Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Tájegységek
A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík. A Bakonytól a veszprém–nagyvázsony–tapolcai törésvonal választja el. A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre. A Balaton-felvidéken főként a szőlőművelés, a part közeli településeken a halászat, míg a Bakonyban az állattartás és az erdei iparok (fafaragás, mészégetés, hamuzsírfőzés) biztosítják a megélhetést. A kevés és rossz minőségű szántóföldön nem terem elegendő gabona, viszont a Balaton-felvidéki borok sok helyre eljutnak világszerte. A Bakony erdő borította hegyeket, a Balaton-felvidék a csillogó víztükör fölé magasodó, szőlővel beültetett, présházakkal telehintett lankákat, érdekes formájú vulkáni kúpokat idéz emlékezetünkbe. A falvakban hófehéren világító, díszes házoromzatok, boltíves tornácok, a málló vakolat alól előbukkanó színes kőfalak ragadják meg az oda látogatót. A Bakony mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja, lejtősen ereszkedik a Balatonra. A Balatonfelvidéki borvidéket nem egyedül a megkülönböztetésre érdemes, ellenõrzött eredetû borainak sajátosságai, hanem a bennük is megtestesülõ természeti környezetének, történelmének, kulturális hagyományainak egyedisége együtt teszik különösen figyelemre méltóvá, Európa kellõs közepén. Legfontosabb látnivalók: Veszprém, Zirc, Tihany, Csesznek, Cuha Völgye, Ősfenyves- Fenyőfő.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Tájegységek
A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében. A Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. Kistájai a Központi-Börzsöny, a Börzsönyi-kismedencék és a Börzsönyi-peremhegység. Legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). A hegység szerkezetileg 4 részre tagolható: Magas-Börzsöny, Észak-Börzsöny, Nyugat-Börzsöny és Déli-Börzsöny. A változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része nemzeti park, többnyire tölgyesek és bükkösök borítják. A térség állatvilága is jelentős természetvédelmi érték. A hegységben 16 emlősfajt tartanak nyilván. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban. A börzsönyi kisvasutak (Kemencei Erdei Múzeumvasút, Királyréti Erdei Vasút, Nagybörzsönyi Erdei Vasút, Börzsöny Kisvasút) nagy népszerűségnek örvendenek. A Nagyhideghegyen sípálya is található, Magyarországon itt marad meg legtovább a hó a Bükkben található Bánkút után. A Cserhát Magyarország északi részén az Északi-középhegység egyik része. Kőzetei és felszínformái is rendkívül változatosak. A két szomszédos hegységtől, a Börzsönytől és a Mátrától eltérően itt nem a vulkanikus kőzetek vannak többségben: a hegység nagyobbik része a földtörténet újkorában lerakódott üledékes kőzet. A palóc hagyományokra épülő turisztika már az 1960-as évek óta is jelentős. Hollókő ófaluja 1987-óta az UNESCO Világörökségi része. Az egyik legnagyobb helyi palóc múzeum a balassagyarmati Palóc Múzeum. Legfontosabb látnivalók: Drégely vára, Zólyomi vár, Nógrádi vár, Palóc Ház - Bernecebaráti, Huszár Kastély - Bernecebaráti, Hollókő, Palóc Múzeum- Balassagyarmat, Teleki-Degenfeld-kastély- Szirák.
Tájegységek
A Bükk hegység a magyar Északi-középhegység része. Az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park). A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről kapta. A Bükk Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, közel 100 000 hektár.
