Panni Sajtműhely

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

Bármilyen sajtot is készítünk, akkor tudjuk értékelni igazán, ha miénk a varázslat: szánkhoz emeljük, lassan rágjuk, forgatjuk, eloszlatjuk az egész szájpadlásunkon, hogy érezzük a legfinomabb, legmélyebb aromáját is, ami még a sajtkóstolás után is bennünk marad.

Néhány éve még én sem gondoltam volna, hogy saját kezűleg is készíthetek sajtot az otthonomban. Mióta elkészítettem az első néhány adag sajtot, az alkotás egy új területét fedeztem fel, ami igazi örömforrás lett az életemben. Ezért is szeretnélek arra biztatni, hogy bátran kezdj neki, és készítsd el első sajtodat a konyhádban. Szívesen megosztom veled tapasztalataimat a sajtkészítés rejtelmeiről, abban a reményben, hogy neked is ugyanolyan örömteli élmény lesz az első, saját kezűleg gyártott sajt, mint nekem. A különböző sajtokról a sajtkészítő csomagokban találsz leírást. A sajtkészítéshez szükséged lesz oltóanyagra, speciális hőmérőre, sajtformára, csöpögtető tálra, mérőeszközre. Ezeket külön-külön a sajtosboltban is megrendelheted, de ha sajtkészítő csomagot rendelsz, akkor a leírás mellé mellékelem az oltóanyagot és a hozzá szükséges eszközöket is. Bízom benne, hogy sikerrel jársz, és a továbbiakban közösen fedezzük fel a sajtok különleges világát.

Elérhetőségek:
BiaRia Kft.
Cím: 2051 Biatorbágy, Szilfa u. 7
Tel.: 0620/454-5857
www.hazisajtkeszites.hu

Bővebb információ:

BiaRia Kft.

0620/454-5857

http://hazisajtkeszites.hu/

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Árpád-kori temetőkápolna |

Budajenő

és között

Budajenő ma is álló legrégebbi épülete – a település egykori középkori temploma – ma római katolikus temetőkápolna (Szent Mihály-templom). A falu északkeleti dombján emelkedő, 2007-ben helyreállított, kora gótikus, csúcsíves, támpilléres építményt az Árpád-korban állították. A sekrestyeajtó feletti, Árpád-házi Szent Erzsébetet és apját II. Andrást ábrázoló román stílusú kőfaragvány a 12. században készülhetett. A templomhoz közel egy 19. századi német temető elhagyott, elhanyagolt maradványai láthatók. R.k. temetőkápolna, Árpád-kori eredetű, gótikus, 14. sz. Falában 12. sz.-i dombormű. A település határában, K-Ny-i lejtőn a régi temető fölött szabadon áll az egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel bővített, nyeregtetős, cserépfedésű épület. Egyszerű háromszögű, kissé egyenetlen oromzattal lezárt K-i homlokzatának egyetlen dísze a középen nyíló íves szemöldök-kiképzésű fakeretes ajtó. Az oromzat csúcsa alatt egyszerű ovális ablakocska, a csúcsán ferdén álló kereszt. A homlokzat két sarkán átlósan elhelyezett támpillérek állnak, meredeken lecsapott fedéssel. A D-i homlokzat K-i sarkában egy álló téglalap formájú ablak, az enyhén beljebb ugratott szentély DK-i és K-i falán egy-egy félköríves, rézsűs ablak nyílik. A szentélyhez az É-i oldalon dongaboltozatos sekrestye csatlakozik, melyet a tető síkjában lefutó félnyeregtető fed. A sekrestye K-i falán kis négyszögű ablak nyílik. A hajó É-i falán szintén álló téglalap alakú ablak látható. A templom előtt elterülő régi temető keresztje: Négyszögű lábazati elemből emelkedik a keresztet tartó pillér, mely szintén négyszög alapú, de lantformájú, volutás kialakítású. Homlokoldalát, a lantformát követő horony díszíti. A középen volutás, növénydíszes párkány a lábazat két vége felé enyhe ívvel lejt. Fölötte szikla utánzatú lemez. A kereszt a négyszög alapú talpköböl indul, melynek homlokoldalát koponya és két lábszárcsont díszíti. A háromkaréjos szárvégződésű kereszten egyszerű, tömören megfogalmazott Krisztus függ.

