Hol?

Borvidékek Nemzeti Parkok Borutak Túraútvonalak Tematikus utak Megyék Tájegységek Turisztikai régiók Natúrparkok

Mit?

Név

Fony-Tolcsva kerékpártúra

Túraútvonalak

Túra hossza: 60 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Hegyvidék
Szintemelkedés: 851 m
Tájegység: Zempléni-hegység

A kerékpártúrát Fonyon a Templom utcából indítjuk a település központjából. Innen Regécen át Óhutára tekerünk. Regéc magasságában megpillanthatjuk bal kéz felől a regéci várat. Óhuta útán egy Y elágazásba érünk, ahonnan Erdőhorváti felé vesszük utunkat. Azt kb. 7 km múlva folyamatos lejtőzés után érjük el. Innen már csak 5 km Tolcsva. Tolcsvát Erdőbénye felé hagyjuk el, és Aranyospusztáig egy viszonylak kis forgalmú úton tekerünk. Aranyospuszta után jobbra Abaújalpár, Boldogkőújfalu községeket érintve Boldogkőváraljára érünk. A település látképét a vár uralja. Oda a település szélénél jobb kéz felől lehet feljutni. A falut elhagyva egy T elágazáshoz jutunk, ahol jobbra fordulva Vizsoly felé bicajozunk tovább. Vizsoly után Vilmány következik, ahol jobbra fordulva vissza tekerünk a kiindulási pontra, Fonyra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/borsod-abauj-zemplen-megye/fony-tolcsva-kerekpartura

Földszíve Pilisi Zöldút

Túraútvonalak

A Pilis vidéke különleges hely. Mészkő és andezit hegységet, homokos sóder alkotta hordalékszigetet zárnak itt szív alakú egységbe a Duna vadregényes kanyarulatai, a Kenyérmezői- és az Aranyhegyi-patak völgye. A táj rendkívüli szépsége és formagazdagsága ősidők óta vonzza a Kárpát-medence népeit. A bronzkor embere, később a kelták, a rómaiak, az avarok és az utolsó évezredben államot alapító magyarok mindig is nagy becsben tartották, kultikus helyükként tisztelték a környéket uraló hegyormokat, varázslatos hangulatú völgyeket. Az utóbbi néhány száz évben a sváb és cigány lakosság mellett szláv népek – törökök elől a Dunán felfelé menekülő szerb és dalmát vagy épp a törökdúlás után néptelenné vált pilisi falvakba Felvidékről érkező szlovák családok – tették a mai napig változatossá a térség etnikai térképét. Talán létezik valami soha el nem múló erő, amiért a sokféle ember mind a Pilis környékére települt, s amiért korábban a magyar királyok is évszázadokon át itt vezették udvartartásukat, innen irányították országukat. Ki tudja, nem ebből az erőből merítettek-e hajdanán a pálosok, amikor a Pilisben hozták létre az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet? Számunkra, akik ma itt élünk a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget 26 településének valamelyikén, vagy barangolásaink során gyakran megfordulunk errefelé, rengeteg hangulatot, képet idéz ez a csodás vidék. Evezős túrán a Szentendrei-sziget északi végét kerülve fölnézni a visegrádi Fellegvárra. Dobogókői síelés után fürkészni a Dunakanyar szokatlan, téli arcát. Pilisvörösvárról vagy Pomázról kerekezve a Pilis-csúcs zord mészkőorma felé meredni. Egy szamárhegyi macskaköves séta során, mediterrán háztetők fölött elmerengeni a parti fák közt tovatűnő Szentendrei-Duna hullámainak játékán. A Zöldút kezdeményezői, több tucat együttműködő Pilis vidéki civil szervezet, intézmény, önkormányzat és vállalkozás, rájöttünk, hogy valamit kezdenünk kell a ránk bízott hatalmas örökséggel, meg kell találnunk a kincseknek ebben a rengetegében azt az ösvényt, amely mindnyájunk számára járható. A kezdő lépéseket már megtettük. Egyéves intenzív munka – térségi vonzerő leltár és intenzív kapcsolatépítés – után létrehoztuk a Pilis Vidéke Helyi Akciócsoportot, amely a zöldút-módszertant vidékfejlesztési tevékenysége központi elemének tekinti. Kistérségi turisztikai kerekasztal-beszélgetések során elhatároztuk, hogy kialakítjuk a Föld Szíve Pilisi Zöldutat, melynek előkészületeire az Ökotárs Alapítványhoz benyújtott pályázatunkkal nyertünk támogatást. Rendszeresen részt veszünk az országos zöldutas eseményeken és rendezvényeken. Térségi partnerségben folyamatosan azon gondolkozunk, hogyan tudnánk vonzó ajánlatokkal idecsábítani azokat a turistákat, akik valóban meg tudják becsülni értékeinket. Közeli terveink közt szerepel egy intenzív médiakampány a zöldút-szemlélet pilisi meghonosítása érdekében, valamint zöldutas turisztikai csomagjaink kialakítása a hozzájuk tartozó nyomvonallal. A nagy létszámú és igen színes partneri kör jelentős része külön-külön már nyújtott ökoturisztikai vagy más hasonló szolgáltatást a hozzánk látogatóknak – ezek a számos kidolgozott útvonaltervvel együtt zöldúthálózatunk részévé válhatnak. A pilisi hegyek, a Duna és a sziget kiváló terep a zöldutazás szinte összes lehetséges válfaja számára: gyalogos turisták, kerékpárosok, evezősök, lovasok és síelők egyformán megtalálhatják itt a maguk zöldútját és kedvenc helyeiket. Nekünk már „csak” annyi a feladatunk, hogy rábukkanjunk a kincserdőben arra a bizonyos járható ösvényre, azaz megvalósítsuk saját zöldút-fejlesztésünket, hogy majd így szólhassunk az itt élő vagy erre vendégeskedő embernek: Érezd magad otthon a Föld Szíve Pilisi Zöldúton!

