Kám határában, a középkorban elpusztult Jeli település környékén található a Nyugat-Dunántúl legszebb fagyűjteménye. A 74 hektáros Jeli Arborétum az ország legnagyobb arborétuma. A rododendronok virágzásakor, májusban és júniusban a legpompásabb. Az Ambrózy Migazzi István által alapított híres gyűjteményeskert gondos kialakításának köszönhetően jött létre az örökzöld-, főleg rododendron-gyűjtemény. Külön érdekessége, hogy a telepítések egy részét világrészenként, növényföldrajzilag ültették össze. A kert közelében alussza örök álmát az alapító. Az arborétum belépődíj ellenében látogatható, májusban és júniusban minden nap 8-17 óra között. Áprilisban és július elejétől szeptember végéig csak hétvégén tart nyitva, télen zárva van. Belépőjegy:felnőtt jegy: 1.000 Ft, kedvezmény: gyermek, diák, nyugdíjas: 500 Ft, (diák és nyugdíjas jegyeket csak diákigazolvány, illetve nyugdíjas igazolvány felmutatása ellnében tudnak biztosítani)csoportos jegy 16 főtől: felnőtt: 700 Ft,csoportos gyermek, nyugdíjas (16 főtől): 350 Ft,családi jegy (2 felnőtt + legalább1 gyemrek (14 éves korig): 2.000 Ft / család (A családi jegy mellé egy tájékoztató füzetet díjmentesen biztosítanak.)

A Kámoni Arborétum 27 hektárnyi  biológiailag aktív területet jelent, mely még műholdas felvételeken is jól látható. A talaj valódi élő közeg, mert, csekély a lebetonozott, vagy egyéb módon, a biológiai működés szempontjából korlátozott felület. Részben mesterségesen betelepített, részben spontán betelepült élőlények, növény, állat és gomba fajok népesítik be. A rendelkezésre álló teret, mintegy 30 m magasságig töltik meg a különböző fajok. Meghatározó a fák szerepe, melyek között  több, 100 évesnél idősebb jelentős méretű egyed is akad. Helyenként erdő sűrűségű foltok, máshol ligetes részek, helyenként fajgazdag rétek teszik változatossá. A területen több vízfelület is van, melyek között kiemelkedik,  a Gyöngyös-patak két ága és az Arborétum tóláncolata,  melyek a mesterséges eredetük és a rendszeres emberi hatás ellenére is jelentős biológiai életteret alkotnak. A Kámoni Arborétum Szombathely belterületének legnagyobb zöld területe, melyen a legnagyobb az élő biomassza mennyisége, legnagyobb mértékű a széndioxid megkötése, legnagyobb az oxigén termelése, legjelentősebb a levegő szennyezésre gyakorolt szűrő hatás, legnagyobb a területegységre jutó fajok száma, legnagyobb a védett fajok előfordulási gyakorisága. 2. Park, rekreációra, pihenésre, felüdülésre alkalmas terület. A Kámoni Arborétum Szombathely legnagyobb összefüggő parkja, egyben az egyetlen bekerített, rendszeresen őrzött és napi szinten gondozott  zöld területe. Annak ellenére, hogy állapota az utóbbi 15 évben  sokat romlott, területét ma is jelentős hosszúságú sétaút hálózza be. Padok, esőbeállók WC-k teszik komfortossá. Szombathely többi parkjától az is megkülönbözteti, hogy sem gyalogos, sem kerékpáros átmenő forgalom nem sújtja. A növényállomány szerencsére a szabvány parkos kezeléstől mentes (felnyesés, homogén mértani formába ültetett foltok, az átláthatóság biztosítása, stb), azaz a fák, bokrok általában a maguk természetes formájában léteznek. A rendszeresen kaszált, vagy nyírt gyepek, sem homogén fajszegény pázsitok, hanem fajgazdag változatos rétek, vagy természetszerű vízparti növényzet. A növényállomány helyenként erdőszerűen sűrű, máshol a vízparti növényzet, vagy a tágas rétek, sziklakertek, faóriások, intim zugok teszik változatossá, romantikussá, kikapcsolódásra különösen alkalmassá.Október 15 - Április 15.   09:00 - 17:00 Utolsó jegy kiadása: 16:30  Április 16 - Október 14.   09:00 - 19:00 Utolsó jegy kiadása: 18:30 Futó idő: 06:30 - 09:00

