Rákóczi borút

Információk
Értékelések

Rákóczi borút | Borutak

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

A borút fő profilja, jellegzetessége, zászlósbora: Tokaji borkülönlegességek bemutatása, környezetvédelem, természeti-, építészeti- és kulturális örökségi értékek megvédése, bemutatása. Egyesületünk tagjai Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségek (LHH) településein működnek, nevesítve a Szerencsi-, Tokaji-, Sárospataki-, Szikszói- és Abaúj-hegyközi Kistérségek területén. Ezeken a településeken minden fejlesztés, összefogás és térítésmentes szolgáltatás segíti a terület talpon maradását. Szakembereink munkájukat önkéntes alapon végzik, Önkénteseink száma átlagban 5-7 fő között mozog. Tagjaink között szerepelnek önkormányzatok, múzeumok, egyházak műemlék jellegű épületekkel, borászatok, sőt magánszemélyek is. Fő tevékenységünk a térség történelmi, kulturális, természeti és épített örökségének megvédése a Rákóczi Család történelmi jelenléte segítségével.

Jelenleg is látható a Fürdő történeti kiállításunk a Szerencsi Szecessziós Fürdő épületében. (Szerencs, Rákóczi út 94.) A kiállítás kép és tárgyi örökségét bemutató anyagok 4 paravánon és két vitrinben kaptak helyet. Több mint 200 db képeslap és fotó került kidolgozásra, melyek a négy nagyméretű paravánon , témák szerinti csoportosításban kerültek megjelenítésre. Tárgyi örökségek között látható: régi, eredeti fürdőruha hosszú nadrágos változatban, fürdőszappanok nagy és kicsi formában, ivópoharak, ivó-csészék, monogrammal készült házi szőttesű törülközők, úszósapkák, mosdótál és hozzátartozó kancsó, borotválkozási eszközök, fafésű és hímzett vászon fésűtartó, valamint az akkori fürdők jellegzetes Bambis üvege.

A szöveges kiegészítések a következő témákra épültek: Szerencsi Fürdő kialakulása, fürdőház kultúra, azok hétköznapi élete, régi magyar fürdők, múlt századi fürdőszabályzat, hideg és meleg fürdő hatásai, híres mondások, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye működő gyógy- és termálfürdői, fürdőruha divat, múlt századi fürdők Abaúj-Tolna-, Borsod- és Zemplén vármegyéből, valamint a budapesti fürdők.

A kiállítás látogatása térítésmentesen történik, minden nap 10:00 és 20:00 óra között

Aktív turizmus

Pálos kolostor - Gönc |

Gönc

és között

A gönci pálos kolostor romjai a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén találhatóak, 320 méterrel a tengerszint felett. A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (5 km), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (3 km). Innen tovább gyalogolva dél felé a piros jelzésen három kilométer megtétele után az Amadé-vár romjai találhatóak meg. A kolostort a 14. század végén kezdték építeni a pálosok. Hét oltárát 1420-ban szentelték fel. A reformáció korában kirabolták, és részben feldúlták. 1940-ben a rom további leromlását Göncről hozott kőművesekkel igyekeztek megállítani. A hajó ablakainak egy részét ekkor hozták – részben – rendbe. Régészeti feltárása 1985-ben indult meg, de ekkor csak egy kutatóárkot ástak, amit be is temettek. 2005. június 22-én a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei részletesebb feltárásba kezdtek. A kolostorbó alig látható valami, a templom falai kb. 6-7 méter magasan még állnak. Maga a templom egyhajós, három boltmezőre oszlik. Diadalíven át jutunk a nyolcszög három oldalával záródó szentélyébe. A templomon tanulmányozhatjuk a Gótikus építészetet, az épület szerkezetét, a csúcsíveket, a mennyezet valamikori súlyát levezető íveket és támpilléreket. A szentély és a hajó csuklópontjához csatlakozik északról a romjaiban ma is látható torony, valamint a templom külső falán látható, a kolostor folyosóját tartó gerendák fészke. A kolostor kőanyagának egy részét a lakosság elhordta építkezéshez. Hét oltárát 1420-ban szentelték fel. A reformáció korában kirabolták, és részben feldúlták. A régészeti feltárás - a falak melletti árkok visszatemetésének elmaradása - miatt a falak állaga rohamosan romlik. Kis kolostor lehetett, egy hajóval, szentéllyel, toronnyal. Ennek a háromnak főbb falai még ma is állnak. Főbejáratának faragott, csúcsíves ablakát a gönci Huszita-házban csodálhatjuk meg.

