Vadlány-lik barlang, bazaltfolyosó

Információk
Értékelések

Vadlány-lik barlang, bazaltfolyosó | Vindornyaszőlős

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A legenda szerint egy szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe valahol a Kovácsi hegy környékén. Mikor a lány szülei rájöttek erre, mindent megtettek, hogy megakadályozzák a frigyet. Örömöt színleltek és felbíztatták leányukat, hogy hívja csak meg hozzájuk választottját vendégségbe. A leány szíve repesett az örömtől, amikor végre bemutathatta kedvesét. A galád szülők azonban addig kínálgatták a legényt borral, míg az alaposan felöntött a garatra. Mámoros állapotában a gazda hívta, hogy bemutatja az istállót és a gazdaságot. Az istállóban azonban már zsandárok várták, akik az apa kérésére megölték a legényt. Amikor a lány ezt megtudta, szinte beleőrült nagy fájdalmába és elmenekült otthonról. Soha nem látták többé, csak a falubéliek hallottak néha éjszakánként a fák közül szomorú leányéneket...

A Vadlány-lik barlang a bazaltutcával egyidőben keletkezett. A kibillenés és a suvadás mozgása következtében a bazaltutca árkával párhuzamos és arra merőleges repedések jöttek létre. Egy ilyen, bazaltutcára merőleges repedés nyomán született meg a Vadlánylik-barlang. Számos állat talált itt lakó- és búvóhelyet, melyek közül talán legérdekesebbek az éjszaka aktív denevérek. A szoba vak kürtje alatt felhalmozott guanó jelenlétük bizonyítéka. E barlang különleges helyet foglal el a környék barlangjai sorában, mert méretei, beosztása, "komfortos hatása" alkalmassá tehették, mégha időszakosan is, hogy lakóhelyül is szolgáljon.

Utoljára a német megszállás alatt használták, majd később, Rákosi Mátyás beszolgáltatási rendszere alatt a környéken élő parasztok terményeiket rejtették itt el. Népi elnevezései, úgy mint: Vadlán-lik, Vindornyaszőlősi Vadlánlik, Savanyú Jóska tanyája, Savanyú Jóska barlangja mind arra utal, hogy bizonyosan akadtak, akiknek hosszabb-rövidebb időre hajlékul szolgált.

Kitűnő túraútvonalat és csodálatos, egyedi látnivalót kínálnak a Vindornyaszőlős melletti, Kovácsi-hegy nyugati peremén az egy kilométer hosszú bazaltfolyosó 5-15 méter magas oszlopai, a barlangok és különböző üregek érdekes morfológiai képződményei. Megközelíthető Vindornyaszőlős felől, a nagy kőbányán keresztülhaladva. Az 1999 májusában megnyílt 6 kilométer hosszú természetvédelmi tanösvény érint minden fontos természeti értéket és bemutatja a térség növény- és állatvilágát....

A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények élőhelyei. Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy) és az álkarsztos jelenségként számon tartott bazalt-dolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg. A több száz méter hosszú bazaltfolyosókban igen érdekes, mediterrán jellegű moha-zuzmó vegetációk találhatók.

Bővebb információ:

Zala Megyei Önkormányzat

elnok@zalamegye.hu

http://www.zala.hu/latnivalok/vadlany-lik-barlang-bazalt-folyoso-vindornyaszolos/