A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozunk. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben. Az arborétum területe 4 különböző egységből áll, ezek: véderdősáv gyűjteményes rész tölgygyűjtemény egyházi terület A véderdő övezet az Alföld természetes és mesterséges erdőállományát mutatja be, valamit kedvezően befolyásolja a helyi mikroklímát. A 25 ha-os gyűjteményes részen 900 féle fa és cserje él. Az itt kialakításra kerülő növényföldrajzi ösvények, a Föld különböző éghajlati övezeteit képezik le, úgy mint a mediterrán, atlantikus és pacifikus észak-amerikai, kelet-ázsiai, balkáni, pannóniai területek jellegzetes növényvilágai. Az arborétum területén vannak olyan ösvények is, ahol a morfológiai tulajdonságok vagy éppen a rendszertani szempontok voltak a meghatározó szempontok. Ilyen növénytársulások például a "Színes lombok ösvénye", "Virágos fák és cserjék körútja", "Hosszútűs fenyők", "Ciprusok", "Borókák ösvénye"^ "Sziktűrők és vízkedvelők", "Szárazságtűrők ösvénye". Az növénypark legfiatalabb, 16 hektáros része a tölgy gyűjtemény (Quercetum), amely főleg a magyarországi, és egyes külföldi, száraz viszonyokat tűrő tölgytípusokat mutatja be. A legkisebb, 2 hektáros egység az egyházi terület, ahol 1999-ben alakították ki a Magyar szentek szoborsétányát. Ezen kívül kegyeleti hely, szabadtéri oltár, Lourdes-i barlang, és 15 stációból álló kálvária nyújt különleges élményt az idelátogatóknak. Az arborétumban kilátó, erdei tornapálya, fajátszótér, és tanösvények várják a természetes környezetben tanulni vágyó iskolás csoportokat is Nyitva tartás: Nyáron: 8-20 óra Tavasszal, ősszel: 8-17, 8-18, 8-19 óra Télen 8-16

Az 1018-ban alapított monostor közepén, ahogy minden középkori bencés monostor esetén, kertet építettek, az Édenkert szimbólumát. Itt Bakonybélben a 19. században — a kor megváltozott természetszemléletének megfelelően — angolparkot építenek a szerzetesek. A béli bencés monostor jeles apátja, Guzmics Izidor 1834-ben angolpark telepítését kezdi meg, amit az elmúlt fél évszázadban inkább fakitermelésre használtak. A monostor 1998-as újraalapítása óta váltakozó intenzitással, de anyagi lehetőségeinkhez képest folyamatosan igyekeztünk rekonstruálni, alakítani, fejleszteni az arborétumot és a gyógynövénykertet.

