Pest  |  Megyék

Sinkó László kellemes orgánumát az egész ország ismeri.  Több tucatnyi színázi-, film- és televíziós szerep van a háta mögött, de legalább annyira ismert szinkronszerepei miatt is.  Ha azt mondom Anthony Hopkins, Jack Nicholson, Gene Hackman, Leslie Nielsen, Csehov Sirályának Trigorinja, Moliére Fösvényének Valérja, minden mozibajárónak, színházkedvelőnek Sinkó László jut eszébe.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes színművész, Budakalász díszpolgára, tősgyökeres budapesti, hiszen óbudai vendéglátós dinasztiába született. Bár élete során többfelé élt, dolgozott, de mégis Pest megye áll a legközelebb hozzá, ez az  élményekben gazdag vidék Magyarország közepén, mely körül öleli fővárosunkat, Budapestet. Szerinte ez a vidék Magyarország igazgyöngyből készült éke, amelynek különlegességét kivételes természeti adottságai adják, ahol hegyvidék, folyó, patakok, tavak, termálfürdők, alföld és tanyavilág egyaránt megtalálhatóak.  Egyedi természeti adottságai mellett  kulturális örökségét emeli ki a színművész, aki szívből ajánlja kedvenc vidéke szívet-lelket gyönyörködtető hagyományőrző rendezvényeit, színes programjait, gasztronómiai bemutatóit is.
Az sem véletlen, hogy annak idején elvállalta a Másfél millió lépés Magyarországon című dokumentum filmsorozat narrátori feladatát . 1979-ben a Rockenbauer Pál-vezette lelkes kis csapat elindult az országos Kék túrán, hogy feltérképezze Magyarországot teljes hosszában. A hónapokig tartó gyaloglás és forgatás alatt sok települést, számtalan tájat, szokást, érdekes embert mutattak meg azon céllal, hogy kedvet csináljanak a túrázáshoz, az ország megismeréséhez. A túrán részt vett maga a narrátor, Sinkó László is, aki úgy nyilatkozott az útközben megismert emberekről: "Mert ez is a túrázás, az országjárás örömei közé tartozik, frissen fejt tehéntej, barátságos, kedves, ismerős ismeretlen emberek."  Pest megyére különösen igaznak érzi ezt, hiszen a rendezett falvak, tiszta porták, vendégszerető, vidám emberek - akik legyenek magyarok, svábok, szlovákok, szerbek vagy bármilyen más nemzetiségűek - mindig szívesen látják az arrajárókat.

Aktív turizmus

Keresztelő Szent János plébániatemplom   |  
és között

A  Keresztelő Szent János-plébániatemplom, vagy más néven vártemplom egy Keresztelő Szent Jánosnak ajánlott római katolikus templomPest megyében, Szentendrén. A város legrégebbi temploma, eredetileg Szent Andrásnak szentelték, így egyben a város névadója is. Szentendre már 1002-ben a veszprémi püspökséghez tartozott és a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé is vált. A szentendrei Várdomb tetején álló épület a város legrégebbi épülete. Az 1950-es közepén folyt régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták. Az eredeti állapota a nagybörzsönyi Szent István-templomhoz lehetett hasonló. A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. A jelenleg is látható szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusáról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek és az ablakok és kapuk kőkeretei. A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel. 1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban. Fehérre vakolták a falait és az ablakok körül vörös sávokat festettek. Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 1751 között történt és ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A 28,91 méter magas torony eredetileg díszes, süvegét, amely 1818-ban ledőlt, a jelenlegi egyszerű, sátortetős fedéssel pótolták. A 18. századi eredetű óráját 1970-ben elektromos szerkezettel látták el. A torony alatti támpilléren egyedülálló csillagászattörténeti jelentőségű napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években. 1870-ben és 1871-ben a belső padlózatot mélyítették ki, hogy a szentély egy lépcsővel magasabban legyen. A kórusfeljáró lépcsőháza 1891-ben épült. A szentendrei háttér elé festett bibliai jeleneteket ábrázoló belső freskókat szentendrei festők készítették 1933-1938között. Az épület 1957 óta műemlék (ekkor váltak láthatóvá a templom középkori részei), de teljes felújítására csak a 1990-es években került sor.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Szentendrei Skanzen   |  
és között
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely Budapesttől 20 km-re fekszik - a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedülálló természeti környezetében - a jellegzetes magyar tájegységek építkezési szokásait, életmódját és hagyományait mutatja be. Élje át a 19. századi vidéki Magyarország varázsát! Kézműves mesterek dolgoznak a házakban és az udvarokban, bárányok bégetnek a tanyán, a vízimalom gabonát őröl, a pékségből frissen sült rétes illata száll. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely Budapesttől 20 km-re fekszik - a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedülálló természeti környezetében - a jellegzetes magyar tájegységek építkezési szokásait, életmódját és hagyományait mutatja be. A falusi települések rendjébe szedett lakóházakban különböző sorsú férfiak, nők és gyermekek éltek egykor, az ő életüket, mindennapjaikat és ünnepeiket ismerhetjük meg a tárgyaikon keresztül. De látogatóink nem csupán épületegyütteseket tekinthetnek meg. Programjainkon a vendégeink nem passzív nézőként, hanem személyes élményeiken keresztül fedezik fel és élik át a Skanzenben bemutatott paraszti világot. Munkatársaink segítségével megtudják, miként festették indigóval a vásznat a kékfestő műhelyben, hogyan használták a tarkedlisütőt, milyen volt az élet a füstösházban, és számos kézműves tevékenységet, gyertyamártást, mézeskalács-írókázást is kipróbálhatnak. A hosszú sétában elfáradt látogatók lovas kocsin ülve folytathatják útjukat a területen. A múzeum területén, az Alföld tájegységben működő Jászárokszállási Fogadó Magyarország gasztronómiai hagyományaiból ad ízelítőt, de innen nem messze, az Izsáki Pékségben is találnak finom falatokat az éhes látogatók. 2009 áprilisától egy 1927-ben gyártott Diesel motorvonat zakatol keresztül a 60 hektáros múzeum területén különleges, “nosztalgiavonatozós” élményben részesítve a látogatókat. Európa leghosszabb - több mint 2 kilométer hosszú - múzeumi sínpályája összeköti a múzeum negyven éves története során felépült hét tájegységet. A személyzet - a mozdonyvezető és a kalauz - korhű öltözetben végzi munkáját. 2010 júniusától látogatható a múzeum nyolcadik tájegysége, az Észak-magyarországi falu, ahol a hagyományos falusi környezetbe illesztett modern kép- és hangtechnikai eszközök segítségével idézzük fel a palóc vidéken élő emberek életének e fontos eseményeit.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!