Alföldi jellegű láprétek, száraz füves puszták tavaszi virágtengerekkel, mediterrán és magashegyi klímát jelző növénytársulások együttes jelenléte, vadregényes tájak, erdők mélyén megbúvó történelmi emlékek: ez mind a Vértes, a változatosság egyedülálló világa. Mintha a magyar tájak mind adtak volna magukból egy kicsit, hogy országunk egy pontján – valóságos szabadtéri élő múzeumként – minden érték és szépség megtalálható legyen, amit a Természet alkotott.
A Vértesi Natúrpark 2005. október 27-én jött létre a Vértes környékének megőrzése és idegenforgalmi fejlesztése érdekében. A térség önkormányzatai az országban elsőként ismerték fel a rendszerváltás utáni új feladatköröket és az önkormányzati és természetvédelmi törvény nyújtotta lehetőségeket, ennek eredményeként 1993. augusztus 20-án írták alá az első olyan dokumentumot, mely az alapja lett az azóta is tartó térségi együttműködésének. Ez az összefogás vezetett el az ország első hivatalos formában kihirdetett natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a megalakításához.
A Vértesi Natúrpark a legnagyobb és leghosszabb ideje együttműködő szerveződés a térségünkben, melyben két megye 17 önkormányzatán (Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló és Zámoly) kívül a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Vértesi Erdő Zrt. is nagy szerepet vállalt a Pro Vértes Közalapítvánnyal a természeti, kultúrtörténeti, történelmi adottságainkra, értékeinkre alapozott térségfejlesztés céljából.
A Natúrpark összterülete 35836 ha, melynek több, mint 80%- a Magyar Állam és a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány tulajdonában van. A területek 68%-a áll valamiféle természetvédelmi oltalom alatt. Az országos jelentőségű védett természeti terület mellett hasonló nagyságrendű a helyi jelentőségű védett természeti terület, ami bizonyítja, hogy a helyi lakosság a természetvédelem ügyét fontosnak tartja.
A Natúrpark Program fontos eleme a közcélúság, a közérdekűség, a helyi lakosság széles körének érintettsége. A Natúrpark a különböző társadalmi szereplők érdekeit szolgálva erősíti a lakosság és a természetvédelem közötti kapcsolatrendszert. Mindazok, akik a Natúrparkban együttműködő partnerként részt vesznek, a természetvédelem érdekeit is szolgálják, hiszen közvetlen gazdasági érdekük és a természetvédelem érdekei ebben az esetben közel azonosak lehetnek. Az irányított, szervezett turizmussal elősegíthető a természeti- és kultúrtörténeti értékek védelme, s emellett a vidéki életminőség javulását, s ezáltal a lakosság helyben maradását is eredményezi.
A népi bölcselet azt mondja, hogy aki fát ültet, az bízik a jövőben. A gazda, aki diófát ültet, az erdész, aki erdőt telepít, a vadász, aki vadat nevel, az ember, aki családot alapít, mindannyian a jövő érdekében cselekszenek.
„Azért, hogy ne felejtsd el, milyen szín a zöld…
Azért, hogy nézhető legyen a táj körülöttünk…
Azért, hogy levegőt lélegezhessünk…
Azért, hogy kis időre árnyékba mehessünk,
és ott az arcunkat fölfelé emeljük..
Azért, hogy minden élőnek teret engedjünk…
…………legyen neked is egy fád!”
(Székely Sándor)