Natúrparkok
Aki Győrt célozza meg kirándulása célpontjául, vagy nyaralása helyszínéül, akkor ne utazzon haza anélkül, hogy ellátogasson a Pannontáj Sokoró Natúrpark közel 67 ezer hektáros területén található természetvédelmi, épített és kultúrtörténeti értékeit őrző 29 településre. A települések saját falujukban vigyázzák ugyan értékeiket, de fontos számukra, hogy mások is megismerjék a térségünkre jellemző kulturális kincseiket. A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra is alkalmas. A Natúrpark missziója: védjük együtt a természetet, a kulturális örökséget, védjük együtt azokat a hagyományokat, amelyek egy-egy vidékhez kötődnek.
Egyik természeti értéke a Pannonhalmi-dombság, Győrtől délkeletre a Győri-medence és a Bakony között helyezkedik el. A Pannonhalmi vagy Sokorói dombság, hazánk egyik kisrégiója. A Bakony északi lejtőit magában foglaló, a Bakony-hegység és a Kisalföld közötti átmeneti festői szépségű térség a Bakonyalja. A hegység lankáinak tiszta levegője, a védett fákban és értékes vadakban gazdag erdőségek kirándulásra, lovaglásra, vadászatra csalogatják ide a vendégeket. Itt ajánlom, hogy álljanak meg egy percre és vegyék észre milyen szép is a természet, milyen szépen szól a pacsirta hangja!
Néhány kulturális értékével - ha éppen jó időpontban érkeznek, - megismerkedhetnek nyaralásuk során, érdemes megkeresni az éppen aktuális programokon őket. Az Európa koncert-szalonzenekar kiváló muzsikusai egyéb fellépéseik mellett a kistérségi zenekultúra fellendítésén fáradoznak, és tevékenységükkel a falusi turizmust új színekkel gazdagítják.
Csobolyó, Győrújbaráti Néptánc és Népművészeti Egyesület programjai között szerepel a hagyományos locsolás, (viseletben, és vödrökkel),vagy a nemzetközi néptánc fesztivál.
A térségben egyedüliként épített kézműves központot Schreiner Károly Écsen, ahol a szálláslehetőség mellett fafaragó, bemutató műhelyt hozott létre. Legfőbb célja a népi kismesterségek megismertetése, bemutatása, továbbadása az elkövetkező generációknak.
Vagy Pannonhalmán található a Hefter Üveggaléria. A műterembe látogatók megtekinthetik az ólmozott üvegablak készítés gyakorlatát, betekintést nyerhetnek egy 1000 éves kézműves tevékenység műhelytitkaiba. Ezen kívül a Hefter Üveggaléria sokszínű kulturális programmal, különböző művészeti ágak közös rendezvényeivel, hazai és nemzetközi üvegkurzusokkal, művészeti és tudományos konferenciák rendezésével igyekszik színesíteni Pannonhalma város kulturális arculatát.
De itt találjuk meg Horváth György keramikust, a Magyar Kultúra 2008. évi Lovagját is, aki bemutatótermében, műhelyében elkápráztatja a Pannonhalmára kirándulókat nemcsak kerámiáival , hanem tárogató muzsikájával is.
Még kevesen fedezték fel, hogy Felpécen működő Tájházat találhat a kiránduló. Itt a muzeális értékek mellett kézműves foglalkozásokkal, hagyományőrzéssel találkozhatnak a Győrben nyaralók, vagy ott élők, csupán 20 km távolságot kell leküzdeni.
Természetesen szinte mindegyik település tartogat valami kulturális értéket, melyre érdemes odafigyelni, a programokra ellátogatni.
A natúrpark legnagyobb városa, a megyeszékhely: Győr
http://gyor.network.hu/blog/gyor-kozossegi-oldala-blogja/gyores_a_pannontaj_sokoro_naturpark
Borutak
Mint egy hatalmas sziget úgy emelkedik ki a tájból a Somló a Kisalföld még teljesen sík szélén, a Bakony első hajlataitól néhány kilométernyire. Gyere, járj körbe, aztán sétálj fel! - hívogatja az arra járót. S ha nem is indulunk el a hegytető felé, ha csak vonaton, autón megyünk el mellette, akkor is úgy érezzük, hogy megismertük egy kicsit, annyira kitárulkozik előttünk szabályos csonkakúp alakjával.