A Bükk legmagasabb csúcsa az Istállós-kő (959 m). Ezt követi a Bálvány (956 m) és a Tar-kő (949 m), de még további kb. 20 csúcs emelkedik 900 méter fölé. A legmagasabb magyar hegyek 100-as listáján a Bükk abszolút többséggel rendelkezik, ugyanis 59 csúcsa szerepel a listán. A hegység legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület, a Bükk központi, magas részén helyezkedik el. Jelenleg 1115 barlang ismert, melyek közül több képzettség nélkül is látogatható. A híres miskolctapolcai Barlangfürdőt termálvízforrás táplálja. Különleges állatvilága, mikroklímája miatt 52 barlang fokozott védettséget élvez. Több „ősemberbarlang” is található, melyekben jelentős leletekre bukkantak. Legfontosabb látnivalók: Lillafüred, Szalajka-völgy az erdei múzeummal és a pisztrángteleppel, Bánkút a sípályákkal és a turistaszállóval, Nagy-mező, Szeleta-barlang, Őskohó, Bél-kő, Bélapátfalvai ciszterci apátsági templom és monostor rom, Tar-kő, Kecske-lyuk, Szentléleki kolostorrom, Dédesi várrom, Sebes-vízi szurdokvölgy, Lillafüredi Állami Erdei Vasút, Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút, Szilvásváradi Erdei Vasút.
Tájegységek
A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala megye területén. A 672 km²-es területű vidék a Zala, a Felső- és az Alsó-Válicka, illetve a Kerka völgyei által közrezárt alacsony dombság. A Göcsej nem pusztán földrajzi fogalom, hanem nagy múltú néprajzi táj is. Hagyományos kultúrájának feltárása Plánder Ferenc és Gönczi Ferenc nevéhez kötődik. A Zalai-dombság legritkábban lakott, egyúttal egyik legsűrűbb településhálózatú kistája, ami az aprófalvak túlsúlyára utal. Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére. A vidéket gyakran összetévesztik a Vendvidékkel, az ottani szlovén településeket „őrségi szlovén falvakként” emlegetve, valójában azonban ezek mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek. Látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak. Az őrségi falvak füzéresen helyezkednek el. Egy-egy kisebb házcsoport lazán vagy egyáltalán nem kapcsolódik következőhöz. A szeres településszerkezet a jellemző, az elszigeteltség, rossz megközelíthetőség segítette a védelmet. Egy-egy szer csak néhány házból, ezek gazdasági épületeiből és udvaraiból áll, jellemzően a dombtetőkön, erdőirtásokban. Neveiket eredetileg az ott élő családokról (pl. Baksaszer, Siskaszer), földrajzi helyzetükről (Keleti szer, Felsőszer), ritkábban valamilyen egyéb jellegzetességről (Templomszer) kapták. A kisebb községek 2–4, a nagyobbak 6–8 szerből álltak. Legfontosabb látnivalók: Göcseji Múzeum- Zalaegerszeg, Becsvölgye, Zalalövő, Nova, Böde, Magyarszombatfa, Őriszentpéter, Szalafő, Velemér.
Tájegységek
A Hortobágy Magyarország egyik kistája, a Közép-Tiszavidék része. Területe 1700 km². Egyes részei közigazgatásilag: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartoznak.
A gyéren lakott vidék nagy része nemzeti park. A hortobágyi puszta és a hozzá társított alföldi pásztor- és betyár romantika az ország egyik idegenforgalmi vonzereje. A Tisza és mellékfolyóinak munkája feltűnően kiegyenlített, tökéletes sík felszínt eredményezett, aminek tengerszint feletti magassága 87–110 m (átlag 92 m). A síkság egyhangúságát eolikus buckavonulatok, kunhalmok, elhagyott folyómedrek, morotvák, folyóhátak törik meg. Annak ellenére, hogy a Hortobágy nem klimatikus sztyepp, sajátos vízháztartása miatt nagy részét mégis gyeptársulások borítják. A hortobágyi növényvilágot a tündérrózsa, a boglárka, a vízi rucaöröm és a békatutaj színesíti. A száraz pusztát a sziki őszirózsa és a sóvirág díszíti. A Hortobágy leghíresebb fajai a szürke marha, rackajuh, mangalica sertés és a nóniusz ló. De a terület színes madárvilága is egyedülálló, eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, ezek közül közül 152 fészkel is a területen. Területén található a Hortobágyi Nemzeti Park, hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 000 hektár. 1999. november 30-án az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. Legfontosabb látnivalók: Kilenclyukú híd, Pusztai Állatpark, Hortobágyi Vadaspark, Hortobágyi Madárpark, Bemutatóhelyek, Tanösvények,  Pásztormúzeum.