A gyűjteményes kert Nyíregyháza - Sóstóhegy és Nyírpazony - Kabalás határában található a Nyírség szívében, homokbuckás, dimbes-dombos, néhol agyagos-tocsogós területen, népi helynevén Sártelken. A kerttől északnyugatra egy mocsaras terület fekszik, amelyből egy csatorna indul el északkeleti-északi irányba. Itt előszeretettel időznek el a kócsagok. A környező homokbuckákon néhol elhagyott homokbányák találhatók, amelyeknek csupasz falait az erózió pusztítja, kedvelt helye a gyurgyalagoknak. A területen előforduló tipikus nyírségi társulások, mezők, ligetek, rétek, legelők között az arborétum mai helyén kis nádas, füzes, akácerdő, bodzás, csalános és áthatolhatatlan "bogáncs erdő" volt. Történeti előzmények, jelen Kirándulások, családi kiruccanások alkalmával figyelt fel Molnár Ibolya festőművész, tanár - a füvészkert alapítója - a hely érdekes fekvésére, szépségére, romantikus vadságára. Sokszor cipelte festőállványát, festette a gyönyörű tájat, a fákat, figyelte a madarakat, lehajolt vizsgálódni a kicsi növényekhez, bogarakhoz. Ezt a homokbuckán fekvő, nyugati irányba lejtő területet 1994-ben alkalma volt megvásárolni. A szomszédos gazdákkal ellentétben nem szántóföldi művelésre vagy gyümölcstermesztésre szánta, hanem egy korábbi gondolata szerint olyan kertet kívánt létesíteni, ami a vadon élő növények gyűjteményéül szolgál. A két és fél hektáros terület bekerítése 1994 végén, beültetése pedig 1995-ben kezdődött meg elsősorban hazai őshonos fás szárú növényekkel. A munkálatok első lépéseként tereprendezést és rekonstrukciót kellett végrehajtani. A terület karbantartása (kaszálás stb.) megtette kedvező hatását: a bogáncsok helyett ma már fajokban igen gazdag rét, liget díszlik. Eddig több mint 200 féle lágyszárú növényt határoztak itt meg. Kaszáláskor figyelnek az éppen virágjaikat ontó és védendő gyepszintet alkotó növényekre. A telepítések során különböző, a Kárpát-medencére jellemző növénytársulások kerültek kialakításra. Ilyen például a boróka-fehérnyár társulás, amely a Duna-Tisza-közére jellemző, vagy a nyírségi pusztai tölgyes. A telepítés ma is tart, így folyamatosan bővül, gazdagodik a kert. A hazai növényfajok mellett díszfák és idegen tájak fái, cserjéi is helyet kaptak a kertben, mint különlegességek, melyeket más botanikus kertekből és faiskolákból adományoztak. Az arborétum egyes részeit sövénysorok különítik el egymástól. A korábbi nádas helyén egy kis tó "született" (a partjára később különböző fűzfélék és égerfa települt). A "lentes", agyagos területen, öreg fűzfák társaságában is új tó van születőben, amely ma már gazdag vízi- és mocsári élővilágnak ad helyet (pl. mocsári teknős, tarajos gőte, béka fajok, szitakötő fajok, békalencsék, káka). A későbbiekben gyógynövények és évelő lágyszárú növények ágyása is készült. Itt a vadon élők mellett kerti dísznövények is megtalálhatók. A kert létesítményeihez tartozik az elmúlt évtizedben készült egy tájba jól beilleszkedő, tornácos, búbos kemencés házikó, amelyben megtekinthető sokféle - az arborétummal és annak élővilágával kapcsolatos - tárgyi emlék, érdekesség.

A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A természet tudományos vizsgálatára, a monostor természeti környezetének tudatos alakítására a 19. század első évtizedeiből vannak adataink. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található az apátság arborétumában, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években. Az arborétum területén ma több száz fa- és cserjefaj található, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. A Főapátsági Arborétum a felüdülés, a kikapcsolódás helye, de rendszeres oktató- és kutatómunka is folyik itt. Védett botanikai értékei mellett igen gazdag a terület énekesmadár állománya is. 

A Gyógynövényház és a Lepárlóépület májustól szeptemberig látogatható,- hétköznap 13-16 óra között,- szombaton és vasárnap 11-16 óra között.

A Gyógynövényház és a Lepárlóépület  nyitvatartási ideje:

- március 31.–április 30.:  kedd–vasárnap 11-17 óráig
- május 1.–szeptember 30.:  hétfő–vasárnap 11-17 óráig
- október 1.–október 13.:  kedd–vasárnap 11-17 óráig

Előzetes bejelentkezés és külön programok esetén ettől eltérő időpontokban is lehetséges a látogatás.

A város északi részén, festői környezetben látható a Pintér-kert Arborétum.A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült, nevét egykori tulajdonosáról, Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről (1879-1933) kapta, aki botanikai érdeklődésű ember volt. A növények telepítését 1926-ban kezdte el. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre, melyet egy szárnyas oroszlán is díszít. A kert növénytani értékei miatt 1977 óta országos Természetvédelmi Terület. A kertben több mint harminc védett növényfaj él, többek között csodabogyók (Ruscus sp.), farkasboroszlán (Daphne mezereum), sőt itt megcsodálhatjuk pl. a fokozottan védett bánáti bazsarózsát (Paeonia officinalis subsp. banatica) is. Legnagyobb értékét az orchideafajok képviselik, de megtalálható a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás is megtalálható. Ezen adottságok együttese nagyban segítik az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást. Az arborétum változatosságát és esztétikai értékét tovább fokozzák a kertben elhelyezett művészeti alkotások, a kerti tó mesterségesen kialakított, de természetközeli növényegyüttesével, és az aranyhalas medence a vízköpő puttójával. Belépő: Felnőtt: 300 Ft Diák: 150 Ft Csoportoknak előzetes bejelentkezést követően lehetőségük van szakvezetés igénybevételére, melynek díja 1000 Ft/csoport.