Garadna-völgyből a Bükk-fensíkra és vissza

Túraútvonalak

MEGKÖZELÍTÉS
Miskolc-Diósgyőr felől a 15-ös autóbusszal Ómassa végállomásig.

ÚTVONAL
Ómassa ( ) – Száraz-völgy – Száraz-völgy öreg parkoló – sípályák – Bánkút – Síház – ( és is csatlakozik) – Fehér Sas fogadó ( is) – Csipkéskút – Vadászvölgy– Ómassa buszállomás
Táv: 10 km
Szint: 470 m, 3 óra

NEHÉZSÉGI FOK
A túra elsősorban jó kondícióban lévő felnőtteknek és a fiataloknak ajánlható, egész évben. Ómassától Bánkútig állandó emelkedő, visszafelé Csipkéskút után, a Vadászvölgyben lejtmenet, időnként igen meredek, sokszor hatalmas kőtömbök között, ezért nehéz túrának mondható. A felszerelésben a jó túracipő ajánlott.

LÁTNIVALÓK
Ómassa: „egyutcás” hegyi település 500 m körüli magasságban a tenger szintje felett. Garadna-forrás: „Gyula-forráshoz” a régi parkolótól jelzésen bekötőút (5 perc), bánkúti sícentrum. Bánkút központjából kitérési lehetőség a 956 m magasan fekvő Bálvány-kilátóhoz (15 perc). További kitérési lehetőség Bánkútról a Nagy-mezőre (3 km), Csipkéskút, a lipicai ménes téli szállása. Bánkút télen: Hazai viszonylatban a legjobb síterepek közé tartozik, több felvonóval, hosszabb havas időszakkal, szállásokkal. A gyönyörű környék miatt (bánkúti szállással) minden évszakban javaslunk többnapos kiegészítő túrát.

Gemenc-Béda kerékpártúra

Túraútvonalak

Túra hossza: 61 + 58 + 60 (175) km
Nehézsége: könnyű
Terep: Síkvidék, aszfaltozott gátkoronák és kisforgalmú országutak a Duna mentén
Össz szintemelkedés: 453m
Tájegység: Sárköz, Mohácsi-sziget

A túra a legdélebbi magyar Duna-szakaszt mutatja be, körüljárja a Gemenci erdőt és a Bédát, mindkettő a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A pezsgő életű Baját leszámítva álmos helységeket és néptelen természeti területeket érint. Egy rövid, kikerülhető szakaszt (Dunafalva-Újmohács) kivéve végig jó minőségű aszfaltút, teljesen vízszintes, nagyon könnyű. Keskenykerekű bringával is járható. Kevés a frissítési lehetőség (büfé, vendéglő), elemózsiát és kulacsot kell vinni, vizet kérni gátőrházaknál is lehet. Esőruha ajánlatos, mert nincsenek betérők! Kevés az árnyék, napvédelemről gondoskodni kell. A táj gyönyörű, egyik oldalt az ártéri erdő, másikon a megművelt táj, sok a kócsag, gém, hattyú, vadkacsa és egyéb vízimadár. Egy nap alatt teljesíthető, de három napra felosztva írjuk le.

