Aktív turizmus
A nógrádi lankák között megbúvó kicsiny falutól (már kevesebb mint 900 lakosa van) nyugatra emelkedő dombtetőn messziről láthatóan, lőréses körfallal övezve kicsiny középkori templom emelkedik. Az egyhajós templomot a XV. században épült kőfal keríti körbe, belül a templomkertet a középkor óta temetőként használják. Az épület legszembetűnőbb sajátossága a fal síkjából előrenyúló két lépcsős pillérrel megtámasztott nyolcszögű huszártorony. A torony zsindelyes hagymakupolája az egyedüli barokk épületrész a templomon. Alul nyílt a templom egykori főkapuja, a jelenlegi bejárat az oldalfalon található. A kerítőfal déli (gótikus) kapuján belépve, kissé balra láthatjuk a templom főhomlokzatán, a gótikus, déli kapuját, amely két támpillér között nyílik. A templom nyugati homlokzatának leghangsúlyosabb eleme a kicsiny, karcsú, nyolcszögletes torony, amely négyszögletes alépítményből nő ki, s emelkedik ki a homlokzat síkjából. Alatta nyílik a templom nyugati bejárata. A 18. század végén előcsarnokot is építettek a torony elé. Ezt a műemléki helyreállításkor (1968) elbontották. A sokszögletű szentély egy lépcsőnyivel a hajótér fölé emelkedik. Északi falán, a sekrestye bejárata fölött szépen helyreállított középkori falfestményeket (három, keretbe foglalt kompozíciót) pillanthatunk meg. Az 1400 körül készült képek: Keresztrefeszítés, Köpenyes Madonna Borbálával és Katalinnal, Szent Miklós. A déli falon lévő kép (Krisztus megkeresztelése a 14/15. század fordulóján készült. A diadalív képe: Maiestas Domini. A szentély déli oldalán ülőfülkét láthatunk, vele szemben alakították ki a falban a szentségház kis fülkéjét. A szép arányú kicsi templomot körbesétálva ne feledjük, hogy középkori szokás szerint körülötte (a falon belül) temető volt. A ma használatos temető a templom mellett terül el. Az Árpád-korban a mai templom területén még a falu házai álltak, mint a régészeti kutatás kiderítette. A 14. század végén épült föl a templom, amelynek kegyura a váci püspök volt. A török időkben a falu elpusztult, a templom is romossá vált, csak 1746-ban állították helyre. Berendezése 18. századi, főoltárképe 1960-ban készült.
Természeti értékek | Ökoturizmus
Szilváskő a Medves vidékének egyik gyöngyszeme.
Az egykori vulkáni folyamatok és a földtani értékek bemutatására alakították ki a 2 km hosszú geológiai tanösvényt, amely a kőzetek érdekes világán kívül a sajátos élővilág és a csodálatos tájképek megismerését és élvezetét is biztosítja.
Nagy-Szilváskő: 628 méter magas képződmény hatalmas dómként magasodik Szilváskő-puszta és a Bárna–patak völgyfője fölé. Szépségben vetekszik a somoskőivel, méreteit tekintve annál jóval nagyobb.
Szilváskőpuszta-Kis-Szilvás-kő: 620m magas. A nagy csúcstól kissé délre emelkedik ki, a piramisra emlékeztető tömbje, amely megbújik a termetes bükkfák között.
Szilváskőpuszta-Bazaltoszlopok: 35-40m magasságú bazaltzuhatag, ahol úgy állnak a kissé megdőlt bazaltoszlopok, mint egy katedrális orgonasípjai. Az oszlopos szerkezetű bazaltot lávaréteg, azt bazalttufa zárja.
Szilváskőpuszta- Sárkánytorok-barlang: Omladéklabirintus. Közvetlenül a Szilvás-kő csúcspontja mellett, két egymást keresztező törés mentén alakult ki a Sárkánytorok- barlang.
Kulturális örökség