message

Üzenetküldés

Program kezdete: 2017. augusztus 24.
Program vége: 2017. augusztus 27.
Helyszín: Oszkó, szőlőhegy, Hegypásztor Pincék

„Költözz vidékre és kezdj új életet?!” Erről szól a Gyüttment Fesztivál, a vidéken újrakezdő, környezettudatos vidéki életet és értékrendet választó, tájba illeszkedő emberek éves nagy találkozója. Tudásmegosztás és tapasztalat csere, fesztivál környezetben, fesztivál hangulatban. Az öko-tudatos létezés képviselői, úttörői, bozótharcosai gyűlnek össze négy napra, előadóként, vagy hallgatóként, egymást segítve, tanítva. Mivel várunk a Gyüttment Fesztiválon? Lesznek szakmai beszélgetések, gyakorlati foglalkozások, termelői piac, magbörze, túrák, tanyalátogatások, gyógynövénygyűjtés, közösségi konyha. Külön hangsúlyt fektetünk a tapasztalati úton szerzett gyakorlati tudás átadására, ami így egybeesik a hagyományőrzéssel, régi népszokások felidézésével, ápolásával. Ez nem jelent semmi mást, mint például hogy meg lehet tanulni vegyszermentes ételeket készíteni, gyógynövényeket tudatosan használni, vagy akár elfeledettnek hitt eszközöket beemelni a hétköznapi használatba. Gondoskodunk számos családi és gyerekprogramról is, és természetesen kiemelt szerepet kap a zene.


Bővebb információ:

Harazin Dorottya

program@gyuttmentfesztival.hu

36306679696

http://gyuttmentfesztival.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Domonkos rendház   |  
és között

A hagyomány szerint a domonkosokat IV. Béla király telepítette le Vasváron, saját kastélyát engedve át a rend céljaira. Annyi bizonyos, hogy a 13. század közepén már kétségtelenül állt a kolostor, s a 14. század eleje óta kimutatható, hogy IV. Béla királyt tartották a kolostor első donátorának. A kolostor legkorábbi hiteles említése 1254-ből maradt fenn, de feltételezhető, hogy már a tatárjárás előtt megtelepedtek a domonkosok a városban, s így a kezde-tek a rend magyarországi történetének legkorábbi szakaszáig nyúlnak vissza. A vasvári kolostor tehátMagyarország legrégebbi, ma is álló domonkos kolostora. A vasvári a középkorban a jelentősebb domonkos kolostorok közé tartozott. A középkori kolostor épületegyüttese egy, a maival megegyező méretű templomból és egy hozzá kapcsolódó L-alakú, egyemeletes kolostorépületből állt. A falakat eredetileg festmények díszítették. A 14. században épült ki az udvar körül a kerengő. A vasvári domonkos kolostor különleges értékét abban látjuk, hogy épületegyüttese alaprajzában és fő tömegében megőrizte eredeti, 13. századi formáját. A műemléki kutatások során derült ki, hogy a középkori alapokon újjáépült, egyszerű barokk épületnek tartott kolostor jelentős részében megőrizte az eredeti középkori falakat. Bebizonyosodott, hogy a templom és a kolostor együttese egységes elképzelés szerint, egy építési periódusban épült fel a 13. század közepén ill. második felében. Ebből az építési korszakból voltaképpen érintetlenül, egészen párkányszintig fennmaradtak a templom falai, a kolostor nyugati és déli szárnyának fő falai pedig emeletmagasságig (csak a nyílásrendszerük változott). A kolostor temploma háromhajós, szentélyzáródásai félkörívesek, a 21 m hosszú, 13 m széles templomnak két nyugati tornya van. A domonkos kolostor egészen a 16. század közepéig működött. Akkor a szerzetesek a török veszély és a terjedő reformáció miatt elhagyták. Vasvár 1578-ban veszítette el megyeszékhely rangját, ettől kezdve a közgyűléseket a biztonságosabbnak számítóSzombathelyen tartották. A kolostor épülete Vasvár földesurai, a Gersei Pető család és rokonsága kezére került. A kolostor épületét többször is használták katonai célokra. A 17. század közepén, amikor Ákosházi Sárkány János egerszegi főkapitány birtokában volt, jelentősen megerődítették. Ekkor épült a délnyugati sarkon álló torony, amelyet építtetőjéről Sárkány-toronynak neveznek. A várkastélynak számító épület az 1664. évi török hadjárat idején jelentős károkat szenvedett. Vasváron kötötték meg az 1663/64-es török háborút lezáró nevezetes békét. A már romos állapotban jutott Széchényi György érsek birtokába, aki aztán 1684-ben visszaadta a kolostor épületét az újjászerveződő domonkos rendnek. A domonkos templom lényegében 1689-től tölti be a plébániatemplom szerepét. Jelentősebb építkezésekre a 18. század második felében került sor: a templomhajót beboltozták, a kolostort bővítették (déli szárnyán díszes ebédlő épült, mely a 20. század eleji átépítéseknek esett áldozatul). A szentély diadal ívén ma is látható feliratos tábla tanúsága szerint az újjáépítés 1771-ben fejeződött be. A szentélyben megmaradt a gótikus keresztboltozat. A szép berendezés barokk és rokokó stílusú. Az U alakú kolostorépület eredetileg földszintes volt, az emeletráépítés 1929-1930-ban történt. A domonkos szerzetesek egészen 1950-ig (a szerzetesrendek föloszlatásáig) tevékenykedtek Vasváron. 1985-1986 között műemléki kutatásokat végeztek, s elkészült a templom és a nyugati szárny helyreállítása. A város és a domonkos rend összefogásával múzeumot és Rendtörténeti Gyűjteményt alakítottak ki. A kolostorépület emeleti szintjén a kiállítás mellett műemlék-könyvtár meg egy rekonstruált szerzetesi cella várja a látogatókat.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Viva la Musica komolyzenei koncert   |  
2017. november 24.
A Református templomban megrendezésre kerülő koncert sorozat keretében más-más zenész, együttes mutatkozik be a közönségnek.

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2017. október 24. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!