A földtörténet tudói több helyütt leírták már kialakulásának történetét. Eszerint mintegy négy millió évvel tört fel először a láva a Föld mélyéből, amely a hegy mai alakját is meghatározó tufagyűrűt kialakította. A későbbi kitörések lávával kitöltötték az üresen maradt helyet, majd a végén egy bazaltsapkával megkoronázták a hegyet. S amikor a Föld mélye elcsendesedett, a külső erők, a szél, a víz formálták tovább a hegyet a mai alakra. Ha terveket készítünk, ha ötleteket adunk, akkor sem csiszolhatta volna szebbre az idő a mai formájánál.
Persze a Somló nemcsak egy geológiai alakzat. Az évmilliók alatt növények, állatok élőhelye lett, s a legutóbbi korszakban az emberek is megtelepedtek. A hegy lábánál falvakat építettek, majd lassan-lassan a hegyet is elfoglalták, a szőlőkkel, gyümölcsösökkel, présházakkal megszelídítették.
Borvidékek
A legkisebb, de egyik leghíresebb borvidékünk egy alvó vulkán köré települt. Volt idő, mikor híre még a tokajiét is megelőzte. „Minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesedett, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végülis megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt.” (Hamvas Béla)
-
Klíma: nagyon szeles vidék, emiatt mérsékelten meleg, bár napfényben gazdag. A lejtők miatt kedvező a besugárzás.
-
Szőlőfajták, borok: Ezen a vidéken csak fehér szőlőfajták találhatók: Furmint, Olasz rizling, Hárslevelű, Rajnai rizling, Juhfark. Nagy alkoholtartalom, robosztus savak, keménység jellemzik a somlói bort. Mivel tipikusan óbor, többéves fahordós érlelés után éri el karakterét. Házasítást nem tűr.
Megyék
Somogy megye Magyarország tájakban és természeti szépségekben talán egyik legváltozatosabb vidéke. Felszínét völgyek szabdalta szelíd lankák, tágas síkságok, erdőrengetegek tagolják, jelentős termálvízkészlettel rendelkezik, de fő vonzerejét Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, a Balaton, a táj legértékesebb természeti kincse jelenti.
Somogy megyével szinte összeforrt közismert színművésznőnk, Molnár Piroska neve. A nemzet színészének választott művész huszonöt esztendőn keresztül játszott a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Nemrégiben díjat alapított. Csiky Gergely Nagymama című darabjának főszerepére váratlan halála előtt még Schwajda György rendező kérte fel.
A Jászai- és Kossuth-díjas színművész az itt töltött idő miatt is nagyon kötődik a megyéhez. Azt mondja, kevés olyan vidéket tudna említeni, amely ennyi kinccsel, kulturális örökséggel rendelkezi, mint Somogy.
Talán ezért döntött úgy a megye, hogy 2004-ben megalapítja az „Örökségünk Somogyország Kincse” címet, amelyet a helyi épített és természetes környezeti, kulturális értékek, valamint különleges teljesítmények elismerésére hozott létre. A helyi kulturális örökségek között megtaláljuk egyebek mellett a petesmalmi vidraparkot, Somogyvámos Pusztatornyát, a balatonendrédi vert csipkét, a Kis-Balaton „fővárosának” katolikus templomában évről-évre látható vörsi betlehemet, amely Európa legnagyobb beltéri betleheme, a Kaszópuszta határában lévő 1942 óta védett Baláta tavat és élővilágát, valamint a babócsai basakertet és nárciszost, ahol évszázadok óta minden májusban virágpompába öltözik a Basakert.
Somogy tradícióiról, és gazdag népművészetéről is nevezetes. Paraszti kultúrájának értékeit leginkább Szennán, a Koppány menti és Kapos-völgyi településeken, Buzsákon vagy a horvátok lakta Dráva menti Lakócsán és környékén őrizték meg. Buzsák neve régóta összeforrt a köztudatban a hímzéssel. Ha valaki betér e településre, ma is találkozhat tűforgató asszonyokkal.