Tájegységek
A Kisalföld Szlovákia nyugati síkságát, a Magyarország északnyugati részén található „magyarországi Kisalföldet” és az Ausztriában található Seewinkel tájegységet magába foglaló földrajzi terület. A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő Alföldtől, vagyis a „Nagyalföldtől” különbözteti meg. Teljes területe 9000 km², ennek kevesebb mint fele – 4000 km² – tartozik Magyarországhoz. A Kisalföld eredetileg erdős puszta volt, ennek helyén ma mesterségesen kialakított kultúrtájat találhatunk. Jelentős átalakító munkálatok zajlottak a területen, leginkább erdőirtás és folyószabályozás. Az így okozott károkat megpróbálják mérsékelni és az eredeti állapotot visszaállítani, elindult az erdőtelepítési program valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park is jelentős védelmet biztosít a Kisalföld különösen értékes területeinek. A terület három középtájra osztható, ezek a Győri-medence, a Marcal-medence és a Komárom–Esztergomi-síkság. A Kisalföld magában foglalja a Duna és mellékfolyói által szabdalt síkságot és a környező dombvidéket. Gazdasági és kulturális fejlettsége kedvező elhelyezkedésének és jó földjének köszönhető. Termékeny talaján gabonát, napsütötte dombjain gyümölcsöt és szőlőt termesztettek. Gazdag vízi világa következtében halászata is számottevő volt. Az ártéri legelőkön folytatott szénatermelésen jelentős nagyállattartás, tejfeldolgozás és sajtkészítés alapult.Győr közelében, Nagycenken született gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar”. Pannonhalma bencés apátsága és a Fertő-kultúrtáj ma a Világörökség része. A Kisalföld híres a férfiak csoportos táncáról, a verbunkról, és itt maradt meg legtovább a serdülőkorból felnőttkorba átlépő fiatalok megünneplésének szokása, a legényavatás. Legfontosabb látnivalók: Fertő-Hanság Nemzeti Park, Pannonhalmi Apátság, Győr, Fertőd, Mosonmagyaróvár.
Tájegységek
A Kiskunság a homok és tanyák világa, Budapest déli előtere és Szeged között, a Duna–Tisza közén átlósan elhelyezkedő nagytáj. A két folyóhoz képest jó 30-50 méterrel magasabban található térszín, amit főleg az ős-Duna hozott létre. Ez a homokhátság tetején meghaladja a 130 méter tengerszint feletti magasságot, amely igen jelentős a Tisza kb. 80 és a Duna völgyének kb. 90 méteres tengerszint feletti magasságához képest. A terület talaja nagyrészt homokos, illetve szikesek, de réti talajok is találhatóak. A Duna-Tisza közének jelentős részét elfoglaló kisrégió központja Kecskemét, mely egyben Bács-Kiskun megye székhelye is. Nevét a területén a tatárjárás után letelepedett kunokról, illetve a török hódoltság megszűnte után szervezett önálló közigazgatási egységről (Jászkun kerület) kapta. Az 1975 január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, homokos pusztái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői, a Bácska homokbuckái és dunavölgyi löszpartjai. Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Legfontosabb látnivalók: Kecskemét, A Természet Háza látogatóközpont, Bugacpuszta, Pásztormúzeum, Kunszentmiklósi Virágh-kúria, Árpád-kori falurekonstrukció Tiszaalpáron.
