Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Túraútvonalak
Túra hossza: 74 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Hegyvidék, 95%-ban aszfalt
Tájegység: Mecsek

A kerékpártúránkat Püspökszentlászlón a haranglábnál kezdjük. A települést észak felé hagyjuk el. A dióskúti elágazásnál jobbra fordulunk egy erdészeti útra, és ezen tekerünk Pécsváradra. Utunk 2/3-ánál a zöld kereszt jelzéssel találkozunk, ezt követjük egészen a várig. A várost a Várutca-Kossuth Lajos utca-Rákóczi Ferenc utca vonalon hagyjuk el. Áthajtunk a 6-os főút kereszteződésén, és egy lényegében a főúttal párhuzamos úton tekerünk Zengővárkony irányába. Várkonynak csak messziről integethetünk, át nem haladunk rajta. Hamarosan utunk keresztezi a 6-os utat és immáron a főút másik oldalán tekerünk Mecseknádasd irányába. Az adótorony után ráhajtunk a 6-os útra és azon haladva érjük el Mecseknádasdot. A település szélén lévő Árpádkori templom után a zöld turistajelzést követve hagyjuk el Mecseknádasdot. Egy kereszteződésnél a zöld jelzés elhagyja az aszfalt utat, mi azonban továbbra is azon hajtunk immár a kékturista jelzésen. Óbánya után elfogy az aszfaltút, így földúton haladva érjük el a kék jelzésen Kisújbányát. A településtől ismét az aszfalton haladva követjük a kékjelzést. Hamarosan egy kereszteződéhez érünk. Itt a Kék jelzés egyenesen halad tovább egy földúton. Mi azonban jobbra fordulva továbbra is aszfalton tekerünk. A Máré forrásnál utunkat sárgakereszt jel keresztezi. Balkéz felől egy kulcsosházat, valamint egy parkolót látunk. Ha van kedvünk innen feltekerhetünk a sárgakereszten Máré várához, majd ugyanazon az úton vissza a parkolóhoz. (Aki szereti a várakat annak mindenképpen megéri) Ha nincs haladjunk tovább ezen az úton a Várvölgy kempingig. A kempingnél egy T ágazásba jutunk. Itt balra fordulunk és tovább tekerünk Komlóig Zobákpuszta és Gesztenyés érintésével. Komlón a Kossuth út-Pécsi út-Sallai Imre utca útvonalon hajtunk át és Budafára tekerünk. A település után jobbra a 66-os út mellett egy piroskerékpáros jelzésű utat találunk. Ezen hajtunk Árpádtetőig. Itt ráhajtunk a 66-os útra és azon tekerünk a zöldturista jelig, amelyre egy balkanyarral rá is hajtunk. Aszfaltúton tekerve Zobákpuszta határába jutunk. Közben a bányászat jeleit csodálhatjuk végig. (Béta akna, kőbánya) Zobák pusztán nem hajtunk át, hanem előtte egy másik aszfaltútba jutunk. Itt egy éles jobb kanyarral Hosszúheténynek vesszük az irányt. Heténytől már nincs messze Püspökszentlászló. A zöldnégyzet jelzés pont oda visz minket aszfalton. Így azt követve egy laza emelkedő után meg is érkezünk a településre.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/baranya-megye/kelet-mecsek-kerekpartura
Túraútvonalak
Túra hossza: 49 km
Nehézsége: Közepes
Terep: dombvidék
zintemelkedés: 595 m
Tájegység: Zempléni-hegység

A kerékpártúrát Fonyról indítjuk. Boldogkőváraljára tekerünk Korláton át. A falu határában balra fordulva megmászunk egy komolyabb emelkedőt, amely Boldogkő várához visz minket. A vártól vissza gurulunk a faluba, majd onnan Arka zsákutcafaluba karikázunk, majd vissza. Következő település Boldogkőújfalu, amelyen átbicajozunk, majd Abaújalpár, Aranyospuszta és Abaújszántó következik. Szántó határában található a Patay kastély, amelyet érdemes megnéznünk. Ide a Ságvári Endre és a Dobó István utcán át juthatunk ki. Abaújszántóról Abaújkérre tekerünk, ahol a Halmos kastélyt nézzük meg. Következő település Vizsoly a Biblia őrző falu lesz. Innen Vilmányra hajtunk és onnan vissza Fonyra a kiindulási pontra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/borsod-abauj-zemplen-megye/kerekpartura-a-zemplen-nyugati-oldalan
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Eger vagy Putnok felől a térség megközelítése vonattal a legegyszerűbb, de közúton is könnyel elérhető a 3-as autópályán, majd a 25-ös vagy a 26-os főközlekedési úton.