A megye sok rendezvénnyel várja az idelátogatókat. Egyik leglátványosabb és leglátogatottabb eseménye a Kaposvári Tavaszi Fesztivál, a Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó, de eseménydús a Kaposvári Farsangi Napok keretében zajló, népi jelmezes karnevál, és a Csokonai Dorottya című vígeposzát felidéző Dorottya-bál. Sok érdeklődőt vonz évről évre a Különleges asztali örömök Somogyban rendezvénysorozata, amelyen Somogyország hagyományos népi ételeit, történelmi borvidékének és hegyközségeinek tájjellegű borait népszerűsíti. A megyében számos neves borászt, borászatot találunk, virágzik a borturizmus, amely köré nemzetközivé vált rendezvények sora szerveződik. A régi somogyiak életéhez hozzátartozott a fegyver és a ló, a régi hagyományokat a megye szerte található lovardák, lovas- és lovas íjász bemutatók, fogathajtó versenyek keretében elevenítik fel.
Somogy tüdeje a számos védett növényritkaságban, állatfajokban gazdag, dús lombozatú, tavasztól késő őszig üde zölden pompázó Zselic, amely gyalogos és kerékpáros turisták kedvelt kirándulóhelye. Az aktív pihenést kedvelőket a túrázás mellett lovaglás, horgászat, vadászat várja, sőt a Balaton partján és a völgyek zugaiban megbúvó falusi szálláshelyeken megszállva a vendégek bepillanthatnak és részt vehetnek a falusi élet teendőiben is. Fárasztóbb nap után, nyári estéken nyugodtan engedjenek a hűs borospincék csábításának a lellei Kis-hegyen, Bogláron vagy Szőlősgyörökben.
Túraútvonalak
3 NAPOS KÖNNYÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna –E7
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m
2. nap: Szenna – Patca – Szilvásszentmárton – Zselickisfalud
Táv: kb. 9 km
3. nap: Zselickisfalud – – Görgényi Vadászház – – Bánya
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m
3 NAPOS NEHEZÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna E7 – Patca – – Szilvásszentmárton – – Zselickisfalud
Táv: kb. 17 km
Szint: 50 m
2. nap: Zselickisfalud – Bereknyei-hegy – Pap-gödör – – Kardosfa-puszta – Ropoly-puszta –
Táv: kb. 16 km
Szint: 150 m
3. nap: Ropoly-puszta – Hárságyi-tető – – Lencsés – – Szenttamási-puszta – – Kisbőszénfa – – Bőszénfa – Simonfa –
Táv: kb. 17 km
Szint: 300 m
Ajánlott időszak: egész évben
LÁTNIVALÓK
Kaposvár:
• Nagyboldogasszony-templom: (1734-44), neoromán külsejét 1886-ban kapta, 1993 óta székesegyház.
• A Kossuth tér: Mária-oszlop rokokó (1770), egykori Erzsébet Szálló (1901), Zsolnaykerámia díszíti (Kossuth tér 5.), Városháza neoreneszánsz (1902-04), Kossuth-szobor (1911)
• Dorottya-ház barokk, 1800 körül épült, Csokonai „Dorottya” c. eposzának képzeletbeli helyszíne
• Egykori Vármegyeháza, Rippl-Rónai Múzeum klasszicista, XIX. sz. eleje (Fő u. 10.)
• Arany Oroszlán Patika, itt dolgozott patikussegédként Rippl-Rónai József
• Anker-ház–Vaszary Képtár (Fő. u. 12.) és a régi szatócsboltot bemutató Somogy Kereskedelme Anno… kiállítás
• Csiky Gergely Színház szecessziós (1911) (Rákóczi tér 2.)
• Steiner Gyűjtemény öntöttvasból készült használati és dísztárgyak (Gróf Apponyi A. u. 29.)
• Terrárium (Fő u. 31.), ásványkiállítás Rippl-Rónai u. 24.
• Rippl-Rónai-villa a festő emlékkiállításával. Róma-hegy
• Uszoda és Gyógyfürdő (Csík F. sétány 1.)
• Balogh Ildikó tojáspingáló (Pázmány P. u. 62.)
