Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Natúrparkok
Nógrád megye közepén, a Cserhát szelíd dombjai között található az a különleges szépségű, természeti értékekben, történelmi emlékekben és néprajzi hagyományokban gazdag aprófalvas vidék, amely a palóc gyökerekből, a közös történelmi múltból és az azonos társadalmi, gazdasági helyzetből adódóan viszonylag egyveretű térséget alkot. A Cserhát egyik meghatározó tájegysége a történelmi Nógrád vármegyének, illetve a jelenlegi Nógrád megyének is.
A homogenitás mellett a térségi lehatárolást indokolja a települések között folyamatosan erősödő partnerség. A civil szféra területén ez elsősorban a palóc hagyományok ápolásában, a kulturális és szabadidős rendezvények szervezésében, valamint a határon átnyúló testvérközségi-testvértérségi kapcsolatok kialakításában nyilvánult meg. A közszféra vonatkozásában a partnerség nem csak néhány önkormányzati feladat ellátására való szövetkezésben (körjegyzőségek, iskolafenntartó társulások, közös egészségügyi, szociális és egyéb intézmények létrehozása) alakult ki, hanem a vidékfejlesztés terén mutatott közös gondolkodásban, aktivitásban és összefogásban is megmutatkozott.
Nagy palócunk, Mikszáth Kálmán elnevezése Nógrádra a „Görbeország”, amely a cserháti dimbes-dombos tájat is kiválóan jellemzi. R. Várkonyi Ágnes történész Nógrádot „becéző” leírását is bízvást alkalmazhatjuk a Cserhátra: „Nincs még egy szeglete a világnak, ahol annyira nyilvánvaló lenne, mint itt, a hegyes-völgyes nógrádi tájon, hogy földünkön szétválaszthatatlanul egybeépült a természet, az emberi munka és a történelem.”
A Natúrpark területe igazi kultúrtáj, ahol az emberi hatásoknak különböző mértékben kitett tájrészletek színes mozaikjával találkozunk. A természeteshez közeli, a kisüzemi módszerekkel művelt és a regenerálódó felhagyott területek uralják a tájat. A tájkép természeti alapját a felszíni formák és a növényzet határozzák meg. A Keleti-Cserhát képét a helyenként a középhegységi magassághatárt meghaladó, vulkáni eredetű hegyvonulatok határozzák meg. Ilyenek a Tepke-, a Bézma-vonulat, a Bujáktól északra eső hegyek, Nógrádsipek és Herencsény hegyei. Ezek a hegyek erdősültek, lábaikon azonban mészkövön, löszön legelők, művelt és felhagyott szőlők-gyümölcsösök találhatók. Az Északi-Cserhátban a telérvonulatok, a szelíd, meszes üledékes kőzetekkel fedett dombok a jellemzők.
A völgyekben ülő falvak szintén a tájkép meghatározó tényezői. Szinte minden faluban találhatók településszerkezeti és népi építészeti értékek, de kiemelkedő a hollókői Ófalu, vagy a terényi Szőlősor. Tájképi értékek a középkori várak és várromok, így Hollókő vára, Buják és Szanda várának romjai. Gyönyörű és értékes templomokat is sok helyen láthatunk, melyek közt a dombon állók különösen látványosak (pl. Cserhátsurány temploma nyolcszögletű tornyával). Tájképi értékkel bírnak a népi szakralitás egyes tárgyi megnyilvánulásai is, mint a sok útszéli kereszt, vagy a patakpartokon álló Nepomuki Szent János szobrok.
Néhány kilátóhelyről láthatjuk be igazán jól a Cserhátot és tág környékét. Ilyenek például a szandai Vár-hegy, a béri Nagy-hegy, a Tepke kilátótornya. A tájképi értékek felszínes bemutatása helyett ugyanakkor a Natúrpark célja a mélyebb átélés biztosítása, a „hely szellemének” megsejtetése. Ezt a terület természeti és kulturális örökségének őrizve történő megismertetésével szeretnénk elérni.
A Cserhát Natúrpark célja a fenntartható fejlődés elvére épülő komplex térségfejlesztés megvalósítása a települések közötti együttműködés által oly módon, hogy hosszú távon biztosítsa a népesség megtartását, az esélyegyenlőséget, továbbá a természeti és a művi környezet összehangolt, magas minőségi színvonalú működését. A Natúrpark összesen 38259,72 hektár kiterjedésű területe 22 település közigazgatási területén helyezkedik el. Ebből 15 község teljes közigazgatási területe érintett.
http://www.cserhatnaturpark.hu/Naturpark.html
Natúrparkok
A Hét Patak Gyöngye Natúrpark létesítésének célja – többek között – közös fejlesztési, intézkedési koncepciók kidolgozása, a tagtelepülések környezetének javítását célzó beruházások megvalósítása, infrastruktúra fejlesztés a helyi kezdeményezések támogatásával, a szelíd turizmus feltételeinek megteremtése, fejlesztése és a lakosság környezettudatosságának növelése.