Megközelítése:
A gönci pálos kolostor romjai a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén találhatóak, 320 méterrel a tengerszint felett. A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (5 km), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (3 km).

részletek

Sárospataki tengerszem

Sárospatak

Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége.
Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe.
Megközelíthető autóval és gyalogosan is. Út a Tengerszemhez Károlyfalván át. A Tengerszemhez Károlyfalván a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkon keresztül juthatunk el. Sárospatak felől a 37-es főúton Sátoraljaújhely felé kell indulnunk, majd balra kanyarodjunk le Károlyfalva irányába. A faluba érve jobbra menjünk, majd a Tengerszem táblánál balra térve menjünk ki a faluból. Rövidesen elérjük a halastavat, ami egy magánterületen van.
A tó mellett őrzött parkolót találunk, ahol biztonságban tudhatjuk az autónkat, a parkolási díjat a gazda pincéjében Tokaji borok kóstolásával, és vásárlásával egyenlíthetjük ki. Majd gyalog folytatva utunkat felmegyünk a hegy tetején lévő Tengerszemhez. 950 méter séta vár ránk, erős emelkedővel. Visszatérve, a tó partján van lehetőségünk kipihenni fáradalmainkat a tóparti padokon, vagy éppen piknikezni a tölgyfaasztaloknál, és tovább kóstolni a tokaji borokat.

Fony-Tolcsva kerékpártúra

Boldogkőújfalu

Túra hossza: 60 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Hegyvidék
Szintemelkedés: 851 m
Tájegység: Zempléni-hegység

A kerékpártúrát Fonyon a Templom utcából indítjuk a település központjából. Innen Regécen át Óhutára tekerünk. Regéc magasságában megpillanthatjuk bal kéz felől a regéci várat. Óhuta útán egy Y elágazásba érünk, ahonnan Erdőhorváti felé vesszük utunkat. Azt kb. 7 km múlva folyamatos lejtőzés után érjük el. Innen már csak 5 km Tolcsva. Tolcsvát Erdőbénye felé hagyjuk el, és Aranyospusztáig egy viszonylak kis forgalmú úton tekerünk. Aranyospuszta után jobbra Abaújalpár, Boldogkőújfalu községeket érintve Boldogkőváraljára érünk. A település látképét a vár uralja. Oda a település szélénél jobb kéz felől lehet feljutni. A falut elhagyva egy T elágazáshoz jutunk, ahol jobbra fordulva Vizsoly felé bicajozunk tovább. Vizsoly után Vilmány következik, ahol jobbra fordulva vissza tekerünk a kiindulási pontra, Fonyra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/borsod-abauj-zemplen-megye/fony-tolcsva-kerekpartura

Végardó Fürdő

Sárospatak

A Sárospatakra nagy számban látogató turisták valamint a város lakóinak pihenését, gyógyulását és kikapcsolódását egyaránt szolgálja a 2009-ben megújult Végardó Fürdő.

A kincset érő termálvízre kutató fúrás révén 1959-ben találtak rá. Az első medencét, mely fából készült a Bodrog folyó partján alakították ki. Két évvel később a jelenlegi fürdő területén társadalmi munkával épült az első, meszelt falú medence.