• Bodor Imre fafaragó (Százszorszép u. 44.)
• Buni Gabriella fazekas (Damjanich u. 86.)
• Ferencné Fogarasi Éva naturmontázs-készítő (Egyenesi u. 57.)
• Galambos Lajos cseréppipa-készítő (Liszt F. u. 10/b )
• Gosztonyi Zoltán fafaragó (Egyenesi u. 83.)
• Kiss Kálmán tojáspatkoló (Kecelhegyi u. 89.)
• Molnár József és János fafaragók (Vikár B. u. 55.)
• Stokker József fafaragó (Kecelhegyi u. 102.)
• Török Emőke babakészítő (Arany J. u. 11/B.)
Kaposmérő:
• Kassai Lajos lovasíjász: lovasíjász-bemutató, történelemóra a honfoglaló magyarok mindennapjairól, kézművességéről
• Arborétum (Kaposdada 5.)
Szenna:
• Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény: a falu közepén álló, 1784-ből származó, festett kazettás mennyezetű ref. templom körül alakították ki az 1970-es években. Favázas talpasházak, füstöskönyhás lakóépületek (Rákóczi u. 2.)
Információ falusi vendégházakról tel.: 82/484-161, 30/311-42-40
Patca Somogy megye legkisebb települése.
• Katica Tanya Aktív Pihenés Központ Bemutatógazdaság, tel.: 30 411-60-02
Zselickisfalud:
• a Zselici Tájvédelmi Körzet szívében fekszik
• Katolikus és védett református templom XVIII. sz. barokk
Kardosfa-puszta és Ropolypuszta:
• kanászfalvak nyomait őrzi
• Rupuly vára állott itt, ma kedvelt vadászterület és kirándulóhely, ezüsthársas génrezervátum
Szenttamás-puszta:
• Szarvasfarm szarvasnéző túrák, kiállítás, állatsimogató, piknik vadételekből
Bőszénfa:
• Meseszálló bababarát szálláshely
• Bőszénfától DK-re terül el a védett Farkaslaki-erdő, ahol tavasszal tömegesen virágzik a fokozottan védelem alatt álló kakasmandikó
Simonfa:
• Zselic és Meteor Turistaház 26 és 44 fős kulcsosházak
• Nemzetközi Papírművészeti Alkotótelep (Petőfi u. 5., nyári időszakban)
Túraútvonalak
Túra hossza: 42 km
Nehézsége: közepesen könnyű
Terep: Dombvidék
Tájegység: Soproni-hegység, Fertő-tó
A kerékpártúra a soproni vasútállomásnál kezdődik. Innen Mátyás király út-Széchenyi tér-Várkerület-Ikvahíd út-Szent Mihály utca útvonalon hagyjuk el a várost. A 84-es utat egy körforgalomnál érjük el. Jobbra fordulva azon folytatjuk tovább az utunkat. Nagycenkig a 84-es úton haladunk, közben egy falut érintünk Kópházát. Kiscenket a Vámutcán át érjük el, ahol megnézhetjük a Széchenyi kastélyt. Következő falu, amit áttekerünk Kisboz lesz. Innen Fertőrákosig Fertőboz, Balf településeken hajtunk át. Utunk ezen szakasza a fertő-tó mellett halad el. Fertőrákost elhagyva Sopronkőhida a következő állomásunk. Itt a kerékpárutat követve a Németh László utca-Kreitz Róbert utca-Tómalom sor-Erdő alja utcákon vágunk át- A Tómalomtól nem messze rátalálunk a sárga kerékpárostúra jelre és azon haladunk tovább, elhagyva a falut. Sopronba a Tómalom utcán át jutunk be, amely a 84-es utcába torkollik. Át tekerünk a főúton és a Szent Mihály utcán tekerünk tovább. A Várkerület utcáig, melyet elérve jobbra fordulunk és a Várkerület-Ógabona tér- Erzsébet utca útvonalon jutunk vissza a vasútállomásra.
