Szent Benedek Zarándoklat

Információk
Értékelések

Szent Benedek Zarándoklat | Túraútvonalak

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Útleírás
Pannonhalma-Bakonyszentlászló

Az út az apátság kapujánál kezdődik. Lemegyünk jobbra a lépcsőn, majd egy meredek úton elindulunk lefelé. Nemsokára lesz egy elágazás, ahol nem az egyenesen továbbmenő lépcsőt választjuk, hanem a balra induló kanyargós utat. Ezen lemegyünk egészen az aljáig, ami a pannonhalmi piactérnél van. Itt balra kanyarodunk (Mátyás király utca), majd az Arany János utcán megyünk ki a faluból. Ezen az úton maradunk egészen addig, amíg el nem érjük Ravazdot. Közben elhaladunk a téglagyár és a vasútállomás mellett is. Ravazdra érve keresztezzük a 82-es főutat, majd a temető után jobbra bekanyarodunk a sarkon a Fő utcára. Ezen megyünk tovább, el a templom mellett, majd nekivágunk a dombnak (Lukashorog utca). Egy jó darabig maradunk az aszfaltos úton. Amikor másodszorra is beérünk az erdőbe, lesz jobbra egy út (piros kereszt jelzés), egy természetvédelmi területes tábla is van mellette. Ezen megyünk tovább, levágva egy jókora kanyart a betonútból. Ha visszaértünk az aszfaltra, a következő jobbkanyarnál ismét bemegyünk az erdőbe, a két földút közül a jobb oldali a miénk. Ezt követjük egészen addig, amíg el nem érünk egy pihenőhelyet, ahol padok és asztalok is vannak.
Innen ismét nem a kanyargós úton megyünk tovább, hanem a bal felé található betonúton, aminek a bejáratánál egy sorompó van. Ez az út keresztez néhány másikat, de mi végig nyílegyenesen megyünk rajta, az aszfalt végénél tovább egyenesen az erdőbe, amíg csak el nem érjük az útra merőleges drótkerítést. Itt jobbra fordulunk, és a kerítés mellett felmászunk a dombra, majd le arról és fel a következőre (az aljában egy magasles van „a sarkon”), mindvégig az erdő és a szántóföld határán maradva. A második domb tetején bal felé indul egy keréknyom, ezt követjük addig, amíg lehet. Amikor véget ér, jobbra fordulunk, majd balra és megint jobbra, amíg be nem érünk Gicre. Az utcán balra fordulva érünk ki a főútra. A főúton jobbra indulva előbb-utóbb elérünk egy nagy keresztet a jobb oldalon. Itt van egy bolt illetve kocsma, ahol ebédelni lehet. Innen visszafelé jövünk egy kicsit, majd az út jobbra, a szemközti focipálya mellett folytatódik. Először egy patakot, majd a vasutat keresztezi. Az erdőben van egy elágazás, itt a jobb oldali út a helyes. Később a fenyőerdő szélén haladunk, a végén egy mezőn újabb elágazás van, ismét jobbra megyünk. Kicsivel utána egy harmadik elágazás, itt viszont balra, vissza az erdőbe.
Ezután kiérünk egy nagy mezőre, a bal oldalon kerítéssel. Ezt követjük egy jó darabig. A sarkánál körülbelül az eddigi irány folytatásában érdemes menni, amíg keresztbe nem jön egy másik kerítés (előtte próbálhatunk kicsit jobbra tartani, hogy ösvényen kanyarodjunk a másik útra, de jelzett út nincs és térkép nélkül nehéz eltalálni). A sarkától jól látszik a szemben lévő két erdősáv közti nyiladék, de ezen nem érdemes átmenni, hanem előtte jobbra kanyarodva az erdő szélén kell átmenni a patakon (kék vonal). Innen kell bekeveredni a következő kerítés mellé, ami a kép alján poros, szürke csíkként látszik az erdőben. Az újabb kerítés mellett jobbra fordulunk és követjük azt. A sarkán befordulunk balra és egy jó darabig a homokos keréknyomban megyünk.
