message

Üzenetküldés


Balogh-Nagy Erzsébet gazdálkodó vagyok. Gyökereim a Kiskunságból erednek, ott születtem. Családom több generáció óta foglalkozik mezőgazdasággal, s magam is ebben nőttem fel. Vonzódásom, elhatározásom innen fakad, s későbbi tanulmányaim is e nehéz, de mégis gyümölcsöző tevékenység irányába mutatnak most már több, mint tizenöt éve.
Az alapok
Vállalkozásunk 2003-ban érkezett fordulópontjához, mikor férjemmel közös beruházásunkkal növeltük területeinket Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ez a bővítési folyamat 2009-ben érte el Kelemér területét. Itt Kelemér Széki pusztán hagyományos állattenyésztés, konkrétan juhtenyésztés folyt, állami gazdasági keretek között. Ezt a tevékenységet vettük át akkor, új célokkal, melyben a minőségi állomány létrehozása meghatározó szerepet kapott. Választásunk a francia Ile de France fajtájú genetikai állományra esett, így juhaink ilyen nemes törzsállatokból állnak. Fő célunk a törzsállomány fenntartása és további növelése mellett, hogy bárányaink a magyar piac gazdasági szereplői által is ismertté, elismertté váljanak. E cél megvalósítását a minőség, s vállalkozásunk magas szintű szolgáltatásai útján kívánjuk elérni.
Gazdaságunk
Területeink az Aggteleki Nemzeti Park felügyeletéhez tartoznak. Az Aggteleki-karszt és a Cserehát az Északi-középhegység flóravidékén belül a Tornense flórajárás része. Vegetációjának nagyfokú változatossága és térbeli mozaikossága egyrészt a sajátos karsztos felszínnek, továbbá a szélsőséges mikroklimatikus feltételeknek köszönhető. A Kárpátok közelsége miatt a növényzet sokkal több, magasabb hegyvidékekre jellemző elemet tartalmaz, mint ahogyan azt a terület magassága és inkább dombvidék jellege alapján várhatnánk. Emiatt fűtakarónk, gyepeink minősége az országos átlagot tekintve igen magas. Juhaink, s állataink ezeken a gyepeken legelnek nap, mint nap. A legelőkön a fűfélék mellett 8-10 féle gyógynövény is megtalálható. A téli takarmány is ezekből a kiváló minőségű fűfélékből készül a kaszálást követően, széna formájában. Emellett az állatoknak szemes takarmányra, abrakra is szükségük van. Az abraktakarmányt mi magunk termeljük meg, s törekszünk arra, hogy csak ökológiailag tiszta magokat használjunk fel. Ezért a megtermelt takarmány alapja kizárólag őshonos magyar bio vetőmagokból származik. Mind a gyepeken, mind a növénytermesztésben a vegyszerhasználatot kerüljük 
Állományunk
Anyajuhaink évente legalább egy szép báránnyal ajándékoznak meg minket. Táplálékuk meghatározása életkoruk függvényében történik. Születéskor két hétig csak az anyjukkal vannak, csak anyatejet kapnak. Ezt követően kapnak báránytápot, és folyamatosan növeljük a darált szemes takarmány arányát. Tenyésztési szemléletünk közé tartozik, hogy minél egészségesebb alapanyagokkal etessük őket. A báránykák két hónap után érik el a választó súlyt, azaz a 25 kg-ot. Ekkor kiválasztási folyamatot indítunk, melynek során eldöntjük, miből lesz anyaállat, apaállat és mely egyedek kerülnek pácolásra. A bárány ebben a súlyban a legfinomabb, ezért ajánljuk az Ön konyhájára is. 
Reméljük, hogy rövid bemutatkozásunkkal megnyertük tetszését, így minőségi termékeink és szolgáltatásunk révén jövőbeni részesei lehetünk vállalkozása sikerének.


Bővebb információ:

Balogh-Nagy Erzsébet

balogh63@t-online.hu

36209660287

http://www.kelemer.hu/

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Rudabánya református templom   |  
és között

Abból az időszakból, amikor Rudabánya a hét felső-magyarországi bányaváros egyike volt, egyetlen épület maradt fenn: a református templom (3733 Rudabánya, Temető út 8.). Az épület műemlék. Helyén már a 14. század előtt is templom állhatott, azt azonban a század közepén nyom nélkül elbontották, és helyette kora gótikus stílusú templomot emeltek. Ez nem sokáig maradt fenn változatlan állapotban; a következő évszázadban késő gótikus stílusban átalakították — az eredetileg egyhajós épületet háromhajóssá; az északi oldalt három kápolnával is bővítették. Az épület egy részét 1664-66-ban állították helyre úgy, hogy a viszonylag épen maradt nyugati harmadát egy keresztben felhúzott fallal elválasztották a romosan hagyott részektől, majd sík deszkamennyezettel fedték le. Az így kapott tér közepére áthoztak egy késő gótikus ablakot az elpusztult részről. A romos részeket elbontották, és a kinyert köveket a falu házaiba építették be. Végleges formáját a 18. században nyerte el, amikor a ma is használatos nyugati bejárat elé egy kis előteret húztak. A déli falon, az ajtótól balra két késő gótikus támpillért, jobbra, magasan egy befalazott, kora gótikus ablaktöredéket tártak fel, illetve bontottak ki a rekonstrukció előtti falkutatás eredményeként. A baloldali támpilléren egy középkori napóra látható, ami Magyarországon ritkaság. Az épület belső tere egyetlen, téglalap alakú, és mostani, csökkentett alapterületéhez képest nagyon magas terem. Ezt két késő gótikus, halhólyagmotívumos ablak világítja meg: egyikük eredeti helyén van a déli falban, a másikat utólag építették be a keleti falba. A falak felső peremén megmaradtak a gótikus mennyezet boltvállai; a mai famennyezet részben ezekre támaszkodik. Az északi falon látható két freskótöredék 1928-ban került elő a mészrétegek aló több más falképmaradvánnyal együtt, a többi azonban annyira rossz állapotban volt, hogy leverték őket. A két meghagyott kép közül a jobboldalin szent Ilona látható a kereszttel, a másik témáját a különböző források eltérően értelmezik: A templomkertben kivehetők az elpusztult falak maradványai. A templom déli vége előtt, külön álló, hagymakupolás, zsindellyel borított harangtornyot 1896-ban építették, méghozzá az 1789-ben ácsolt harangláb köré. Két harangja van.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Jósvafői Tájház   |  
és között
Az 1890-ben épült jellegzetes, tornácos, három osztatú, egyszoba soros lakóépületben megnyitott Jósvafői tájház 1994 óta várja látogatóit. Enteriőrjein kívül barlangkutatás-történeti, helyi ipar- és iskolatörténeti, valamint mező- és erdőgazdálkodási emlékeket bemutató állandó kiállításokat találunk. Kertjében a múlt század mezőgazdasági gépeit, valamint egy patakmalom által hajtott kendertörőt tanulmányozhatnak. A tájház a kisgyűjtemények kategóriájában 2008-ban elnyerte az „Év múzeuma” kitüntető címet.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!