További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/gyor-moson-sopron-megye/sopron-ferto-to-kerekpartura
Borutak
A mi borvidékünk Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke. A kelták és az ókori Róma által teremtett szőlő- és borkultúra volt az alapja a Soproni borvidék szőlőtermesztésének, borkészítésének. Már a XIV. század elején Magyarország legjelentősebb borvidékei között tartották számon, melynek kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúltak az ország határain. A XIX. századtól a poncichterek, a német ajkú gazdák messze földön híressé tették a soproni bort. A városra jellemző, hogy más borvidékekkel ellentétben a pincéket nem a szőlőkbe, hanem a városban, saját házaik alá építették. Ez akkoriban nem csak kiváltságot, de nagyobb biztonságot, védelmet jelentett a termelőnek.
Borvidékünk fejlődését mutatja, hogy a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal1987-ben a „szőlő és bor városa” címet adományozta Sopronnak. A Soproni borvidékhez 2000. június 13-tól hivatalosan hozzátartozik a Kőszegi körzet is, összesen 259 hektár szőlővel.
A Soproni körzet a Kárpát-medence egyedülálló táján, az Alpok lába, a Fertő tó, aSopron–Vasi-síkság által ölelt lankákon terül el. Legértékesebb területe a Fertő tó környéki hegyoldalakon, dombokon mintegy 1500 hektárnyi területet foglal magába. A Világörökség Bizottság a Fertő tavat a környező településekkel együtt 2001-benkultúrtájként vette fel a világörökségi listára. A Fertő tó vidéke az érdekességekegyedülálló változatosságát tárja elénk. Több részre osztják a klimatikus határok, így a viszonylag kicsiny területen belül rendkívül változatos állat- és növényvilág létezik. Kontinentális alföldi sztyeppei tó, szubmediterrán dombok és szubalpin hegyek, értékes szikes puszták, valamint magashegységek bebarangolása vár a turistákra. A tó környéke már 8000 éve különböző kultúrák találkozópontja. Az emberi tevékenység és a különleges földrajzi környezet egyedi kulturális tájegységet hozott létre az évezredek folyamán. A természeti szépségek mellett jelentős a népi építészete, a XVIII . és XIX. századi kastélyok pedig történelmi látványosságot jelentenek. Magyar oldalról a Fertő–Hanság Nemzeti Park Fertő tavi részének teljes területe, valamint Fertőboz, Fertőrákos község kőfejtője, a fertődi Esterházy- és a nagycenki Széchenyi-kastély és környezetük tartozik a világörökséghez. A szomszédos oldalról a Neusiedlersee Seewinkel vizes élőhelyeinek területe és a műemléki védelem alatt álló Ruszt belvárosa részesei a világörökségnek. Az éghajlati feltételek mellett a talaj és a víz magas sótartalma is hozzájárult a húszezer éves Fertő tó és a környező táj biológiai sokféleségéhez. Kontinentális sós vízi élőhelyek Európában csak a Kárpátmedencében fordulnak elő. A vidék sajátosságaihoz tartozik a sűrű náddal borított nagy felszín, a 80 sós mocsárfolt és a dombvidéki szőlők.
A monarchia idejében a szőlőterületek egy borvidéket alkottak Sopron–Ruszt–Pozsony néven, hasonló fajták és művelési módok jellemezték őket. A szőlőskerteket pusztító járványok, a történelem viharai külön fejlődési pályára állították a borvidéket. Sopron környékén az 1800-as évek végéig a fehér szőlő volt az uralkodó. Borvidékünk karakteres fajtája, a kékfrankos szőlő az 1890-es évek után került előtérbe. Ma Ruszt elsősorban a fehérszőlőfajtákról és az aszúról (Ausbruch) híres, a Soproni borvidéken pedig a kék szőlő, főleg a Kékfrankos termelése kiemelkedő. Jelentősek még a Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot és Pinot noir ültetvények is. A fehérborfajták közül a Zöld veltelini, a Chardonnay, a Tramini, a Zenit, a Sauvignon blanc és a Korai piros veltelini a legelterjedtebb. A borvidék érdekessége, hogy az itteni klíma a késői szüretelésű desszert borok előállításának is kedvez. Ezek a borok nem új keletűek vidékünkön, jelenlétük a XVI. századra vezethető vissza. Ma már történelem: Magyarországon először „soproni kékfrankos” néven Jäger Mihály borkereskedő árusította palackos borait a múlt század harmincas éveiben. Azóta már fogalom, legenda lett...