A látogatók korosztályi összetételéhez igazodva gyermekmedencét, majd a 70-es években úszómedencét alakítottak ki. Ehhez hamarosan tanmedence és öltözőépület csatlakozott. A XXI. századi igényekhez igazodva 2002-ben csúszdás fürdőmedencét építettek, lényegesen bővítve a vendégek szórakozását szolgáló vízfelületet. A leginkább látogatott termálmedencét 2004-ben mozaikburkolattal látták el és számos élményelemmel gazdagították. A gyermekmedence vízforgató és szűrőberendezését 2007-ben adták át.

A fürdőzők legnagyobb örömére Végardó Fürdő néven, megújult környezetben kibővült szolgáltatásokkal várja vendégeit a nagy múltú fürdő 2009 júniusától. E beruházás részeként készült el az „Acapulco” medence, bébi pancsoló és baba-, mama-pihenő. A vendégek melegkonyhás étterem, valamint büfék és strandcikk pavilonok kínálatából válogathatnak. A sportolási lehetőséget vízi foci biztosítja. A feltöltődést segíti az igénybe vehető szauna, masszázs is.

A termálfürdő 38 ˚C-os gyógyhatású vízével várja a hazai és külföldi vendégeit. A vizet két kút szolgáltatja, melyek hőfoka - a kútfejnél mérve - 47 ˚C. Jelentős a víz ásványi anyag tartalma: kálcium-, magnézium-, nátrium-szulfátos, hidrogén-karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt, ezen kívül nőgyógyászati panaszok enyhítésére is alkalmas, sőt ivókúraként is alkalmazható.

A fürdő mellett parkosított camping található. 8 db. ötszemélyes faház és 120 sátorhely áll a pihenni vágyók rendelkezésére május elsejétől szeptember végéig.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Biofaktura Kft.

Tiszanagyfalu

Biofaktura Kft teljes mértékben a Hámori család tulajdonában álló és a családunk által működtetett vállalkozás, mely az ország északkeleti részén, a gyümölcstermesztéséről híres, megfelelő talaj és klimatikus viszonyokkal is megáldott Szabolcsban található. Vállalkozásunk 2004 óta Kft-ként működik, fő tevékenységünk a bio zöldség- és gyümölcsök termesztés és az ezekből előállított ivólevek gyártása. A Biofaktura Kft nem csak a megélhetést nyújtja számunkra, hanem életfilozófiát, életstílust is jelent. 18 hektár gyümölcsöst és 1 hektárnyi konyhakertet gondozunk. Számos fajta almát, meggyet körtét, sárgabarackot termesztünk, amelyeket az ízükért választottunk, nem a kinézetükért. Dolgozunk azért, hogy fogyasztóink igényeit, kívánságait kielégítsük. Vállalkozásunk új terméke a céklalé, sárgarépalé illetve vegyes zöldséglé. Összes földterületünk ellenőrzött ökológiai művelés alatt áll és a Biokontroll Hungária minősíti termékeinket. Gyümölcsleveinket többnyire itthon biopiacokon értékesítjük. A budapesti Foodapesten 2004-ben mind a „Közönségdíjat”, mind az „Év bioterméke” díjat almalevünk nyerte el. Termékeink teljes mértékben természetes anyagokból készülnek, semmilyen hozzáadott cukrot, vizet, tartósítószert nem tartalmaznak.
Cégünk két mottója, hogy: “Az Egészség a legfontosabb!”
”Azzá válsz, amit eszel.”