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Weiland ház

Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Zalaszántói sztúpa |

Zalaszántó

és között

A Zalaszántói sztúpa Európa legnagyobb, Kelet-Európa első buddhista szentélye (sztúpája). A szentély a Zalaszántó mellett található Kovácsi-hegyen, egy erdei tisztás közepén épült fel 1992-ben. Benne Buddha földi maradványának néhány darabját örzik, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. A hófehér építmény 30 m magas és 24 m széles. A vallást itt nem gyakorolják és a szentély belsejébe sem lehet bejutni, zárt építmény, két szerzetes vigyázza. A sztúpa délkelet felé néz, amely részét a hegynek az Emberi Jogok Parkjának nevezik. Bop Jon (eredeti nevén Jin Soo Lee) dél-koreai buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a békét, boldogságot, megvilágosodottságot képviseli. Olyan helyszínt keresett, ahol a helyi lakosság is elfogadja majd egy ázsiai vallás szent helyét. Ezt végül Zalaszántón találta meg, ahol a polgármester javaslatára a Kovácsi-hegyen levő Világosvár nevű helyet választotta. Köszönhetően a dél-koreai, magyar és osztrák adományoknak, az építmény 1992. márciusa és szeptembere között, mintegy 40 millió forintból épült fel. A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény betonjába. 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztúpa kupolája fölött kialakított üregben a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány darabját, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. Ezeket a csontokat Tibet kínai megszállása idején menekítették Indiába, a dalai láma száműzetésének helyére, ahonnan Svájcba kerültek egy buddhista iskolába. Az ereklye elhelyezésével vált a zalaszántói sztúpa szent zarándokhellyé. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét. Az ügyes diplomáciának köszönhetően a sztúpát 1993. június 17-én személyesen a 14. dalai láma, Tenzin Gjaco avatta fel. A Sztúpa szent épületébe ereklyék és felszentelt tárgyak nyertek elhelyezést - közelében békességet és nyugalmat talál minden zarándok. A sztúpa megalkotásának módját maga Buddha határozta meg 2500 évvel ezelőtt. A világban működő külső és belső romboló erők ellensúlyozására épül. Külső, lépcsős formája a spirituális fejlődés, megvilágosulás felé vezető fokozatos útját jeleníti meg. Belsejében megvilágosult lényektől származó szent relikviák, szimbólumok és írások találhatók. Látogatásának módja: A sztúpát jobb kezünk irányába kell háromszor körbejárni. Ezalatt jókívánságokat, jó szándékokat fogalmazunk meg, hagyományos gyakorlat a felajánlástétel: gyertya, füstölő gyújtása, pénzadomány. Az imazászlókon békét, jólétet és teljes boldogságot kívánó imák állnak tibeti nyelven. A sztupát hitre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki meglátogathatja, betartva azokat az elemi viselkedési szabályokat, amelyeket a megszentelt helyeken egyébként is szokás (pl. cigarettázni nem szabad). hhh

részletek

Balaton és a hegyek

Balatongyörök

MEGKÖZELÍTÉS
Vonyarcvashegy – Balatongyörök, sűrű vonat- és autóbuszjárattal érhető el.

ÚTVONAL (turistajelzésen, majd kerékpárúton halad)
Indulás Vonyarcvashegy központból a -ön a Vas-hegyre, a Kitaibel Pál-kilátóhoz. (Táblák hívják fel a figyelmet a csodálatos környezet látnivalóira és természeti értékeire.) A -ön tovább, leérve a főútra, lesétálva a Balaton-partra, elérjük a kerékpárutat. Ezen haladunk tovább a Szt. Mihály-dombig. A kerékpárúton tovább, nádasok között visz utunk. Elérve Balatongyörököt, a mólóra ajánlott kisétálni, majd a kerékpárúton vagy a jelzésű turistaúton, ami a helyi üdülősoron vezet, juthatunk el a Szépkilátóig.
Táv: 12 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Könnyű gyalogtúra (Vas-hegyet kihagyva tolószékkel, kerékpárral is). Bármely évszakban mindenkinek ajánlott (jó közlekedési útvonal – kiépített kerékpárút).

LÁTNIVALÓK
Vonyarcvashegy – Szt. Mihály-domb: a Balaton partján magányos kápolnával, ahonnét varázslatos balatoni látvány ejti rabul a kirándulókat. E helyhez legendák sora fűződik várról, remetékről, kazamatákról, más titkos járatokról, viharból megmenekült halászokról, akik hálából kápolnát emeltek a domb tetején Szt. Mihály arkangyal tiszteletére. Később a dombon hozták létre a 40 halász emlékhelyet, melyben a csodás megmenekülés történetét idézik fel. Minden év augusztusában itt rendezik meg a 40 halász emléknapot a ma élő balatoni halászok tiszteletére is.
Balatongyörök: az északi part legszebb fekvésű üdülőtelepe. A közeli 140 méter tengerszint feletti magasságú Szépkilátó, mely mai nevét Eötvös Károlytól kapta. Belátható innen a Balaton egy része, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Kopasz-hegy, Szigliget, Gulács, a Badacsony és a Tapolcai medence.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Nagyrécse-Zalaapáti kerékpártúra

Nagybakónak

Túra hossza: 71 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Dombvidék
Tájegység: Zalai-dombság