Hagyományos ételeinkhez és borainkhoz jó étvágyat és borozgatást, Sopronban, a Kékfrankos fővárosában kellemes időtöltést és pincelátogatásokat kívánunk!
Borvidékek
A soproni borvidék az ország egyik legősibb bortermő vidéke. Szőlőmag-leletek bizonyítják, hogy itt már a kelták is foglalkoztak szőlőműveléssel. A szőlőművelés e tájon töretlenül folyik azóta is. Szinte mindenkinek volt szőlője és pincéje, és itt minden gazda saját borkimérési joggal rendelkezett. A ház előtt rúdra függesztett friss fenyőág jelezte, ha újbort, szalmaköteg, ha óbort mértek. Piros, illetve fehér szalaggal adták tudtul, hogy vörös, avagy fehérbort árul-e a gazda. Ez a kedves szokás újraéledőben van Sopron utcáin.
-
Klíma: szubalpin jellegű. Fagymentes tavasz, hűvös, esős nyár, túlérésnek kedvező napos ősz, enyhe tél sok csapadékkal.
-
Szőlőfajták, borok: Kékfrankos - kellemesen fanyar, bársonyos. Merlot, Zweigelt, melyek magas tannintartalmú, száraz, savgazdag kitűnő vörösbort adnak, a Chardonnay és Olasz rizling, melyekből üde, élénk fehérbor készül.
Túraútvonalak
Túra hossza: 34 km
Nehézsége: könnyű
Terep: Síkvidék
Szintemelkedés: 74 m
Tájegység: Maros hordalékkúpja
Kerékpártúránkat a szabadkígyósi vasútállomásról indítjuk. Az állomás a falutól távol található, így bár Szabadkígyósról indulunk, mégis ennek a településnek a nevezetességeit nézzük meg utoljára. A vasutat elhagyva egy T elágazásba érünk ez a Szabadkígyós-Gyula országút. Itt mi balra fordulunk, majd néhány méter után jobbra fordulunk és Békéscsabára bicajozunk. A várost 5 km múlva érjük el. Tipikus alföldi város érdemes kicsit elidőzni a központjában. Legrégebbi épülete az 1745-ből származó Kistemplom. Tovább tekerve Csabát az Orosházi úton hagyjuk el. Egy félkört téve 12 km után jutunk el Újkígyósra a következő településig. Innen már csak néhány kilométer a Szabadkígyós. A település fő látványossága a Wenckheim kastély. Gyula felé tartva a falut éppen elhagyva balkéz felől a Wenckheim kripta mellett haladunk el. Hamarosan egy keresztetődéshez érünk. Túránk elején itt fordultunk Békéscsaba felé, most azonban egyenesen, majd jobbra fordulva érünk vissza a kiindulópontra.
Túraútvonalak
Túra hossza: 63 km Nehézsége: közepes Terep: síkvidék Szintemelkedés: 100 m Tájegység: Maros hordalékkúpja Kerékpártúránkat a szabadkígyósi vasútállomásról indítjuk. Az állomás a falutól távol található, így bár Szabadkígyósról indulunk, mégis ennek a településnek a nevezetességeit nézzük meg utoljára. A vasutat elhagyva egy T elágazásba érünk ez a Szabadkígyós-Gyula országút. Itt mi jobbra fordulunk Gyula felé. A kereszteződéstől kb 10 km-re fekszik Gyula városa. A vár meglátogatása után a várost északi irányban hagyjuk el a Nagyváradi utcán át Doboz irányába. 3 km múltán elérjük a Körös-folyó partját és mellette tekerünk a Dobozi-hídig, amely átível a folyó fölött és Dobozra vezet. A hídnál viszont mi balra kanyarodunk Békéscsaba irányába. A várost 8 km múlva érjük el. Tipikus alföldi város érdemes kicsit elidőzni a központjában. Tovább tekerve Csabát az Orosházi úton hagyjuk el. Egy félkört téve 12 km után jutunk el Újkígyósra a következő településig. (Nyári nagy melegben ügyeljünk rá, hogy legyen nállunk elég víz!) Innen már csak néhány kilométer a Szabadkígyós. A település fő látványossága a Wenckheim kastély. Gyula felé tartva a falut éppen elhagyva balkéz felől a Wenckheim kripta mellett haladunk el. Hamarosan egy keresztetődéshez érünk. Túránk elején itt fordultunk Gyula felé, majd jobbra kanyarodva érünk vissza a kiindulópontra.