Indulás Bajáról, a Sugovica partjáról (több szálláslehetőség, éttermek, bajai halászlével!). Az 55-ös úton nyugat felé indulunk, de még a Duna-híd előtt, rögtön a vasúti aluljárót követően, jobbra rátérünk az árvédelmi gát betonozott, majd aszfaltozott koronájára. Jó megállóhely az érsekcsanádi szivattyútelep (É 46° 15,138’^ K 18° 55,087’): műemlék-gépház, információs tábla, szép vízparti hely egy pihenéshez. Tovább a gáton, át az M9 autóút alatt, majd rögtön balra fel a Szent László híd északi oldalán található kerékpárútra. Túloldalt hasonlóképp le, és a gáton dél felé, majd a gát vonalát követve eljutunk a Sió zsilipjéig. Azon át, és tovább a gáton a keselyűsi kocsmáig – frissítési lehetőség! (Ide jön be egy keskeny országút Szekszárdról.) Tovább a gáton dél felé, nemsokára elérjük a Lankóci műemlék szivattyútelepet és Vízügyi Múzeumot (É 46° 15,307’^ K 18° 50,619’). A gépházban emelet-magas régi dízelmotor! A látogatásra előre be kell jelentkezni a gátőrnél: Felker Zoltán, 06-20-541-4977. Pörböly határában kiérve az 55-ös útra, azon balra (ez az egész útvonal egyetlen forgalmasabb része), majd át a Türr István híd kerékpárútján Bajára. Végig ki van táblázva, egyértelmű, eltéveszthetetlen.

Második nap: Baja központjából dél felé, Hercegszántó irányában (51-es út), de még a városban jobbra letérés Szeremle felé. Rögtön a kis lejtő aljában érdemes megállni, megnézni a Ferenc-csatorna zsilipjét (műemlék). A forgalmatlan országúton Dunafalvára. Onnan a gátkoronán tovább, de az nem aszfaltozott, csak földes. Ha ez nem tetszik (sáros, poros), akkor tovább az országúton Szabadságpusztáig, és onnan jobbra. A cél a mohácsi komp. Mohácson egyenesen dél felé, majd az országúton Kölkedre (a faluban Gólyamúzeum). Még a falu széle előtt látszik, hol kell balra felmenni a gátra, aszfaltozott út, kerékpáros útjelző „totemoszlopokkal”, szép helyekkel. Frissítési lehetőség nincs! A gátat az országhatárig követjük (aszfalt vége, jól látszik), ott derékszögben jobbra be az erdőbe egy kis útra (sáros is lehet). Egyenesen tovább ezen, a vaskapu nincs lezárva, csukd be magad után. A néhány házból álló Erdőfűn (É 45° 54,438’^ K 18° 45,681’) nagyon jó falusi turizmus szállás (http://szallas.hu/Erd%C5%91fi-Major-Vend%C3%A9gh%C3%A1z-K%C3%B6lked-Erd%C5%91f%C5%B1 ).

Harmadik nap: vissza Bajára. Erdőfűről a tegnapi út folytatását kell követni Kölkedig, erdőben, holtágakat keresztezve.
Javasolt segédlet: A Duna-Dráva Nemzeti Park különféle térképei.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/bacs-kiskun-megye/gemenc-beda-kerekpartura

Göcsej és Őrség

Tájegységek

A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala megye területén. A 672 km²-es területű vidék a Zala, a Felső- és az Alsó-Válicka, illetve a Kerka völgyei által közrezárt alacsony dombság. A Göcsej nem pusztán földrajzi fogalom, hanem nagy múltú néprajzi táj is. Hagyományos kultúrájának feltárása Plánder Ferenc és Gönczi Ferenc nevéhez kötődik. A Zalai-dombság legritkábban lakott, egyúttal egyik legsűrűbb településhálózatú kistája, ami az aprófalvak túlsúlyára utal. Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére. A vidéket gyakran összetévesztik a Vendvidékkel, az ottani szlovén településeket „őrségi szlovén falvakként” emlegetve, valójában azonban ezek mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek. Látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak. Az őrségi falvak füzéresen helyezkednek el. Egy-egy kisebb házcsoport lazán vagy egyáltalán nem kapcsolódik következőhöz. A szeres településszerkezet a jellemző, az elszigeteltség, rossz megközelíthetőség segítette a védelmet. Egy-egy szer csak néhány házból, ezek gazdasági épületeiből és udvaraiból áll, jellemzően a dombtetőkön, erdőirtásokban. Neveiket eredetileg az ott élő családokról (pl. Baksaszer, Siskaszer), földrajzi helyzetükről (Keleti szer, Felsőszer), ritkábban valamilyen egyéb jellegzetességről (Templomszer) kapták. A kisebb községek 2–4, a nagyobbak 6–8 szerből álltak. Legfontosabb látnivalók: Göcseji Múzeum- Zalaegerszeg, Becsvölgye, Zalalövő, Nova, Böde, Magyarszombatfa, Őriszentpéter, Szalafő, Velemér.

