Gödöllői-dombság - Cserhát kerékpártúra

Információk
Értékelések

Gödöllői-dombság - Cserhát kerékpártúra | Túraútvonalak

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Túra hossza: 96 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Dombvidék
Tájegység: Cserhát, Gödöllői-dombság

A kerékpártúra a Gödöllői dombság és a Cserhát egy részén vezet át minket, alacsony forgalmú utakon. Utunkat Veresegyházon kezdjük, és öt szakaszból áll. Az első szakasz Veresegyház, Erdőkertes, Vácegres, Galgamácsa településeken vezet át. A második szakasz Nógrádkövesdig tart. A Galga-patak mellet haladva a Balassagyarmatot Aszóddal összekötő úton tekerünk Galgagyörk, Püspökhatvan, Acsa, Galgaguta falvakat átszelve. A harmadik szakasz Bánkig tart, és Szécsénke, Kétbodony, Romhány településeket érinti. Bánk lesz a túránk legészakibb pontja. Innen csak néhány km lenne Rétság, ami a környék egyik legnagyobb települése. A negyedik szakaszon jönnek a legnagyobb emelkedők és lejtők. Alsópetény, Keszeg, Penc és Rád falvakon áttekerve utunk egészen az M2-es útig visz. A távolban látjuk Vácot, de egy balkanyarral az M2 mellett folytatjuk utunkat Vácduka felé, az ötödik szakaszon. Az utolsó szakasz Vácduka, Vácrátót, Őrbottyán településeken át vezet vissza minket Veresegyházra. Ez a szakasz már könnyű levezető út.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/godolloi-dombsag-cserhat-kerekpartura

Aktív turizmus

Nógrádsápi gótikus templom |

Nógrádsáp

és között

A nógrádi lankák között megbúvó kicsiny falutól (már kevesebb mint 900 lakosa van) nyugatra emelkedő dombtetőn messziről láthatóan, lőréses körfallal övezve kicsiny középkori templom emelkedik. Az egyhajós templomot a XV. században épült kőfal keríti körbe, belül a templomkertet a középkor óta temetőként használják. Az épület legszembetűnőbb sajátossága a fal síkjából előrenyúló két lépcsős pillérrel megtámasztott nyolcszögű huszártorony. A torony zsindelyes hagymakupolája az egyedüli barokk épületrész a templomon. Alul nyílt a templom egykori főkapuja, a jelenlegi bejárat az oldalfalon található. A kerítőfal déli (gótikus) kapuján belépve, kissé balra láthatjuk a templom főhomlokzatán, a gótikus, déli kapuját, amely két támpillér között nyílik. A templom nyugati homlokzatának leghangsúlyosabb eleme a kicsiny, karcsú, nyolcszögletes torony, amely négyszögletes alépítményből nő ki, s emelkedik ki a homlokzat síkjából. Alatta nyílik a templom nyugati bejárata. A 18. század végén előcsarnokot is építettek a torony elé. Ezt a műemléki helyreállításkor (1968) elbontották. A sokszögletű szentély egy lépcsőnyivel a hajótér fölé emelkedik. Északi falán, a sekrestye bejárata fölött szépen helyreállított középkori falfestményeket (három, keretbe foglalt kompozíciót) pillanthatunk meg. Az 1400 körül készült képek: Keresztrefeszítés, Köpenyes Madonna Borbálával és Katalinnal, Szent Miklós. A déli falon lévő kép (Krisztus megkeresztelése a 14/15. század fordulóján készült. A diadalív képe: Maiestas Domini. A szentély déli oldalán ülőfülkét láthatunk, vele szemben alakították ki a falban a szentségház kis fülkéjét. A szép arányú kicsi templomot körbesétálva ne feledjük, hogy középkori szokás szerint körülötte (a falon belül) temető volt. A ma használatos temető a templom mellett terül el. Az Árpád-korban a mai templom területén még a falu házai álltak, mint a régészeti kutatás kiderítette. A 14. század végén épült föl a templom, amelynek kegyura a váci püspök volt. A török időkben a falu elpusztult, a templom is romossá vált, csak 1746-ban állították helyre. Berendezése 18. századi, főoltárképe 1960-ban készült.