A Pécsi Egyházmegye Gaudium Nostrum Alapítványának kezdeményezésére az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával megvalósuló Püspökszentlászlói Arborétum és Oktatási Központ kialakítása című projekt célja a Püspökszentlászlói Arborétum természeti és épített környezetének felújítása, oly módon hogy a Kelet-Mecsek jellegzetes élővilágának bemutatásán túl lehetőség nyíljon a környezettudatos szemléletmód és gazdálkodás szervezett kereteken belül történő terjesztésére. Mindezek hozzásegítenek a környezettudatos nevelés terjesztéséhez, és az idelátogató vendégeken keresztül az Arborétum hírének öregbítéséhez világszerte. A Püspökszentlászlói Arborétum területileg a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, mely védett területeinek nagysága: 9361 hektár, ebből fokozottan védett 1180 hektár. A Mecsek legmagasabb pontjának, a Zengőnek a lábánál elterülő Püspökszentlászlói Arborétum több száz éves múltra tekint vissza. Eszterházy Pál püspök 1727-ben építtette fel itt kastélyát, mely ma is nagymértékben járul hozzá a terület értékeihez. E kastély mellett a területen lévő park növényzetének gazdagsága és szépsége tette lehetővé az Arborétum történelmi és kulturális jelentőségének erősödését az évszázadok során. Az Arborétum jelenlegi állapota nem teszi lehetővé, hogy funkcióit megfelelő színvonalon betöltse. Amennyiben gondozása nem válna megoldhatóvá, a terület teljes elhanyagoltsága rohamosan nőne, kulturális és természeti értékei eltűnnének. A fák elhanyagoltsága néhol már balesetveszélyes, a patak medre az avartól és a gallyaktól eltömődik, vize képtelen gondtalanul táplálni a tavat. A tó ökoszisztémája nem teszi lehetővé halak betelepítését. A terület helyreállítása nem csupán kulturális és természetvédelmi, de társadalmi és gazdasági okokból egyaránt szükséges. Hiszen értékeinek megóvása és gondozása, az épületek fejlesztése lehetővé teszi, hogy az Arborétum magas színvonalú ökoturisztikai szolgáltatásokat nyújtson. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus segítségével lehetővé vált, hogy az Arborétum megújuljon. A Püspökszentlászlói Arborétum és Oktatási Központ kialakítása című projekt tevékenységei építési és vízrendezési, erdészeti és kertészeti, valamint oktatási és marketing elemeket tartalmaznak, melyek 2009-2011 között történő megvalósulása után a Püspökszentlászlói Arborétum újra színvonalas környezettel várja az idelátogató turistákat, és a természetet megismerni vágyó diákokat.

Az arborétum a Nádasdy család egykori gyümölcsösének helyén áll. Az 1868-ban birtokait Sárvárról irányító Lajos bajor hercegnek és az általa alkalmazott erdészeknek köszönhetők a város környékének gyönyörű erdei és az arborétum létrejötte is. Az elsősorban tájképi értékeket felmutató, 300 fa- és cserjefajjal rendelkező kertben, a Rába ártér tölgy-kőris-szil ligeterdeinek emlékét őrző 4-500 éves kocsányos tölgy és idős magas kőris mellett idegen tájak számos faritkasága, illetve az ötvenes években ültetett Rhododendronok és a szépen karbantartott mesterséges tó varázslatos élményt nyújtanak a látogatónak. Az évszázados platánok, idős feketefenyők, tiszafák, japánakácok, vasfák, császárfák, ritka magnóliák, a hatalmas egylevelű magas kőris mind-mind az arborétum büszkeségei.Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj, -fajta található, növényanyagát és képét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik rész, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradványa, amely ma a város közepén, az urbanizáció előtti állapotokról ad tanúbizonyságot. Itt 400-500 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy egy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. A másik rész a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a két évszázada megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai látvány. Az arborétum talán legnagyobb értékét minden bizonnyal a mintegy 200 éves platánok, feketefenyők, tiszafák, japánakácok, vasfák és egy hatalmas egylevelű magas kőris (Fraxinus excelsior ’Diversifolia’) évszázados példányai képezik. A későbbi telepítések közül a 100-130 éves liliomfák (Magnolia denudata, M. hypoleuca, M. kobus, M. liliiflora ’Nigra’, M. tripetala) hívják leginkább magukra a figyelmet, de sokféle rododendron és azálea faj élvezi a savanyú öntéstalaj nyújtotta ideális termőhelyi feltételeket. A Sárvári Arborétum azon túl, hogy otthont ad a hazai erdészeti kutatás egyik neves intézetének, a termálvízre épülő sárvári gyógyidegenforgalom vérkeringésébe is bekapcsolódik. Látogatók, gyógyulni vágyók sokasága keresi fel évszázados fáit, gyönyörködnek ritka növénykincseiben.Nyitvatartás: április 1-október 31-ig 8-18 óráig