Gödöllő-Tápióság kerékpártúra

Túraútvonalak

Túra hossza: 140 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Síkság
Tájegység: Gödöllői-dombság

A kerékpáros túra Gödöllőn a HÉV végállomásáról indul. A várost az Állomás utca-Köztársaság út vonalon hagyjuk el, és 14 km megtétele után Valkóba érünk. Vácszentlászló, Zsámbok, Tóalmás, Szentmártonkáta érintésével jutunk el Nagykátára. Innen a 311-es úton tekerünk Farmoson át Tápiószeléig. Ezen az útszakaszon (kb 16 km) nagyobb forgalomra kell számítanunk. Tápiószelétől, viszont ismét kis forgalmú úton tekerünk tovább Dányig. A következő településeken haladunk át: Tápiószentmárton, Tápióbicske, Pánd, Káva, Bénye, Gomba, Úri, Sülysáp és Kóka. Dánytól egy kicsit forgalmasabb úton érünk vissza Gödöllőre Isaszeg érintésével.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/godollo-tapiosag-kerekpartura

Gödöllői-dombság - Cserhát kerékpártúra

Túraútvonalak

Túra hossza: 96 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Dombvidék
Tájegység: Cserhát, Gödöllői-dombság

A kerékpártúra a Gödöllői dombság és a Cserhát egy részén vezet át minket, alacsony forgalmú utakon. Utunkat Veresegyházon kezdjük, és öt szakaszból áll. Az első szakasz Veresegyház, Erdőkertes, Vácegres, Galgamácsa településeken vezet át. A második szakasz Nógrádkövesdig tart. A Galga-patak mellet haladva a Balassagyarmatot Aszóddal összekötő úton tekerünk Galgagyörk, Püspökhatvan, Acsa, Galgaguta falvakat átszelve. A harmadik szakasz Bánkig tart, és Szécsénke, Kétbodony, Romhány településeket érinti. Bánk lesz a túránk legészakibb pontja. Innen csak néhány km lenne Rétság, ami a környék egyik legnagyobb települése. A negyedik szakaszon jönnek a legnagyobb emelkedők és lejtők. Alsópetény, Keszeg, Penc és Rád falvakon áttekerve utunk egészen az M2-es útig visz. A távolban látjuk Vácot, de egy balkanyarral az M2 mellett folytatjuk utunkat Vácduka felé, az ötödik szakaszon. Az utolsó szakasz Vácduka, Vácrátót, Őrbottyán településeken át vezet vissza minket Veresegyházra. Ez a szakasz már könnyű levezető út.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/godolloi-dombsag-cserhat-kerekpartura

Gödöllői-dombság kerékpártúra

Túraútvonalak

Túra hossza: 105 km
Nehézsége: középnehéz
Terep: dombos
Szint emelkedés: 638 m
Tájegység: Gödöllői-dombság

A Gödöllői dombság vonulatai, a köztük húzódó völgyekkel, merőlegesek útvonalunkra, így, noha hegyet nem mászunk, a 105 kilométeren felszedünk majdnem 600 méternyi szintemelkedést. Az út végig jó aszfalt, de az Isaszeg és Gödöllő közötti részt (amely a túra közel fele) leszámítva munkanapokon eléggé, szünnapokon közepesen forgalmas. Ezért csak magabiztos kerékpárosnak való! Az útvonal szép erdőket és barátságos helységeket érint. Budapesten a nyomvonal a Városligettől indul, a Kerepesi és Keresztúri úton vezet Rákoskeresztúrra, majd a városközpont utáni Y-elágazásban balra tartva Pécelre. Innen a Rákos-patakot követi Isaszegig. A faluközpont körforgalmából „3 óránál” kilépve jobbra, Zsámbok felé. Enyhén liftező, kellemes út Dányon át Zsámbokra, amelybe a falu előtti kőkeresztnél balra fordulva (egyenesen: Kóka) jutunk. Fenn a templomnál megint balra, akárcsak a rövidesen következő Y-elágazásban (a jobboldali ág Turára visz). Hamar jön Vácszentlászló, ahol T-ben balra, és a vele csaknem egybeépült Valkó. Utána az útvonal legkomolyabb, de nem meredek kaptatóját kell legyűrni, kellemes, erdős környezetben. Gyors lejtőzés és enyhe emelkedő juttat Gödöllőre, ahol a vasúti átjáró után jobbra, ez kivisz a 3-as úthoz, azon balra a lámpáig (balról a Grassalkovich kastély), és ott jobbra, Szada felé. Jelzőlámpa-soron és az M3 aluljáróján áthaladva, némi emelkedő után, Szada következik. A gyors lejtőben figyelni kell, hogy el ne mulasszuk a balra fordulást Mogyoród felé – két lehetőség is kínálkozik. Mogyoródig már az utolsó, szintén enyhe emelkedő vár, hogy aztán, a faluban rögtön jobbra fordulva, lesüvítsünk a központba, és tovább, Fótra. Ott a téren balra, már csak 15 km a Városliget, amelyet kisforgalmú utakon (Régifóti út, Rákos út, Körvasút sor, Erzsébet királyné út és gyalogos aluljáró) érünk el, a Közlekedési Múzeumnál. Budapestieknek nagyon jó edző kör, hétvégén családi kirándulásra is alkalmas, edzettebbeknek.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/godolloi-dombsag-kerekpartura

