A középkorban elevenen élt a Szent Erzsébet zarándoklat hagyománya. Bár szentünk tisztelete az azóta eltelt évszázadokban is összekötötte a lelkeket, nem volt valóságos, kijelölt út, amit az újkori zarándokok bejárhattak volna. 1999-ben az Európa Tanács létrejöttének 50. évfordulója alkalmából Sárospatakon tartott jubileumi ülés záródokumentuma az Európai Kulturális Utak rendszerében Szent Erzsébet Út létrehozását javasolta. Ennek szellemében 2007-ben Németországban, Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóján, Wartburg és Marburg között Szent Erzsébet zarándokút létesült. A jeles ünnep Magyarországon is lendületet adott mindazoknak, akik szívükön viselték, viselik Szent Erzsébet tiszteletének terjesztését. Így 2007-ben Sárospatakon Szent Erzsébet Út Alapítvány létesült azzal a céllal, hogy a szellemi és lelki összetartozás jegyében összekösse Szent Erzsébet európai emlék- és kultuszhelyeit. A Szent Erzsébet Út Alapítvány a kassai Gótikus Út Gyöngyszemei Alapítvánnyal közösen a „Szent Erzsébet útján – a Rákócziak földjén” című Európai Uniós pályázat keretében vállalta, hogy Sárospatakot, Szent Erzsébet szülőhelyét egy gyalogosan végigjárható kulturális és zarándokúttal összeköti Közép-Európa legjelentősebb Szent Erzsébet kultuszhelyével, a kassai dómmal. Kassán a pályázat keretében II. Rákóczi Ferenc kriptáját és a felette lévő épületrészeket újították fel. Az észak-magyarországi és a kassai régióban számos egyházművészeti, egyháztörténeti emlékkel és élő hagyománnyal találkozhatunk, amelyek lehetőséget adnak a két város között egy olyan útvonal bejárására és megismerésére, ami egyszerre nyújthat vallási, kulturális és turisztikai élményt a zarándokoknak, utazóknak. A Szent Erzsébet Út Alapítvány vállalta a Sárospatak–Kassa közötti útvonal kijelölését, az önálló jelzés elkészítését. Az útnak indulókat a Szent Erzsébet Út honlapja, a lelki út bejárásában zarándokfüzet, az út mentén található épített és természeti kincsek megismerésében pedig ez a négy nyelven megjelenő útikönyv segíti. Az évek folyamán számos szakmai és baráti kapcsolat erősítette meg, hogy Szent Erzsébet szellemi és lelki öröksége híd szerepet tölt be emberek és nemzetek között. Szent Erzsébet tisztelői bíznak abban, hogy a jövőben több országon átívelő virtuális és valóságos úthálózat köti össze Szent Erzsébet emlék- és kultuszhelyeit, immár az Európai Kulturális Utak intézményének rendszerében. Az útvonal jelzése: A felső ábra a Szent Erzsébet Zarándokúté, alatta a Rákóczi túra szabványos piros sáv jelzése Az alapítvány a pályázat keretében vállalta a Sárospatak-Kassa közötti útvonal kijelölését, önálló jelzéssel és turisztikai táblákkal, 5 műhelymunka megszervezését, a zarándokútba bekapcsolódó szervezetek, intézmények, vállalkozások tájékoztatására és képzésre. Négy nyelvű útikönyvet adunk ki, az út mentén található épített és természeti kincsek bemutatásra, a lelki út bejárásához, zarándokfüzetet szerkesztünk. A Szent Erzsébet Út honlapja információval látja el az útra induló zarándokokat. A Szent Erzsébet Út arculati elemei pedig mindezeket vizuálisan kapcsolja össze. A zarándokút Sárospatakról indul a Zemplén-hegységen keresztül Kassára az alábbi településeket érintve: Sárospatak – Bodrogolaszi – Komlóska – Erdőhorváti – Regéc – Mogyoróska – Telkibánya – Hollóháza – Füzér – Alsómisla - Koksov Baksa – Kassa. A zarándokút a vallásos- és lelki élmény mellett lehetőséget ad a résztvevők számára, hogy megismerjék a régió történetét, meglátogassák az itt található emlékhelyeket. A szlovák oldalon, Kassán beruházás jellegű projektről van szó: A Szent Erzsébet székesegyház északkeleti, II. Rákóczi Ferenc kriptája fölötti épületrésznek, valamint az északi oldalhajó II. Rákóczi Ferenc emléktábláját hordozó falának komplex felújítása."