Aggteleki Nemzeti Park

Hangony

Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban az földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. Változatos és különleges barlangjainak köszönhetően 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt területén található barlangok felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára. Ezen a területen található Magyarország leghosszabb cseppkőbarlangja, a közel 25 km hosszú Baradla-Domica-barlangrendszer. Hangulatos barlangi koncertek, vizes barlangi ágakba vezető overallos túrák során felfedezhetik a cseppkövekkel ékesített mélységek titkait. A vendégek az Aggteleki-karszt 6 gyönyörű barlangját fedezhetik fel 10 különböző típusú és nehézségű túra keretein belül. A természeti értékek mellett számos kulturális látnivaló is található a térségben. A szabadon látogatható értékek mellett a Nemzeti Park Igazgatóság szervezett barlangtúrákat, falusétákat és különféle felszíni – ökológiai, botanikai, zoológiai – túrákat is ajánl vendégei számára az ökoturisztikai bemutató tevékenység kertén belül. Itt található az hucul kisló hazai törzsállománya is, a Jósvafői Hucul Ménes. Ezzel a Magyarország területén hajdanán elterjedt lófajtával, lóháton vagy fogattal lovastúrák keretén belül is bejárható az Nemzeti Park területe. De lehetőség van saját lovat hozni, melynek elhelyezését biztosítani tudja a Nemzeti Park, és vezető segítségével megismerni az Aggteleki-karszt értékeit. Az Aggteleki Nemzeti Park és térségének értékei, látnivalói több napra is tartalmas programot nyújtanak a látogatók számára, így ha mód van rá, érdemes tehát hosszab időre tervezni, és megismerni hazánknak ezt a különleges, részleteiben talán kevéssé ismert csodálatos táját.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Avasi Arborétum

Miskolc

Az arborétum Miskolc belterületén, az Avas-hegy délkeleti leejtőjén terül el a természetvédelmi terület szomszédságában. kialakítása, növényfajainak telepítése 1986-ban kezdődött meg, esztétikai és ismeretbővítési céllal elsősorban fenyő fajok használatával. A 6 hektáros területből jelenleg egy 1,5 hektáros fenyőkkel és örökzöldekkel betelepített parkrész látogatható, melyben a tájékozódást a park fenntartói jeltáblák kihelyezésével segítik. Az Avasi Arborétumban hazánk leggazdagabb tűlevelű gyűjteménye él, hatszáz növényfaj közel ezer egyede tanulmányozható itt. A gyűjtemény különösen gazdag a magyar nemesítésű fenyőfélék terén. Az arborétumban, 1,5 hektáron 12 féle cédrus, 36 féle jegenyefenyő, 39 féle lucfenyő, 55 féle tűnyalábos fenyő, 9 féle vörösfenyő, 136 féle álciprus, 173 féle boróka, 37 féle tiszafa, 96 féle tuja él. Egy új, 4,5 hektáros területen megkezdődött a lombos fák telepítése is. Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum. A város 1,5 hektáros területet bocsátott e célra a rendelkezéséra, a telepítés 1986-ban kezdődött. A terület talaját, fekvését, éghajlatát és mikroklímáját figyelembe véve született a döntés, hogy a hangsúlyt a fenyőkre és az örökzöldekre teszik. A célja egy olyan gyűjteményes kert kialakítása volt, ahol nemcsak a hazai, hanem a más földrészeken honos fenyői is megismerhetők.

Megyer-hegyi tengerszem

Sátoraljaújhely - Károlyfalva

Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége. Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe. Megközelíthető autóval és gyalogosan is. Út a Tengerszemhez Károlyfalván át. A Tengerszemhez Károlyfalván a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkon keresztül juthatunk el. Sárospatak felől a 37-es főúton Sátoraljaújhely felé kell indulnunk, majd balra kanyarodjunk le Károlyfalva irányába. A faluba érve jobbra menjünk, majd a Tengerszem táblánál balra térve menjünk ki a faluból. Rövidesen elérjük a halastavat, ami egy magánterületen van. A tó mellett őrzött parkolót találunk, ahol biztonságban tudhatjuk az autónkat, a parkolási díjat a gazda pincéjében Tokaji borok kóstolásával, és vásárlásával egyenlíthetjük ki. Majd gyalog folytatva utunkat felmegyünk a hegy tetején lévő Tengerszemhez. 950 méter séta vár ránk, erős emelkedővel. Visszatérve, a tó partján van lehetőségünk kipihenni fáradalmainkat a tóparti padokon, vagy éppen piknikezni a tölgyfaasztaloknál, és tovább kóstolni a tokaji borokat.