A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik. Innen a Kossuth úton a falut északi irányban hagyjuk el. A település szélén húzódó országúton jobbra fordulva Zalasárszegen át Galambokra hajtunk. Galambokon balra fordulva Zalaapátiig Zalakaros, Garabonc, Nagyrada, Zalaszabar, Esztergályhorváti községeken bicajozunk át. Zalaapátitól a 75-ös úton haladva Pacsára tekerünk. Pacsa és Gelse között még aszfalton tekerünk Felsőrajk, Alsórajk, Kilimán településeken át. Gelsén a Weöres Sándor Általános Iskolánál kezdődik a kékereszt túrajelzés. Balra rákanyarodva immáron földúton tekerünk tovább. Az első hosszabb emelkedő megmászása után a Csibiti-tó partjához érünk. Innen tovább tekerve a jelzésen megmászunk még egy hegyet. Ott átváltunk a zöldtúra jelre és azon begurulunk Nagybakónakra. Bakónaktól ismét aszfalton tekerve Kisrécsén át visszaérünk Nagyrécsére.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/zala-megye/nagyrecse-zalaapati-kerekpartura

Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő

Kehidakustány

A család fürdője 2.400 m2 vízfelülettel,

13 medencével, több mint 1.500 ingyenesen használható nyugággyal, ingyenes parkolási lehetőséggel várja kedves vendégeit. A fürdőhöz 3 szálláshely is tartozik - Kehida Termál Hotel, Hertelendy Ház és a Kehida Élményfalu változatos szobatípusokat kínál wellness hétvégék, családi üdülés, gyógykúrák idejére.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Ware Borbála

Hegyesd

Ware Borbála és Peter családi gazdasága Sátormapusztán, Hegyesd külterületén található, a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkban. A biogazdaságon összesen 30 hektáron gazdálkodnak, szürke szarvasmarhákat tartanak, a legelőkön, a szántóföldön elsősorban a téli takarmányukat termesztik. Ezenkívül a téli tüzelőt saját erőből biztosítják. A család és vendégei ellátására a veteményeskertben zöldséget termelnek. Egy fiatal gyümölcsös is van a ház mellett, valamint gyógynövénytermesztés, gyűjtés és szárítás is folyik, elsősorban saját és a vendégek ellátására. A gazdaságon termelt felesleg értékesítésre kerül. 16 éve folyamatosan próbálnak javítani a gazdaságon, kerítéseket, istállókat, gazdasági épületeket építenek, és az elhanyagolt földeket visszahozzák termelésbe.

Hegyesd-Sátormapuszta gyönyörűséges Balaton-felvidéki táj. Itt él Ware Borbála és Péter családjával. Péter angol ember és Borbálával Dél-Angliából települtek át. Bori családja 1956-ban menekült Angliába. A kislány ekkor 4 éves volt. Majd vissza- és odautazások következtek, házasság, és férjével tanyát vettek Dél-Angliában.

Tizenkét év alatt sikerült olyan családi gazdaságot létrehoznunk, ahol már nincs romos épület, szakaszosan legeltetjük a szarvasmarhákat villanypásztorral bekerített területeken. Minden legelőn van saját fúrt kutunkból itatóvíz és hűsölő, delelő hely az állatok számára. Lassanként már az erdősávunkban is lehet sétálni, nem átláthatatlan gyomtenger a fák alja. További 8 hektár bérelt területen termeljük meg a téli takarmányt az állatoknak. Van két általános hasznosítású lovunk is, egyrészt lovagolhatnak a turisták, másrészt rendben tartják a terület egy részét. Magyar szürke szarvasmarháink szintén rendben tartják a dimbes-dombos legelőket, amelyek a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban találhatók, és mindegyiknek sajátságos a gyógynövény-világa. Mutatjuk, tanítjuk, a tájgazdálkodást, ahogyan mi azt meg tudtuk valósítani. Fogadunk családokat, akik szívesen kirándulnak a tájban, gyógynövény túrákat tartunk, sajtkészítő és ólomüvegkészítő tanfolyamokat szervezünk. Nem vagyunk mintagazdaság! Csináljuk amit tudunk, és vállaljuk, amit, és ahogyan csináljuk.

A Magyar Szürke Szarvasmarha alkalmas arra, hogy tökéletesen hasznosítsa a gyenge minőségű talajokon termelt fűféleségeket. Termeljük a „boldog húst”, az állatok ridegtartásban naphosszat legelnek, amikor szomjasak isznak, ha melegük van a fák árnyékában hűsölnek. Átlagosan tehenenként évi egy a szaporulat. Minden korosztály egy csordában él. Takarmánynövényként a tarka koronafürt, baltacím, lucerna és fűkeverékek termelését vállaljuk. Erre vásároltunk elsősorban használt gépeket.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Türje

Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. Az 56.997 hektár területű nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemző, pl. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességű sávban, Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek. A felszín változatossága jellemző a földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik. A nemzeti park területe a földtani értékek tárházát jelenti, az egyes földtani korok emlékei jellegzetes tájképi értékkel is bírnak. A nemzeti park egyéb természeti értékekben is gazdag. Ez a gazdagság az alapkőzet és a talajok változatosságán túl jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban részben itt, egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban találkozik egymással. E találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt, erősen mozaikos elrendeződésben. Tovább színesíti a Balaton-felvidék élővilágát, hogy a pannóniai flóratartományon kívül a nyugat-balkáni is érezteti itt hatását. Területén számos fokozottan védett növény és több, mint 200 védett növényfaj található, míg a védett, ritka és érdekes állatfajok száma több százra tehető. A nemzeti park kultúrtörténeti értékeit tekintve szabadtéri múzeumhoz hasonlatos, páratlan tájképi adottságokkal, történelmi emlékkel. A falvak határában meglévő középkori templomromok, melyek építőanyaga terméskő, igen sok esetben mai templomaink alapjaként szolgáltak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrzik a középkori várak, a szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár, Rezi, Tátika és Zádorvár omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát. A települések népi lakóházai oszlopos, íves tornácaikkal a hajdani kisnemesi építészet számos kiemelkedő értékét őrizték meg, de kivételesen a legrégebbi lakóháztípus, a füstöskonyhás ház is fennmaradt (Kékkút, Kővágóörs). A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A tájegység gyöngyszemei a megőrzésre érdemes keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel (út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában) a feszületek, a keresztek, a szobrok, melyek a korabeli népi vallásosság kifejezői, nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával.

www.bfnp.hu

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Csácsi Arborétum

Zalaegerszeg

A Csácsi arborétum Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület. Az erdő a zalai klimatikus erdőtársulások, az illír gyertyános-tölgyesek, bükkösök, jellemző, fajgazdag reprezentáns képviselője. Helyén a zalavári apátság tulajdonában lévő csemetekert volt, amely már a második világháború előtt az egerszegiek kedvelt kirándulóhelye volt. A második világháború alatt a lucfenyvest hadicélra kitermelték, helyreállításakor 30-40 féle örökzöldet, illetve lombos fát ültettek. A csemetekert a hatvanas évek végén szűnt meg, akkor kerítették be és alakították át arborétummá. A bekerített védett területet 750 hektárnyi erdő veszi körül, amelyen keresztül 2001 novemberében egy 7,3 kilométer hosszú makadámút épült megkönnyítve a fakitermelést. Az önkormányzat helyi jelentőségű természeti értéknek nyilvánította, amelynek célja „az arborétum területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása.” Az arborétum a Csácsi-erdő Natura 2000 terület része. Nyitva: április 1-től szeptember 30-ig Szo-V: 9.00-19.00 Belépő: díjtalan

Kovács-hegyi bazaltutca

Vindornyaszőlős

A Kovácsi-hegy 200 m hosszú bazaltutcája páratlan földtani képződmény, benne lakásokra emlékeztető barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus kőzet a lazább altalaj süllyedése miatt, megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények élőhelyei. A sziklafolyosónál található Vadlánlik - barlang kapcsán sok legendát ismernek a helyiek. A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a zalaszántói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "bazaltutca". A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre. Keletkezése a Balaton- felvidéken végbement vulkanikus tevékenység eredményeként kb. 6 millió évvel ezelőttre tehető. A lepusztulás, suvadás eredménye a hegység különleges természeti képződménye, a nyugati, délnyugati oldalon kialakult, peremről lehasadt, megrepedezett bazaltoszlopokból álló, ún. "bazalt- utca", mely a Balaton- felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. Keletkezését a szél hatásának tulajdonítják, mely a bazalttakaró széle alól kifújta a homokot, így a hatalmas tömbök a függőleges repedések mentén kibillentek. A kőzet több, repedésekből kialakult barlangot rejt.

Kulturális örökség

Göcseji Falumúzeum |

Zalaegerszeg

és között

A Göcseji Falumúzeumba a régi kisnemesi kúriák formáját idéző fogadóépületen keresztül lehet bejutni. A falumúzeum a Zala folyó holt ágánál, egy vízimalom mellett létesült. Falán emléktábla idézi Göcsej kutatóit. Az 1968-ban megnyílt múzeumban 40 épületet láthat az idelátogató, eredeti helyén egyedül a vízimalom van, a többit úgy hozták ide eredeti helyéről. Található itt kovácsműhely, fa harangláb, boronafalú ház, hegyi pince, minden, ami e néprajzi táj anyagi kultúrájának emléket tud állítani az utókor számára. A falumúzeum mellett az 1969-ben megnyílt olajipari múzeum látogatható. A múzeum rengeteg műszaki-technikai eszközzel állít méltó emléket a magyar szénhidrogén kutatásnak és kitermelésnek. A kiemelkedő kutatók mellszobrai is láthatók egy szoborparkban, de megtekinthetők itt az iparág emlékezetes katasztrófáinak mementói is. A nyugat-magyarországi Zala megye 22 falvából, Göcsej vidékéről áttelepített 40 boronaépület (egy tető alatt található a lakóház, istálló, ólak, pajta, az egész gazdasági udvar építményei) a helyi népi építészet és lakáskultúra, a sok-sok generációval ezelőtti paraszti életmód bemutatására vállalkozik.

