Túra hossza: 64 km
Nehézsége: Könnyű
Terep: Síkság
Tájegység: Tisza

MEGKÖZELÍTÉS
Kerékpárral a mellékutakon, gépkocsival az M3-as autópályán a füzesabonyi leágazásig, majd a 33-as főúton Besenyőtelekig, onnan Kömlő érintésével Kiskörére. Vagy a 4-es főútról Fegyverneknél letérve a 34-es főúton Kunhegyesig, majd Abádszalókon keresztül Kiskörére. Tömegközlekedéssel: Kisújszállás–Kálkápolna vasútvonalon, vagy Budapestről, Egerből és Gyöngyösről közvetlen buszjáratokkal.

ÚTVONAL
1. nap: Kisköréről elindulva, Pusztataksony felé közúton, a Tisza híd előtt jobbra a Tisza- gáton. Pélyi Madárrezervátum (madármegfigyelés túravezetővel, tel.: 30/239-5544) Hanyi ér gátján Pély–Tarnaszentmiklós közúton – Tarnaszentmiklós Struccfarm (tel.: 20/353-0762) – Kisköre Vízügyi bemutatóterem 3 D-s Tisza-tavi terepasztal, működő erőműmakett – Tisza-tó Élővilága kiállítás (tel.: 36/358-200) – Tiszanána– Dinnyéshát pihenőhely, Tiszanána falusi porta háziszárnyasokkal – Sarud pusztai madármegfigyelő hely – Sarudi bagolytanya érintése – Tündérrózsa kikötő Sarud (madármegfigyelő csónaktúrák, tel.: 20/969-0037) – Újlőrincfalva tóparti madármegfigyelő torony – Tisza-gáton Poroszlóig, Tisza-tavi Vízi Sétány 1500 méteres gyalogtúra dongaúton három madárvárta garantált idegenvezetéssel (tel.: 30/466-3300), Poroszlón további kikötők madármegfigyelő csónaktúrák kiindulópontjai.

2. nap: Hajtó úton Tepélypuszta Hotel Fauna (tel.: 36/441-715) – Besenyőtelek – Kömlő közút – Kisköre

Táv: 80+50 km, szintemelkedés minimális, sík terepen halad a túra

NEHÉZSÉGI FOK
A túra közepesen nehéz hobbiszinten kerékpározók korosztálytól függetlenül teljesíthetik. Ajánlott évszak: tavasz–nyár– ősz (június 15-től járható a második napi program).

A régió második legnagyobb hazai tavunkat, a Tisza tavat és környékét foglalja magába. A három évtizede mesterségesen létrehozott tó és környéke mára nemcsak egyedülálló természeti értéket képvisel, de a turizmus egyik legkedveltebb hazai célpontja, ahol békésen megfér egymás mellett a mozgalmas vízi élet kedvelője, a fürdőző, napozó nyaraló, s a csendet óhajtó horgász. 

A Tisza-tó (régi nevén Kiskörei víztározó) Magyarország legnagyobb mesterséges tava. Területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 6 km. Heves megye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekszik. A terület az 1960-as évekig igen változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdők, galériaerdők váltakoztak üde, fás legelőkkel és kaszálókkal, holtágakkal, morotvákkal, illetve nagy kiterjedésű gyümölcsösökkel, szántókkal. Az 1968-69-es években elkezdték a mai gátak és a kiskörei erőmű építését, és az erdők letermelését. A tó közepes vízmélysége 1,3 m, maximális mélysége 17 m (az élő Tisza folyómedrében mérve). A folyó hossza a tározóban 33,5 km. A tó feltöltése után magyar turisták kezdték látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. A tó környékén megkezdődött a falusi turizmus, körülötte kempingek, szállodák, strandok épültek. Mára kialakult az ökológiája, madárrezervátum is működik benne. Az elmúlt években folymatosan tovább nőtt a Tisza vidékének turisztikai látogatottsága. Strandolni vágyók, a természet szépségei iránt fogékony ökoturisták, vízitúrázók, a vízisportok kedvelőinek sokasága és a "csendes őrültek", a horgászok népes hadának jelent pihenést, kikapcsolódást a Tisza. Legnagyobb városai: Abádszalók, Tiszanána, Berekfürdő, Karcag, Tiszacsege, Tisazfüred, Tiszaújváros, Poroszló. 

Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-hegyalján. Erről a borról csak felsőfokon lehet beszélni, hiszen gyógyszer, igazi nektár. E bor titkát nem külön az éghajlati-, fekvési- vagy talajadottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének, aszúsodásának. A világhírű aszúk és szamorodnik e nemes rothadású szőlőszemek hozzáadásával készülnek, s a bor annál értékesebb, minél több aszú szőlőt tartalmaz.

• Terület:    5428 hektár (87 km hosszú, 3-4 km széles)

• Klíma:    meleg nyár, hideg tél, hosszú, napos, párás ősz

• Szőlőfajták, borok:    Furmint - legjobban aszúsodik, savas, finom illatú. Hárslevelű - teltebb, nagy testű. Sárga muskotály - kedvező körülmények között jól aszúsodik, kemény savú, rendkívül finom, elegáns illatú.

Hazánk legkisebb megyéjébe Tolnába invitáljuk most Önöket. Tolna megye páratlan természeti értékeivel, csendet, nyugalmat árasztó falvaival hívja a pihenésre, kikapcsolódásra vágyókat. Talán kevesen tudják, de a megye egyebek mellett arról is nevezetes, hogy területén nincsen egyetlen nagyváros sem, viszont annál gazdagabb folklórja, és annál több az érintetlen természet errefelé.
A megye páratlan természeti értékeit a szőlőparcellákkal tagolt, szemet gyönyörködtető dombvidékek, az apró falvakkal teli síkságok, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park részét képező, egyedi növény- és állatvilággal rendelkező Gemenci-erdő alkotja, amely Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű ártéri ligeterdeje.
Turisztikai szempontból a fő vonzerőt a Duna, az erdők, a népművészet és a Szekszárdi-dombság történelmi borvidéke jelentik. A gemenci-erdő gímszarvasai és a gyulaji rezervátum dámvadállománya világhírűek. Az egészség- és falusi turizmus szinte összefonódik két gyógyfürdője, a gunarasi és adunaföldvári környékén, de szerte a megyében színvonalas falusi szálláshelyekkel várják a vendégeket.
Barabás Éva, az RTL Klub népszerű műsorvezetőjének közismert tolnai kötődése. Itt, Bonyhádon született, és ugyancsak itt, a Völgység Tévénél kezdte a riporterkedést, műsorvezetést, majd a Paksi Városi Tévénél négy évig volt szerkesztő-riporter-műsorvezető, mielőtt országos ismertségre tett szert.
A riporter szerint Tolna sokszínű környezetének legkiemelekedőbb értékei a különböző tájegységek sajátos kultúrái, így a Kapos, Koppány mente, Sárköz népművészete, amit az évszázadok óta itt élő németek, szlávok és a II. világháború után telepített székelyek, felvidékiek gazdag néphagyománya tesz teljessé.
"Tolna vonzerejéhez tartoznak látványos, hagyományőrző rendezvényei, amelyeket immár évek óta megszerveznek megyeszerte" – véli Barabás Éva. Ilyen az évente megrendezett Sárközi Lakodalom és a Szekszárdi Szüreti Fesztivál, valamint a háromévente életre hívott Duna Menti Folklórfesztivál – sorolja a műsorvezető.

