Magyarország egyetlen vulkanológiai látogatóközpontja látványos, közérthető, interaktív formában mutatja be a vulkánok erejét, a gigantikus méretű, szinte percről percre lezajló geológiai változásokat. Megismerhetjük, milyen lehetett évmilliókkal ezelőtt és milyen ma Földünk tűzhányóinak tevékenysége, miként jelezhetők előre a működésüket kísérő katasztrófák, de akár egy vulkanológus bőrébe is belebújhatunk.
Az ötszintes kiállításanyag részegységei a Felfedezőterem, a Tűzhányó-terem, a Verne-kabin, Vulkánszimulációs-terem, Vulkánszínház, valamint a Kárpát-medence vulkánosságát bemutató terem, a tárlat fő attrakiciója pedig a Kilátó-terem, melyben eleven díszletként a Ság hegy gyönyörű panorámája tárul a látogató elé, azzal a céllal, hogy testközelből szemlélhessék az egykori tűzhányó mára megszelídült vonulatait.
A látogatóközpont által rendszeresen szervezett ság hegyi túrákon szakképzett túravezető segítségével a vendégek megismerkedhetnek a tanúhegy földtani történetével és formakincsével. Megtudhatják többek között, milyen rétegek rakódtak le egy nagy erejű robbanásos illetve egy szelídebb lávaszökőkút-működés során, valamint azt is, miért hívhatjuk a környező vulkánokat tanúhegyeknek. Lehetőség van továbbá botanikai és bányászati túrákon való részvételre is, mely túrák a hegy különleges növényvilágát, illetve 50 éves bányászati múltjának történetét mutatják be szintén szakképzett túravezető irányításával.
A túrákon való részvétel előzetes regisztráció alapján lehetséges. Részletes információk: http://www.kemenesvulkanpark.hu/programok/vulkantura
Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont
info@kemenesvulkanpark.hu
3695777400 3695777402
Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.
Aktív turizmus
A falu a Vasi-Hegyhát folytatásának tekinthető Kemeneshát (Cser) észak-nyugati szélén a Rába folyó jobb partján a Lánka-patak - jelenleg száraz meder - torkolatánál található. Helyzetét a XVI. század közepén megjelenő kezdetleges magyarországi térképek is feltűnően jó pontossággal mutatják. A falu 1926-ban került egyesítésre az akkorra már Pápoccal összeépült közel harmad lélekszámú Szentmiklósfával . A település műúton a Vas megyei Kenyeri vagy a Veszprém megyei Kemenesszentpéter felől közelíthető meg. Története: A település első írásos említése – Papuch néven – egy 1234. évi, a pannonhalmi (Szent Márton-i) apát és népei közötti rendre vonatkozó oklevélben található. A középkori falu dél-nyugati oldalán a falu előtt állt a Szent Miklós-templom a Zenthmiklos nevű birtokon - mely 1363-ban már a Papuch -i plébániához tartozóan említtetett – és Myklosfalua (a későbbi Szentmiklósfa). A falu közvetlenül a Rába partjára települt - a Rába egyik ága ekkor még a jelenlegi templom mögött a kertek alatt folyt - a falu közepének a most is álló XII. század végi kápolna (a mai Havas Boldogasszony-kápolna ). Az 1359-ben már létező Szűz Mária-templom a kápolna közelében attól nyugatra állt. Az ezt követően épített kolostor főépületének déli homlokfala ráépítésre került a kápolna északi és nyugati karéjaira. A perjelséget és a plébánia templomot Kálmán győri püspök utasítására 1363-ban fallal választották el. 1365-ben alapított prépostságát Krisztus szent testéről, másként a Szent Megváltóról ("Szent Szalvator templom") nevezett egyháza a tér keleti oldalán a jelenlegi templom helyén állt. A középkori falu közepén fürdő is volt, a falu jobbágytelkes részét "Houstat" -nak hívták. A Rábán ("Mezeuraba") – a malomhoz tartozó szigeten – hatkerekű malom működött, oklevélben említett egyik erdője az Asszonyerdő ("Ascunerdev" ). A település a középkorban mezővárosi rangra emelkedett.A csornai konvent egy adásvételt rögzítő 1476 évi irata Papocz-ot városként a Hostath-ot városrészként említi. A középkori Myklosfalua szintén malommal rendelkező hely volt , négykerekű malmát valószínűleg a bővizű Herpenye hajtotta. Magyarország első földtani térképén (1797) a - Sárvár után a Lánka patakot is felvevő - Herpenye / Herpenyő még Papócz-nál folyik be a Rábába.
Nevezetességei:
Havas Boldogasszony kápolna
Ágoston-rendi perjelség
Pápóci prépostság
Pápoci zsilip
Természeti értékek | Ökoturizmus
Kulturális örökség