Az Arborétum és a "Pepi-kert" története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ifjú Bolza József - akit "Pepinek" becéztek - a mai Arborétum magasabban fekvő részein - amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál (1861-1947) örökölte. Emellett nagybátyjától, Bolza Józseftől megkapta a jelenlegi Arborétum területén lévő "ligetes, fás legelőt", ahol aztán a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át a mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról. Kertjének felügyeletét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés. 1985-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem keretében önálló intézetté alakították. Ma a jogutód Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának felügyelete alatt tevékenykedik. A gyűjtemények közül három látogatható: a legidősebb, a "Pepi-kert", a Mitrowssky-kert és a hajókikötőhöz vezető betonúttól délre fekvő, ún. "Konyhakerti" rész. Nem látogatható a parkerdő és a törzsültetvény a faiskolával. A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma. Az Arborétumban található törzskönyvezett növények alkotják az "élő" génbankot és a törzsültetvényt. A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő az Arborétum területén. Fajgazdag növényvilága mellett a terület bővelkedik rovarokban és madarakban egyaránt. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő. Élnek itt emlősállatok is: apróbb rágcsálók, vakondok, sünök, nyulak, s néhány őz és róka.

A kastélyszállót átölelő ősfás, országosan védett arborétum valóban a pihenni vágyó vendégek menedéke. A közel 3000-féle fa- és cserje között szép számmal találhatunk impozáns méretű fákat a XIX. század végéről is. Az arborétumot 1972-ben kezdte telepíteni Festetich Andor, hiszen abban az időben a főúri kényelemhez hozzátartoztak a napközbeni kiadós séták, így a 4 hektár területű növényzetet 7,5 hektárrá fejlesztette. 1910-ben a kastély új tulajdonosa a kertészet és növénykultúra iránt elkötelezett báró, Baich Mihály fejezte be elődje munkáját. Az ő elképzelései nyomán alakult ki a ma is látható dús növényvilág, amelyet további hat hektárral növelt. Ebben segítségére volt az az 1920-as szőlőpusztulás, amely révén hatalmas területeket tudott vásárolni a környék szőlősgazdáitól az arborétum kiterjesztésére. Ha a vendégek az arborétum belseje felé veszik az irányt, teraszos kialakítású, pázsitos és virágos szegélyek mentén juthatnak egyre beljebb. Valamikor a századforduló környékén gyönyörű rózsakert pompázott itt, amelyet sajnos a világháború végleg elpusztított. A többszintes lombozat szűrve engedi be a napfényt, így hűs levegőt biztosít a nagy nyári melegekben is. Az elődök szakértelme a gazdag, változatos növényvilág megteremtése mellett a harmonikusan együtt élő, egymásba érő lombozatok látványában érhető tetten. Az ősfás arborétum egyik sarkában gyönyörű virágoskert nyomait láthatjuk. A kertre immár ráférne a teljes rekonstrukció, de még ebben az állapotában is élmény a gondosan kialakított, szépen nyírt törpepuszpángok által szegélyezett utakon járni, amely közvetíti számunkra a kései romantika hangulatát. Az arborétumban könnyen találkozhatunk mókusokkal is, akik egy akrobata ügyességével ugrálnak ágról-ágra kedvenc csemegéjük, a török mogyoró után kutatva. Elüldögélhetünk az öreg fák és cserjék árnyas lombjai alatt, ahol megélhető az időtlenség, a múlt századok véget nem érő nyugalma. A kastélyprogramok különlegessége az arborétum vezető kertészével tett, közel egyórás séta, amely alatt érdekes történeteket hallhatunk a kert születéséről és a növényekről. Az Arborétum nevezetességei az idős fenyők, a szelestei ezüst hársak, amelyek a park legnagyobb és legértékesebb egyedei voltak, de viharkárt szenvedtek, az idős szelídgesztenyefák, a liliomfagyűjtemény, a különböző bükkfák és tölgyek. Az Arborétumot 1952-ben országosan védett természetvédelmi területté nyilvánítják és a Szombathelyi Állami Erdőgazdaság Szelestei Erdészete kezelte 1969-ig. 1992. február 1-től a Szelestei Önkormányzat az Arborétum tulajdonosa és fenntartója.