Kulturális örökség

Sváb Tájház |

Hercegkút

és között

Sváb közösségünk korabeli tárgyait, emlékeit bemutató Sváb Tájházat 2006. júniusában súlyos természeti katasztrófa sújtotta. Villámcsapás következtében lángra kapott a nádfödém és teljesen kiégett. A sváb azonosságtudat erősítése mellett idegenforgalmi szempontból is jelentős értékünk vált a lángok martalékává.

A hercegkúti lakosok által hosszú évtizedeken át őrzött, majd a Sváb Tájház korhű berendezése céljából, közösségi érdekből felajánlott bútorok, eszközök, okiratok pótolhatatlanok, mindegyikéhez személyes emlékek fűződtek.

A 2007. május végén befejeződött építészeti rekonstrukciót követően a közösségünk összefogását szimbolizáló Sváb Tájház újbóli átadása 2007. augusztus 18-án került sor. Az elődjéhez hasonlóan gazdag gyűjteménnyel büszkélkedő Tájház azóta folyamatosan látogatható.

részletek

Rákóczi-várkastély

Szerencs

Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén 1556-59 között építtette Némethy Ferenc. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta. Az 1500-as évek közepén épült tégla alakú, kétszintes épület délnyugati sarkán torony állt, körben árok és palánk védte. Ezt hamar tovább bővítették háromtraktusú, majd zárt, belsőudvaros tömbbé. Az 1500-as évek közepén épült tégla alakú, kétszintes épület délnyugati sarkán torony állt, körben árok és palánk védte. Ezt hamar tovább bővítették háromtraktusú, majd zárt, belsőudvaros tömbbé, elé pedig huszárvár épült. A legfőbb építkezések közé tartozik a Rákóczi Zsigmond (1544-1608) idején elvégzett reneszánsz stílusú átalakítás. A faragott kőkeretes ablakok ma is láthatók. A török háborúk alatt több ostromot is megért a vár. A XVIII. század második felében a belső vár három tornyát lebontották, s csak a déli torony maradt meg. A Rákóczi-szabadságharcot követően új birtokosai megszüntették az épület vár jellegét; kastéllyá alakították. Az épület állaga jelentősen leromlott. Utolsó tulajdonosa a Szirmay család volt, egészen 1945-ig. A vár ma A vár régészeti feltárását, és a külső vár rekonstrukcióját 1968-ban kezdték el. Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979-ben kezdődött a belső vár helyreállítása. 1991. október 23-án adták át rendeltetésének a várkastélyt, amelynek egy részében ma szálloda és kultúrterem, másikban a Városi Kulturális Központ és a Zempléni Múzeum működik. Kertje védett.

Cukormúzeum

Szerencs

1989-bem ünnepelte a Szerencsi Cukorgyár fennállásának századik évfordulóját. Ez alkalommal avatták fel a gyárral egyidős, volt pénzügyőri laktanya épületében Európa második működő cukormúzeumát. A gyárat 1991-ben privatizálták, az új francia tulajdonosok a múzeumot továbbra is fenntartják, sőt gyarapítják. A gyűjteménynek két nagy egysége van, az egyik a gyár történetére vonatkozó tárgyi emlékek és dokumentumok kollekciója, a másik a Nemzetközi Cukorgyűjtemény, amely a világ ötven országa 110 vállalatától származó 800 cukormintát tartalmaz. Állandó kiállítása is ezt a két nagy egységet mutatja be.

Búzavirág Alapítvány, Fazekas, fonott áru

Vámosújfalu

Hagyományos sárospataki népi kerámia, tárolókosarak, bevásárló kosarak, pamutszőnyegek, rongyszőnyegek, pamut-zsenília szőnyegek.




Leíratkozás