Győr-Moson-Sopron

Megyék

Látta már a „Folyók városaként” ismert egykori római Arrabonát, azaz Győrt? Járt már a korábban Eszterházának is nevezett egykori hercegi rezidencián, Fertődön? Ismeri a „civitas fidelissima”, vagyis „leghűségesebb város” címet kiérdemlő hangulatos települést, Sopront?
Győr-Moson-Sopron az egyik leg sokszínűbb megyénk, amely három tájegység, a Dunántúli-középhegység, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál fekszik. Legismertebb műemlékeiről, történelmi és építészeti nevezetességeiről, vadregényes természeti és vízi világáról, fesztiváljairól, népi hagyományairól.
Legfőbb turisztikai vonzerejét számtalan értékes műemléke, Győr és Sopron történelmi hangulatú belvárosa, a kisvárosok és falvak barokk templomai, kastélyai, valamint a nagy hagyományú borkultúra jelenti. A megye legfontosabb természeti értékei közé tartozik a sajátos mikroklímájú Soproni-hegység a várossal, a Tómalom és a Fertő-tó, a Hanság és a Szigetköz. Különleges értéket képvisel a Fertő-táj és a Pannonhalmi Bencés Főapátság, amelyek a világörökségi listán is szerepelnek.
A térség messze földön híres szakácskultúrájáról és borvidékeiről, a Pannonhalmi illetve a Soproni borvidékről, amelyek egyre nagyobb szerepet kapnak a megye turizmusában. Az évente visszatérő kulturális rendezvények, borversenyek, szüreti mulatságok messzi földre elviszik hírét a vidéknek és finom borának.
A megye különleges értéke a Pannonhalmi Bencés Főapátság, amely a Szent Márton-hegyen található és 1996 decembere óta a világ kulturális és természeti örökségének része. A turizmust kiemelt helyen kezelő apátság az egyházi tradíciók megőrzése mellett hagyományos termékeit újraélesztő vállalkozásokat is indítottaz utóbbi években. Ilyen például a belföldön és külföldön egyaránt elismert Apátsági Pincészet vagy a gyógynövénytermesztés és feldolgozás, közte kiemelten a levendula, de a tavalyelőtt nyitott Viator Apátsági Étterem és Borbár is egyre nagyobb érdeklődésnek örvend.. „A monostor nemrégiben társult egy önkormányzattal és helyi vállalkozókkal ásványvíz termelésére és forgalmazására, . A turizmus keretei között minél szélesebb réteggel szeretnénk megismertetni Pannonhalmát, amelynek neve egyet jelent a minőséggel, a tradícióval, a nyitottsággal” – tette hozzá a főapát.
„Szállodát is építenénk, ha sikerül a forrásokat biztosítani” - sorolja Várszegi Asztrik főapát. „Pannonhalma monostora - lehetőségei szerint - szívesen látja a zarándokokat, a csendre vágyókat, és azokat a turistákat is, akik a múlt tükrébe pillantva szeretnék jobban megérteni a jelent.”