részletek

Duna-Ipoly Zöldút

Budapest

A Duna-Ipoly Zöldút Budapest és Parassapuszta között halad, a Duna és az Ipoly folyók mentén, a Börzsöny-hegység ölelésében. Fő tengelyét a Budapest-Vác-Szob kerékpárút és az Ipoly-menti kerékpáros útvonal Pest megyei szakasza jelenti, melyhez a kerékpáros, gyalogos, lovas és vízi útvonalak együttes hálózata kapcsolódik, kiegészítve a „zöldutas szellemiségű” szolgáltatásokkal, programokkal és együttműködésekkel. A Duna-Ipoly Zöldút három részre osztható: a Budapest-Vác szakaszra, a Dunakanyar Vác-Szob közötti területére, és az Alsó-Ipoly mentére (Vác-Parassapuszta). A Budapest – Vác közötti szakaszon folyamatban van a kerékpárút teljes kiépülése. Itt elsősorban a főváros, és a nagyobb városok lakosságának kikapcsolódása, közlekedése, a nem-motorizált közlekedés és az egészséges életmód népszerűsítése céljából lehet jelentősége a zöldútnak. A Dunakanyarban a zöldút a szelíd turizmus megerősítését segítheti, összekapcsolva a már meglévő ökoturisztikai jellegű szolgáltatásokat. Az Alsó-Ipoly mentén az elzártsága miatt természeti és épített környezeti értékeit jól megőrző, de ugyanakkor hátrányos helyzetű térség egyik kitörési pontja lehet a zöldút. A Duna-Ipoly Zöldút a térségben már meglévő elemek (útvonalak, szolgáltatások, együttműködések, programok) összekapcsolásával jött létre, fejlesztését az aktív civil szervezetek, önkormányzatok és a lakosság különböző tevékenységeikkel segítik. Jelenleg a kezdeményezések összeszervezése, a zöldúthoz kapcsolódó elemek összegyűjtése van folyamatban. A Börzsönyvidék Alapítvány a helyi közösségek aktivizálásával, műhelymunkák, térségi beszélgetések szervezésével és egy, a Zöldutazás előnyeit és helyi jellegzetességeit bemutató kisfilm készítésével járult hozzá a zöldút megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. Az Ipoly-menti Vállalkozók Klubja, mely az Alsó-Ipoly mente vállalkozóit fogja össze, szintén csatlakozott a programhoz, és elsősorban az információgyűjtésben, a kapcsolatok feltárásában, a népszerűsítésben és a rendezvények szervezésében vesz részt. A térség értékeinek összegyűjtését szolgálja a helyi termékek felmérését célzó Helyi termék – közös érték program, amelyet a Magosfa , Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány koordinál. A program célja a termelők piaci helyzetének segítése mellett a helyi jellegzetes termékek – többek között kézműves termékek, élelmiszerek – megőrzése, felelevenítése. Ezt a célt a Magosfa Alapítvány települési információs táblák, prospektusok, internetes adatbázis és piacok segítségével próbálja elérni. A programhoz eddig több mint ötven helyi termelő csatlakozott. A Magosfa Alapítvány koordinálja a zöldúthoz kapcsolódó útvonalak – kerékpárút, erdei kerékpáros útvonalak – kijelölését, információs táblák kihelyezését, pihenők kialakítását. Elkészítették a zöldút honlapját is, amely folyamatosan tájékoztat a zöldutas eseményekről. Az alapítvány hosszú távú célja, hogy kialakuljon a zöldutat fenntartó és működtető közösség, amely rendszeres tevékenységének hatására néhány éven belül jól megformált turisztikai programcsomaggá, valamint a helyi lakosság nem motorizált közlekedését, kikapcsolódását, sportolását segítő útvonal-hálózattá fejlődjön a Duna-Ipoly Zöldút. A Duna-Ipoly Zöldutat 2006 szeptemberében, kétnapos kerékpártúra keretében adták át a kialakításában fontos szerepet játszó civil szervezetek. Ezután több zöldutas rendezvény is zajlott a térségben: helyi termékes vásárok és hozzájuk kötődő kerékpártúrák (Királyréti Erdei Vasút Napja - Nagymaros, Királyrét – május 5., Málna Fesztivál - Kismaros - július 14-15, Misztrál Fesztivál – Nagymaros, július 21-22., Váci Világi Vigalom – júlus 28-29. Helyi termék piac minden hó harmadik szombatján – Kemence, stb).