ÚTVONAL
Szilvásvárad – Nagyvisnyó – Dédestapolcsány – Uppony – Borsodbóta – Sajómercse – Putnok – Kelemér – Zádorfalva – Ragály – Trizs – Aggtelek
Táv: 75 km

NEHÉZSÉGI FOK
A túra elsősorban gyakorlattal rendelkező, a közlekedési szabályokban biztosan jártas túrázóknak ajánlható, szinte minden évszakban, de a legmegfelelőbb a tavasz és az ősz eleje.

LÁTNIVALÓK
Szilvásvárad: Szalajka-patak völgye, kocsikiállítás és fotók a lipicai ménes életéből, református körtemplom, Orbán-ház, tanösvény (Kalapet-kilátó).
Nagyvisnyó: tájház, Mihalovics-féle kőbánya.
Dédestapolcsány: református műemlék templom, dr. Kiss Miklós cserép- és keménycserép-gyűjteménye, Kézművesház (Tourinform Iroda), Lázbérci-tó, Lázbérci Tájvédelmi Körzet.
Borsodbóta: katolikus templom, Borbély-kastély.
Sajómercse: római katolikus templom, Millenniumi Emlékpark, régi népi lakóházak, Mercsei-vár.
Putnok: Gömör Múzeum, Holló László Galéria.
Kelemér: Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület, Tompa Mihály Emlékház, Dr. Faggyas István gömöri fejfagyűjteménye, Mohos Ház.
Ragály: Balassa-kastély, református templom.
Aggtelek: Baradla-barlang. Barlanglátogatás az Aggteleki és Vörös-tói bejárattól. (Előzetes tájékozódás szükséges a Béke-, Vas Imre- stb. barlangok látogatásához.)

Kerékpár-kölcsönzési lehetőség: a Szalajka-völgyi kerékpárkölcsönzőben. Kapcsolódó további lehetőség kínálkozik az ANP által kínált túraajánlatok, barlangtúrák, egyéb programok szerint. Itt is többnapi tartózkodást javaslunk.
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Budapestről a szentendrei HÉV-vel (kerékpárszállítás lehet) a szentendrei végállomásig, majd a túra után vissza. Személygépkocsival a Szentendrei Skanzen parkolójáig (itt hagyhatjuk a gépkocsit).
Táv: 43 km (részben emelkedőkkel), a Skanzentől 32 km

ÚTVONAL
Szentendre HÉV-végállomás – Dunakanyar körút – Sztaravodai út – Skanzen – Jegyző- kertje – Pilisszentlászló – Kis-Som-hegy – Császár-völgy – Lepence – Visegrád Rév, – Nagy Lajos utca – Mátyás király út – Apátkúti-völgy (szilárd burkolatú erdészeti út) – Pap-rét – Hegytető (parkoló) – Szentlászlói út – Skanzen – Szentendre HÉV-végállomás.

NEHÉZSÉGI FOK
Gyakorlott és kevésbé gyakorlott kerekezők részére, május–június, szeptember–október hónapokban.

LÁTNIVALÓK
Mély bevágású völgyek, az egyikben a lepencei fürdőhöz vezető autóút, ideális kerékpár-útvonal. Az Apátkúti-völgy a hegység egyik legszebb patakvölgye, az Ördögmalom- vízeséssel és a környék legjobb vizű forrásával, a Kaán-forrással. A jó minőségű út a közforgalom számára zárva van.
Szentendre: múzeumok, műemlékek, Szabadtéri Múzeum (Skanzen).
Pilisszentlászló: a középkori pálos kolostor romjai. Lepence-fürdő: erdei strandfürdő.
Visegrád: palota, Fellegvár, Salamon-torony.
Túraútvonalak
Túra hossza: 41 km
Nehézsége: Közepesen könnyű
Terep: Dombvidék
Szintemelkedés: 177 m
Tájegység: Zalai-dombság

