message

Üzenetküldés


Csalános pogácsa
Ezt a szív alakú, élénkzöld csalános pogácsát szombatonként a Nagymarosi termelői piacon és vasárnap a Szimpla kertben a háztáji piacon lehet kóstolni. Élesztős és vajas pogácsa csalánnal, magvakkal, teljes kiőrlésű liszttel. 
Sokan csak úgy elrágcsálják a piacon sétálgatva. Sör- és borkorcsolyának is finom, a börzsönyi vadászok bizonyára ezért kedvelik annyira. A csalán magas vas- és nyomelem tartalma a sütés után is megmarad. Van, aki medvehagyma-pesztós tejföllel vagy gombakrémmel kéri a piacon.

A csalán, ez a „gyomnövény”, amelynek minden része gyógyít, szépít, egészséges, Európában elterjedt növény, eszik az írek, az oroszok, a románok, a lengyelek, az olaszok, a franciák, a németek, a szerbek, a horvátok is. A magyar paraszti konyha ismeri a csalánlevest, a csalánfőzeléket, a csalánfasírtot. De tavaszi zöld salátában, vagyis miskulanciában is jó helyen van a csalán, sőt palacsintatöltelék is lehet. A Czifray szakácskönyvben is szerepel csalános recept. Z. Tábori Piroska húspótló szakácskönyvéből, amely a negyvenes évek elején jelent meg, számos csalános étel került a polgári ebédlőasztalokra is a nehéz időkben.

A nagymarosi csalános pogácsa története egy kislánnyal kezdődött, aki a nagyszülei szakácskönyveit olvasgatta, köztük a régi háborús szakácskönyvet, és egy elromlott fűnyíróval folytatódott, ami miatt fölverte a kertet a csalán. A kert tulajdonosa, egy gasztroújságíró egyetlen szakácsot sem tudott rábeszélni arra, hogy csalános ételt készítsen tavasszal, amikor „még nincs semmilyen friss vitaminforrás”. Hát készített csalános ételt ő maga.  Azóta a csalános pogácsának gluténmentes, illetve tojás- és élesztőmentes testvérei is születtek a sütőtökös pogácsa és a céklás málé „személyében”.  

A csalános pogács elérhető Varga Kláránál Nagymaroson, a Fő téri termelői piacon és a Szimpla Háztáji piacon: Budapest, VII. Kazinczy u. 14.


Bővebb információ:

Varga Klára

kvargak75@gmail.com

00000000000

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Keresztes kö, Boldogasszony kápolna   |  
és között
A község Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis (757 m) és a Hosszú-hegy (485 m) határolta völgyben. A Pilis oldalában fakadó Trézsi-forrásból eredő patak folyik át rajta, amely felduzzasztva a Határréti-tóvá szélesül A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút. A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. Itt a pilisszántói temetőben találták 2000-ben a Keresztes Követ. A kőlap jelenleg a pilisszántói római katolikus templom közepén, a padozat alatti üregben, úgy 1,5 m mélyen, jól láthatóan, vastag üveglap alatt van elhelyezve.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjtemény   |  
és között
A XVIII. század első felében a Duna völgyének német nyelvterületeiről történt betelepítéssel érkeztek őseink a Dunakanyarban a Börzsöny lábánál elterülő Kismarosra, ahol a lakosság sokáig zárt etnikumot alkotott és a XX. század elejéig teljesen, 1945-ig részben megőrizték német anyanyelvüket.
A volt népiskola 1900-as évekből származó épületében található Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjteményben (korábban: Falumúzeum) 1993-tól állandó kiállítás tekinthető meg a falu XIX. századi és az azóta eltelt életére jellemző tárgyakból, iratokból, képekből, stb. A kiállításon láthatjuk őseink praktikus háztartási eszközeit, függönyöket, csipkéket, babakelengyéket, csipkés ágyneműt, konyhai falvédőket, rekonstruált sváb női népviseleti ruhát, továbbá még régi tankönyveket, német és magyar nyelvű bizonyítványokat, kottákat is, valamint a mélyen hívő, katolikus vallású kismarosiak által 1827-ben meg-épített templomból származó ereklyéket és régi kegytárgyakat (pl. gótbetűs imakönyveket, régi miséző és ministránsruhákat, templomi zászlókat, feszületeket, stb.). Bemutatjuk őseink régi mezőgazdasági, szőlészeti és borászati szerszámait, eszközeit, a XIX. században megkezdődött iparosodás kőműves, ács, asztalos és kádár szakmáinak munkaeszközeit. A nagyrészt digitalizált fotógyűjteményünk tablóinak főbb témakörei: óvodai és iskolai csoportképek, egyházi rendezvények, cserkészek élete, a földművelés múltja és jelene, szőlészet és borászat, esküvői képek, kismarosi családok, stb.
Nyitva tartás: márc.15-től  nov.15-ig: Sze: 9–13, P:14–18 és V: 8.30–12.30 óráig.
Egyéb időpontokban a gyűjtemény telefonos egyeztetés után tekinthető meg.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!