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Evezzünk a Szentendrei-sziget körül

Sződliget

MEGKÖZELÍTÉS
Budapest III. kerülete a városközpontból HÉV-vel, de busszal (34-es, 106-os) is és közúton a Szentendrei úton érhető el a Pók utcai lakótelepnél lehajtva a Duna-partra. Indulási hely: Budapest, Római-part, a meglévő csónakházaknál, ill. vízi sporttelepeknél vízre szállási lehetőségek (stég).

ÚTVONAL
1. nap: Budapest, Római-part – Leányfalu (17 km) szállás kempingben.
2. nap: Leányfalu – Kisoroszi Szigetcsúcs (16 km) szállás kempingben.
3. nap: Kisoroszi Szigetcsúcs – Nagy-Duna – Budapest, Római-part (35 km).
Táv: Szentendrei ág kb. 32 km, Nagy-Dunaág kb. 35 km

NEHÉZSÉGI FOK
Fizikai erőnléttől függően korhatár nélkül. Kizárólag úszni tudók számára, késő tavasszal, nyáron és kora ősszel.

LÁTNIVALÓK ÉS KIKÖTÉSI LEHETŐSÉGEK
Szentendre: a Bükkös-patak torkolata felett kikötés.
Leányfalu: a pócsmegyeri komp feletti parton, a termálstrand közelében kikötési hely.
Tahitótfalu: híd a Szentendrei-szigetre, Pollack Mihály sírja a temetőben. Dunabogdány a 28-as fkm-rel szemben a bogdányi parton jó kikötés.
Kisoroszi: a Szentendrei-sziget északi csúcsa pihenőhely, kemping.
Verőce: a Nagy-Dunán maradjunk a sziget mellett, vad ártéri erdők.
Sződliget: a 1674 fkm-táblával szemben szabadidőközpont és yachtkikötő, vadregényes szigetpartszakasz.
Szigetmonostor/Horány: Horánytól délre mindkét part vízvédelmi terület, kikötni tilos.

Leányfalu Termálfürdő

Leányfalu

A strand területén árnyat adó ősfák alatt pihenhetnek a hűsölni vágyók, de nagy, szabad zöldterületek várják a napimádókat is.

Az 500 négyzetméter felületű meleg vizes élménymedencében automatikusan működő nyakzuhany, hátmasszírozó és pezsgőlapok kényeztetik vendégeinket. A jó vízminőséget a korszerű vízforgatásos technológia biztosítja. Az élménymedence vize 30-32°C.

Az téli időszakban fűthető öltözők és vizesblokkok a főépületben találhatók. Innen fűtött járdán közelíthető meg a két meleg vizes medence.

Vendégeink ellátásáról számos büfé és étterem gondoskodik.

A gyermekek számára a vízköpő delfinekkel és csúszdákkal ellátott gyermekmedence, valamint egy izgalmas játszótér nyújt felejthetetlen élményt.

A strand területén található még a sportolni vágyók örömére egy homokos talajú foci- illetve kézilabdapálya is.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Pataki István és Konczili Anna

Kosd

BIO GYÜMÖLCS! TÖBB, MINT EGÉSZSÉG! 1994 óta termelünk gyümölcsöket Kosdon, ellenőrzött ökológiai gazdaságunkban. A Dunakanyarban a bogyós gyümölcsök termesztésének nagy hagyománya van. A régió klímája kedvezően befolyásolja az érést, a talaj adottságait a növények hasznosítják. A termés gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban. Málnából, fekete ribizliből, áfonyából, fekete berkenyéből, szederből, somból, csipkebogyóból, szilvából, meggyből készítünk kiváló minőségű bio rostos szörpöket, ivóleveket, lekvárokat. Álljon meg nálunk és kóstolja meg biogyümölcseinket! AZ IHATÓ GYÜMÖLCS!

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Csákberény

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.