A kerékpártúra Zalakarosról indul. Innen megcélozzuk a szomszédos falut, Galambokot. Itt a falu közepén Zalakomár felé hajtunk tovább. Zalakomárban a Petőfi úton balra kanyarodva Zalavár felé vesszük az irányt. Balatonmagyaród előtt kb. félúton jobbra található a Bivalyrezervátum. Ha időnk engedi, nézzük meg érdekes látnivaló. Az úton lévő jelzőtáblák miatt eltéveszteni sem lehet. Balatonmagyaród után bal kéz felől a Kis-Balaton található. Itt a Kányavári-szigetet és az arra átívelő hidat mindenképpen érdemes megnézni. A sziget után folytatjuk tovább utunkat Zalavár felé. Hamarosan egy zsiliphez érünk. Itt engedik tovább a Zalát a Balaton felé. Balra kanyarodva letérünk az országútról és a Kis-Balaton partján jelzett kerékpárúton haladunk tovább a Kis-Balaton bemutató központig. A központ megtekintése után közúton tekerünk tovább Újszabár felé. Onnan Zalaszabárra karikázunk, majd Nagyrada és Garabonc érintésével vissza érünk Zalakarosra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/zala-megye/kis-balaton-kerulo-kerekpartura
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Autóval-busszal a 47-es főúton Berettyóújfalu–Komádi vagy Szeghalom–Vésztő felől, a 44-es főúton Békéscsabáról Doboz–Sarkad felől érhető el Zsadány községháza. Végpont Körösnagyharsány főtér, Bocskai-szobor. Autóval-busszal Körösszakál– Komádin át a 47-es főúton, vasúton a Vésztő–Körösnagyharsány vonal végállomásáról indulhatunk haza.

ÚTVONAL
Az Alföldi Kéktúra jelzésén vezet Zsadány – Geszt – Biharugra – Körösnagyharsány településeken át. Zsadányról (Attila hun hagyomány) délre és keletnek fordulva jutunk a Körös–Maros Nemzeti Park Vátyoni tanösvényéhez. Ezen az erdei, szikes pusztai és az ősi mocsaras-lápos vízi életközösségek egymást követően ismerhetők meg. Végig gazdag madárvilág kísér, kilátótorony. A Begécsi tavaknál délnek fordulva erdős pusztán érünk Gesztre a Tiszák kriptájánál. A Tisza-kastély és százéves tölgyei mellett Arany János emlékháza. Észak felé a nemzetközi (Ramsari) jelentőségű halastavak között érjük el Biharugrát, Szabó Pál faluját. A Bölöny-kastély, Szabó Pál-emlékház és szecessziós templom mellett elhaladva érünk vissza a tavaknál lévő túlsó kilátóhoz. A keletre és északra vezető trianoni gáton érünk be a határállomáshoz vezető úton Körösnagyharsány hajdútelepülésbe.

Táv: Zsadány–Geszt 11 km, Biharugra 22 km, Körösnagyharsány 34 km alföldi sík terep szekérúton és nyiladékon, kisebb aszfaltút szakaszokkal.