Tájegységek
A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk között. Itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m). A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs között 26 mátrai található, ezzel a 2. helyezett átlagmagasságban a Bükk után. A természetes táj megőrzésére létesült 1985-ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet mintegy 12 141 hektáron. A különleges természeti értékeket 2 209 hektárnyi fokozottan védett területen óvják. A körzet 12 község területére terjed ki és két különálló tömböt foglal magában. A kisebbik az Ágasvár környéke és a Mátra-bérc védelemre érdemes része; a másik a Kékes tömbje a Keleti-Mátrával együtt nagyobb, összefüggő, természeti értékekben gazdag térséget alkot. A tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park igazgatása alatt áll. A hegység patinás turistamúlttal büszkélkedhet: már 1887-ben megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület „Mátra Szakosztálya”. A Mátra üdülőhelyei főleg a hegység központi részén, a Galya-tető és a Kékes tömbje köré csoportosulva találhatók. A Mátra nyugati, keleti és északi részén mérsékeltebb a turizmus. A Mátraalja a Mátra déli előtere. Elsősorban a mátraaljai borvidékről híres, melynek legjelentősebb bortermelő települése Abasár, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Nagyréde és Rózsaszentmárton. Legfontosabb látnivalók: Mátrafüred, Sástó, Mátraháza, Kékestető, Galyatető, Mátraszentimre, Parád, Mátraderecske.
Tájegységek
A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra. A legmagasabb csúcsa a Zengő, amelynek magassága 682 m. A Mecsek három részre tagolható: Kelet-Mecsek vagy Keleti-Mecsek, Közép-Mecsek és Nyugat-Mecsek vagy Nyugati-Mecsek. A hegység körülbelül 500 négyzetkilométernyi területet fed be. Az ország többi részéhez viszonyítva gazdag ásványkincsekben (többek közt uránban is). A Mecsekben 13 olyan növénytársulást írtak le, amelyek csak itt fordulnak elő. Több, mint száz védett és fokozottan védett növényfaj él itt. Több növényfaj Európában a Mecsekben éri el földrajzi elterjedésének északi határát. A hegységtől északra csak szórványosan vagy egyáltalán nem fordul elő. Ilyen fajok például az aranyos baraboly, a baranyai peremizs, az illatos hunyor, az olasz müge. A nevezetes bennszülött fajok közül kiemelt természeti örökség a bánáti bazsarózsa. Az itt élő kétéltűek és hüllők minden faja védett. A hegység területén körülbelül száz barlang található.  Ezek jelentős része szűk, kacskaringós aknákból áll, víznyelőként indul és 20-30 méter után eltömődik. Ilyen jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy, mint a vízellátásba befogott orfűi Vízfő-forrás barlangját, a Mánfai-kőlyukat vagy akár a Tettye-forrást is. Különlegesek a Babás Szerköveknél a permi vörös homokkövében mállással kialakult üregek. Szintén nem szokványos módon alakult ki a miocén mészkőben szivárgó vizek hatására kialakult Füstös-lik. Legfontosabb látnivalók: Pécs, Villány, Kővágószőlős, Jakab-hegy, Abaligeti-barlang, Réka-völgy.