Vácrátóti Botanikus Kert

Vácrátót

Kertünk az ország legnagyobb botanikus kertje, s egyben a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjtemény, amely 29 hektárnyi területén közel 13,000 növényfajt és fajtát mutat be. Látogatóink 3100 fa- és cserje árnyékában azzal az érzéssel sétálhatnak, mintha Kelet-Ázsia lombos erdeiben, vagy Észak-Amerika fenyveseiben járnának. Sziklakertünk 6 flórabirodalom virágékességeiből és 25 magashegység alpesi virágaiból álló színpompás kaleidoszkópot kínál a gyönyörködni vágyó vendégeinknek. Egynyári növénybemutatónk gazdag fajtakiállításával kívánunk segíteni azoknak, akik saját kertjük szépítéséhez keresnek ötleteket. Rendszertani gyűjteményünk 100 növénycsalád több, mint 2500 virágos növényfaján szemlélteti a növényvilág hallatlan gazdagságú kialakulásának történetét. A trópusok sajátos növényvilágából üvegházaink adnak ízelítőt, bemutatva a síksági esőerdők pálmákban gazdag, a száraz övezetek sivatagjainak pozsgás, valamint a mohákban és páfrányfákban gazdag hegyi esőerdők növényi különlegességeit. -Botanikai Tanséta -2007 szeptemberében megnyílt a Botanikai Tanséta , melynek 8 állomása néhány növénytani alapfogalmat és egy-egy Linné által leírt növényt illetve Linné botanikai tevékenységét mutatja be. A látogatók a kert térképén jelölt útvonalon keresztül juthatnak el az állomásokhoz, ahol a kert nevezetes és érdekes növényei szolgálnak a táblán leírtak mellé, élő illusztrációul. Felnőtt és gyerek látogatóink nemcsak a növényeket ismerhetik meg, de például az első állomáson kiderül, hogy az örökzöldek váltják-e a levelüket, s vannak-e fenyők, melyek télire lehullatják lombjukat. A második állomáson megtudhatjuk, hogy fa-e a „banánfa”, mik azok a rácscserjék, és melyek a Föld leghatalmasabb élőlényei. A harmadik és negyedik állomáson egy-egy ősi, sok millió éve virágkorát élt fa mutatkozik be, s arról is olvashatunk, hogy hogyan lélegzik a vízben álló mocsárciprus és Linné 250 éve mi alapján csoportosította a növényeket. Az ötödik megállónál kertünk egyik legidősebb fájának számolhatjuk meg az évgyűrűit, majd a hatodik állomáson kiderül, hogy miért különc növény erdeink örökzöld liánja, a borostyán. A hetedik állomáson a „fák bőréről” olvashatunk sok érdekességet, többek között azt is, hogy a leleményes ember mi mindenre használja azt. A nyolcadik megálló a növények életében rendkívül fontos illóolajok kapcsán, a gyógy- és fűszernövényeket mutatja be, mindezt természetesen élő növények közreműködésével. A TANSÉTA ÁLLOMÁSAI:1. Örökzöldek 2. Fák 3. Légzőgyökerek 4. Nyitvatermők 5. Évgyűrűk 6. Liánok 7. A kéreg 8. Gyógy- és fűszernövények

Rám-szakadék

Dömös

A Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek. A látogatók éves száma meghaladja a 60.000 főt. A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket. A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak. A kirándulók hosszú ideig a kihelyezett láncokba kapaszkodva tudták végigjárni a völgyet. Az évek során azonban ezek a láncok elhasználódtak, több helyen eltűntek, a szakadékban való túrázás veszélyessé vált. A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete 2005-ben a szakhatóságokkal egyeztetett fejlesztést hajtott végre, amely során a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok, a pihenőhelyeken új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák lettek kihelyezve.

Kulturális örökség

Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjtemény |

Kismaros

és között

A XVIII. század első felében a Duna völgyének német nyelvterületeiről történt betelepítéssel érkeztek őseink a Dunakanyarban a Börzsöny lábánál elterülő Kismarosra, ahol a lakosság sokáig zárt etnikumot alkotott és a XX. század elejéig teljesen, 1945-ig részben megőrizték német anyanyelvüket.
A volt népiskola 1900-as évekből származó épületében található Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjteményben (korábban: Falumúzeum) 1993-tól állandó kiállítás tekinthető meg a falu XIX. századi és az azóta eltelt életére jellemző tárgyakból, iratokból, képekből, stb. A kiállításon láthatjuk őseink praktikus háztartási eszközeit, függönyöket, csipkéket, babakelengyéket, csipkés ágyneműt, konyhai falvédőket, rekonstruált sváb női népviseleti ruhát, továbbá még régi tankönyveket, német és magyar nyelvű bizonyítványokat, kottákat is, valamint a mélyen hívő, katolikus vallású kismarosiak által 1827-ben meg-épített templomból származó ereklyéket és régi kegytárgyakat (pl. gótbetűs imakönyveket, régi miséző és ministránsruhákat, templomi zászlókat, feszületeket, stb.). Bemutatjuk őseink régi mezőgazdasági, szőlészeti és borászati szerszámait, eszközeit, a XIX. században megkezdődött iparosodás kőműves, ács, asztalos és kádár szakmáinak munkaeszközeit. A nagyrészt digitalizált fotógyűjteményünk tablóinak főbb témakörei: óvodai és iskolai csoportképek, egyházi rendezvények, cserkészek élete, a földművelés múltja és jelene, szőlészet és borászat, esküvői képek, kismarosi családok, stb.
Nyitva tartás: márc.15-től nov.15-ig: Sze: 9–13, P:14–18 és V: 8.30–12.30 óráig.
Egyéb időpontokban a gyűjtemény telefonos egyeztetés után tekinthető meg.

