A Duna-Ipoly Zöldút Budapest és Parassapuszta között halad, a Duna és az Ipoly folyók mentén, a Börzsöny-hegység ölelésében. Fő tengelyét a Budapest-Vác-Szob kerékpárút és az Ipoly-menti kerékpáros útvonal Pest megyei szakasza jelenti, melyhez a kerékpáros, gyalogos, lovas és vízi útvonalak együttes hálózata kapcsolódik, kiegészítve a „zöldutas szellemiségű” szolgáltatásokkal, programokkal és együttműködésekkel. A Duna-Ipoly Zöldút három részre osztható: a Budapest-Vác szakaszra, a Dunakanyar Vác-Szob közötti területére, és az Alsó-Ipoly mentére (Vác-Parassapuszta). A Budapest – Vác közötti szakaszon folyamatban van a kerékpárút teljes kiépülése. Itt elsősorban a főváros, és a nagyobb városok lakosságának kikapcsolódása, közlekedése, a nem-motorizált közlekedés és az egészséges életmód népszerűsítése céljából lehet jelentősége a zöldútnak. A Dunakanyarban a zöldút a szelíd turizmus megerősítését segítheti, összekapcsolva a már meglévő ökoturisztikai jellegű szolgáltatásokat. Az Alsó-Ipoly mentén az elzártsága miatt természeti és épített környezeti értékeit jól megőrző, de ugyanakkor hátrányos helyzetű térség egyik kitörési pontja lehet a zöldút. A Duna-Ipoly Zöldút a térségben már meglévő elemek (útvonalak, szolgáltatások, együttműködések, programok) összekapcsolásával jött létre, fejlesztését az aktív civil szervezetek, önkormányzatok és a lakosság különböző tevékenységeikkel segítik. Jelenleg a kezdeményezések összeszervezése, a zöldúthoz kapcsolódó elemek összegyűjtése van folyamatban. A Börzsönyvidék Alapítvány a helyi közösségek aktivizálásával, műhelymunkák, térségi beszélgetések szervezésével és egy, a Zöldutazás előnyeit és helyi jellegzetességeit bemutató kisfilm készítésével járult hozzá a zöldút megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. Az Ipoly-menti Vállalkozók Klubja, mely az Alsó-Ipoly mente vállalkozóit fogja össze, szintén csatlakozott a programhoz, és elsősorban az információgyűjtésben, a kapcsolatok feltárásában, a népszerűsítésben és a rendezvények szervezésében vesz részt. A térség értékeinek összegyűjtését szolgálja a helyi termékek felmérését célzó Helyi termék – közös érték program, amelyet a Magosfa , Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány koordinál. A program célja a termelők piaci helyzetének segítése mellett a helyi jellegzetes termékek – többek között kézműves termékek, élelmiszerek – megőrzése, felelevenítése. Ezt a célt a Magosfa Alapítvány települési információs táblák, prospektusok, internetes adatbázis és piacok segítségével próbálja elérni. A programhoz eddig több mint ötven helyi termelő csatlakozott. A Magosfa Alapítvány koordinálja a zöldúthoz kapcsolódó útvonalak – kerékpárút, erdei kerékpáros útvonalak – kijelölését, információs táblák kihelyezését, pihenők kialakítását. Elkészítették a zöldút honlapját is, amely folyamatosan tájékoztat a zöldutas eseményekről. Az alapítvány hosszú távú célja, hogy kialakuljon a zöldutat fenntartó és működtető közösség, amely rendszeres tevékenységének hatására néhány éven belül jól megformált turisztikai programcsomaggá, valamint a helyi lakosság nem motorizált közlekedését, kikapcsolódását, sportolását segítő útvonal-hálózattá fejlődjön a Duna-Ipoly Zöldút. A Duna-Ipoly Zöldutat 2006 szeptemberében, kétnapos kerékpártúra keretében adták át a kialakításában fontos szerepet játszó civil szervezetek. Ezután több zöldutas rendezvény is zajlott a térségben: helyi termékes vásárok és hozzájuk kötődő kerékpártúrák (Királyréti Erdei Vasút Napja - Nagymaros, Királyrét – május 5., Málna Fesztivál - Kismaros - július 14-15, Misztrál Fesztivál – Nagymaros, július 21-22., Váci Világi Vigalom – júlus 28-29. Helyi termék piac minden hó harmadik szombatján – Kemence, stb).

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Aktív turizmus

Budavári Palota   |  
és között

A Budavári Palota (németül Burgpalast, törökül Budin Kalesi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek. A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az 1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a Várnegyed épületeiben egyaránt. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-benmegkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját.A palota épületében a szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban 1985-től található meg az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.A budai oldalon, Budapest I. kerületében, a Várhegyen található. A Szent György térrel és a történelmi lakónegyeddel együtt a Budai Várnegyedet vagy Budai várat, köznyelvben röviden „a Várat” alkotja.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. január 22. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!