Megyék

Ismerje meg az élő folklór, a gyógyító termálvizek, hagyományok és rendezvények hazáját, Hajdú-Bihart, amely a megye turizmus háromszögeként is emlegetett Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy mellett az utóbbi években egyre több új vonzó uticélt kínál minden korosztálynak.
A megye máig egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja Debrecen, amely hazánk egyik tudományos, kulturális központja és műhelye évszázadok óta. Debrecenben született és nőtt fel egyik legismertebb musicalszínésznők, Fésűs Nelly.
Fésűs Nelly azt mondja, szülőföldjének értékei a múltban gyökereznek, de ma is átszövik mindennapjait. Szerinte Hajdú-Bihart bejárni, egy időutazás, ahol a történelmi emlékeken keresztül megelevenedik a múlt. A színművész azt mondja: „szinte sehol nem maradt fent ilyen gazdag és ma is élő formában a népi kultúra, népművészet, mint errefelé”.
Fésűs Nelly szerint ennek titka, hogy itt még élnek az egykori kézműves hagyományokat őrző mesterek és tovább adják ezt a fiataloknak. Messze földön híres az ősi, sajátos égetési technikával készülő nádudvari fekete kerámia, a nemezelés, hajdúnánási szalmafonás, a debreceni, hajdúböszörményi ütőfás mézeskalács készítés, a hajdúböszörményi szíjgyártás, a sárréti kulacskészítés mestersége.
A musical színésznő szerint, ha erre járunk, mindenképpen érdemes felkeresni egy működő kézműves műhelyt, ahol magunk is elsajátíthatjuk eleink mesterségeinek alapjait.
„Természetesen felsorolni sem lehet azokat a programokat, amelyek miatt érdemes hozzánk eljönni.” mondja Fésűs Nelly. „Ilyen Így például a debreceni virágkarnevál vagy a földesi vőfélytalálkozó, a hortobágyi Hídi Vásár vagy a nagyrábéi Sárrét Íze Fesztivál mind különleges élményt kínál, ahol kissé betekinthetünk a helyiek életébe is” – ajánlja a színművésznő.
Fésűs Nelly azt mondja: természetjáróknak feltétlenül ajánlja az értékes növény- és állatvilágáról nemzetközileg is ismert a Hortobágyi Nemzeti Parkot, amely hazánk első nemzeti parkja volt és mára a világörökség része.
Hajdú-Bihar megye tájjellegű ételei messze földön híresek, különösen a pusztai hagyományokat őrző szabad tűzön, bográcsban készített ételek. Ilyen például a hortobágyi pásztorok jellegzetes egytálétele a slambuc, a bográcsban főtt hajdúsági birkapörkölt és a gulyás is, amelyek utánozhatatlan ízét a rackajuh, szürkemarha, mangalica és a jellegzetes helyi fűszerezés, valamint a szabadtűzön történő főzés adja.
Igazi hajdúsági vendégszeretettel várják a pihenni vágyókat az itteni vendégházak. A vendégek kikapcsolódásáról színes kézműves- és hagyományőrző programok, valamint sportolási lehetőségek gondoskodnak, korosztálytól függetlenül. A hajdúsági falusi vendégházak sajátossága, hogy a porták körül a legtöbb helyen állatokkal is találkozunk. Az üdülés során így a falusi élet nyugalma mellett az állattartás mindennapi teendőivel is megismerkedhetnek, sőt a kecsketenyésztőknél akár frissen készült sajtot is kóstolhatnak kicsinyek és nagyok. Az aktív pihenésre vágyóknak örömhír, hogy az utóbbi években egyre több lovastanya várja a térségben az idelátogatókat.

Hajmáskér-Veszprém-Balatonalmádi kerékpártúra

Túraútvonalak

Túra hossza: 38 km
Nehézsége: közepesen könnyű
Terep: hegyvidék

A kerékpártúra kiindulópontja Hajmáskéren a Tábori utcában található, ott ahol az út Sóly felé elágazik. Az első szakasz Veszprémben ér véget. Addig több mint 10 km-tekerünk Gyulafirátót és Kádárta falvak érintésével. Kádárta után a 82-es út melletti kerékpárúton tekerünk Veszprémig. A várost a Kádártai út - Budapesti út - Bajcsy-Zsilinszky utca - Almádi út útvonalon hagyjuk el Szentkirályszabadja irányában. A falu után túránk legdélebbi pontjára érünk Balatonalmádiba. Almáditól a 71-es út melletti kerékpárúton haladunk Balatonfűzfőig. Itt az első körforgalomban a sárga jelzést követve a Nike úton hajtunk ki és ezen haladunk tovább. Utunkba becsatlakozik a piros kerékpáros jelzés is mielőtt elérnénk a 72.es főutat. Itt balra fordulunk Litér felé, de az első lehetőségnél jobbra tartunk a Fűzfői gyártelepen át Királyszentistvánra. Királyszentistvánról Sóly érintésével érünk vissza a kiindulási pontra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/veszprem-megye/hajmasker-veszprem-balatonalmadi-kerekpartura

Hajmáskér-Veszprém-Balatonpart kerékpártúra

Túraútvonalak

Túra hossza: 58 km
Nehézsége: közepes
Terep: hegyvidék
Tájegység: Balaton-felvidék, Balaton

