A Hortobágy Magyarország egyik kistája, a Közép-Tiszavidék része. Területe 1700 km². Egyes részei közigazgatásilag: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartoznak.
A gyéren lakott vidék nagy része nemzeti park. A hortobágyi puszta és a hozzá társított alföldi pásztor- és betyár romantika az ország egyik idegenforgalmi vonzereje. A Tisza és mellékfolyóinak munkája feltűnően kiegyenlített, tökéletes sík felszínt eredményezett, aminek tengerszint feletti magassága 87–110 m (átlag 92 m). A síkság egyhangúságát eolikus buckavonulatok, kunhalmok, elhagyott folyómedrek, morotvák, folyóhátak törik meg. Annak ellenére, hogy a Hortobágy nem klimatikus sztyepp, sajátos vízháztartása miatt nagy részét mégis gyeptársulások borítják. A hortobágyi növényvilágot a tündérrózsa, a boglárka, a vízi rucaöröm és a békatutaj színesíti. A száraz pusztát a sziki őszirózsa és a sóvirág díszíti. A Hortobágy leghíresebb fajai a szürke marha, rackajuh, mangalica sertés és a nóniusz ló. De a terület színes madárvilága is egyedülálló, eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, ezek közül közül 152 fészkel is a területen. Területén található a Hortobágyi Nemzeti Park, hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 000 hektár. 1999. november 30-án az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. Legfontosabb látnivalók: Kilenclyukú híd, Pusztai Állatpark, Hortobágyi Vadaspark, Hortobágyi Madárpark, Bemutatóhelyek, Tanösvények,  Pásztormúzeum.

Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét. A leghíresebb magyar puszta fogalommá vált, és nemzetközi szinten régebb óta ismert és elismert, mint hazánkban. 1967. decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg. Ennek eredményeként 1973-ban 51 ezer hektáron létrejött Magyarország első nemzeti parkja, melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt - ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe. A Hortobágyi Nemzeti Park teljes egészében UNESCO Bioszféra Rezervátum, közel egyharmada pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, melynek védelmét a Ramsari Egyezmény külön biztosítja. Az Alföldön keresztülvezető fontos kereskedelmi útvonalak (mint például az erdélyi sóbányák kincsét szállító "sóút") mentén épültek fel 10-12 kilométerenként - többségében a XVII. században - az utazókat kiszolgáló csárdák, valamint a vízborítás időszakában a közlekedést megkönnyítő hidak. Ezek egy híres utóda és legismertebb példája, mely a Hortobágy egyik szimbólumává is vált, az 1827-ben megépített Kilenclyukú-híd. Szintén a magyar puszta szimbólumaként ismeretesek az eredetileg az állatok itatására szolgáló gémeskutak. A táj területének döntő hányadát ma természetes élőhelyek - sziki gyepek és sziki legelők, löszpuszták, ártéri erdők és ligetek - képezik, valamint egy mocsarakból, tavakból és holtágakból álló "vízország" alkotja, a mozaikos talajviszonyoknak köszönhetően változatos és gazdag növény- és állatvilággal. A területnek viszonylag kisebb hányadát borítják mesterséges vizes élőhelyek (a halastavak összterülete 6 ezer hektár), ezek mégis nagy jelentőségűek, mivel együttesen a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. Ha a Hortobágy állatvilágáról esik szó, először talán mindenkinek a szilaj állattenyésztéssel meghonosodó szürke marha és rackajuh, valamint a mangalica sertés és a nóniusz ló jut az eszébe. A Hortobágy azonban nemzetközileg is kiemelt fontosságát sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, melyek közül 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak is.

Az Észak-magyarországi kastélyút a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) kezelésében lévő négy kastély, az edelényi L’Huillier–Coburg-, a fáji Fáy-, a füzérradványi Károlyi-, és a tuzséri Lónyay-kastélyok információs központjaiból kiindulva ajánl a turisták számára olyan turisztikai útvonalakat, amelyek a térség látnivalóira hívják fel az idelátogató figyelmét. A négy kastély történeti-, művészettörténeti-, építészeti értékei alapján Magyarország legértékesebb kastélyai közé tartoznak, állami tulajdonban vannak. A kastélyút információs központjaiból induló csillagtúrákon keresztül bemutatja a térség ismert és kevésbé ismert természeti és kulturális örökségi látnivalóit. Elkalauzolja a turistát olyan településekre, ahová ismeretanyag hiányában vélhetően nem menne el. A Kastélyút továbbá 6 olyan határon átnyúló kulturális turisztikai útvonalat ajánl az érdeklődők figyelmébe, amelyen keresztül felfedezheti Szlovákia kapcsolódó, határ menti vidékének jól és kevésbé ismert kastélyait, templomait és természeti kincseit.

A négy kastély történeti-, művészettörténeti-, építészeti értékei alapján Magyarország legértékesebb kastélyai közé tartoznak, állami tulajdonban vannak. A kastélyút információs központjaiból induló csillagtúrákon keresztül bemutatja a térség ismert és kevésbé ismert természeti és kulturális örökségi látnivalóit. Elkalauzolja a turistát olyan településekre, ahová ismeretanyag hiányában vélhetően nem menne el. A Kastélyút továbbá 6 olyan határon átnyúló kulturális turisztikai útvonalat ajánl az érdeklődők figyelmébe, amelyen keresztül felfedezheti Szlovákia kapcsolódó, határ menti vidékének jól és kevésbé ismert kastélyait, templomait és természeti kincseit.

Kastélyutak

Edelény útvonalak

Fáj útvonalak

Füzérradvány útvonalak

Tuzsér útvonalak

Bánréve - Rimaszombat

Bánréve - Fülek

Bánréve - Rozsnyó

Tornyosnémeti - Rozsnyó

Sátoraljaújhely - Kassa

Sátoraljaújhely - Nagymihály