NEHÉZSÉGI FOK
A túra családoknak, fiataloknak tavasztól őszig ajánlható, korcsoporttól függően 2-3 napos felosztásban. Esőmentes időben könnyű, egyébként közepesen nehéz.
Tájegységek
A Kisalföld Szlovákia nyugati síkságát, a Magyarország északnyugati részén található „magyarországi Kisalföldet” és az Ausztriában található Seewinkel tájegységet magába foglaló földrajzi terület. A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő Alföldtől, vagyis a „Nagyalföldtől” különbözteti meg. Teljes területe 9000 km², ennek kevesebb mint fele – 4000 km² – tartozik Magyarországhoz. A Kisalföld eredetileg erdős puszta volt, ennek helyén ma mesterségesen kialakított kultúrtájat találhatunk. Jelentős átalakító munkálatok zajlottak a területen, leginkább erdőirtás és folyószabályozás. Az így okozott károkat megpróbálják mérsékelni és az eredeti állapotot visszaállítani, elindult az erdőtelepítési program valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park is jelentős védelmet biztosít a Kisalföld különösen értékes területeinek. A terület három középtájra osztható, ezek a Győri-medence, a Marcal-medence és a Komárom–Esztergomi-síkság. A Kisalföld magában foglalja a Duna és mellékfolyói által szabdalt síkságot és a környező dombvidéket. Gazdasági és kulturális fejlettsége kedvező elhelyezkedésének és jó földjének köszönhető. Termékeny talaján gabonát, napsütötte dombjain gyümölcsöt és szőlőt termesztettek. Gazdag vízi világa következtében halászata is számottevő volt. Az ártéri legelőkön folytatott szénatermelésen jelentős nagyállattartás, tejfeldolgozás és sajtkészítés alapult.Győr közelében, Nagycenken született gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar”. Pannonhalma bencés apátsága és a Fertő-kultúrtáj ma a Világörökség része. A Kisalföld híres a férfiak csoportos táncáról, a verbunkról, és itt maradt meg legtovább a serdülőkorból felnőttkorba átlépő fiatalok megünneplésének szokása, a legényavatás. Legfontosabb látnivalók: Fertő-Hanság Nemzeti Park, Pannonhalmi Apátság, Győr, Fertőd, Mosonmagyaróvár.
Tájegységek
A Kiskunság a homok és tanyák világa, Budapest déli előtere és Szeged között, a Duna–Tisza közén átlósan elhelyezkedő nagytáj. A két folyóhoz képest jó 30-50 méterrel magasabban található térszín, amit főleg az ős-Duna hozott létre. Ez a homokhátság tetején meghaladja a 130 méter tengerszint feletti magasságot, amely igen jelentős a Tisza kb. 80 és a Duna völgyének kb. 90 méteres tengerszint feletti magasságához képest. A terület talaja nagyrészt homokos, illetve szikesek, de réti talajok is találhatóak. A Duna-Tisza közének jelentős részét elfoglaló kisrégió központja Kecskemét, mely egyben Bács-Kiskun megye székhelye is. Nevét a területén a tatárjárás után letelepedett kunokról, illetve a török hódoltság megszűnte után szervezett önálló közigazgatási egységről (Jászkun kerület) kapta. Az 1975 január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, homokos pusztái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői, a Bácska homokbuckái és dunavölgyi löszpartjai. Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Legfontosabb látnivalók: Kecskemét, A Természet Háza látogatóközpont, Bugacpuszta, Pásztormúzeum, Kunszentmiklósi Virágh-kúria, Árpád-kori falurekonstrukció Tiszaalpáron.
Nemzeti Parkok
Kiskunsági Nemzeti Park A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői és a Bácska homokbuckái. Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. Igazgatósága Kecskeméten található. A nemzeti park a Duna-Tisza köze legjelentősebb természeti értékekkel rendelkező területeit foglalja magába, melyek a Duna-menti síkságon, a Homokhátságon és a Tisza-völgyében találhatók. A kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park területe 53.000 ha. Élőhelyeit nagyobb részben szikes és homokpuszták alkotják. Vizes élőhelyei szikes tavak, továbbá mocsarak és lápok, valamint Tisza-menti holtágak. A tanyasi gazdálkodás, a pusztai állattartás és a mezőgazdasági kultúra hagyományai a természeti rendszerekkel együtt határozzák meg a kiskunsági táj egyedi arculatát. Ezek megismerését bemutatóhelyek és az egyes védett területeken található tanösvényekkel rendelkező látogatható helyek teszik lehetővé.
Túraútvonalak
Kitaibel Pál tanösvény:
Hossza: 3 km
Állomások száma: 9

A Marcal-medence sík vidékéből szigetszerűen kiemelkedő magányos óriás, a Somló számos természeti értéket őriz napjainkig: a különleges bazaltformák ritka növény- és állatfajoknak nyújtanak otthont. A Somló Tájvédelmi Körzet nevezetességeit mutatja be a botanikus Kitaibel Pál nevét viselő, 3 km hosszú, 9 állomásból álló önmagába visszatérő tanösvény. Az ösvény könnyen megközelíthető a 8-as számú útról leágazó, a Somlóvásárhely és a Somló közötti bekötőútról, a Margit-kápolnától indulva. Indítóhely: Szent Margit kápolna Jelzése: sárga L és a vele részben összefonódó sárga turistajelzés, hossza: 3 km. A Somló Tájvédelmi Körzet természeti szépségeit, érdekes látnivalóit tárja fel a természetvédelmi kezelésben álló tanösvény. Az út teljes egészében védett és fokozottan védett területen halad. Kitaibel Pál (1757-1820) természettudós, botanikus nevét viseli, aki először foglalkozott érdemben a Somló természetrajzával.