A kerékpártúra kiindulópontja Hajmáskéren a Tábori utcában található, ott ahol az út Sóly felé elágazik. Az első szakasz Veszprémben ér véget. Addig több mint 10 km-t tekerünk Gyulafirátót és Kádárta falvak érintésével. Kádárta után a 82-es út melletti kerékpárúton tekerünk Veszprémig. A várost Nemesvámos felé hagyjuk el. Ott igen érdekes látnivalók várnak ránk, hiszen a település határában egy feltárt római halomsír. Illetve egy római villa várja a látogatókat. A Balatonig, nevezetesen Csopakig Veszprémfajszon át vezet utunk. Fajsz egyébként utunk legmagasabb pontján található, innen lejtőzünk egészen a tóig. Pálóznak után elérjük a 71-es utat és a mellette lévő kerékpárúton tekerünk Balatonalmádiig Alsóörsöt érintve. Almáditól a 71-es út melletti kerékpárúton haladunk Balatonfűzfőig. Itt az első körforgalomban a sárga jelzést követve a Nike úton hajtunk ki és ezen haladunk tovább. Utunkba becsatlakozik a piros kerékpáros jelzés is mielőtt elérnénk a 72.es főutat. Itt balra fordulunk Litér felé, de az első lehetőségnél jobbra tartunk a Fűzfői gyártelepen át Királyszentistvánra. Királyszentistvánról Sóly érintésével érünk vissza a kiindulási pontra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/veszprem-megye/hajmasker-veszprem-balatonpart-kerekpartura

Hajós-bajai borvidék

Borvidékek

Bár a szőlőtermesztés ökológiai feltételei az Alföldön nem olyan jók, mint a hegyvidékeken, a bor minősége - megfelelő kezelés esetén - a hegyi borokkal vetekszik. A magyarországi német építészet képviselői a hajósi pincefalut alkotó jellegzetes présházak, melyek - a magyar vendégszeretettel párosulva - igen vonzóvá teszik ezt a borvidéket a borkedvelők számára.

Terület: 1700 hektár

Klíma: szélsőséges, száraz, kifejezetten meleg nyarú

Szőlőfajták, borok: Olaszrizling, Rajnai rizling, Chardonnay, melyek lágyabb, savszegény bort adnak. A Kadarka borai finomak, tüzesek, kellő bársonyossággal rendelkeznek. Található itt Kékfrankos, Merlot, Cabernet franc és sauvignon is.

Három nap Nagykanizsa környékén

Túraútvonalak

MEGKÖZELÍTÉS
Nagykanizsa fontos közlekedési csomópont a dny. határszélen, Zala megye déli részén.

ÚTVONAL
1. nap:
Örömhegyi kaland Nagykanizsáról autóbusszal Nagybakónakra (18 km, neve szláv eredetű, közszói jelentése: bükkös) utazunk, ahol a buszfordulónál szállunk le. A falu szőlőhegyek karéjában egy katlanszerű szép völgyben fekszik, melyen keresztülhalad a Bakónaki-patak. Innen kezdjük gyalogos túránkat a Fő utcán továbbhaladva. Mintegy 300 m megtétele után jelzést követve a Magyar utcában folytatjuk utunkat a haranglábig, innen balra kanyarodva továbbra is a jelzést követjük. Amikor a jelzéshez érünk, szemben egy tisztáson látjuk a Gesztenyeházat. Régebben ide gyűjtötték a termést. Sajnos ma már kevés gesztenyefa található a vidéken. A jelzésnél balra kanyarodva folytatjuk utunkat, egészen a Rockenbauer kopjafáig (pici Szent Kristóf-kápolna). A elvezet bennünket a mintegy 300 méterre levő Postás kulcsosházig. A szép kilátás reményében érdemes meglátogatni. Rövid pihenő után visszatérve a jelzésen folytatva utunkat ismét Nagybakónakra érkezünk. Útközben megcsodálhatjuk a gombákkal teli, horhosokkal szabdalt erdőséget. A jelzésen elérjük a nagykanizsai buszt.

Táv: 8 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott. Csapadékos idő után nehezebben járható.