A – jóval később – következő sarkon ismét befordulunk, majd kicsivel utána kiérünk egy újabb sarokra, egy dombon elterülő szántóföld szélére. Itt át lehet vágni a dombon, de inkább azon az úton megyünk tovább, amin jöttünk. Ez kicsit bal felé indul, majd a dombot megkerülve bekanyarodunk jobbra, ahonnan egyenesen megyünk tovább a falu felé. Bakonyszentlászlóra egy kanyar után a Rákóczi utcán érünk be. Ennek a végén balra fordulunk (Jókai utca), majd a háromszög alakú térnél szemben befordulunk a Petőfi Sándor utcába, ahol az iskola található. Bakonyszentlászló - Bakonybél Az iskola melletti templomtól indulunk, felfelé a Petőfi Sándor utcán, majd tovább a főúton (Vak Bottyán utca) majdnem a falu legvégéig. Ott azonban mielőtt még a főút elkanyarodna balra, átmegyünk az úton (valami buszforduló-szerű üres térség van itt), és a tér sarkában egy enyhén emelkedő aszfaltos úton megyünk egy darabig. Nem sokkal a vége előtt lesz egy kavicsos út balra (és egy tábla, hogy magánút vagy ilyesmi), itt befordulunk. Körülbelül száz-százötven méter után az út kimegy a szántóföldre. Amikor újra beér az erdőbe, az elágazásnál a bal oldali utat kell választani, ami egyenesen megy tovább. Ez az út a térképen „régi fenyőfői út” néven szerepel, de nincs felfestve turistajelzés. Ezen megyünk jó sokáig, egészen addig, amíg Fenyőfő határában ki nem érünk az aszfaltos útra. Itt nem megyünk be a faluba, hanem a másik irányba (az erdőből kiérve balra) indulunk, majd néhány száz méter után befordulunk jobbra az erdőbe a zöld jelzésen. Ez sajnos nincs mindenhol elég láthatóan felfestve. Arra kell figyelni, hogy miután bejöttünk a betonútról, nemsokára fel kell kanyarodni bal felé, egy kicsi tisztásnál, ami be van nőve tüskés bokrokkal. Az ösvény innentől egyértelmű, rövidesen kiér egy földútra, ami a piros jelzés nyomvonala. Itt jobbra fordulunk és követjük a piros jelzést egészen a Kőris-hegyig (ami innen még légvonalban is 6 km). A hegyről az Ördöglik-barlang felé jövünk le (a padok környékén kell keresni a kék ? jelet, majd ezt követve leereszkedni egy nagyon meredek lejtőn, aminek a végén kiérünk a szerpentinre. Ezen lefelé megyünk egy kicsit a következő kanyarig, ahol le is kanyarodunk jobbra. A következő kereszteződésben a jobb oldali út a Barátok Útja, ezen megyünk tovább, követve a zöld jelzést (van még jobbra egy út, de az visszafelé kanyarodik) egészen Bakonybélig.Néhány hely, amire figyelni kell:• hamarosan lesz egy négyszögletű rét, ahol úgy néz ki, mintha a túloldalon folytatódna az út, pedig a túlsó sarokban kell továbbmenni. • később kiérünk egy kavicsos útra, épp egy nagy félkör-kanyarban. Itt rögtön a kanyar közepén be is megyünk újból balra az erdőbe. • miután kiértünk az aszfaltos útra, már egészen közel a faluhoz, jobbra megyünk, és a kanyarban a második lehetőségnél fordulunk le bal felé az útról, át egy kis patakon. Innen már nincs messze a falu (kevesebb, mint 1 km). Amikor kiérünk az erdőből, egyből lemegyünk a szemközti utcán (ezzel levágva egy nagy kanyart a főutcából), majd bal felé indulva megyünk tovább a főutcán az apátságig. Bakonybél - Veszprém Az apátságtól indulva a főútra merőleges utcán hagyjuk el a falut, egy kavicsos úton, ami elmegy a szent-kúti tó és a kápolna mellett. Ezen a kavicsos úton (a térképen sárga illetve piros kocka jelzése van) megyünk egy jó darabig. Van egy elágazás, ahol a bal felé menő útnál ki van téve egy Természetvédelmi Terület-tábla, a jobb oldali pedig keresztezi a patakot és utána szintén balra fordul^ itt a patakon átmenő út a miénk. Az út innen sokáig az erdőben halad, majd kiér egy nagy mezőre (van rajta több magasles is). Innen egy darabig nincs turistajelzés. A mező (képen fehérrel) végén balra kanyarodik, ismét be az erdőbe. Innentől kell majd egy kicsit figyelni. Lesz egy nagyon éles kanyar jobbra, ahol az út szerpentinszerűen felkanyarodik és visszafelé indul (a kép jobb szélén). A következő nagy jobbkanyarnál, ami nem ennyire éles és lefelé megy, be kell menni balra az erdőbe, ahol