részletek

Tátika vár

Zalaszántó

A Tátika-vár feltehetően Magyarország egyik legkorábban épült magánvára a Balaton-felvidéken. A Balatontól északnyugati irányban, Zalaszántó közelében emelkedő Keszthelyi-hegység 413 méter magas bazalthegyén található középkori várrom. A település határából túraútvonalon közelíthető meg. Egy 412 méter magas vulkáni kúpon állnak Tátika várának romjai. A belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú vár a XVIII. században rommá lett, de az elmúlt évek rekonstrukciója nyomán egyre több látszik a falakból. A Tátika-hegyen 1246 és 1257 között a veszprémi püspök felépíttette a várat. Majd a király tulajdonába került, s valószínűleg a király adományaként kapta meg a csáktornyai Lackfi család. Később különböző nemzetségek birtokolták. 1703-ban a császári csapatok hadgyakorlat címén felgyújtották, így a következő évtizedekben az itt birtokot szerző Festetics család már csak romvárat mondhatott magáénak. Egy 412 méter magas vulkáni kúpon állnak Tátika várának romjai. A belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú vár a XVIII. században rommá lett, de az elmúlt évek rekonstrukciója nyomán egyre több látszik a falakból. Tátika: meredek ösvény után pazar kilátás a jutalom A Kovácsi-hegyről (Zalaszántói sztupa) az országútra visszatérve, ha utunkat nem a falu, hanem az ellenkező irányba vesszük, elhagyva Szent-Vedel útszéli szobrát, eljutunk a Hidegkúthoz, ahonnan indul az évszázados tölgyek és bükkök között emelkedő út a Tátika várához. Az egyre emelkedő útról csak az utolsó pillanatban sejlik fel az évszázados várrom, ha viszont felkaptattunk idáig, gyönyörű látvány tárul elénk, ellátni egészen a Balatonig, szép kilátás nyílik Rezi várára, valamint a sztupa világító csúcsát innen is megcsodálhatjuk. Az 1589-ben a törökök által felgyújtott vár dacol az idővel, és örömmel konstatáltuk, hogy megkezdődött a vár „újjáépítése”, restaurálása.

Csizmadia Vízimalom

Nemeshany

Látogasson el a Csizmadia Vízimalomba, ahol vendégeink betekinthetnek a korabeli molnárok életébe, megismerkedhetnek a vízimalom felépítésével, működésével!A vízimalom Nemeshany központjában található. A település a Bakony lábánál, Sümeg és a Somló hegy között helyezkedik el. A 8 -as és a 84 -es főútról egyaránt jól megközelíthető.A vízimalom 1907 -ben épült, 1952 -ig üzemelt, akkor államosították, magtárnak használták. Az épületet 1972 -ben sikerült újra visszavásárolni a Csizmadia családnak. A malom épülete lehangoló látvány volt, ezért 2001 -ben felújították. A teljesen üres épületbe egy herendi malomból költöztették át az egész berendezést, gépeket, így mind a három szint visszanyerte eredeti állapotát. 2003 óta az épület malommúzeumként működik és látogatható.A vízimalom építtetőjének dédunokája gyerekkori emlékein, történetein keresztül mutatja be a korabeli molnárok életét, a vízimalom felépítését, működését. A malomportán szürkemarha, csacsi, kecskék, racka juhok várják a simogatást és a finom falatokat.Szeretettel várjuk régi és leendő vendégeinket!Töltsön el pár kellemes napot a vízimalom szomszédságában található Malomkő Fogadóban, mely falusias környezetben családias hangulattal várja a pihenni vágyó vendégeket!

Tanka Tamás, Csizma- és cipőkészítő

Bazsi

Csizmáink és cipőink kivétel nélkül valódi bőrből, rakott bőr sarokkal, bőrtalppal és nagyapánktól tanult kézműves technikával készülnek. Ez biztosítja a kiváló minőséget és megbízhatóságot - tartósságot és eleganciát a legfelsőbb fokon.




Leíratkozás