A 19 hektáros arborétumban - természetvédelmi terület - található a Közép-Tisza-vidék egyik legjelentősebb fagyűjteménye. Az arborétumban közel 400 féle fa és cserje él, mint például mamutfenyő, kaukázusi jegenyefenyő, mocsárciprus, liliomfa, ámbra, gránátalmafa, mocsárciprusokból egész erdő, a vidéken őshonos kocsányos tölgy és tulipánfa. Az arborétum alapjait Széky Péter teremtette meg, 1880-tól faiskola működött a területén. Idegenvezetéshez bejelentkezés szükséges. Nyitva tartás: Ápr. 1. - okt. 30.: H-P 8-17, Szo-V 8-17, nov. 1- márc. 31.: H-P 8-15.30, Szo-V: zárva

A két generáció munkájának eredménye, hogy az egykori ártéri erdő helyén az idős fák meghagyásával, hazai kertekből és külföldről hozatott fákkal és cserjékkel csodálatos kertkompozíció alakult ki. Az arborétum alapállományát jelentő erdő fő fajai: a kocsányos tölgy, a magyar kőris és a mezei juhar. Különösen szépek az idős tölgyfák. Nevezetes fa a mellmagasságban 6 m átmérőjű hármas platán: úgy tartják,hogy három, egymáshoz közel ültetett csemete összenövésével alakult kia fatörzs. Néhány más fának is látni itt termetes, idős példányát,ilyen a bíbortölgy, a vöröstölgy, a fekete dió, a török mogyoró. 2006 őszére elkészült egy multimédiás konferenciateremmel, kiállítási térrel ellátott, akadálymentesített látogatóközpont, ezen kívül egy látványtó és kilátó. Az arborétum telepítése a Szarvason arborétumot alapító Bolza József Tiszakürtre nősülő gyermeke, Péter és fia, József nevéhez fűződik. Ízlésükben nem az Európát járt ember szemlélete, az angol parkot utánzó főúri szenvedély érződik. Sokkal inkább a tiszatáji természet visszatükrözésének szándéka. A munkában nagy segítséget nyújtott a főkertész, Tompa Mihály. A nagyvonalú elképzelések kivitelezési munkái mellett féltő gonddal vigyázott a gereblyézett gyöngykavicsos sétautakra, a fordulókba telepített tarka virágágyasokra és a kastély előtti oldal formált puszpángsövényeire. Bolza József halála után még évekig őrizte a parkot. Az 1944-45-ös időszak a kastélyban és a parkban is a megpróbáltatások ideje volt. Az épületben katonai parancsnokság működött, a kastély berendezése jórészt eltűnt, illetve elpusztult, és sok pompás fa esett áldozatul. 1950-ben a kastélyba az akkor alakuló termelőszövetkezet irodái költöztek, majd hosszú távra eldőlt az épület sorsa: 1951-ben az elhagyott gyermekek nevelőintézete költözött falai közé. Az épület új szerepének megfelelően színpad épült s, a legszebb gyepfelületen futballpálya létesült. Mára sikerült visszaállítani a park eredeti állapotát. Nyitva tartás: Március 1-31. H-V 8.00-17.00, április 1-szeptember 30. H-V 8.00-18.00, október 1-31. H-V 8.00-17.00, november 1-30. H-V 8.00-16.00, december 1-február 28. H-V 8-14