A Hét Patak Gyöngye Natúrpark 8 település közigazgatási területét foglalja magában, kiterjedése több mint tízezer hektár. A natúrparkhoz csatlakozó települések: Alsómocsolád, Ág, Csikóstőttős, Gerényes, Kárász, Kisvaszar, Köblény és Szalatnak.
A natúrpark működésével hozzájárul a térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, melybe beletartozik a mezőgazdaság, a kézművesség, és a turisztikai szolgáltatások kialakítása, összehangolása, fejlesztése, a falumegújítás és területi tervezés, a nevelés, képzés, információ átadás és kísérleti projektek megvalósítása.
Natúrparkok
Az Írottkő Natúrpark a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megye északnyugati részén, helyezkedik el. Nevét a Dunántúl legmagasabb pontjáról, a magyar-osztrák határon található 882 méter magas Írottkő hegycsúcsról kapta. A natúrpark területe teljes egészében az Alpokalja nagytájon található, melyen belül lefedi a Kőszegi-hegység magyar oldalának egészét és a Vasi-dombvidék kisebb részét.
A natúrpark jelentős természeti értékekkel, történelmi, kulturális örökséggel rendelkező tájegység, amely 15 település teljes közigazgatási határát foglalja magába: Kőszeg, Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Velem, Bozsok, Horvátzsidány, Peresznye, Kiszsidány, Ólmod, Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Nemescsó, Kőszegpaty valamint Pusztacsó.
A terület a Gyöngyös patak vízgyűjtője, mely a Rábába szállítja annak vizeit. Jelentősebb patakjai a Hármas-patak, a Szerdahelyi-patak és az Aranypatak.
Felszínalaktanára a hegyvidéki és a dombvidéki formák túlsúlya jellemző: a Kőszegi-hegység 500-800 m közötti főgerincéről meredek falú völgyek futnak le a Gyöngyös 220-260 m magasságú síkjára, melyet a hegység előterében 280-300 m magas dombok szegélyeznek.
A natúrpark területe az Alpokalja éghajlati körzetébe tartozik. A tél általában enyhe, a nyár azonban hűvös, ennek köszönhetően hazánk területén itt a legkisebb a hőmérséklet évi közepes ingása. A csapadék évi mennyisége 700 és 900 mm körül alakul. A tél viszonylag havas, későn tavaszodik és a nyár is csapadékos. A jelentős magasságkülönbségeknek köszönhetően a natúrpark területének hegyvidéki része a csapadékosabb, míg a gyöngyös-völgye jobban kitett a hőmérséklet szélsőségeinek.
A natúrpark területének 50%-a természeti terület, 25%-a Natura 2000 terület, amely azonban 90%-os területi átfedést mutat a védett természeti területekkel.
Natúrparkok
Aki Győrt célozza meg kirándulása célpontjául, vagy nyaralása helyszínéül, akkor ne utazzon haza anélkül, hogy ellátogasson a Pannontáj Sokoró Natúrpark közel 67 ezer hektáros területén található természetvédelmi, épített és kultúrtörténeti értékeit őrző 29 településre. A települések saját falujukban vigyázzák ugyan értékeiket, de fontos számukra, hogy mások is megismerjék a térségünkre jellemző kulturális kincseiket. A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra is alkalmas. A Natúrpark missziója: védjük együtt a természetet, a kulturális örökséget, védjük együtt azokat a hagyományokat, amelyek egy-egy vidékhez kötődnek.
Egyik természeti értéke a Pannonhalmi-dombság, Győrtől délkeletre a Győri-medence és a Bakony között helyezkedik el. A Pannonhalmi vagy Sokorói dombság, hazánk egyik kisrégiója. A Bakony északi lejtőit magában foglaló, a Bakony-hegység és a Kisalföld közötti átmeneti festői szépségű térség a Bakonyalja. A hegység lankáinak tiszta levegője, a védett fákban és értékes vadakban gazdag erdőségek kirándulásra, lovaglásra, vadászatra csalogatják ide a vendégeket. Itt ajánlom, hogy álljanak meg egy percre és vegyék észre milyen szép is a természet, milyen szépen szól a pacsirta hangja!
Néhány kulturális értékével - ha éppen jó időpontban érkeznek, - megismerkedhetnek nyaralásuk során, érdemes megkeresni az éppen aktuális programokon őket. Az Európa koncert-szalonzenekar kiváló muzsikusai egyéb fellépéseik mellett a kistérségi zenekultúra fellendítésén fáradoznak, és tevékenységükkel a falusi turizmust új színekkel gazdagítják.
Csobolyó, Győrújbaráti Néptánc és Népművészeti Egyesület programjai között szerepel a hagyományos locsolás, (viseletben, és vödrökkel),vagy a nemzetközi néptánc fesztivál.
A térségben egyedüliként épített kézműves központot Schreiner Károly Écsen, ahol a szálláslehetőség mellett fafaragó, bemutató műhelyt hozott létre. Legfőbb célja a népi kismesterségek megismertetése, bemutatása, továbbadása az elkövetkező generációknak.
Vagy Pannonhalmán található a Hefter Üveggaléria. A műterembe látogatók megtekinthetik az ólmozott üvegablak készítés gyakorlatát, betekintést nyerhetnek egy 1000 éves kézműves tevékenység műhelytitkaiba. Ezen kívül a Hefter Üveggaléria sokszínű kulturális programmal, különböző művészeti ágak közös rendezvényeivel, hazai és nemzetközi üvegkurzusokkal, művészeti és tudományos konferenciák rendezésével igyekszik színesíteni Pannonhalma város kulturális arculatát.
De itt találjuk meg Horváth György keramikust, a Magyar Kultúra 2008. évi Lovagját is, aki bemutatótermében, műhelyében elkápráztatja a Pannonhalmára kirándulókat nemcsak kerámiáival , hanem tárogató muzsikájával is.
Még kevesen fedezték fel, hogy Felpécen működő Tájházat találhat a kiránduló. Itt a muzeális értékek mellett kézműves foglalkozásokkal, hagyományőrzéssel találkozhatnak a Győrben nyaralók, vagy ott élők, csupán 20 km távolságot kell leküzdeni.

