és állatvilág, a rügyektől roskadozó ágakon párjukat kereső madarak éneke, nyáron a haragoszöldbe borult vegetáció, a frissen kaszált fű illata, a legelő nyáj látványa, ősszel a természet színeinek sokasága és az elmúlás hangulata, télen pedig a zuzmara köntösbe öltözött növények és a hóborította 19,4 ha-os terület mind-mind olyan látványt nyújt, amit látni kell.

Bauxitbánya

Gánt

Gánt település a Vértesben található Budapesttől 65 kilométerre. Leggyorsabban az M1-es autópályán Bicske/Óbarok lehajtóig, majd onnan jobbra Óbarok irányába, majd balra Felcsút irányába még a település előtt jobbra Bodmér - Vértesboglár - Csákvár - Gánt útvonalat kövessük. Tömegközlekedést választva vonattal Székesfehérvárra, majd onnan busszal közelíthető meg legegyszerűbben a falucska. A településen áthaladva Gánt külterületén talájuk meg a Bauxitföldtani Parkot. Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A településen áthaladva Gánt külterületén találjuk meg a Bauxitföldtani Parkot. Amit senki nem hagyhat ki, az a rekultivált bauxitbányák látványa. A színek olyan tobzódását találja, ami igazán felejthetetlen élménnyé teszi a kirándulást. Az uralkodó szín mindig a téglavörös, de sziklákon, falakon, kőfolyásokon elképesztő lila, sárga, fehér, fekete kombinációkat láthatunk. A felszíni rétegeken vasas gömbszemcsékből álló ún. „vaskalapot” figyelhetünk meg, ez hematitból áll. Ha a látvány kevés, gyűjthetünk igen jó állapotú kb. 20 millió éves tengeri csigákat, és ha jó a szemünk, találhatunk gipszkristályokat is. Az őskarszt olyan karsztos képződmény, mely a korábbi földtörténeti korokban oldódott vissza, és jellegzetes geomorfológiai formáit a fiatalabb, tehát később kialakult képződmények betakarták, megvédve a teljes lepusztulástól. Ezt aztán a bányaművelés során letakarították, és így került napvilágra az egykori karsztos képződmény, bár van rá példa, hogy máshol természetes úton, eróziós hatásokra is felszínre kerültek ezek az ősi formák. A jelenlegi Magyarország területén a gánti volt az első bauxitbánya, melyet az 1920-as években német érdekeltséggel nyitottak meg, és a német hadiipari repülőgépgyártás céljára használtak fel, hiszen a franciáktól nem kaptak több bauxitot. Mivel az 1920-30-as években még kézi fejtéssel folyt a termelés, ezért e sziklákat nem fejtették le, hisz az csak fölösleges erőfeszítéseket és többletköltséget jelentett volna, s így megcsodálhatjuk a sok millió évvel ezelőtti karsztos formakincsek maradványait. A mészkőszikla körül agyaggal keveredett bauxitot láthatunk, melyet szintén otthagytak, mert a kor technológiai fejlettségének fokán ebből már nem tudták gazdaságosan kinyerni az alumíniumot. A bauxitnak és a karsztosodott mészkőnek is a vörös, helyenként lilás-barnás színe nem az alapkőzet eredeti színe, hanem a magas vas-oxid (barna, vörös, sárga) és a mangántartalomtól (lila) származik. A bauxit eredeti színe fehéres, vagy sárgásszürke, a mészkő is egészen világos fehéres szürke. A vas és a mangán sem csupán felületi szennyeződést okozott a mészkőben, hanem az évmilliók során átitatva (impregnálva) a kőzetet, több méteres vastagságban színezte azt meg. A mészkő felületén szép karsztos oldásformák láthatók. A bánya területén lehet sétálni. Esős időben nehezen járható. Belépődíj nincs a bánya területére, csak a múzeumba. De ez utóbbit ki lehet hagyni. Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A bauxitbánya mellet található egy kis kiállítás is a bányászati eszközökről és technológiákról.