Tájegységek
A néprajzi tájként is számon tartott Nyírség az Alföld észak-keleti részén található középtáj. Az ember 7-10 ezer évvel ezelőtt telepedett meg itt, a nagyobb települések főként a kilencedik században jöttek létre a honfoglalás idején. A táj nagy része Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el, de vannak települések Hajdú-Bihar megyében, illetve a romániai Szatmár megyében is. Környezetétől szigetszerűen elkülönülő terület, az Alföld egy kisebb résztája. Felszínének kialakításában a folyók és a szél játszották a legnagyobb szerepet. A folyók hordalékkúpokat és elhagyott medreik mentén vastag üledéket raktak le. A hordalékkúpok anyagából a szél homokot halmozott fel. Jellemző geológiai képződményei a lösz, a barnaföld, a különböző homokformák, a futóhomok, az agyag és a tőzeg. A Nyírség öt tájegységre osztható fel: Közép-Nyírség, Északkeleti-Nyírség, Délkeleti-Nyírség (Nagykárolyi-homokhát), Dél-Nyírség (Ligetalja) és Nyugati- vagy Löszös-Nyírség. A Bodrogköz a Bodrog és Tisza folyók közt elterülő természetföldrajzi kistáj, a Felső-Tiszavidék középtáj része.Két fő részre tagolható: az Alsó-Bodrogközre és a Felső-Bodrogközre. A Bodrogközt nyugodtan hívhatjuk, a rejtett szépségek vidékének, de a vidéki, természeti, kulturális és esztétikai szépségek csak annak tárulkoznak fel, akik nem sietnek, nem felületesek és figyelnek az apró részekre, érdekességekre is. Aki a területet végig járja, az láthatja a hagyományos régi népi építészet remekműveit, igaz kissé megfakult változatban. A Bodrogköz történelmi, földrajzi és néprajzi identitástudata igen nagy, hiszen az itt található települések mindegyike magyarlakta település. Legfontosabb látnivalók: Nyíregyháza- Sóstó, Nyírbátor, Sárospatak, Szatmár-Beregi Szival Út, Tarpa, Szatmárcseke, Máriapócs, Kisvárda, Tisazvasvári.
Tájegységek
Az Ormánság, vagy Ormányság tájegység Baranya megyében, a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része. Baranyára jellemző aprófalvas vidék. Legnagyobb települései az 1868 lakosú Vajszló és a 2941 lakosú Sellye. Nevét a „hegycsúcs”, „hegytető”, vagy „lápos terület” jelentésű finnugor eredetű orom, ormágy, vagy ormány szavakból, vagy a török ormán ("erdő") szóból származtatják. A finnugor etimológia szerint első lakói a vizes területekből kiemelkedő ormákra építkeztek. Lakossága hagyományosan református, egyedülálló festett kazettás mennyezetű templomaik (Drávaiványi, Adorjás, Kórós, Kovácshida) az ősi magyar jelképrendszer elemeit hordozzák. Az Ormánság déli felének erdõsültsége meghaladja az országos átlagot. Mértéke az új telepítésekkel évrõl évre növekszik, becsülten a termõterület 20-25%-a erdõ. A hagyományos állattartó gazdálkodás színterei voltak a fás legelõk, melyeken több évszázados fák találhatók. Az Ormánság vizekben is gazdag. A tavakra hatalmas madárrajok érkeznek. Horgász tavak találhatóak északról érkezve Sumonyban, Okorágon, Sellyén, Zalátán, Piskón, Kovácshidán, Hegyszentmártonban, Mailáth-pusztán, Felsőszentmártonban, Drávasztárán. Sellyén fúrt hévíz kút van, melyre fürdõ épült. Legfontosabb látnivalók: Draskovich Kastély- Sellye, Fodor Kúria- Drávafok, Magyarteleki Kastély, Fakazettás mennyezetű templomok,  Sellyei Ormánság Múzeum, Talpasház és Skanzen, Vajszlói Kodolányi Múzeum, Kis Géza lakóháza Kákicson.