További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/bekes-megye/szabadkigyos-gyula-bekescsaba-kerekpartura
Túraútvonalak
Túra hossza: 51 km
Nehézsége: közepesen könnyű
Terep: Síkvidék
Szintemelkedés: 56 m
Tájegység: Maros hordalékkúpja
Kerékpártúránkat a szabadkígyósi vasútállomásról indítjuk. Az állomás a falutól távol található, így bár Szabadkígyósról indulunk, mégis ennek a településnek a nevezetességeit nézzük meg utoljára. Az állomástól Kétegyháza felé vesszük az irányt. Kétegyházán megnézzük az Almássy kastélyt, a község egyik nevezetességét, majd elhagyva a települést tovább haladunk. Medgyesegyháza, Medgyesbodzás településen hajtunk keresztul. hamarosan jobbra fordulunk Pusztaottlakának vesszük az irányt. Ez egy hangulatos kis település, ahol érdemes megnézni a vadasparkot. Visszafordulva kijutunk a medgyedbodzási útra és Csabaszabadi felé fordulva a következőtelepülésre, Tökfalura hajtunk. Ez egy piciny település, ahol egy érdekes templomot láthatunk. Tökfalu után Csabaszabadi következik. Szabaditól az újkígyósi elágazásig hajtva képet kapunk a tanyavilág hangulatából. 5 km után jutunk el Újkígyósra a következő településig. A következő község Szabadkígyós. A fő látványossága a Wenckheim kastély. Gyula felé tartva a falut éppen elhagyva balkéz felől a Wenckheim kripta mellett haladunk el. Hamarosan egy kereszteződéshez érünk. Itt jobbra fordulva a kétegyházi útra jutunk. Néhány méter és elérjük utunk végét a kétegyházi vasútállomást.
További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/bekes-megye/szabadkigyos-ketegyhaza-tokfalu-kerekpartura
Megyék
A történelem kovácsolta eggyé Szabolcsból, Szatmárból, Beregből, Ung és Ugocsa pereméből legkeletibb megyénket, Szabolcs-Szatmár-Bereget. A hatezer négyzetkilométernyi vidék arculatát a vizek, így elsősorban a kanyargó Tisza, valamint a Szamos, a Kraszna, a Túr határozza meg. A folyók szépséges hívogató partszakaszokkal, kapásra váró halakkal, és kerékpártúrákra ideális gátakkal fogadják az ide érkezőket. A kerékpárosok mellett a kenusok, evezősök és jet-ski-sek is otthon érezhetik magukat errefelé.
Szabolcs-Szatmár-Bereg gyönyörű, vélik a helyiek és nem véletlenül: az Alföldön ezen a vidéken maradt meg a legtöbb természeti, tájképi és kultúrtörténeti érték. Érintetlen tájai, ligetei, csábító erdei, még iható folyói, őslápjai lenyűgözik, aki erre jár.
„E vidék mindig is sok ismert közéleti embert, művészt adott az országnak. Innen származott Bessenyei György, a híres testőríró, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula vagy Váci Mihály” – meséli Szabó Győző színművész, aki maga is e táj szülötte.
Ha gyermekkorának helyszínéről, a vidék látnivalóiról kérdezzük, a nyírbátori születésű aktor szinte megállíthatatlanul sorolja a szívének kedves nevezetességeket. Elárulja, hogy Nyírbátor mellett családi szálak fűzik Szatmárcsekéhez, ahol kedvenc helye a Szatmári Fogadó, Kölcsén a helyi cukrászda a szíve csücske, hiszen édesapja cukrász, csodálja a csarodai templomot, Tivadart, Gergelyugornyát. Gyermekkorában sokat úszott és csónakázott a megye keleti csücskében található Tiszakóród nevezetes Bukógátjánál.