meg kell találni ismét a sárga jelzést. Az út nemsokára kiér az erdőből, egy füves rétre, majd egy kerítés mellett halad, végül annak sarkánál kiér egy földútra. Itt egyenesen megyünk tovább (balra a piros kereszt jelzés kanyarodna), el a Ráktanya mellett, majd a kereszteződésnél balra. Innentől elvileg a piros kocka, majd a sima piros jelzésen megyünk egészen Hárskútig, de nem emlékszem, hogy fel lenne festve. Hosszú, kavicsos / poros út. A falu előtt, ahol már aszfaltos úton megyünk, a házak után be szoktunk kanyarodni balra, a temető mellett, majd a saroknál jobbra, így éppen a templom elé érkezünk. A templom utcájából jobbra fordulva kell egy kicsit menni. Ebédelni egy kocsma udvarán szoktunk. Innen megyünk tovább: rögtön a szemben lévő utcán (Veszprémi utca, egy kereszt van a sarkon) kimegyünk a faluból. Amint egy T-elágazáshoz érünk, balra fordulunk, majd a következő lehetőségnél jobbra le, egy rossz köves úton. Innen kezdődnek a „tükörtojás”-jelzések, amik egészen Veszprém határáig vezetnek. Innen egy jó darabig ezen a köves úton megyünk az Esztergáli-völgyben egészen addig, amíg a katonai gyakorlótér előtt el nem érünk egy sorompót. Ezen átmegyünk és kiérünk a nyílt terepre. A vasúti átjáró, ahol az út folytatódik, nagyjából „szemben” van ezzel a hellyel, ahol kiérünk, de úton csak kerülővel tudjuk megközelíteni: először jobb felé megyünk, majd keresztül a síkságon és végül vissza balra. Az átjáró a fenyőerdő sarkánál lesz. Itt keresztezzük a vasutat, majd bal felé bemegyünk az erdőbe. Az úton sok kereszteződés lesz, de mindvégig egyenesen kell továbbmennünk egészen addig, amíg el nem érünk egy távvezetéket, ami egy széles nyiladékban keresztezi az utat. Ezen átvágunk, de a túlsó oldalon csak néhány métert megyünk egyenesen az erdőben, utána jobbra befordulunk egy ösvényen. Innentől sűrűbben vannak a „tükörtojások”, ezeket követve kanyargunk az erdőben. Egy idő múlva kiérünk egy földútra, amin jobbra indulunk és nemsokára kiérünk egy aszfaltos útra. Ezen szintén jobbra fordulva már bent is vagyunk a városban. A 8-as úton átmegyünk és a balra lévő magas panelházzal szemben induló úton (Kistó utca, később Szent István utca) megyünk a belváros felé. A Davidikum kollégium az Eszterházy Antal utcában van, ez a lejtőről leérve rögtön az első utca jobbra. Veszprém – Tótvázsony A kollégium kapuján kilépve balra indulunk, felfelé az utcán, majd ráfordulunk a viaduktra. A legegyszerűbben úgy jutunk ki a városból, ha a híd utáni első kereszteződésben jobbra fordulunk (Harmat utca), majd a második utcán balra (Szél utca). Innentől egészen sokáig egyenesen megyünk (később a Vámosi úton, majd a Kiskőrösi utcán) és kiérünk a városból kivezető József Attila utcára. Elmegyünk a temető mellett, majd egy lámpás kereszteződésnél átmegyünk a 8-as úton. Ez az útvonal egyik legveszélyesebb része, mert egy forgalmas út mellett haladunk. Az út szélén haladva elmegyünk a Nagyvázsony, Tapolca, Sümeg tábla mellett és azt elhagyva rövidesen balra kanyarodunk egy kavicsos útra. Innen Veszprémfajszig végig a piros jelzés vezet egy nagy félkörben, végig az erdő szélén. A faluba a templom mellett érünk be. A főutcán bal felé indulva végigsétálunk a falun, balra fel lehet menni a kálváriadombra. A falut elhagyva az út jobb oldalán egy játszótér van. Innentől egy pár kilométeren át egy bozótos-erdős részen megyünk, ahol nem igazán vannak kijelölve az utak, úgyhogy érdemes figyelni. Egy biztos kiindulópont a játszótér túlsó végén van: a játszótér sarkában, ami az úttól és a falutól a legtávolabb esik, kezdődik egy keréknyom. Ezt kell követni. Kicsit kanyarog a mezőn, majd elér egy elágazáshoz, aminek a közepén egy nagy