Kulturális örökség

Faluház és Községi Könyvtár |

Kocs

és között

1996-ban egy parasztházból újították fel, majd 2007-ben kibővítették. Ez a közösségi színtér információt nyújt a vidék és a falu múltjáról az idelátogató érdeklődők számára, valamint hagyományőrző rendezvények lebonyolításának is teret ad, mint például a 2007-es szüreti kiállítás és mulatság.

részletek

Lamberg-kastély

Mór

Az 1762-66 között épült, nyári rezidenciának szánt barokk kastély az 1810-es földrengés utáni, helyreállított állapotában látható. Az egyemeletes, manzárdtetős épület belső falait színpompás falfestések díszítették, az emeleten lévő női szalon falain még ma is láthatók a falfestmények maradványai. A kastély tervezője Fellner Jakab, építtetője Lamberg Ferenc Antal gróf volt. Jelenleg a Radó Antal Könyvtár, a Lamberg Kastély Kulturális Központ és a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás működik az épületben.

Lamberg-kastély Kulturális Központ

Mór

A kastélyban a Lamberg-kastély Kulturális Központ működik. Az emeleten található a Radó Antal Könyvtár, a földszinti tereken működnek a művelődésszervező irodák, valamint szakkörök, műhelyek, tanfolyamok és civil szervezetek tartják foglalkozásaikat.

Kertész László Kádármester

Mór

A fa a legősibb építőanyagok egyike. Természetes, környezetbarát nyersanyag, melynek örökérvényű értéke meghatározza termékeink arculatát és piaci megítélését. A kádár szakmában szerzett sokéves tapasztalatom, a hagyományokat őrző technológia és a folyamatos fejlődés korszerű és megbízható minőségű termékportfolió kialakítását tette lehetővé számunkra.

Fő profilunk boroshordók, szauna kádak, virágdézsák gyártása. Gondosan válogatott tölgy-, akác-, szederfából készült termékeink közé tartoznak még stílusos dekorációs tárgyak, ajándéktárgyak, fafaragások és egyéb kiegészítők.

Termékeinket a belföldi piacon kívül Európa számos országába értékesítjük, mely immár a forgalom 80%-át teszi ki. Exportunk elsősorban Ausztria, Hollandia, Németország, Franciaország, Szlovákia felé irányul, de Ausztráliában is megtalálhatók termékeink.

Amit kínálunk

Tartós és megbízható minőség. Eredeti magyar termékeink értéke elsősorban az évtizedes hagyományban valamint a szakképzett munkaerőnek és a személyesen válogatott alapanyagnak köszönhető kiváló minőségben rejlik. A fa kiváló ismerete és megmunkálásának szakértelme pedig nem csupán vonzó és egyedi, hanem időtálló termékek gyártását teszi lehetővé.

"Édesapám műhelyében megtanultam, hogy a jó minőség és a gyártási határidők betartása a siker titka."

Egyénre szabott kivitelezés. A rugalmas terméktervezés és kissorozatú gyártás lehetővé teszi a viszonteladóktól és vevőktől érkező egyéni méretek és elképzelések kivitelezését a szakmai szempontok szem előtt tartása mellett. Termékeink számos méretben, formában és felülettel kaphatóak.

Rugalmas és pontos rendelésteljesítés. A termékek minőségét és egyedi stílusát a szakma hagyományos eljárásain alapuló kézi munka, a pontos és gyors rendelésteljesítést pedig a fokozatosan integrált modern technológia biztosítja. Az uniós pályázat keretében beszerzett öt-tengelyes CNC portálmarógépünk a gyors, rugalmas méretváltás mellett nagyfokú precizitást biztosít.

Célunk a hazai piac kiszolgálása elsősorban kissorozatú, akár egyénre szabott, prémium termékekkel, valamint pozíciónk megtartása és erősítése a külföldi piacokon.




Leíratkozás