2. nap:
Barangolás Kanizsa körül A városközpontból (Deák tér) jelzésen gyalogolunk a Csónakázó-tóhoz, mely önmagában is igazi kiránduló élményt jelent. Az ország egyik legszebb fekvésű kis taván minden évszakban találhatunk számunkra megfelelő szabadidős programot, horgászáson kívül lehet vízibiciklizni, csónakázni. A szabadtűzön sütni, főzni kedvelők a Hét bükkfaforrásnál kialakított tűzrakóhelyen élhetnek kedvenc hobbijuknak. Ugyanitt gyermekjátszótér várja az ifjabb nemzedéket. Télen szánkózni és korcsolyázni is lehet. A tó gátján végighaladva, a műúton jobbra kanyarodva a jelzésen folytatjuk utunkat. A 61-es utat keresztezve felballagunk a Nagybagolai szőlőhegyre, ahonnan visszapillantva távolból láthatjuk a tavat, és a szép környéket. Útközben kedves kápolna állítja meg tekintetünket. Bagolára érve érdemes megnézni az imaházban lévő oltárképet. Továbbra is jelzésen haladunk, és ismét szőlőhegyre érünk, ahonnan egy kanyarral levezet utunk a Szentgyörgyvári-vízfolyásig. A patakon áthaladva, a szemben levő dombon található (100 m) a Romlottvár, ami további feltárásra vár. A nagykanizsai honismereti füzetek sorozatban részletes leírást találhatunk történetéről. A romoktól visszatérve az együtt haladó és jelzésen folytatjuk utunkat a patakvölgyben. A völgy végénél kétfelé válik a turistajelzés. A jelzést választva aszfaltos úton beérünk a városba. A vasúti átjárónál ismét egyesül a két jelzés, ezen haladva a Deák térhez érünk.

Táv: 13 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott, könnyű.

3. nap:
Dél-zalai kistavak Nagykanizsáról autóbusszal Letenyére utazunk. Innen gyalogos túránk során végig a jelzésen haladunk a Kistolmácsi-tóig. Útközben a szőlőhegyen álló kis kápolna mellett pihenőt tarthatunk, majd 150 m-es kitérővel megtekinthetjük a tájházat. Az itteni szőlősgazdák szívesen invitálnak bennünket egy kis borkóstolásra. A szőlőhegyet elhagyva erdőn keresztül jutunk le Zajkra. A falu túlsó végén nagyon szép, idillikus környezetben egy halastó mellett haladva érjük el az erdőt. Továbbra is a jelzést követve, felkapaszkodunk a gerincre, ahonnan túloldalt lesétálva érkezünk a Kistolmácsi-tó felső végéhez. Gyönyörű természeti környezetben hozták létre a tisztavizű horgásztavat és kijelölt ingyenes strandját. A tavat tápláló bővizű Kozár-forrás kellemes iható vizével olthatjuk szomjunkat. A tógát alatti területen sátrazásra alkalmas kempinget üzemeltet a falu, ahol a gyermekek, felnőttek egyaránt játékra, sportolásra alkalmas területet találnak. A tó mellett több büfé is üzemel. Túránk végén autóbusszal (egyes járatok a tó mellett megállnak, de Kistolmács faluból közvetlenül is indulnak) utazhatunk Letenyére, ott átszállva Nagykanizsára.

Táv: 10 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott könnyű túra.

Hátamon a házam kétnapos túra

Túraútvonalak

MEGKÖZELÍTÉS
Budapest Nyugati pu. – Szob vasút, Szob – Kemence menetrend szerinti Volán-autóbuszjárat.

ÚTVONAL
1. nap: Kemence autóbusz-állomás – – Csarna-köz – – Tótok útja Zöld bükk – Lapos – Lopona fejezet – – Fonottság – –Királyháza.
Táv: 11 km Szint: 380 m, kb. 4,5 óra

2. nap: Királyháza – – Fonottság – – Oszlopó-fő – Csánki-kert – – Pénzásás – – Drégelyvár vasúti megálló (Nagyoroszi).
Táv: 11 km Szint: 170 m, 3,5 óra

2. nap Drégelyvár megtekintésével: Letérés a 2. napon Pénzásás – – Tábor-tető – – Drégelyvár – – Tábor-tető – – Kővágó-hegy – – Drégelyvár vasúti megálló (Nagyoroszi).
Táv: 14 km Szint: 220 m, 4 óra

Közlekedés vissza:
Drégelyvár vasúti megálló – Vác–Budapest Nyugati pu. vasút, vagy Nagyoroszi–Vác menetrend szerinti Volán-buszjárat, Vác–Budapest Nyugati pu. vasút.

NEHÉZSÉGI FOK
A túrát tekintettel a vándortúra jellegre (a csomagot háton kell vinni) edzettebb fiataloknak és középkorúaknak ajánljuk, tavasztól őszig.

LÁTNIVALÓK
Egyik legtagoltabb felszínű hegységünk a Börzsöny. Királyházán királyi vadászház állt egykor. „Tótok útja”, Drégelyvár szépen restaurált romjai. Kemence: Erdészeti és kisvasúti Múzeum, Tájház az egykori Hídvégi-portán, egykori megyeháza.

5 6 7 8 9

Következő oldal

Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!