Állomáshelyek:
1. Kiindulási pont 2. A bazalt pusztulása 3. Élet a bokorerdőben 4. A kaszálórét 5. A gyepek állatvilága 6. A Somló vára 7. A Somló erdői 8. A Somló erdőinek állatvilága 9. A bazalttufa Egyéb látnivalók: 1. Szent Margit kápolna 2. 250 éves hársfa 3. Szent István szobor 4. Szent István kilátó 5. Kinizsi szikla 6. Szent Márton forrás 7. Szent Márton kápolna 8. Taposó kút 9. Ilona kápolna 10. Séd forrás
Megyék
Komárom-Esztergom az ország legkisebb, de legsűrűbben lakott megyéje, amely egyebek mellett különösen változatos domborzatáról híres. Területét tavak, folyók, sík mezők és erdők által borította lankák, sziklaszurdokok és gondozott szőlőhegyek tagolják. Valószínűleg a kiváló természeti viszonyoknak köszönhetően már háromszázötvenezer évvel ezelőtt is lakott volt, amelyről a Vértesszőlősön megtalált őskori lelet is tanúskodik. Ezt a vidéket Magyarország bölcsőjének is nevezik, hiszen éppen itt, Esztergomban alapított ezer éve államot Szent István. A festőien szép városban, amelyet a Dunakanyar gyöngyszemének is hívnak, találjuk a Szent István király által emelt várat, valamint a Bazilikát, amely az ország legnagyobb katolikus temploma, egyben a hazai katolikus egyház központja.
Tatán építették ki Magyarország első, ma is csodálatos angolparkját. Itt, Bábolnán született minden idők egyik legeredményesebb versenylova, Imperiál. Ha a kocsi szót halljuk nem mindenkinek jut eszébe Kocs, a Komárom-Esztergom megyei kis falu, amely pedig iparosai Hunyadi Mátyás idejében itt készítették el az első kocsi szekeret, amelyet a település neve után neveztek el kocsinak.
A szlovák-magyar határon fekvő, dunaparti Komáromban találjuk Európa egyik legnagyobb, 40 ezer négyzetkilométeren fekvő katonai létesítményét, a Monostori erődöt. A két folyó partján elterülő várrendszer százhatvan éve Európa egyik legmodernebb hadászati jelentőségű építménye volt. 

Komárom ma már nem csak a Monostori erődről nevezetes, hanem arról is, hogy 2006 óta itt működik a Pintér Tibor által alapított Komáromi Magyar Lovas Színház. Az előadások színhelye a komáromi lovarda épülete, ahol a nézők a lelátókról nézhetik meg az előadásokat. „A lovas színház az ember, a művészet és a ló elválaszthatatlan egységét hivatott kifejezni” – vallja Pintér Tibor. A társulat tagjai olyan művészekből állnak, mint Janza Kata, Feke Pál, Vadkerti Imre (Kormorán Együttes), Fehér Nóri (Kormorán Együttes), Papadimitriu Athina, Várfi Sándor, Kulcsár Lajos, Sipos Imre, Buch Tibor, Kalapács József, Hujber Ferenc. „Az elmúlt években e történelmi falak közé látogató vendégeknek olyan élményben lehetett része, mely Magyarországon egyedülálló” – állítja Pintér Tibor, aki nézőiknek is azt ajánlja mindig, hogy feltétlenül nézzék meg a megyét. „Ha Komárom-Esztergom megyébe látogatnak változatosság, nyugalom, barátság és vendégszeretet vár mindenkit!” – ajánlja a színművész.


Sziget Színház
A Sziget Színház társulata immár nyolcadik éve járja az országot darabjaival és mára már évi 150 tájelőadást játszik az ország számos művelődési házában és szabadtéri színpadán, az egészen kicsi helyszínektől olyan nagy színpadokig, mint a szombathelyi és soproni sportcsarnok, tihanyi és bánki szabadtéri színpad, a velencei és városmajori szabadtéri színpad, valamint a Margitszigeti Szabadtéri Színpad.
Előadásainak nagy előnye, hogy mind a díszlet, mind a hang- és fénytechnika jól mobilizálható, a darabok pedig kis helyigényűek. Ennek köszönhetően a feltételek adottak, hogy darabjait nemcsak az ország egész területén, hanem az országhatárokon túl is színpadra vigye.
Produkcióit a Sziget Színház fiatal társulata mellett olyan kiváló vendégművészek főszereplésével mutatja, mint Janza Kata, Várfi Sándor, Makrai Pál, Papadimitriu Athina, Beleznay Endre, Hujber Ferenc, Bot Gábor, Földes Tamás, Bródy Norbert, Vadkerti Imre, Kulcsár Lajos, Szegedi Csaba, Gerner Csaba, valamint maga a társulat igazgatója Pintér Tibor is.

