"Incipit in Sátor, definit in Sátor" idézhető a régi latin mondás, azaz Tokaj-Hegyalja területe Sátor (hegytől) Sátor (hegyig) terjed, és jelenleg mintegy 7000 hektárnyi szőlőtermő területet foglal magába.
A Kárpátok magas bércei és a Tokaj-Eperjesi vulkanikus hegylánc kettős védelmet nyújt az északi hideg légáramlatok ellen, de a borvidék nyitott marad az Alföld felől érkező meleg levegő előtt, ami meleg nyarakat és hosszú enyhe őszt biztosít. A természet ilyenformán itt egy óriási melegházat alkotott, ami különösen kedvező állapotot biztosít a szőlőbogyók késői cukrosodásához és aszúsodásához.
A Tokaj-hegyaljai borvidéken a természet nagyvonalúan minden kincsét erre a vidékre hordta össze, ami ezt a világ legkiválóbb bortermelő területévé tette. A különleges tüzet adó vulkáni talajok, a magas természetes cukortartalmat biztosító mikroklíma, az ősi magyar szőlőfajták, a különleges aszúsodási zamatot adó Botrytis Cinerea nevű penészgomba, és az egyedülálló ászkolási aroma felelőse, a hegyaljai pincékben tenyésző nemespenész, a Cladosporium Cellare.
A borvidék leghíresebb bora az aszú, aminek első megjelenése a XVI. századra tehető, és úgy készül, hogy 3-6 puttony (kb. 25 kg) aszúszemet áztatnak ki egy gönci hordó borban (vagy mustban), ami kb. 136 l. Innen kapja a bor a puttonyszám jelölést.
A szamorodni lengyel szó, annyit jelent: "ahogy született", azaz a szőlőből nem válogatják külön az aszúszemeket, hanem együtt préselik ki és érlelik borrá.
A tokaji aszú és a szamorodni a XVI. század óta legkeresettebb és megbecsültebb bora a királyi és főúri asztaloknak, manapság pedig a borhoz értő közönségnek.

Aktív turizmus

Pálos kolostor - Gönc   |  
és között

A gönci pálos kolostor romjai a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén találhatóak, 320 méterrel a tengerszint felett. A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (5 km), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (3 km). Innen tovább gyalogolva dél felé a piros jelzésen három kilométer megtétele után az Amadé-vár romjai találhatóak meg. A kolostort a 14. század végén kezdték építeni a pálosok. Hét oltárát 1420-ban szentelték fel. A reformáció korában kirabolták, és részben feldúlták. 1940-ben a rom további leromlását Göncről hozott kőművesekkel igyekeztek megállítani. A hajó ablakainak egy részét ekkor hozták – részben – rendbe. Régészeti feltárása 1985-ben indult meg, de ekkor csak egy kutatóárkot ástak, amit be is temettek. 2005. június 22-én a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei részletesebb feltárásba kezdtek. A kolostorbó alig látható valami, a templom falai kb. 6-7 méter magasan még állnak. Maga a templom egyhajós, három boltmezőre oszlik. Diadalíven át jutunk a nyolcszög három oldalával záródó szentélyébe. A templomon tanulmányozhatjuk a Gótikus építészetet, az épület szerkezetét, a csúcsíveket, a mennyezet valamikori súlyát levezető íveket és támpilléreket. A szentély és a hajó csuklópontjához csatlakozik északról a romjaiban ma is látható torony, valamint a templom külső falán látható, a kolostor folyosóját tartó gerendák fészke. A kolostor kőanyagának egy részét a lakosság elhordta építkezéshez. Hét oltárát 1420-ban szentelték fel. A reformáció korában kirabolták, és részben feldúlták. A régészeti feltárás - a falak melletti árkok visszatemetésének elmaradása - miatt a falak állaga rohamosan romlik. Kis kolostor lehetett, egy hajóval, szentéllyel, toronnyal. Ennek a háromnak főbb falai még ma is állnak. Főbejáratának faragott, csúcsíves ablakát a gönci Huszita-házban csodálhatjuk meg.

Megközelítése:
A gönci pálos kolostor romjai a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén találhatóak, 320 méterrel a tengerszint felett. A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (5 km), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (3 km).

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Sváb Tájház   |  
és között
Sváb közösségünk korabeli tárgyait, emlékeit bemutató Sváb Tájházat 2006. júniusában súlyos természeti katasztrófa sújtotta. Villámcsapás következtében lángra kapott a nádfödém és teljesen kiégett. A sváb azonosságtudat erősítése mellett idegenforgalmi szempontból is jelentős értékünk vált a lángok martalékává.
 
A hercegkúti lakosok által hosszú évtizedeken át őrzött, majd a Sváb Tájház korhű berendezése céljából, közösségi érdekből felajánlott bútorok, eszközök, okiratok pótolhatatlanok, mindegyikéhez személyes emlékek fűződtek.
 
A 2007. május végén befejeződött építészeti rekonstrukciót követően a közösségünk összefogását szimbolizáló Sváb Tájház újbóli átadása 2007. augusztus 18-án került sor. Az elődjéhez hasonlóan gazdag gyűjteménnyel büszkélkedő Tájház azóta folyamatosan látogatható.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!