fa van. A térkép szerint itt elágazik a piros kereszt és zöld jelzés, ennek örömére egyik sincs felfestve a fára. Nekünk a bal oldali út lesz a jó. Ezen megyünk jó sokáig, mindig lehetőleg egyenesen. A jelzés egy idő múlva elkanyarodik balra, de itt is egyenesen megyünk tovább, majd egy kis idő múlva kiérünk egy kavicsos út sarkára. Itt balra megyünk tovább (zöld kereszt). Lesz egy elágazás, ahová egy jobbkanyar érkezünk. Itt több út is találkozik, velünk szemben pedig egy mező van. Itt élesen balra kanyarodunk, majd jobbra, hogy egy Természetvédelmi Terület táblával jelzett köves úton menjünk tovább. Ez az út egyébként irányban folytatása annak az útnak, amin az elágazáshoz megérkeztünk (át is lehet vágni az elágazáson, ha nincs nagyon benőve), így könnyű megtalálni. (Bonyolultan van leírva, pedig nem az. A képen jobbról jövünk és balra megyünk tovább.) Innentől együtt halad a piros és zöld jelzés. Az út egyre meredekebben emelkedik majd egészen addig, amíg fel nem ér a Recsek-hegy csúcsára. Érdemes felmenni a kilátóba. A hegyről az út folytatásán megyünk le. Amikor ez egy T-elágazásnál végen ér, jobbra megyünk, majd nem sokkal később egy másik elágazásnál balra, még mindig a zöld jelzésen. A faluba beérve jobbra megyünk az utcán, jobbra el a templom mellett. Mehetünk tovább az út folytatásában, vagy átvághatunk a szántóföldön, a temetőt balról megkerülve, majd kicsit jobbra tartva. Akármelyiket is választjuk, kiérünk egy elágazáshoz, ahol három kavicsos út találkozik – ebből az egyik a hátunk mögül jön. A bal oldalit választjuk, amin elsétálunk az aszfaltos útig. Itt jobbra megyünk néhány métert, majd egy újabb kavicsos úton bemegyünk balra. Ezen az úton egészen Tótvázsonyig megyünk, ahol választhatunk, hogy a betonúton megyünk be a faluba, vagy kicsivel előbb ösvényen (ami egyébként rajta van a térképen). Tótvázsony – Tihany A faluból a főutcán (Magyar út) megyünk ki. Az utolsó házak után nem sokkal letér jobbra egy aszfaltozott út, ezen be is kanyarodunk. Miután ez beér az erdőbe, elkanyarodik jobbra egy kastélyhotelhez, de mi nem arra megyünk. A kanyarban a zöld jelzésen bemegyünk az erdőbe, nagyjából az eddigi útirányunk folytatásában (balra is megy egy út, a zöld és kék jelzés együtt, de ez nem a jó út). Az erdőben van néhány elágazás, de itt a jelzések elég jól láthatóak. A kavicsos-köves úton a hegyoldalban kanyarogva gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra és a Tihanyi-félszigetre is. A hegy aljában, mikor már szőlők között kanyarog az út, kiérünk egy egyenes, betonozott útra. Innen egészen Balatonszőlősig nyílegyenesen megyünk (a betonút elkanyarodik, de ez nem zavar). A faluba egy buszfordulónál érünk be, aminek a túlsó végén bekanyarodunk jobbra (Fő út – nem összekeverendő a balra menő Fő utcával…). A házak után lesz egy elágazás, ahol balra kanyarodunk egy széles, kavicsos úton (a térkép szerint piros és zöld jelzés). Az út az erdőben folytatódik, és egyenesen megy egészen addig, amíg Aszófő határában ki nem ér az országútra. Itt jobbra fordulva hamarosan beérünk a faluba. A kereszteződésnél jobbra fordulva lehet eljutni a templomhoz, balra pedig az út folytatódik Tihany felé. A 71-es főúthoz érve balra fordulunk, majd a zebránál átmegyünk az út túloldalára. A vasúti átjáró után nem sokkal befordulunk jobbra, majd balra, így a főúttal párhuzamosan haladunk. A falu végén visszamegyünk a főút mellé, a bicikliútra. Figyeljünk a biciklisekre! Amikor elérjük az úttól jobbra található templomromot, választhatunk, hogy átvágunk a mezőn (esős időben nem kellemes) vagy kis kerülővel a bicikliúton megyünk tovább. Akármelyiket is választjuk, az autóút mellett érünk be Tihanyba.