részletek

Budavidék Zöldút

Telki

Budapest központjától alig 30 km-re található a Zsámbéki-medence, amely földrajzi kistájként a Békás-patak vízgyűjtőjéhez tartozó települések területét foglalja magában: Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Etyek, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök, Zsámbék. A kapcsolódó táji-természeti értékek miatt e tájhoz szervesen illeszkedik Budakeszi és Nagykovácsi területe, így ezt a 12 települést nevezhetjük mi együtt Budavidéknek. E táj peremén az erdő borította Budai-hegység és a Gerecse, valamint az erdős-szőlős Etyeki-dombság vonulatai sorakoznak. A medence belseje kisvízfolyásokkal tagolt enyhén hullámzó síkság, melynek nagy részét az évszázados mezőgazdasági hagyományokat jelző búza-, kukorica-, napraforgótáblák borítják. Természeti értékeink közül kiemelkedik az egykori bőségesebb vízellátásra utaló Gurgyal- Disznólápa - Sasfészek-tó - Biai-tó ökológiai folyosó. A Budakeszihez, Nagykovácsihoz és Telkihez tartozó erdők a Duna-Ipoly Nemzeti Park Budai Tájegységhez tartoznak, és vannak helyi védettségű természeti területeink is. Legrégebbi védett műemlékeink közül országosan ismert a 12.századi premontrei templom- és kolostorrom Zsámbékon. Kistájunkon még számos műemléki épület található, valamint számos nem védett táji-természeti-kulturális emlék, melyeket egyedi tájértékként tartunk számon. Értékeinket a térségünkben közel 20 éve tevékenykedő civilszervezeteink feltárták, és azokat folyamatosan ismertetik a helyi lakossággal tájismertető táborok, kulturális rendezvények, szabadtéri programok alkalmával. A lehetséges gyalogos, kerékpáros, lovas útvonalak kialakításának lehetőségét több szakmai tanulmány elkészíttetésével vizsgáltuk. Értékeink további védelmére, ismertté tételére, és egy nem motoros úthálózatra való felfűzésére kitűnő lehetőséget jelent a csatlakozás a nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező, magyarországi Ökotárs Alapítvány Zöldút programjához. 2007. április 23-án a nagy múlttal rendelkező, környezet- és természetvédelemi, valamint közösségfejlesztő tevékenységet végző egyesületeink: a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület, Biatorbágyi Tájvédő Kör Egyesület, Zsámbéki Medence Idegenforgalmi Egyesület, Zsámbéki Medence Életminőség Egyesület, és a Budakeszi Vadaspark összefogásával létrehoztuk a BudaVidék Zöldút Szövetséget, melyhez már az alapításkor számos itt élő magánszemély is csatlakozott. A lehetséges útvonalhálózat tervezése során a minimális környezeti terhelést jelentő megoldásokat kerestük, így a meglévő, kisforgalmú aszfaltos utak, erdészeti murvás utak, régi vasúti töltés, történelmi utak nyomvonalán lévő földutak, szekérutak alkothatják a megvalósítandó úthálózatot. Zöldút programunk megvalósítása jó hatással lehet térségünk helyi társadalmi fejlődésére, segítheti a könnyen elérhető egészséges életmód elterjedését, hozzájárulhat a turisztikai lehetőségek bővüléséhez, a helyi termékek megkedveléséhez. Munkánkat személyes találkozások, napirend alapján folyó műhelymunkák formájában végezzük, melyeket levelezőlistás kapcsolattartással egészítünk ki. A program sikeres megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk a jó együttműködés kialakítását a helyi önkormányzatokkal, a településeinken dolgozó pedagógusokkal, és a zöldút program szemléletéhez közelálló szemléletű vállalkozókkal. Eddigi munkánk konkrét eredményei egy munkaközi térképvázlat, egy honlap, egy zöldutas megjelenés a Budakeszi Vadasparkban, és egy pozitív visszhangra talált tájékoztató megtartása térségünk polgármesterei és önkormányzati képviselői számára.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Budapest-Balaton kerékpártúra

Küngös

Túra hossza: 121 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Dombvidék
Összintemelkedés: 929 m