A zarándokút jelzése piros rózsa jelzés, szabványos fehér jelzésalapon, a következő (turista)jelzéseket követi:
Kiindulási hely:
Sárospatak, Szent Erzsébet szobor Sárospatak - Bodrogolaszi között: piros rózsa Bodrogolaszi - Komlóska között: piros sáv Komlóska - Erdőhorváti - Regéc - Telkibánya - Hollóháza - Füzér: piros sáv Füzér - Bodó-rét között: kék kereszt Bodó-rét - Lászlótanya: kék sáv (OKT) innen az államhatárig (Északi-zöldig): piros rózsa Szlovákiában: piros sáv, majd piros rózsa Alsómisla - Koksov Baksa – Kassa. Cél: Kassa, Szent Erzsébet székesegyház

Aktív turizmus

Kopjafás temető   |  
és között
Az elmúlt évszázadban Telkibányát a táj szépsége és a ma már pusztuló kopjafás temető tette vonzóvá. A vártemplomot körülvevő temetőben a fejfák az "oszlopos-rovásos" kopjafák csoportjába tartoznak. Egyszerűségükkel mentesek minden felesleges cirádától, vagy díszítő elemtől, méltóságteljesek, évszázadokon keresztül megtartották formájukat. Az évszám és a szöveg rávésése nélkül is "beszélő" kopjafák voltak, hiszen formájukról, alakjukról meg lehetett állapítani az elhunyt nemét, életkorát, vagy a közösséghez kapcsolódó viszonyát. Díszítései, archaikus évszámjelölései azokra a korokra utalnak, amikor az írásbeliség még nem terjedt el hazánkban, így például a vízszintes bevágások az évtizedeket, a függőleges rovások pedig az egyes éveket jelölve mutatták az elhunyt életkorát. Még fellelhetőek az emberi testre utaló arányok is attól függően, hogy a kopjafák kisgyermek, fiatal korú vagy soványabb testalkatú sírhelyét jelölik. Különleges értéket képviselnek a kopjafák díszítő elemei is. Az ősi halottkultuszra utalnak a rozettás, forgó rózsához hasonló díszítések, amelyeket leegyszerűsítve körzővel szerkesztenek, ez a napisten kőköri eredetű jelképe. Ma már semmilyen kultikus jelentősége nincsen, de mint örökölt hagyomány és megszokott fejdísz, tovább él a telkibányai kopjafákon. Megtalálható még a szomorúfűz vésett formája is ami csak az utóbbi évszázadban terjedt el. Temetőink és fejfáink művészete a növekvő életszínvonallal arányosan csökken. Egyre nagyobb mértékben váltják fel a szépen faragott kopjafákat a monumentális műkőből és betonból készült síremlékek. Természetesen nem ítélhető el a halottkultusz ilyen megnyilvánulása, de szükséges lenne megmenteni legalább a temető egy részében ezt a ma már ritka nemzetközi örökségünket.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Sváb Tájház   |  
és között
Sváb közösségünk korabeli tárgyait, emlékeit bemutató Sváb Tájházat 2006. júniusában súlyos természeti katasztrófa sújtotta. Villámcsapás következtében lángra kapott a nádfödém és teljesen kiégett. A sváb azonosságtudat erősítése mellett idegenforgalmi szempontból is jelentős értékünk vált a lángok martalékává.
 
A hercegkúti lakosok által hosszú évtizedeken át őrzött, majd a Sváb Tájház korhű berendezése céljából, közösségi érdekből felajánlott bútorok, eszközök, okiratok pótolhatatlanok, mindegyikéhez személyes emlékek fűződtek.
 
A 2007. május végén befejeződött építészeti rekonstrukciót követően a közösségünk összefogását szimbolizáló Sváb Tájház újbóli átadása 2007. augusztus 18-án került sor. Az elődjéhez hasonlóan gazdag gyűjteménnyel büszkélkedő Tájház azóta folyamatosan látogatható.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!