Aktív turizmus

Győri bazilika |

Győr

és között

A győri bazilika a győri római katolikus egyházmegye székesegyháza, Győr legősibb részén, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvőKáptalandombon található a Püspökvárral szemben. A Püspökvár mellett Győr legősibb és legjelentősebb műemléke. Itt őrzik Magyarországegyik kiemelkedően fontos nemzeti ereklyéjét, a Szent László hermát. A keleti tájolású háromhajós bazilika klasszicista homlokzatán nagyméretű félköríves ablakok találhatók, felül timpanon, sarkain vázák, mögötte a torony copf sisakjával. A főbejárat bronzkapuját Schima Bandi, győri iparművész készítette 1938-ban. A bazilika északi és déli oldalán vörösmárvány kapuzatok láthatók, 1774-ben készültek. Az oldalhajók gótikus pillérei közt jól kivehetők a gótikus ablakkeretek. Déli oldalához gótikus kápolna, a Héderváry-kápolna csatlakozik. A nyugati A bazilika belső tere, melyet két oszlopsor választ szét három hajóra impozáns látványt nyújt. A belső térkiképzés a 17. századi átalakítást tükrözi. A négyszögletes oszlopok gótikus pilléreket rejtenek magukban, ezeken nyugszik mindhárom hajó fiókos dongaboltozata. A szentély boltozatán Maulbertsch 1772-ben készült mennyezetfestményén a magyar szentek hódolata látható. A mennyezet hat fiókboltozatának falsíkján a képek ó- és újtestamentumi témákat ábrázolnak. Az oszlopokkal keretezett főoltárépítményt Hefele Menyhért tervezte, az oltárkép Maulbertsch munkája, Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltár két oldalán és a szentély stallumai feletti nyílásokban aranyozott barokk szobrok állnak. Kétoldalt kanonoki stallumok húzódnak, faragott, aranyozott díszítéssel, a 18. század második feléből származnak. A bal oldalon levő püspöki trón kárpitja Mária Terézia számára készült, a trónt Zichy püspök vásárolta meg. Felette a székesegyház alapítását ábrázoló grisaille látható,a szemben lévő falon pedig Szent László vízfakasztó jelenete. A hajó mennyezetén lévő freskó, mely Krisztus színeváltozását ábrázolja Maulbertsch legnagyobb alkotása. A szentélyt a hajótól elválasztó márványkorlát végeinél két domborműves fekete oltár van. Értékes és ritka műalkotások, a barokk művészet kiváló példányai. A copf márvány szószéknek díszes feljárója és barokkos hangvetője figyelemre méltó. A hajóban szépen faragott rokokó tölgyfa padok sorakoznak. A belső teret harmonikusan zárja le a kórus, aranyozott faragványokkal keretezett orgonaszekrényét angyalok díszítik. Az északi mellékhajó legfőbb látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Vérrel Könnyező Szűz Mária Kép. A szentély jobb oldalán két mellékoltár van, Szent Anna és a Három királyok tiszteletére. A szentély jelenlegi zárófala mögött van a román kori apszis korabeli falfestményével. A déli mellékhajó két pompás mennyezetképe közül az egyik Maulbertsch műve, a másik valószínűleg egyik tanítványáé. Az oltárok Hefele Menyhért tervei alapján készültek. Az oszlopos kiképzésű főoltár Szent István vértanú megkövezését ábrázolja, valószínűleg Paul Troger alkotása. A bal oldali két mellékoltár Szent Józsefé és a a Fájdalmas Szűzé. A szentélyrész déli falán látható Maulbertsch-kép Krisztust ábrázolja a kereszten. Itt van még egy művészi kiképzésű keresztelőmedence. A hajót Mattioni Eszter stációképei díszítik. A déli mellékhajóból juthatunk az 1404-ben épült gótikus Héderváry-kápolnába. A színes ablakokat Árkainé Sztéhlo Lili készítette. Itt őrzik hazánk legértékesebb ötvösművészeti remekét, egyben kiemelkedően fontos nemzeti ereklyénket a Szent László hermát. Az aranyozott ezüstből készült fejrészt III. Béla idején Dénes mester készítette. A hermát a 14. században restaurálták, ekkor a régi mellrészt megnagyobbították és sodronyzománcúvá alakították. 1600-ban Prágában készült a mai hengernyak, és itt illesztették rá a nyakgyűrűt erősítésül. Az eredeti négyágú gótikus koronát is ekkor alakították a mai tízágúra, melyet cseh gránátok, színtelen kvarc és üveg díszítenek. A herma nyakában függő ezüst kürt a 15. századból származik. A Héderváry-kápolnában van Győr vértanú püspökének Apor Vilmosnak a sírja is. A székesegyház északi oldalához két sekrestye csatlakozik. A külső sekrestye egyszerűnek tűnő berendezése közt több értékes darab van. A belső sekrestye a kanonokoké, faragott aranyozott bútorzata a 18. század második felében készült. Itt van a Bazilika kincstára. A kincstár legértékesebb darabjai: 15. századi sodronyzománc díszítésű kelyhek, középkori szentségmutatók, II. Rákóczi Ferenc ezüst kötésű imakönyve, 14. századi elefántcsont triptichonszárny, Bornemissza Pál erdélyi püspök igazgyöngyökkel kivarrt, drágakövekkel díszített infulája 1550-ből, Mátyás király által adományozott 15. századi firenzei miseruha. A székesegyház északi falában kívül befalazott római kori kövek találhatók, az északi bejárattól keletre lévő pillérbe építették be a híres Victoria-oltárt. Felette a székesegyház történetére vonatkozó bronz dombormű látható, alatta vésett évszám: 1466, mely a templom gótikus átalakítási munkálatainak kezdetét jelenti.

