Az "Európai Vaskultúra Útja" mozgalom, része az Európa Tanács által kezdeményezett Európai Kulturális Utak nemzetközi programjának. 
Észak-Magyarországon három éve elindított kezdeményezésről van szó, mely a térség termelés-és technikatörténeti emlékeinek, védelmének és hasznosításának céljából indult el.
A cél az, hogy hazánk és ezen belül az észak-magyarországi régió ipartörténeti emlékeit tematikus kulturális útra felfűzve mutathassák be az érdeklődőknek.
A program elemei sajátos, önálló turisztikai vonzerőt is képeznek.
A felfedező kedvű utazó az útvonalakat követve bejárhatja a művészetek a vallás, a filozófia és tudományos gondolkodás, a technika fejlődés színtereit, új életre keltve azokat a hajdani összekötő hálózatokat, amelyek mentén formálódott az európai civilizáció. Mi most az európai vas kultúra útjaihoz csatlakozva ajánljuk az ipari örökség iránt érdeklődő barátaink figyelmébe az Észak-magyarországi tematikus Vas kultúra útját, hiszen ez a vidék virágzó korszakait köszönhette a vas feldolgozás sokféle meghonosodott ágának és a "vas"-hoz kapcsolódó mindmegannyi már iparágnak, a kezdetektől a napjainkban bekövetkezett hanyatlásig.
Ez a tematikus út azt a célt hivatott szolgálni Magyarországon, hogy a hazai és a külföldi turisták számára kínált programunk az ipari örökség , nevezetesen az Észak-magyarországi régió és a szomszédos szlovákiai területek bányászati és kohászati ipari örökségét mutassa be.

Aktív turizmus

Krisna-völgy   |  
és között
Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm. Krisna-völgy a jelentős történelmi múlttal bíró kis somogyi falu, Somogyvámos határában található, a Balatontól 30 km-re. A 260 hektár területű Indiai Kulturális Központ és Biofarm azzal a céllal létesült, hogy az embereket hozzásegítse egy ősi lelki kultúra értékeinek, valamint a természetes életmódnak a megismeréséhez. Krisna-völgy lakói megélhetésüket a földre és a tehenekre alapozva, gyermekeiket lelki értékeken alapuló életre nevelve követik a Krisna-tudat folyamatát az istenszeretet elérése érdekében. Krisna-völgy egy békés sziget a rohanó hétköznapok tengerén, a Balatontól csak harminc kilométerre, Kaposvár irányában. Kétszázhatvan hektáron fekvő területünk – mely egyben kulturális központ és biofarm is – igazán szép látnivalókkal és új élményekkel kecsegtet az idelátogatók számára. Dísztavak, ligetek, és az arborétum több száz növény- és állatfajnak adnak otthont. Tehenészet, Biokertészet, Méhészet, valamint az Iskola épülete szintén látogatható, ezek a helyszínek sok-sok érdekességgel várják az érdeklődőket. A Vendég a Recepciótól a Templom épületéhez vezető, kellemes sétaút során tekinthetik meg ezeket a különlegességeket.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Szenna   |  
és között
Az 1960-as évek elején indították útjára azt az országos felmérést, amelynek célja volt számba venni a népi építészet fennmaradt emlékeit. Somogy megye szakemberei is bekapcsolódtak a munkába, ami később nagymértékben hozzájárult egy regionális szabadtéri néprajzi gyűjtemény létrehozásának gondolatához. Az 1970-es évek elején került napirendre a Kaposvártól 9 km-re fekvő, Zselic központjaként is számon tartott Szenna község központjának rendezési terve. Az itt álló 1785-ben épített református templom, a lelkészlak és a hozzá tartozó több mint 1,5 hektáros terület lehetőséget kínált arra, hogy egy élő falu közepébe telepítsék át a megye különböző falvaiban fönnmaradt és a szakemberek által megmentésre javasolt talpas-favázas lakó- és gazdasági építményeket. Szennában is állt még néhány ilyen típusú ház, melyek egyike in situ védelmet kapott. A szennai szabadtéri néprajzi gyűjtemény telepítési tervét Knézy Judit néprajzkutató és Szabó Tünde építész készítette 1972-ben. Első ütemként a templom és a lelkészlak felújítása készült el, majd megkezdődött a felmért épületek áttelepítése a templom körül kialakított sugaras elrendezésű öt telekre. A kijelölt terület természeti adottsága arra is lehetőséget kínált, hogy a templomtól délre húzódó dombra három szőlőbeli építményt is áttelepítsenek. Kiemelt szempont volt, hogy a szétszedett és újból felállított épületek minél több eredeti elemet őrizzenek meg, és csak nagyon indokolt esetben egészítsék ki azokat. A Rippl-Rónai Múzeum keretében zajló kivitelezési munkákhoz olyan idősebb embereket fogadtak fel, akik értettek a hagyományos technikák alkalmazásához, az ácsmunkához, a falrakáshoz és a zsúpoláshoz. 1978-ban nyitották meg az első portát, majd évente mindig egy-egy épülettel, épületegyüttessel gyarapodott a gyűjtemény. 1988-ban rendezték be a szakemberek és adták át a nagyközönségnek az utolsóként áttelepített és felállított zselickisfaludi présházat, és ezzel elnyerte a gyűjtemény a tervben megálmodott képét. A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 1982-ben Európa Nostra Díjat kapott. 2000-ben a gyűjtemény délnyugati telekhatárán, téglalábazaton álló cserépfedésű gépszín épült, benne az aratáshoz használt mezőgazdasági gépek kiállítása látható. 2008 elején körvonalazódott az az igény, hogy a Falumúzeum egy református temetővel gazdagodjon. A temető sírjelei a szennai régi temető eredeti sírjeleiből, valamint Gönczi Ferenc egykori múzeumigazgató által gyűjtött fejfákról népművészek (Horváth-Béres János faszobrász és Gosztonyi Zoltán a népművészet mestere) által készített hiteles másolatokból kerültek bemutatásra. A temető hivatalos átadása 2008 októberében történt L. Szabó Tünde és Lőrincz Ferenc emléknapja alkalmából.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!