Tájegységek
A Tisza-tó (régi nevén Kiskörei víztározó) Magyarország legnagyobb mesterséges tava. Területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 6 km. Heves megye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekszik. A terület az 1960-as évekig igen változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdők, galériaerdők váltakoztak üde, fás legelőkkel és kaszálókkal, holtágakkal, morotvákkal, illetve nagy kiterjedésű gyümölcsösökkel, szántókkal. Az 1968-69-es években elkezdték a mai gátak és a kiskörei erőmű építését, és az erdők letermelését. A tó közepes vízmélysége 1,3 m, maximális mélysége 17 m (az élő Tisza folyómedrében mérve). A folyó hossza a tározóban 33,5 km. A tó feltöltése után magyar turisták kezdték látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. A tó környékén megkezdődött a falusi turizmus, körülötte kempingek, szállodák, strandok épültek. Mára kialakult az ökológiája, madárrezervátum is működik benne. Az elmúlt években folymatosan tovább nőtt a Tisza vidékének turisztikai látogatottsága. Strandolni vágyók, a természet szépségei iránt fogékony ökoturisták, vízitúrázók, a vízisportok kedvelőinek sokasága és a "csendes őrültek", a horgászok népes hadának jelent pihenést, kikapcsolódást a Tisza. Legnagyobb városai: Abádszalók, Tiszanána, Berekfürdő, Karcag, Tiszacsege, Tisazfüred, Tiszaújváros, Poroszló. 
Tájegységek
A Velencei-tó Magyarország második legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas. A Velencei-tavat Budapest és Székesfehérvár között találhatja meg. Budapesttől 40-50 km, Székesfehérvártól 15-20 km. Autóval, busszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető. Aki szereti a természetet az nagyokat barangolhat a Velencei-hegység erdeiben, ahol megannyi forrást és különbőző, érdekes formájú gránit sziklákat csodálhat meg. A tavon menetrend szerinti hajójárat közlekedik. Ha szeretnék megismerni a nádasok rejtekein megbúvó vizivilágot, akkor erre a legmegfelelőbb a sétahajókázás. A látnivalókat 53 km-nyi túraútvonal köti össze a Velencei-hegységen. Az aktív pihenésre vágyókat röplabda, kosárlabda, fallabda, lábtenisz, tenisz, szörf, teke, minigolf, homok- és vízi foci várja, illetve ha kedve van, akár körbe is kerekezheti a tavat. Kiépített kerékpárutak várják a bicikliseket. Vagy ha netán a lovagolni szeretne, az sem probléma. Szinte minden településen található lovarda. Legfontosabb látnivalók: Pákozd, Dinnyés, Agárd, Gárdony, Kápolnásnyék, Velence, Sukoró, Nadap.
Tájegységek
A Viharsarok egy magyar tájegység neve, amit Féja Géza 1937-ben megjelent azonos című könyve terjesztett el Békés, Csanád és Csongrád vármegyék egy részére vonatkozóan, így ez talán a legfiatalabb magyarországi tájnév. A terület nagy része Békés megyéhez tartozik, de átnyúlik Csongrád megye keleti részeire is. A tulajdonképpeni Viharsarok tágabb értelemben a Körös folyóktól délre kezdődik, és Maros-Tisza, keleten az 1920 utáni magyar-román határ által határolt nagyjából négyszögletes területet jelenti. Sűrűn illetik Körös-Maros közeként is a területét, de az itt élők jobban szeretik a Viharsarok kifejezést használni. A térség fővárosa vitathatatlanul a megyeszékhely Békéscsaba, amelyet sűrűn emlegetnek a Viharsarok fővárosa címmel, amire a helyben élők hagyományosan büszkék. Meglehetősen egyhangú, intenzíven művelt mezőgazdasági kultúrtáj. Nem igazán tagolt, a legalacsonyabb pontja a Tisza mellékén van 80 méter körül, a legmagasabb Battonyától délkeletre, a Csanádi-háton 106 méter magasan. Az évi középhőmérséklet itt a legmagasabb az országban, ezért mindig a Viharsarokban a legmagasabbak a termésátlagok, szokás az ország éléskamrájának is nevezni. A Csabai kolbász és Gyulai kolbász, a Békési szilvapálinka, a Medgyesi dinnye valamint a Makói vöröshagyma mind-mind ezen táj termékei. A mezőgazdaságban a kukorica és búzatermesztés vezet, de jelentős a cukorrépa, napraforgó, görögdinnye és a kender vetésterülete is. Legnagyobb városai: Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Orosháza, Makó.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!