message

Üzenetküldés


Kevesen tudják, hogy Nagymaroson a szőlő valószínűleg ősnövény volt, de az elnéptelenedés hosszú ideje alatt kipusztulhatott. Az 1700-s években betelepített – döntően német ajkú - lakosság azonban újból megkezdte a szőlőtelepítést. A nagymarosi szőlőtermesztés és borászat a XIX. században élte fénykorát, amikor is kofahajókkal szállították a bort Pestre, Budára és Bécsbe.
Az évszázadok alatt borospincék sokasága épült, amelyek közül egyet vásárolt meg, bővített ki és újított fel a DekanTer-Plusz Kft. A háromhajós, impozáns pince a toBORzó nevet kapta, utalva küldetésére, mely szerint Nagymaros új találkozóhelye, agorája szeretne lenni.
A pince kínálatának különlegessége, hogy egy speciális, hazánkban még ritkaság számba menő újdonsággal jelentkezik: „Járja be Magyarország borútjait egy borpincében”. A borkóstolók során a látogatók ugyanis keresztmetszetet kapnak a hazai borrégiókról, huszonhat borászat borainak kínálatával.
A toBORzó természetesen kiemelten foglalkozik a térség boraival, borászaival, rendszeresen bemutatkozási lehetőséget biztosít számukra.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, a turisztikai tevékenységek ösztönzésére beadott sikeres pályázat segítségével új lendületet és piaci lehetőséget kap a Dunakanyar borászata.

A borkóstolások természetesen kiegészülnek borkorcsolyák felszolgálásával, ahol a pincészet nagymértékben támaszkodik a régió „gyümölcseire”. A Duna – Ipoly - Hanság speciális termékei kerülnek az asztalra: sajtok, egyedi pékáruk, pogácsák, sonkák, kolbászok, gyümölcsök, lekvárok, mézek. 

A pince ugyanakkor helyet kíván biztosítani baráti társaságok összejöveteleinek, születésnapi rendezvényeknek, vállalati „barátság” partiknak. A kiemelt helyi események alkalmával – Sváb bál, Batyu bál, Locsoló bál, Majális, Kittenberger Kálmán napok, Sváb piknik, Márton napi felvonulás – a toBORzó egyedi ajánlatokkal jelentkezik majd.


Bővebb információ:

Toborzó Borospince

gydavid@toborzo.com

36-30-773-666

http://toborzo.com

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Keresztes kö, Boldogasszony kápolna   |  
és között
A község Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis (757 m) és a Hosszú-hegy (485 m) határolta völgyben. A Pilis oldalában fakadó Trézsi-forrásból eredő patak folyik át rajta, amely felduzzasztva a Határréti-tóvá szélesül A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút. A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. Itt a pilisszántói temetőben találták 2000-ben a Keresztes Követ. A kőlap jelenleg a pilisszántói római katolikus templom közepén, a padozat alatti üregben, úgy 1,5 m mélyen, jól láthatóan, vastag üveglap alatt van elhelyezve.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjtemény   |  
és között
A XVIII. század első felében a Duna völgyének német nyelvterületeiről történt betelepítéssel érkeztek őseink a Dunakanyarban a Börzsöny lábánál elterülő Kismarosra, ahol a lakosság sokáig zárt etnikumot alkotott és a XX. század elejéig teljesen, 1945-ig részben megőrizték német anyanyelvüket.
A volt népiskola 1900-as évekből származó épületében található Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjteményben (korábban: Falumúzeum) 1993-tól állandó kiállítás tekinthető meg a falu XIX. századi és az azóta eltelt életére jellemző tárgyakból, iratokból, képekből, stb. A kiállításon láthatjuk őseink praktikus háztartási eszközeit, függönyöket, csipkéket, babakelengyéket, csipkés ágyneműt, konyhai falvédőket, rekonstruált sváb női népviseleti ruhát, továbbá még régi tankönyveket, német és magyar nyelvű bizonyítványokat, kottákat is, valamint a mélyen hívő, katolikus vallású kismarosiak által 1827-ben meg-épített templomból származó ereklyéket és régi kegytárgyakat (pl. gótbetűs imakönyveket, régi miséző és ministránsruhákat, templomi zászlókat, feszületeket, stb.). Bemutatjuk őseink régi mezőgazdasági, szőlészeti és borászati szerszámait, eszközeit, a XIX. században megkezdődött iparosodás kőműves, ács, asztalos és kádár szakmáinak munkaeszközeit. A nagyrészt digitalizált fotógyűjteményünk tablóinak főbb témakörei: óvodai és iskolai csoportképek, egyházi rendezvények, cserkészek élete, a földművelés múltja és jelene, szőlészet és borászat, esküvői képek, kismarosi családok, stb.
Nyitva tartás: márc.15-től  nov.15-ig: Sze: 9–13, P:14–18 és V: 8.30–12.30 óráig.
Egyéb időpontokban a gyűjtemény telefonos egyeztetés után tekinthető meg.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!