Kerékpártúránk Budapestről indul, jobban mondva Budáról, ahol az 1-es főút elválik az M1 és M7 autópályáktól. Utunk első szakaszán az 1-es fő úton vezet Budaörsön át Biatorbágyig. Itt kerékpárutat használhatjuk Pest és Budaörs között. Biatorbágyig viszont 6 km a főúton vezet. Következő szakaszunk másodrendű utakon halad Etyek és Alcsútboz településeken át. Alcsútboztól a 811-es úton tekerünk tovább Székesfehérvárig, Vértesacsa, Lovasberény, Csala községeken át. Fehérvártól Balatonakarattyáig ismét alacsony forgalmú utak következnek. Át bringázunk Sárszentmihály, Sárkeszi, Nádasdladány, Ősi, Berhida, Küngös, Csajág, Balatonfőkajár falvakon. Balatonakarattya és Balatonkenese közötti rövid utat a két összenőtt város kerékpárútjain átbicajozva tesszük meg. Így érkezünk el utunk végpontjához a vasúti állomáshoz.

További információ: http://www.holkerekparozzak.hu/balaton/budapest-balaton-kerekpartura

Dandár Gyógyfürdő

Budapest

A Dandár Gyógyfürdő mind külső, mind belső kivitelét tekintve kiváló iparművészeti alkotás. 3 különböző hőfokú gyógymedencével, szaunával és különféle orvosi-, valamint frissítő masszázsok is igénybe vehetők.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Biofalu Máriahalom

Máriahalom

A Biofalut itt most szűkebb – földrajzi - értelemben használjuk: azokat az embereket értjük ide, akik itt Máriahalmon, a hozzánk tartozó területeken laknak. Most vannak használható lakásaink és egy házunk – amelyeket lehet bérelni vagy megvenni. A jövőről szólnak a félkész házaink – amik eladóak és a telekvilágunk ahol max 70 ház épülhet. Az elmúlt 10 évben ezeket hoztuk létre. Ide várunk tudatos életükhöz támogató környezetet kereső falutársakat. A Biofalut kis közösségek hálózatának képzelem. Ezek a közösségek lehetnek házcsoportok vagy egyéb szerveződések. A közös többszörös bennünk lehet: A saját utunk felelősségének felvállalása, a tudatosságunk emelése. A természet-közeli életmód felé haladás. A másság, a többi ember és élőlény tisztelete.

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Magyaralmás

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.

Budai Arborétum

Budapest

Az Arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. A magasabban fekvő felső kertet 1893-94 telén kezdték telepíteni, így itt több, 100 évesnél is idősebb fa található. Legnagyobb látványossága a fák alá telepített (több mint 40.000) hagymás növény, főként nárcisz, tavaszi virágzása. Az alsó kert későbbi születésű - itt korábban a Kertészeti Tanintézet kísérteti telepe és üvegházai voltak -, telepítését a növények ökológiai igényeinek megfelelően végezték (a felső kertben rendszertani hovatartozásuk szerint ültették a fákat és bokrokat). Az alsó kert védett fekvése és kialakítása lehetővé teszi olyan melegigényes növények megmaradását is, mint pl.: a kínai kenderpálma, a japánnaspolya, az örökzöld liliomfa vagy a szobaarália. 3-6 méteres példányaik az épületek és támfalak védelmében, a szabadban takarás nélkül áttelelnek. Érdemes felkeresni az arborétumot a japán díszcseresznye-fajtagyűjtemény virágzásakor, vagy az orgona-fajtagyűjtemény nyílásakor, de igen szép az őszi lombszíneződés időszakában is. A 6 hektáros arborétum főként a kertészeti felsőoktatást szolgálja. A területén élő mintegy 1600 féle fa- és cserjefaj, -fajta, a 300 féle évelő dísznövény, a 250 féle hagymás növény, a 120-130 féle egynyári dísznövény, valamint a 600 taxonból álló növényházi gyűjtemény jelentős része a tájépítész és kertészmérnök hallgatók tananyagát képezi. Értékes az 500 taxont számláló tetőkerti télálló pozsgásgyűjtemény, valamint a két sziklakert és a kerti tó is figyelmet érdemel.