 
Magyar Lovas Színház
A Magyar Lovas Színházat hat éve alapítottuk egy történelmi múltú fedeles lovardában, Komáromban. Európában egyedülálló színházi létesítményként működik, melyet a határon túlról is rendszeresen látogatnak a színház és lovak szerelmesei. A Lovas Színház főleg operetteket és musicaleket játszik, melyeket lovakra alkalmazva, fantasztikus látványelemekkel ad elő.
A színház igazgatói Pintér Tibor és Márkos Attila hisznek abban, hogy a világ legszebb állata a ló, a zene és a színház a Magyar Lovas Színházban egyesülve klasszikus értéket képvisel majd világszerte.

Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Menetrend szerinti busszal Budapest–Gyöngyös–Mátraháza vonalon, vagy Parád (Eger) felől. Gépkocsival mátraházi parkolási lehetőséggel.

ÚTVONAL
Mátraháza nagy parkoló – Nagy-Hidasvölgy – (csór-réti víztározóval párhuzamosan) – Nyírjesi erdészház – – Nyírjes-bérc gerince – Galyatető, Nagyszálló (kitérő tehető a jelzésen a Péter-hegyese kilátóig). A túra itt be is fejezhető – autóbusz közlekedés Mátraháza – Gyöngyös és Pásztó felé (Budapestre is). A túra folytatása Galyatető Nagyszálló – Nagy-Lipót kilátóhely – Mátra főgerinc – Csór-hegy – Mátra-nyereg – Vörösmarty Turistaház (Mátraháza).

Táv: 10 km + 7 km Szint: 420 m + 50 m, 3+2 óra

NEHÉZSÉGI FOK
Emelkedők miatt középnehéz túra, de minden vállalkozó korosztálynak ajánlható tavasztól őszig, de télen is szép.

LÁTNIVALÓK
• Víztározó kitérővel
• Nyírjesi vadászház
• Galyatető, kilátó (korlátozott kilátással), Nagyszálló, sí- és sífutópályák
• Nagy-Lipót természetes kilátópont
• Csór-hegyi volt Kós Károly-kilátó romjai Mátraházi vagy környéki szállással érdemes több napra több túrát szervezni.
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
A túra kiindulópontja a Tapolca–Budapest vasútvonal Nemesgulács–Kisapáti vasúti megállója. A túra ugyanide tér vissza. Gépkocsival közlekedők Kisapátiban parkolhatnak. Autóbusszal érkezőknek Nemesgulácson kell leszállniuk.

ÚTVONAL
Nemesgulács–Kisapáti vm. Bogdán kút (kiszáradt) – Turistaház Szt. Györgyhegytetőn át jelzésig, azon nyugati majd déli irányba, Oroszlánfejű-kút – Lengyel- kápolna – Turistaháztól vissza a vasúti megállóhoz (Kisapáti)
Táv: 12 km Szint: 320 m, 4 óra

NEHÉZSÉGI FOK
A túra középnehéz, minden évszakban teljesítheti az, aki szereti a természetet.