részletek

Bakonyoszlop, Ördögárok

Bakonyoszlop

Bakonyoszlop a Kőhegy és Libahegy közötti völgyben, szép vidéken fekszik 271 méteres tengerszint feletti magasságban. Oszlop nevét 1392-ben említik először oklevélben, Oszlop a Cseszneki vár tartozéka. A falu nevét illetően nincs konkrét magyarázat. 1913 óta Bakonyoszlop. A kőből készült fatornyos templomot 1746. június 24-én szentelték fel. A templom alatti kriptában nyugszanak az Esterházy-család tagjai. A község nevezetességei közé tartozik a gróf Esterházy család volt kastélya, amely most állami gondozott gyermekeknek ad otthont. Az egészséges környezet, a tiszta levegő szinte sarkallja a turisztikát kedvelőket az erdőjárásra. A közeli Ördög-árok és Gizella-barlang egész napos szórakozást nyújt. Túraleírás: Az Ördög-árok fenséges szurdokának kialakulásához a víz mélyítő-romboló hatása, barlangjáratainak beszakadása is hozzájárult. A völgyoldal szikláiban, ereszeiben csaknem 50 kisebb-nagyobb fülke, barlang, hasadék bújik meg, a szurdok alját hatalmas, mohás szikladarabok borítják. Az árok egy meghatározó pontja az Ördög-gát. A szűk szoros alján, falai között egy hatalmas, fentről leszakadt, beszorult sziklatömb hever, mely csupán 2 m széles nyílást hagy az Ördög-kapun át, a "gát" mögé történő 4-5 méteres leereszkedéshez. 2009 nyarán cseszneki civil egyesület munkájának köszönhetően kényelmesebbé vált az átjárás. Egy db 2.8m-es acéltrepni, illetve 10 db beépített fellépő és acélsodrony segíti a biztonságos átjutást. Itt található a Bakony legnagyobb barlangja, a sűrű-hegyi Ördöglik, széles szája az Ördög-gát felett 32 m magasságban tátong. Környékén mindkét oldalán kisebb barlangok, kőodúk, fülkék, hasadékok sorakoznak. A kétszintű barlang nummunális mészkőben keletkezett, több folyosóból és teremből áll. Hamar összeszűkülő bejárata ágakra szakad, járatainak teljes hossza 168 m, mélysége 20 m, lámpa és kötél nélkül nem járható végig. A gáttól mintegy 120 m-re, a jobb oldalon, 10 m magasan nyílik az Ördög-árki (egy emelkedő folyosóból álló, 24 m hosszú, két ízben megtörő) barlang. Útvonal-leírás: Az Ördög-árok több irányból megközelíthető. Bakonyoszlopról a Piros+ jelzésen, Dudar és Csesznek felől a Piros sáv jelzésen. Géza-háza felől a Piros+, majd Zöld sáv jelzésen érhető el. Csesznekenről egy kőrút segítségével érhető el. Csesznek-Ördög-árok-Kő-árok
Hossza kb. 14km.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Tata-Komárom erődtúra

Kisigmánd

Túra hossza: 58 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Dombvidék
Tájegység: Győr-Tatai teraszvidék

A kerékpártúránkat Tatán a vártól indítjuk. A várost Komárom irányába hagyjuk el a Május1 út-Komáromi út útvonalon. A településről kiérve Komáromig egyetlen településen sem hajtunk át. Komáromban az utunk az erődrendszerekhez vezet. Jobban mondva a háromból csak kettőhöz, mivel a Csillag erőd jelenleg nem látogatható. A térképen mindenesetre jelöljük, hogy merre helyezkedik el. Első erődünk a Monostori erőd lesz. Ide a Szőnyi u-Mártírok útja-Klapka Gy u-Ácsi u útvonalon juthatunk el. Ezután az Igmándi erőd következik. Ide az Ácsi u-Klapka Gy u - Igmándi u- Tréffy Gyula u vonalon jutunk el. Az erődök szemrevételezése után vissza indulunk Tatára. Az Igmándi utat követve a 13.as úton haladunk egészen Nagyigmándig, közben Csém és Kisigmánd falvak mellett tekerünk el. Nagyigmándon Tata felé vesszük az utat és a várig Kocs községen áthaladva jutunk vissza.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/komarom-esztergom-megye/tata-komarom-erodtura

Rába-Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő

Győr

A fürdő vize lkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, mely jódion-tartalmánál fogva a jódos gyógyvizek csoportjába sorolható. Kovasav-tartalma is jelentékeny. A győri gyógyvíz a kopásos csont- és izületi betegségekben, illetve a krónikus gyulladásos izületi és izombántalmakban szenvedőknek feltétlenül ajánlott. Az idült gyulladásos nőgyógyászati betegségek, illetve a krónikus hörghuruttal vagy tüdőtágulással küzdők joggal bízhatnak a termálvíz gyógyító hatásában. Ivókúraként is használható: emésztőszervi megbetegedéseknél vagy csökkent pajzsmirigy-működésnél szintén hatásos.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Tarka Boci Porta

Németbánya

Németbánya a Bakony szívében, Pápa és Veszprém között található, itt működik a Narancsik család biogazdasága, a Tarka Boci Porta. Az itt tartott marhák a közeli völgyben legelnek és a forrás vizét isszák, de a gazdaságban további házi állatok, sertések, juhok, kecskék, lovak, szárnyasok, nyulak és kutyák is éldegélnek. Gyermekes családok számára ideális választás. Az idelátogatogató vendégek bekapcsolódhatnak a mindennapi munkába, végigkövethetik a fejést, az állatok ellátását, egy önellátásra törekvő háztartás apró eseményeit, azaz betekintést nyerhetnek a porta életébe. A család számos agroturisztikai programmal várja az idelátogatókat, a gazdaság bemutatása mellett hagyományörző rendezvény illetve a porta termékeit felsorakoztató vendégasztal is tartalmasabbá teszi az itt eltöltött hosszabb-rövidebb időt. A környék számos kirándulási lehetőséget tartogat. A vendégek a család által kialakított, rusztikus szálláshelyén szállhatnak meg.