Nyakas-kő

Biatorbágy

A kiédesedő Pannon-tenger által formált sziklaalakzatok nemcsak a kistáj, hanem a tágabb régió leglátványosabb természeti szépségei közé tartoznak. Kiemelkedő a kilátás- és rálátásponti jelentősége, szép panoráma nyílik innen a Biai-tóra és Etyek felé. A Nyakas-kő és környéke két élőhelytípust foglal magába, amelyek többnyire együtt, egymás mellett fordulnak elő. Ez a kétféle élőhelytípus a sziklagyep és a sztyepplejtő. A sziklás felszínen képződő talajt az erózió folyamatosan elmossa. Ebben a külső erők, a szél és az eső segítik, melyek lehordják a vékony, nagy mészkő tartalmú talajréteget, a hosszan kígyózó sziklafal tetejéről. Így a növények kénytelenek voltak alkalmazkodni, ezekhez a nem éppen „kellemes” körülményekhez. Emiatt a szikla repedéseiből bújnak ki, az állandósult pionírtársulások, melyeknek fontos résztvevői a szélsőséges termőhelyeket elviselő pozsgás (kövirózsa) és a varjúháj fajok. Sárga kövirózsát, borsos- és fehér varjúhájat mi is találhatunk, ha túlmegyünk a Nyakas-kövön. A sziklafal felületén gazdag a zuzmó és moha flóra is. A fák alá menve, a terület eleinte meredeken, majd enyhén lejt. Ezen a területen már a sztyepplejtő jellemző, ami igen fajgazdag. Egész mezőket alkot az ékes vasvirág, és ha nagyon figyelmesen böngészi az ember a gyepet, nagy ezerjófüvet is találhat, amely egy illóolaj tartalmú mirigyes növény, levelei bőrneműek, érintésük bőrgyulladást okozhat. A lejtőn mezei iringó vagy más néven ördögszekér, hegyilen, terjőkekígyószisz, fehér mécsvirág, kakukkfű alkot réteket egy-egy kiemelkedő sziklafelszínnel tarkítva. Ahogy a lejtősztyepp talaja mélyül, a növényzet fokozatosan karsztbokor erdőbe megy át. Alantabb sajmeggy, galagonya, szeder és kökény alkot itt-ott áthatolhatatlan bozótot. A Nyakas-kő megtalálása nem okozhat különösebb gondot ugyanis meglehetősen kilóg az egyébként is sziklás környezetből. Biatorbágy felől gyalog, illetve kocsival a kicsivel délebbre található Sóskutimajor (volt TSZ épület) után lehet leparkolni. Másik lehetőség: Parkoló Biatorbágy és Sóskút között, a Füzes patak után, ahol az út jobbra kanyarodik. Gyalog a viadukttól indulva a piros jelzésen alig egy kilométer után a piros jel kettéválik, itt a jobb oldalin kell tovább haladni a Szili kápolna mellett. Majd további laza 3 kilométer után megérkezünk a Nyakas-kőhöz. A parkolóból délkeletre induló ösvényen hamarosan elérjük a piros jelzést, majd a Nyakas-követ. Ezután a sziklák tetején haladunk (Tétény-Sóskút fennsík nyugati sziklás széle), majd a "Százlépcsőnél" letérünk a jelzésről, és visszakanyarodunk a parkoló felé.

Kulturális örökség

Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház |

Budakeszi

és között

A Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház az Erkel Ferenc Művelődési Központ tagintézménye

Nyitvatartás: csütörtök 10.00 - 12.00 és vasárnap 14.00 - 17.00 vagy megbeszélés alapján

A Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény Baráti Köre Egyesület 2007-ben alakult bejegyzett közhasznú egyesületként.

Egyesületünk céljai: Hagyományaink ápolása, a gyűjtemény, a kiállítás népszerűsítése, erkölcsi és anyagi támogatása és további bővítése.