Természetesen szinte mindegyik település tartogat valami kulturális értéket, melyre érdemes odafigyelni, a programokra ellátogatni.
A natúrpark legnagyobb városa, a megyeszékhely: Győr

http://gyor.network.hu/blog/gyor-kozossegi-oldala-blogja/gyores_a_pannontaj_sokoro_naturpark
Natúrparkok
A Natúrpark európai mintára létrehozott nagy kiterjedésû terület, amely
  • egységes arculattal rendelkezõ kultúrtáj,
  • meghatározóan tájvédelmi körzet területén fekszik, vannak látogatható és a nyilvánosság elõl elzárt, védett területei,
  • területén a fenntartható fejlõdés elvére építõ komplex területfejlesztés valósítható meg,
  • léte a települések és egyéb térségi szereplõk közötti együttmûködésbõl fakad,
  • mûködése során összhangot teremt a természetvédelem és a fenntartható gazdálkodás között,
  • a táj – elsõsorban a természet szépsége által – a szelíd turizmusra, a pihenésre, üdülésre különösen alkalmas.
  • Mindezeknek az elvárásoknak a szatmár-beregi térség maximálisan eleget tesz.
     
A Szatmár-Beregi Natúrpark célja
 
A natúrparknak, mint területfejlesztési egységnek, célja a fenntartható fejlõdés elvére épülõ komplex területfejlesztés megvalósítása. Hosszú távon kell biztosítania a népesség megtartását, a természeti és a mûvi környezet magas színvonalú összehangolását, mûködését, használatát. Mindezekhez a következõ célok elérése szükséges:
 
  • Természetvédelem - élõhelyek, fajok, közösségek védelme, a táj természetközeli állapotának megõrzése.
  • Környezetvédelem - a környezeti káros hatások kezelése, minimalizálása, megszüntetése.
  • Értékvédelem - a természeti és a kulturális értékek, az egységes kultúrtáj feltárása, megõrzése, helyreállítása.
  • Fenntartható gazdálkodás – a természet- és környezetbarát gazdálkodási módszerek felelevenítése, támogatása, sikeressé tétele.
  • Képzés, környezeti nevelés - a szükséges szemléletváltás (gyermekek, pedagógusok, táboroztatók, idegenforgalmi szolgáltatók tájékoztatása, képzése) elõsegítése, a komplex környezeti nevelés kialakítása, gyakorlatban történõ alkalmazása, bõvítése.
  • Üdülés-idegenforgalom - a védett természeti és táji értékek bemutatása. A szelíd és környezettudatos turizmus támogatása, a pihenést, üdülést szolgáló turisztikai infrastruktúra fejlesztése. A helyi terméken alapuló vendéglátás kialakítása, támogatása (honlap, információs rendszer, kiadványok, rendezvények).
  • Településfejlesztés - a térség falvainak, közösségi célú létesítményeinek fejlesztése.
  • Terület- és vidékfejlesztés - a társadalmi-gazdasági fejlõdés támogatása a helyi kezdeményezések bevonásával 
a hagyományos, természetbarát gazdálkodási módszerek elterjesztése (erdõ-, mezõ- és vízgazdálkodásban),
kézmûipar (a térségi mesterségek megõrzése, felélesztése a mûvészi kézmûipar támogatása) megerõsítése.


