Mint egy hatalmas sziget úgy emelkedik ki a tájból a Somló a Kisalföld még teljesen sík szélén, a Bakony első hajlataitól néhány kilométernyire. Gyere, járj körbe, aztán sétálj fel! - hívogatja az arra járót. S ha nem is indulunk el a hegytető felé, ha csak vonaton, autón megyünk el mellette, akkor is úgy érezzük, hogy megismertük egy kicsit, annyira kitárulkozik előttünk szabályos csonkakúp alakjával.
A földtörténet tudói több helyütt leírták már kialakulásának történetét. Eszerint mintegy négy millió évvel tört fel először a láva a Föld mélyéből, amely a hegy mai alakját is meghatározó tufagyűrűt kialakította. A későbbi kitörések lávával kitöltötték az üresen maradt helyet, majd a végén egy bazaltsapkával megkoronázták a hegyet. S amikor a Föld mélye elcsendesedett, a külső erők, a szél, a víz formálták tovább a hegyet a mai alakra. Ha terveket készítünk, ha ötleteket adunk, akkor sem csiszolhatta volna szebbre az idő a mai formájánál.
Persze a Somló nemcsak egy geológiai alakzat. Az évmilliók alatt növények, állatok élőhelye lett, s a legutóbbi korszakban az emberek is megtelepedtek. A hegy lábánál falvakat építettek, majd lassan-lassan a hegyet is elfoglalták, a szőlőkkel, gyümölcsösökkel, présházakkal megszelídítették.
Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.
Aktív turizmus
A türjei volt prépostsági templom (a Zala megyei Türje községben) : Westwerk-es nyugati főhomlokzatú román stílusú, egyhajós templom. Benne: Szent László legendát ábrázoló freskórészletekkel. A türjén álló épületegyüttes: templom és a hozzá tartozó volt premontrei rendház (ma szociális otthon), és a gondozatlan állapotban levő gazdasági épületek.
A prépostsági templom épülete
A prépostsági templom egy egységesen kialakított apátsági építészeti együttes része, annak kiemelkedő esztétikai eleme. Az apátságot Szentgróti Dénes bán alapította 1230 előtt. Alaprajzi rendszerében kevésbé jellegzetes, háromhajós bazilikális rendszerű, egyenes szentélyzáródású. Belső téralakításában - jelenlegi elhanyagolt állapotától eltérően is - meglehetősen komor hatású.
Az épület jellegzetes művészeti hatását nyugati, téglaarchitektúrájú homlokzatalakítása - két torony között felmagasított -westwerkes - formája határozza meg.
Az együtteshez kapcsolódó hajdani kolostorszárny szociális létesítményként működik.A hozzá tartozó gazdasági épületek (magtár, stb), valamint környezete (településközponti elhelyezkedése ellenére) méltatlanul elhanyagolt állapotban van.
A kolostor épülete
Az Árpád-kori konventépület a templom északi oldalához csatlakozott. Nyomai - ásatások hiányában - nem ismertek. Ez az együttes a prépostházzal egyetemben 1547-ben leégett, amikor Hagymási Eustach katonái feldúlták a prépostságot, mintegy 400 forintnyi kárt okozva. Az újjáépítés helyett a kommendátor prépostok castellummá alakították a monostort, amely így a veszprémi végvári védrendszer része lett - egészen a XVII. század végéig. A prépostság 1703-ban került vissza a premontreiek kezére. A ma is meglévő rendház a XVIII. században épült, de nem a régi helyén, hanem a templom déli oldalához csatlakoztatva. Egy 1787-ből való leltár szerint a monostorban 21 szoba volt, 2 ebédlő, 1 házi kápolna, 1 levéltár, 1 oratorium, 2 kamra, 1 konyha illetve mellékhelyiségek: 1 borkimérő, 3 éléskamra, 3 árnyékszék, 1 négyrészes boltozott pince a monostor alatt, 1 kút. A templom értéke 6794 Ft, 56 kr., a monostoré 11228 Ft, 44 kr. volt. (Forrás: Kovács Imre: A türjei Premontrei Prépostság története. Zalaegerszeg, 1991.)
Különleges részletek
Szent László-legenda freskórészlete: A prépostági templom az elmúlt évtizedben különleges fölfedezés színhelye lett: „Szent László-legenda” freskót találtak a templom északi falán. A lovagkirályról készített falfestmény - a mostani Magyarországon - eddig csak néhány helyen volt ismert: Tereske, Ócsa, Vizsoly templomában és két Felső-Tisza vidéki templomban).
A premontrei rend
A premontrei római katolikus szerzetesrendet (eredeti (francia) írásmóddal Prémontré, más néven Norbertinus, latinul Ordo Praemontratensis, rövidítve O. PRAEM.) több társával Xanteni Szent Norbert alapította 1120-ban a franciaországi Prémontré (Presmontré) nevű helyen (Aisne megye). Szabályzatuk alapját Hippói Szent Ágoston Regulája képezte, de sokat átvettek a cisztercitáktól is, és életmódjuk híres volt szigorúságáról. 1126-ban kaptak pápai jóváhagyást, s ezután kolostoraik Nyugat-Európa-szerte létesültek. Előírásaik szigorát később enyhítették. A rendet éppen szülőhazájában csaknem teljesen felszámolta a francia forradalom. A rend mai központja (Generalitia) Rómában van, itt több régi apátságukat restaurálták. Tagjai ünnepélyes szertartásokon és az imádkozáson kívül tanítással és térítéssel is foglalkoznak. Öltözetük tetőtől talpig fehér, kék cingulussal.
A premontrei rend építkezései - a bencés-, vagy cisztercitákétól eltérően - típus tekintetében kevésbé különíthetők el. A célhoz illeszkedő gazdaságosság mellett nagyobb szabadságot egyénibb rendszeralakítást tapasztalhatunk (egy és háromhajós elrendezések, apszis- és toronyépítés tekintetében).
Természeti értékek | Ökoturizmus
Az 1018-ban alapított monostor közepén, ahogy minden középkori bencés monostor esetén, kertet építettek, az Édenkert szimbólumát. Itt Bakonybélben a 19. században — a kor megváltozott természetszemléletének megfelelően — angolparkot építenek a szerzetesek. A béli bencés monostor jeles apátja, Guzmics Izidor 1834-ben angolpark telepítését kezdi meg, amit az elmúlt fél évszázadban inkább fakitermelésre használtak. A monostor 1998-as újraalapítása óta váltakozó intenzitással, de anyagi lehetőségeinkhez képest folyamatosan igyekeztünk rekonstruálni, alakítani, fejleszteni az arborétumot és a gyógynövénykertet.
Kulturális örökség