részletek

Szarkavár

Solymár

Budapesttől északnyugati irányban, a zöldellő pilisi hegyek gyűrűjében egy kisebb, meredek oldalú dombon emelkedik Solymár középkori erőssége, amit a néphagyomány Szarkavárként emleget. Múltjáról a korabeli oklevelek mellett a régészeti kutatás tárgyi emlékei alapján ismerhetünk meg fontos részleteket. I. Lajos király uralkodása idején a legfontosabb királyi tisztségviselők közé számítottak a Lackfi család tagjai, akik 1355-ben vásárolták meg ezt a területet. Rövidesen felépítették a kis alapterületű kővárat, hogy budai tartózkodásuk idején szállásul szolgáljon számukra. 1396-ban azonban a Lackfiak szembeszálltak Zsigmond királlyal, és ezért - azon kívül, hogy vezetőiket legyilkolták -, birtokaikat is elveszítették. A király később feleségének, Cillei Borbálának adományozta Solymárt, kárpótlásul annak a házasságtörése miatt régebben lefoglalt délvidéki birtokaiért. A középkor további évszázadaiban a Korbáviai és a Rozgonyi família birtokában volt, jelentősége főként abban állt, hogy az ország politikai és gazdasági szíve, a budai királyi vár közelében feküdt. 1440-ben ostrommal foglalták el az ellenpárthoz tartozó birtokosától a lengyel származású I. Ulászló király táborához tartozó fegyveresek. Négy esztendő múltán a Czudar család zálogba adta a Rozgonyi famíliának. Egy 1449-es feljegyzés szerint rövid ideig Hunyadi János kormányzó uralta, majd királyi kegyként Garai László nádorispán szerezte meg. A Garaiak férfiágon való kihalása után Mátyás király törvénytelen kapcsolatból született fiának, Corvin János liptói hercegnek adományozta oda, tőle 1490 után Ráska Balázs főnemes ragadta el. Az erődítményt már az 1526-os mohácsi csata után jelentősebb pusztítások érték a környéken fosztogató török és tatár lovas csapatoktól, de végleges romba dőlése csak az 1541-es budai megszállás után következett be. Maradványait a 18. században letelepülő németajkú (sváb) lakosság hordta el. Szarkavárat csak az 1930-as évektől kezdte kutatni Valkó Arisztid műkedvelő régész, majd az 1990-es esztendőktől indultak el a tényleges feltárás és helyreállítás nagyszabású munkálatai. Lassan napvilágra kerültek a hosszúkás ovális alakú várfalak, melyek több lakóépületet és egy vaskos öregtornyot öveznek, a várudvaron létesített mély kúttal. A jórészt már restaurált várfalak méltó környezetet biztosítanak a település által szervezett kulturális rendezvények számára.

Óvodamúzeum

Martonvásár

Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket.

Nagyapáink nyomdokában

Zsámbék

"Nagyapámtól tanultam meg faragni, Ő adta át tudását és bölcseleteit, amikor én még kis srác voltam. Vésőjének, bunkójának kopogását szinte ma is lehet hallani Sajkodon…"

Zsámbékon élek családommal és tanítóként dolgozom egy budapesti iskolában. Műhelyem Zsámbékon, illetve Pesthidegkúton is van.

Az alkotás közös örömét kínáljuk gyerekeknek és felnőtteknek, itt kipróbálható a kézügyesség, a fantázia és néhány egyszerű szerszám nagyapa szerszámosládájából!
Mindenki saját kezűleg faraghat hasznos tárgyakat, ajándékokat: tányér, bababútor, haltálca, névtábla, stb. (Aktív elfoglaltság egy időben: kb. 4-5 fő).

Művek:

faragott faliképek: faragott faliképeimet több témában is készítem. Sokszor maga a faanyag adja a témát!
borospince/bútor: borospincék berendezése autentikus, rusztikus bútorokkal, díszekkel. Kérésre a borosgazda nevét, logóját belefaragjuk a készülő bútorba. Egyedi, méretre szabott rönkasztalok, padok, székek, bortartók megrendelésre.
galériák: galériák elkészítését és beépítését is vállaljuk. A jó helykihasználás sok lakásban probléma, de ha a belmagasság megengedi, egy galéria beépítésével akár 30-50%-kal is megnövelhetjük szobánk méretét! Kis lakások tökéletes berendezése, ötletes design és egyedi faragások!
templom: templomi faragásaim, szobraim a legnépszerűbbek. Először csak stációkat, kis szobrokat készítettem, később már bútorokat, nagyobb szobrokat is.
festett ikon: Édesanyám ikonjai meghatározóak számomra. Évente rendezett közös kiállításainkon a fafaragások és az ikonok egymás mellett, egységbe olvadva jelennek meg.

Egy kiránduláson talált gyökér,
vagy egy szélviharban letört ág…
Szinte bárhol találhatunk hozzá anyagot,
A mondanivalót csupán hozzá kell tenni!




Leíratkozás