  • Együttmûködés - a társadalmi és a gazdasági szereplõk közötti együttmûködés serkentése, támogatása. Fontos a szatmár-beregi térség, a települések öntudatának felélesztése, hagyományainak ápolása, a közösségek együttmûködése. Emellett támogatandó a természeti értékek megõrzésén alapuló nemzetközi kapcsolatrendszerek kialakítása a határon túli (Szatmár, Kárpátalja) területekkel.
Egy natúrpark, a Szatmár-Beregi Natúrpark létrehozása nem cél, hanem eszköz. A megszerzett natúrparki cím csupán lehetõséget biztosít ahhoz, hogy a közösség (önkormányzatok, vállalkozók, társadalmi szervezetek, stb.) tagjai összehangoltan, egymást erõsítve valósítsák meg terveiket.
Elképzeléseinket, céljainkat magunknak kell megfogalmazni – a fenntartható használat figyelembevételével. A natúrpark keretein belül már nem versenytársakként, hanem együttmûködõ partnerekként tudunk tervezni, pályázni, álmainkat megvalósítani.
Natúrparkok
Alföldi jellegű láprétek, száraz füves puszták tavaszi virágtengerekkel, mediterrán és magashegyi klímát jelző növénytársulások együttes jelenléte, vadregényes tájak, erdők mélyén megbúvó történelmi emlékek: ez mind a Vértes, a változatosság egyedülálló világa. Mintha a magyar tájak mind adtak volna magukból egy kicsit, hogy országunk egy pontján – valóságos szabadtéri élő múzeumként – minden érték és szépség megtalálható legyen, amit a Természet alkotott.
A Vértesi Natúrpark 2005. október 27-én jött létre a Vértes környékének megőrzése és idegenforgalmi fejlesztése érdekében. A térség önkormányzatai az országban elsőként ismerték fel a rendszerváltás utáni új feladatköröket és az önkormányzati és természetvédelmi törvény nyújtotta lehetőségeket, ennek eredményeként 1993. augusztus 20-án írták alá az első olyan dokumentumot, mely az alapja lett az azóta is tartó térségi együttműködésének. Ez az összefogás vezetett el az ország első hivatalos formában kihirdetett natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a megalakításához.
A Vértesi Natúrpark a legnagyobb és leghosszabb ideje együttműködő szerveződés a térségünkben, melyben két megye 17 önkormányzatán (Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló és Zámoly) kívül a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Vértesi Erdő Zrt. is nagy szerepet vállalt a Pro Vértes Közalapítvánnyal a természeti, kultúrtörténeti, történelmi adottságainkra, értékeinkre alapozott térségfejlesztés céljából.
A Natúrpark összterülete 35836 ha, melynek több, mint 80%- a Magyar Állam és a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány tulajdonában van. A területek 68%-a áll valamiféle természetvédelmi oltalom alatt. Az országos jelentőségű védett természeti terület mellett hasonló nagyságrendű a helyi jelentőségű védett természeti terület, ami bizonyítja, hogy a helyi lakosság a természetvédelem ügyét fontosnak tartja.
A Natúrpark Program fontos eleme a közcélúság, a közérdekűség, a helyi lakosság széles körének érintettsége. A Natúrpark a különböző társadalmi szereplők érdekeit szolgálva erősíti a lakosság és a természetvédelem közötti kapcsolatrendszert. Mindazok, akik a Natúrparkban együttműködő partnerként részt vesznek, a természetvédelem érdekeit is szolgálják, hiszen közvetlen gazdasági érdekük és a természetvédelem érdekei ebben az esetben közel azonosak lehetnek. Az irányított, szervezett turizmussal elősegíthető a természeti- és kultúrtörténeti értékek védelme, s emellett a vidéki életminőség javulását, s ezáltal a lakosság helyben maradását is eredményezi.
A népi bölcselet azt mondja, hogy aki fát ültet, az bízik a jövőben. A gazda, aki diófát ültet, az erdész, aki erdőt telepít, a vadász, aki vadat nevel, az ember, aki családot alapít, mindannyian a jövő érdekében cselekszenek.

„Azért, hogy ne felejtsd el, milyen szín a zöld…
Azért, hogy nézhető legyen a táj körülöttünk…
Azért, hogy levegőt lélegezhessünk…
Azért, hogy kis időre árnyékba mehessünk,
és ott az arcunkat fölfelé emeljük..
Azért, hogy minden élőnek teret engedjünk…
…………legyen neked is egy fád!”
(Székely Sándor)
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!