Írottkő Natúrpark

Tápszentmiklós

Az Írottkő Natúrpark a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megye északnyugati részén, helyezkedik el. Nevét a Dunántúl legmagasabb pontjáról, a magyar-osztrák határon található 882 méter magas Írottkő hegycsúcsról kapta. A natúrpark területe teljes egészében az Alpokalja nagytájon található, melyen belül lefedi a Kőszegi-hegység magyar oldalának egészét és a Vasi-dombvidék kisebb részét.

A natúrpark jelentős természeti értékekkel, történelmi, kulturális örökséggel rendelkező tájegység, amely 15 település teljes közigazgatási határát foglalja magába: Kőszeg, Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Velem, Bozsok, Horvátzsidány, Peresznye, Kiszsidány, Ólmod, Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Nemescsó, Kőszegpaty valamint Pusztacsó.

A terület a Gyöngyös patak vízgyűjtője, mely a Rábába szállítja annak vizeit. Jelentősebb patakjai a Hármas-patak, a Szerdahelyi-patak és az Aranypatak.

Felszínalaktanára a hegyvidéki és a dombvidéki formák túlsúlya jellemző: a Kőszegi-hegység 500-800 m közötti főgerincéről meredek falú völgyek futnak le a Gyöngyös 220-260 m magasságú síkjára, melyet a hegység előterében 280-300 m magas dombok szegélyeznek.

A natúrpark területe az Alpokalja éghajlati körzetébe tartozik. A tél általában enyhe, a nyár azonban hűvös, ennek köszönhetően hazánk területén itt a legkisebb a hőmérséklet évi közepes ingása. A csapadék évi mennyisége 700 és 900 mm körül alakul. A tél viszonylag havas, későn tavaszodik és a nyár is csapadékos. A jelentős magasságkülönbségeknek köszönhetően a natúrpark területének hegyvidéki része a csapadékosabb, míg a gyöngyös-völgye jobban kitett a hőmérséklet szélsőségeinek.
A natúrpark területének 50%-a természeti terület, 25%-a Natura 2000 terület, amely azonban 90%-os területi átfedést mutat a védett természeti területekkel.

Pannonhalmi Arborétum

Pannonhalma

A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A természet tudományos vizsgálatára, a monostor természeti környezetének tudatos alakítására a 19. század első évtizedeiből vannak adataink. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található az apátság arborétumában, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években. Az arborétum területén ma több száz fa- és cserjefaj található, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. A Főapátsági Arborétum a felüdülés, a kikapcsolódás helye, de rendszeres oktató- és kutatómunka is folyik itt. Védett botanikai értékei mellett igen gazdag a terület énekesmadár állománya is.

A Gyógynövényház és a Lepárlóépület májustól szeptemberig látogatható,- hétköznap 13-16 óra között,- szombaton és vasárnap 11-16 óra között.

A Gyógynövényház és a Lepárlóépület nyitvatartási ideje:

- március 31.–április 30.: kedd–vasárnap 11-17 óráig
- május 1.–szeptember 30.: hétfő–vasárnap 11-17 óráig
- október 1.–október 13.: kedd–vasárnap 11-17 óráig

Előzetes bejelentkezés és külön programok esetén ettől eltérő időpontokban is lehetséges a látogatás.

Ördög-árok

Bakonyoszlop

Az Ördög-árok fenséges szurdokának kialakulásához a víz mélyítő-romboló hatása, barlangjáratainak beszakadása is hozzájárult. A völgyoldal szikláiban, ereszeiben csaknem 50 kisebb-nagyobb fülke, barlang, hasadék bújik meg, a szurdok alját hatalmas, mohás szikladarabok borítják. Az árok egy meghatározó pontja az Ördög-gát. A szűk szoros alján, falai között egy hatalmas, fentről leszakadt, beszorult sziklatömb hever, mely csupán 2 m széles nyilást hagy az Ördög-kapun át, a "gát" mögé történő 4-5 méteres leereszkedéshez. 2009 nyarán cseszneki civil egyesület munkájának köszönhetően kényelmesebbé vált az átjárás. Egy db 2.8m-es acéltrepni, illetve 10 db beépített fellépő és acélsodrony segíti a biztonságos átjutást. Itt található a Bakony legnagyobb barlangja, a sűrű-hegyi Ördöglik, széles szája az Ördög-gát felett 32 m magasságban tátong. Környékén mindkét oldalán kisebb barlangok, kőodúk, fülkék, hasadékok sorakoznak. A kétszintű barlang nummunális mészkőben keletkezett, több folyosóból és teremből áll. Hamar összeszűkülő bejárata ágakra szakad, járatainak teljes hossza 168 m, mélysége 20 m, lámpa és kötél nélkül nem járható végig. A gáttól mintegy 120 m-re, a jobb oldalon, 10 m magasan nyílik az Ördög-árki (egy emelkedő folyosóból álló, 24 m hosszú, két ízben megtörő) barlang.