LÁTNIVALÓK
Szent György-hegyi kulcsosház Bazaltorgonák Hegytetőről remek kilátás Oroszlánfejű-kút Lengyel-kápolna Borospincék Aki több napot kíván a környéken eltölteni, keresse fel Szigliget látnivalóit (vár, bormúzeum, alkotóház) vagy a Badacsony hegyet (Szegedi Róza-ház, bormúzeum, Kisfaludy-kilátó, Rodostói volt Turistaház).
Nemzeti Parkok
Körös-Maros Nemzeti Park A Körös-Maros Nemzeti Park szeretettel várja látogatóit több új és számos már megszokott, a látogatók számára közkedvelt programmal. Két látogatóközpont, egy madárvárta, öt tanösvény, több kerékpáros útvonal, igényes szálláslehetőségek várják a természetet megismerni kívánó gyermekeket, diákokat, felnőtteket. Ha érdeklődik kínálatunk iránt, de nincs konkrét elképzelése rólunk, vegyük fel a kapcsolatot! Segítünk Önnek megszervezni egy színvonalas konferenciát, egy kalandos osztálykirándulást vagy egy felejthetetlen családi hétvégét. Tartalmas programokat kínálva várunk minden korosztályt! Keressen minket! 1. Látogatóközpontok A két helyszínen, Szarvason és Dévaványán működő látogatóközpont változatos programokkal várja az érdeklődőket óvodásoktól a felnőttekig. Programjaink elsősorban a természetszerető és természetvédő szemlélet kialakítását szolgálják a résztvevők életkorához és egyéni igényeihez igazodva. Azoknak is ajánljuk e helyszíneket, akik tartalmas kikapcsolódásra, a természet közelében eltöltött néhány kellemes órára vágynak. Körösvölgyi Látogatóközpont Szarvason, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja mellett került felépítésre a Körösvölgyi Látogatóközpont, amelyben természetvédelmi kiállítással és széleskörű programokkal, szolgáltatásokkal várjuk az érdeklődőket. Az épületegyüttest körülölelő 26 hektáros Anna-liget egyedi adottságú, hiszen a természetes állapotok mellett a Csáky-Bolza kastély és kastélypark, mint kultúrtörténeti emlék is jelentős. A látogatóközpont főépületéből kiinduló sétányon megismerhető az eredeti ártéri növényvilág, a Bolza-féle tájképi kert és a meglepően gazdag állatvilág. A kastély és parkja a pihenés és kikapcsolódás színtere, amely esztétikai élménye mellett kitűnő oktatási helyszín is. Az Anna-liget és a Látogatóközpont a 44 számú főközlekedési útról közelíthető meg. Szarvas város Békésszentandrás felőli oldalán található útelágazásnál észak felé a Szarvasi Arborétum, dél felé pedig, áthaladva a Holt-Körös felett átívelő hídon az Anna-liget érhető el. A parkba személyautóval, autóbusszal, kerékpárral (a 44 sz. út mellett végig kerékpárút halad) vagy a városból mintegy húszpercnyi sétával, az Erzsébet-ligeten át lehet eljutni. Réhelyi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva települések között félúton található a Réhelyi Látogatóközpont, ahol a múzeumi épület emeleti részén található állandó kiállítás egyrészt a terület egyedülálló értékét az európai túzokot, másrészt a tájegység élővilágát és történetét mutatja be. A látogatóközpont külső bemutatóhelyein túzok, magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták figyelhetők meg. Az innen induló tanösvényen a terület jellemző növény- és állatvilága ismerhető meg. A védett területen a kijelölt kerékpártúra útvonalak bejárásához az igazgatóság központjában kerékpárok bérelhetők. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek lebonyolítására nyújt lehetőséget az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem.
Túraútvonalak
Túra hossza: 17 km
Nehézsége: könnyű
Terep: Síkvidék
Tájegység: Külső Somogy
Kerékpártúránkat a kőröshegyi templomnál indítjuk. A Petőfi úton tekerve hagyjuk el a falut és Szántódra a 7-es főútig tekerünk. A főút előtt kb 300 m-rel jobbra van egy út a Római utca ezen hajtunk tovább a piros háromszög jelzést követve. Az aszfalt út hamarosan eltűnik és földes úton hajtunk tovább balkéz felől egy érdekes látni való kerül elénk a Szántódpusztai Skanzen. Érdemes megállni és megnézni. A skanzen után a sárgatúra jelet követve érjük el Zamárdi szélét. Itt egy jobb kanyar és egy erős emelkedő jelzi, hogy pár száz méter múlva megérkezünk a Kőhegyi kilátóhoz. Miután szétnéztünk a kilátónál és kipihentük a kemény emelkedő okozta fáradalmakat ugyanazon az úton vissza gurulunk a hegy lábához a sárgán. Jobbra fordulva a zöldtúra jelzésen haladunk tovább. Balra kb. 100 méterre találjuk a kiserdőben a fák között a Szamárkövet. Továbbhaladva beérünk Zamárdiba. A Csap utcára balkanyarral fordulva legurulunk a 7-es útig. Átkelve rajta a Hársfa utcán hajtunk egészen a Szent István utcáig. Ezen tovább tekerve a Szántódi révhez érünk. Innen Balatonföldvárra tekerünk a parton. -Móricz Zsigmond utca-Gyulai Jenő utca-Somogyi Béla utca- Spúr István utca. A földvári vasútállomás után áthajtunk a vasúti átjárón és egyenesen a 7-es főútig tekerünk. Itt a Kőröshegyi utcán folytatva a bringázást vissza érünk a kőröshegyi kiindulási pontra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/borsod-abauj-zemplen-megye/kerekpartura-a-zemplen-nyugati-oldalan
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!