Tanösvény: A természeti értékekben bővelkedő turistautakra illeszkedik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által létrehozott, közel 4 km hosszú, önmagába visszatérő, hét állomásból álló magyar és német nyelvű tanösvény. Az első ismertető tábla a Szent György-hegy földtörténetével ismerteti meg az érdeklődőket. A hegy növényvilága, és a "jégbarlang" állomásai után, talán a hegy legismertebb és legérdekesebb látnivalójánál, a bazaltorgonáknál vezet fel az út, a 414 méteres csúcsig. A hegy tetején egy újabb tájékoztató tábla segítségével azonosíthatjuk az elénk táruló, a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidéki tanúhegyektől a Somlóig tartó felejthetetlen panorámát. A másfél óra alatt bejárható körút a terület védett állatvilágának megismertetésével végződik. A régióra jellemző és a hegyen is élő, védettséget élvező fűrészlábú szöcske (Saga pedo) szolgál, a sétaút jelképéül, mely minden állomásnál megjelenik az adott témához alkalmazkodva. A közel 4 km hosszú, hurkot leíró tanösvény bemutatja a Szent György-hegy állat- és növényvilágát, elvezet a bazaltorgonákhoz, és a körpanorámát nyújtó hegytetőre is. A Tapolca felől megközelíthető, volt raposkai bányaudvarból induló túra első (magyar és német nyelvű) táblája a hegy földtörténetével, a következő a növényvilággal ismerteti meg az érdeklődőket. A "jégbarlang" állomásai után a legérdekesebb látnivalók, a bazaltorgonák mellett vezet fel az út a 414 m-es csúcsig. A hegytető tájékoztató táblája segítségével azonosíthatók a körpanoráma elemei: a Keszthelyi-hegység, és a Balaton-felvidéki tanúhegyektől a Somlóig ívelő látvány. A másfél óra alatt bejárható körút a terület védett állatvilágának ismertetésével zárul. A sétaút jelképe a fűrészlábú szöcske. Kirándulások Szigliget felől a 71-es műútról a Hegymagas és Raposka felé vezető országúton a kék és piros jelzést követve juthatunk fel a Szent György-hegy „alsószoknyájára”. Kordonos szőlők közt emelkedő úton menetelve kis kitérővel érhetjük el a hegy déli lejtőjének két híres épületét: a barokk stílusú Lengyel kápolnát és présházat (a kápolnához csatlakozik be a sárga jelzés). A keskeny szőlőhegyi aszfalton nyugat felé haladva csodálhatjuk meg a bővizű „Oroszlánfejes-kutat”. A három jelzést követve jutunk az erdőbe. Itt utunk két irányba folytatódhat: jobbra a kék jelzésen elindulva erős emelkedővel feljuthatunk a csúcs alatti esőházhoz (kis kitérővel a Vércse-szirthez), majd a K jelzésen a hegytetőre, ahonnan csaknem teljes a körpanoráma. (az Országos Kékjelzés útvonala több helyütt összefonódik a Raposkáról induló „Bazaltorgonák tanösvénnyel”, melynek hét állomása átfogó képet ad a hegy természeti értékeiről, élővilágáról.) A piros és sárga jelzéseken ereszkedhetünk le a hegy világhírű ékességei a „bazaltorgonák” közötti völgyszorosba. Az orgonasípok fölötti kis füves dombra kisétálva szinte karnyújtásnyira kerülnek tőlünk a szomszédos tanúhegyek. A bazalthegyek számos ritka növény és állatfaj élőhelyei is. A három jelzés meredek lejáraton visz le a Szent György-hegyi turistaházhoz (Kulcsosház). A ház környéke a hegy turistaút-hálózatának legfontosabb csomópontja. A háztól a kék és piros jelek lépcsősoron ereszkednek a kiszáradt Bogdán-kúthoz, ahonnan az út északi irányban, rakott támfalak közt vezet szőlőterületeken át. A jelzések szétválnak, de mindkettő lefut a Tapolcai-medencére, és beviszik a túrázót Tapolca városába.

Túra hossza: 38 km
Nehézsége: közepes
Terep: Hegyvidék
Tájegység: Sajó medence