Knyihár Mihály gyermekkorában sajátította el a kolbászkészítés fortélyait és a családi recept alapjait megőrizve alakította ki a jelenlegi fűszerezést. 2006. óta árusítja a nevével jelzett házikolbászt vásárlói legnagyobb megelégedésére.
Az igazi Csabai kolbász hagyományosan 4 fűszer felhasználásával, tartósítószer és adalékanyagok nélkül készül sertéshúsból. HIR Logó Igazán finom vastagkolbászt a november és március közötti időszakban lehet készíteni és a füsttel úgy tartósítani, hogy íze és zamata a következő szezon elején is kifogástalan legyen.
A "Csabai" jellegzetessége, a hozzáadott fűszerek harmóniája, amelyből egyértelműen csak a paprika karakteres ízét érezhetjük. A jó kolbász erős paprika nélkül elképzelhetetlen, így a leggyengébb fűszerezésből sem hiányozhat egy csipetnyi.
2012-ben HÍR (Hagyományok-Ízek-Régiók) védjegy használatára nyert jogosultságot a Knyihár féle vastag- és vékony kolbász. Ezen védjegyet olyan termékek kaphatják, melyek az adott tájegységhez köthetőek és minimum 50 éves múlttal rendelkeznek.
Aktív turizmus
A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14–15. században épült gótikusstílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. A gyulai vár a mai Gyula város belvárosában fekszik, egy viszonylag kiemelkedő területen. A vár környékén mélyebb fekvésű részek vannak, ahol ma csónakázótó terül el. A középkorban a környék mocsaras volt, a várat főként a Körösök ágai, mélységes lápjai oltalmazták. Mivel kő a környéken nem volt található, ezért téglából építették fel a várat. Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A várkert emellett sok vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is. A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol - Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon - címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó-és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására. A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében. A vár falai között 1964 óta működik nyaranként szabadtéri előadások helyszíneként a Gyulai Várszínház. A várjátékok kezdeményezője, majd tíz éven át művészeti vezetője Miszlay István volt. 1965-től folyamatosan alakította ki a koncepciót, hogy Gyula legyen a magyar történelmi dráma fóruma. 1974-től, Sík Ferenc vezetése alatt előbb a kortárs szerzők történelmi játékaira koncentráltak,[3] majd a 90-es évektől a zene is szerepet kapott, később pedig, 1995-ben Gedeon József által bővült nemzetközivé a programok sora. A várszínpad mellett a vár melletti tószínpad, a Kossuth Lajos utcában található kamaraszínház és a belvárosi Göndöcs-kertben található vigadó is rendezvényhelyszínként szolgál.
Természeti értékek | Ökoturizmus
Kulturális örökség