Kulturális örökség

Felpéci Tájház és Falumúzeum |

Felpéc

és között

A Felpéci Tájház a Sokoróalja jellegzetes épülete, melyben a XX. század elejének megfelelően berendezett enteriőr mutatja be, hogyan éltek őseink, mivel foglalkozhattak? A közérdekű muzeális kiállítóhelyként bejegyzett épület 2006-tól kiegészült egy új résszel, melyben foglalkoztató, vizes blokk található, valamint 6-8 személy résézre szállás is biztosítható. Oztálykirándulás helyszínéül is kiváló. Megbeszélés szerint tartható itt foglalkozás 25-30 fő részére. Munkahelyi vagy alkotó közösségek részére alkalmas helyszín a nyugodt együttlétre, tartalmas kikapcsolódásra.
A természetvédelmi terület élővilága feledhetetlen élményt nyújt. A sokorói dombok oldalán termő szőlőből készült borokat a helyi gazdáknál vagy a domboldalon található pincékben lehet kóstolgatni, de a honismereti órán, a diákok által "taposott" szőlőből készült "Tájházi Biankát" a tájházi program keretében is megkóstolhatja az idelátogató.

részletek

Cseszneki vár

Csesznek

Veszprém megyében, a Bakonyon keresztül, a Veszprémből Győrbe vezető országút mentén, festői környezetben, a Vár-hegy Kelet-Nyugati irányában húzódó, dachsteini mészkőszirtjének éles gerincén áll a még romos állapotában is páratlanul szép XIII. században épült gótikus Cseszneki Vár. Ez az erődítmény az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. A több mint 700 éves Vár virágkora -Zsigmond királyunk uralkodásának idejére- a XV. századra tehető, mely időszakban a Várat birtokló Garai család, impozáns megjelenésű, gótikus lovagvárrá építette át az addig alacsony, belsőtornyos kis Várat. Hadászatilag, országosan is kiemelkedő szerepet először a török időkben Veszprém eleste után betagozódott a magyar végvári védelmi rendszer első vonalába- majd később, a Rákóczi szabadságharc idején kapott, mikor is kezdetben a kuruc csapatok fészkelték be magukat a Várba, ahol egy ellátó központot létesítettek a Dunántúlon harcoló alakulataik számára, ill. néhány labanc főtiszt őrzéséről is itt gondoskodtak. Utolsó tulajdonosai az Eszterházyak voltak, akik a XVIII. század közepére barokk Várkastéllyá bővítették. Az 1810. évi földrengés nagy károkat okozott az épületegyüttesben, majd az 1820-as, villámcsapásból eredeztethető tűzvész meghozta a Vár végső leromlását. A Cseszneki Vár pazar szépségű romjai napjainkban is a turisták kedvelt kiránduló-helyei közé tartozik.

Péri Dédi Nádikója

Pér

Tájjellegű játszóházunk Péren a 81-es főút mentén helyezkedik el. Győrtől 15km-re, Pannonhalmától 8km-re fekszik.

A péri dédi nádikója egy nádtetős parasztház és a hozzátartozó épületek együttese,- mely a Kossuth út 17. szám alatt - Békavárban található. Az 1909-ben épült nádas ház eredeti állapotában lett felújítva, eredeti bútorokkal van berendezve.

A házban kettő kemence is működik. Az udvarban kerti pihenő, játszóházak, bográcsozó hely és mosdók állnak a látogatók rendelkezésére. A tágas udvar végében állatok laknak. A pónink Panni, hátas lovunk Manó ( Citadella), kecske, birkák, nyulak is élnek nálunk és még költöznek cicák, tyúkok, kacsák.

Emellett állandó programként: arcfestést, dédi gyerekkorának játékait, ajándék készítést, kincskeresést és még sok más apró meglepetést ajánlunk.

Ajánlom óvodás és iskolás csoportoknak, családoknak, baráti társaságoknak.

Szülinapi bulit, a nagyi meglepi házassági évfordulóját, baráti összejöveteleiket

tartsa nálunk!

A gyerek lekötésének és kifárasztásának tökéletes alternatívája, gyermekek, szülők, nevelők számára, az élmények szerencsés találkozása.

Schreiner Károly, Fafaragó

Écs

Győr agglomerációjában a sokorói dombvidék utolsó nyúlványain helyezkedik el Écs község, amely sokaknak csak kellemes lakóhelyül, másoknak vállalkozásuk helyéül is szolgál. Schreiner Károly mindkettőt itt találta meg a Hegyaljai úton, ahol jelentős területen, festői környezetben fogott hozzá életműve felépítéséhez. A neves fafaragó művésszé és asztalos belsőépítésszé avanzsált háromcsaládos fiatalember és a Schreiner Fa- és Kézműipari Kft. neve, mára a határokon túl is jól cseng.

Magánemberek, egyházak, karitatív szervezetek, iskolák, óvodák látogatják, adnak munkamegbízást, vagy éppen mondanak köszönetet munkájáért, segítőkészségéért. Fantasztikus keze és érzéke van a faragáshoz, rajzoláshoz, pályázatíráshoz, valamint kiválóan gondolkodik és szervez. Tiszteletet parancsol, és példátlanul eredményes eddigi életpályája…




Leíratkozás