message

Üzenetküldés


Közel 4 hektár ültetvénnyel rendelkező borászatomat a Velencei-hegység kiváló szőlőire alapozva a 90-es évek óta vezetem. Véleményem szerint csak gondos szőlőműveléssel és megfelelő terméskorlátozással lehet minőségi boralapanyagot előállítani. Az ültetvények folyamatos fejlesztésével és a korszerű borászati eljárások, technológiák alkalmazásával igyekszem a terroir adottságait maximálisan kihasználva kiváló minőségű borkat produkálni.  A borászati tevékenységem 2005-től vált főfoglalkozásommá. Ettől az időtől kezdve jelent megélhetést is a családom számára.

Borászati technológia

Pincészetemben a borokat a jelenleg is korszerű borászati technológiákkal készítem. A saválló acél szerkezetű tartályok alkalmazása mellett a fahordók használata is jellemző azokban az esetekben,  ahol „kötelező” az érlelés. Így egyes borfajták, különösen a vörösborok hagyományos erjesztéssel készülnek, és tölgyfahordóban, barrique hordóban érlelődnek akár évekig is. A helyi sajátosságok figyelembe vételével, és azok hatására az évek során kialakult a jelenlegi, korszerű technológia, amely megfelel napjaink borkészítési eljárásainak, továbbá figyelembe veszi a helyi adottságokat is. Ennek alapja a zúzás-bogyózás, kíméletes préselés, must ülepítése, hűtött erjesztés, reduktív érlelés. Fehér és rozé boraimat szabályozottan 14-15°C-on erjesztem, így sok értékes íz- és illatanyag marad a végtermékben. A kész bor további sorsa a beltartalmi értéktől függ, egy része reduktív érlelésre tartályba, más része klasszíkus fahordóba kerül.



Bővebb információ:

Szilasi Péter

szilasipinceszet@gmail.com

+36 70 5882914

http://szilasipince.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Pákozdi ingókövek   |  
és között
A Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park kezelésében álló, 44 hektáros természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozdtól északra. Az 1951 óta védelem alatt álló, 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó dombos területet Magyarországon egyedülálló földfelszíni alakzatok, az ún. ingókövek elszórt csoportjai tagolják. A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, s a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszínalakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre. Némelyikük festői, esetenként bizarr formációt alkotva olybá hat, mintha a bizonytalan egyensúlyi helyzetű sziklákat emberkéz hányta volna egymásra. Az erózió által erőteljesebben megmunkált, gömbölyded alakú sziklákat a helyi népnyelv gyapjúzsákok néven emlegette. A Pandúr-kő A Pákozd északi előterében magasodó Pákozdi-ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy (226 m) keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint az ettől északra, a Pogány-kő (241 m) csúcsa körül elszórt Pogány-kő, Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő. A Pákozdi-ingókövek a település felől több, kerékpárral is járható turistaúton megközelíthetőek, emellett az ingóköveket az 1994-ben létesített Gránit földtani tanösvény is összeköti. A Pogány-kő csúcsát képező ingóköveken cirill betűs feliratok, „graffitik” emlékeztetnek arra az 1991 előtti időszakra, amikor a területen a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg egyik gyakorlótere helyezkedett el. Sukoró északkeleti határában szintén található egy magányos, a természetvédelmi terület határán kívül eső ingókő-formáció, a Gyapjaszsák. További kisebb sziklacsoportok találhatóak a Sukoró és Nadap között magasodó Gádé-hegy (241 m), Csöntör-hegy (231 m) és Meleg-hegy (352 m) környékén. Megközelítés A régi 48-as emlékműtől (Budai út) a , majd a (Gránit tanösvény) jelzésű turistaúton érjük el az ingóköveket, s ezen jelzéseket követve, az összes képződmény mellett elhaladunk.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. december 17. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!