részletek

Csővár vára

Csővár

Csővár az azonos nevű vár alatt jött létre az évszázadok során. A várat egy 1319-ből származó oklevél említi először „Castrum nostrum Cheewar” néven, mikor Károly Róbert a hűtlen István, Chunta László fiainak, valamint Ördög Andrásnak és Botos Miklósnak birtokait elvette és Elefánti Dezső várnagynak ajándékozta. 1423-ban Zsigmond király kérése, hogy a vár Garai János kezébe jusson meghiúsult, Chapy András miatt. A husziták (144-ben?) elfoglalták Giskra parancsnokságával, a vár ekkor került romos állapotba. 1448-ban helyreállítatta a Ráskay család, akiknek a birtokába került a vár. Ráskay Ferenc királyi főlovászmester és budai várkapitány tulajdonát képezte 1484-ben. Később, 1490. június 17-én az országnagyok több más kastéllyal együtt Corvin János kezében hagyta a várat. 1562-ben I. Ferdinánd király Vicmándi Tamás és Gáspár nemeseket, Persei Meleg Boldizsár és Szilassy Györgyöt nevezi meg új birtokosnak. A vár jelenlegi elpusztult állapotába valószínűleg a török hódoltság alatt került. A XV. századból ismert várúr és a falu birtokosa Csövi Miklós, aki rablólovagként garázdálkodott a környéken. A török időben rommá vált a kis erődítmény, és elnéptelenedett a falu is. A XVIII. században szlovák telepesekkel indult újra az élet a településen leszármazottaik a Cuvar nevet adták a településnek. A ma önálló községnek hosszú ideig közös közigazgatása volt a szomszédos Acsával. A hegyek kiváló kirándulási lehetőséget biztosítanak, de horgászni is lehet a közelben, a Csővár és Acsa közötti Sinkár-tónál.

Népművészetek Háza

Szentendre

zentendre egyik legrégebbi falusias jelleget őrző, hangulatos épülete a megye néprajzi, népművészeti kiállításainak helye, melyben kétévente nyílnak időszaki kiállítások. Célja, hogy Pest megye múzeumainak tárgyi anyagát felmérve, szintetizálva mutassa be a megye néprajzának egyes fejezeteit. A házat 1974-ben vásárolta meg Pest megye a római katolikus egyháztól. Helyreállítás után 1977. május 6-án nyílt meg. Az eredetileg fazsindelyes épületet 1779-ben a koronauradalom építette iskola céljára, két osztálya, két tanítója volt. A Szentendrét ért 1800-as nagy tűzvészben leégett a zsindelytető, és megrongálódott a katolikus templomhoz felvezető fedett "fagrádics" is. Kijavították, de mivel az iskola az idejáró 200 tanuló számára szűk lett, 1 805-ben a templomtéren új iskolát építettek, a régit átalakították tanítólakássá. 1845-től kezdve pedig az 1960-as évekig a mindenkori harangozó lakása volt. A XVIII. századi épület különlegessége, hogy alápincézett, ezáltal emeletes ház benyomását kelti. A pince kőfalú, melyen az eredeti vastag talpgerendákra helyezett háromhelyiséges, patics falú, azaz vesszőfonásos, agyaggal tapasztott ház áll. Ennek szerkezetét a múzeum fülkemetszetekkel mutatja be. A pince mennyezetét ma is a XVIII. századi széles deszkaborítás takarja.

Sáriné Draskóczi Melinda, Fazekas

Bercel

A Palóc Út Berceli állomásán a vendégeknek lehetőségük nyílik Sáriné Draskóczi Melinda fazekasmester termékeinek megismerésére, illetve betekintést nyerhetnek a korongozás mesterségébe is.




Leíratkozás