Szabó Győző szerint, aki ma látogat haza vagy vendégként fordul meg itt, alig ismer rá a régi tájra. „A települések arculata mára teljesen megújult és az emberek is mások” – mondja a színművész. „Talán csak a természet szépsége nem változott és a helyiek szívóssága, akik minden korban és minden nehézség ellenére talpon tudtak maradni.” Ilyen „menekülő útvonal” a falusi turizmus, amely az utóbbi években virágzott fel errefelé. A helyiek jó szívvel fogadnak vendégeket portáikon, akiknek örömmel mutatják be szülőföldjük megannyi szépségét. Kultúrára fogékony emberként, művészként Szabó Győző nem felejti el megemlíteni a fesztiválokat, rendezvényeket, amelyekből a megye szinten részére és az év minden időszakára jut néhány.
„Kedvencem a Szatmári Fesztivál, amelynek keretében a vendégek ismerkedhetnek a híres „nemtudom” szilva felhasználásával aszalva, lekvár-, illetve pálinkaként, a Penyige-i Nagyvásár, a Cinkefőző verseny vagy a Jeles Napok a Beregben, amely mind mind rengeteg látogatót vonzanak ide az év során.”
Natúrparkok
A Natúrpark európai mintára létrehozott nagy kiterjedésû terület, amely
-
egységes arculattal rendelkezõ kultúrtáj,
-
meghatározóan tájvédelmi körzet területén fekszik, vannak látogatható és a nyilvánosság elõl elzárt, védett területei,
-
területén a fenntartható fejlõdés elvére építõ komplex területfejlesztés valósítható meg,
-
léte a települések és egyéb térségi szereplõk közötti együttmûködésbõl fakad,
-
mûködése során összhangot teremt a természetvédelem és a fenntartható gazdálkodás között,
-
a táj – elsõsorban a természet szépsége által – a szelíd turizmusra, a pihenésre, üdülésre különösen alkalmas.
-
Mindezeknek az elvárásoknak a szatmár-beregi térség maximálisan eleget tesz.
A Szatmár-Beregi Natúrpark célja
A natúrparknak, mint területfejlesztési egységnek, célja a fenntartható fejlõdés elvére épülõ komplex területfejlesztés megvalósítása. Hosszú távon kell biztosítania a népesség megtartását, a természeti és a mûvi környezet magas színvonalú összehangolását, mûködését, használatát. Mindezekhez a következõ célok elérése szükséges:
-
Természetvédelem - élõhelyek, fajok, közösségek védelme, a táj természetközeli állapotának megõrzése.
-
Környezetvédelem - a környezeti káros hatások kezelése, minimalizálása, megszüntetése.
-
Értékvédelem - a természeti és a kulturális értékek, az egységes kultúrtáj feltárása, megõrzése, helyreállítása.
-
Fenntartható gazdálkodás – a természet- és környezetbarát gazdálkodási módszerek felelevenítése, támogatása, sikeressé tétele.
-
Képzés, környezeti nevelés - a szükséges szemléletváltás (gyermekek, pedagógusok, táboroztatók, idegenforgalmi szolgáltatók tájékoztatása, képzése) elõsegítése, a komplex környezeti nevelés kialakítása, gyakorlatban történõ alkalmazása, bõvítése.
-
Üdülés-idegenforgalom - a védett természeti és táji értékek bemutatása. A szelíd és környezettudatos turizmus támogatása, a pihenést, üdülést szolgáló turisztikai infrastruktúra fejlesztése. A helyi terméken alapuló vendéglátás kialakítása, támogatása (honlap, információs rendszer, kiadványok, rendezvények).
-
Településfejlesztés - a térség falvainak, közösségi célú létesítményeinek fejlesztése.
-
Terület- és vidékfejlesztés - a társadalmi-gazdasági fejlõdés támogatása a helyi kezdeményezések bevonásával
a hagyományos, természetbarát gazdálkodási módszerek elterjesztése (erdõ-, mezõ- és vízgazdálkodásban),
kézmûipar (a térségi mesterségek megõrzése, felélesztése a mûvészi kézmûipar támogatása) megerõsítése.
-
Együttmûködés - a társadalmi és a gazdasági szereplõk közötti együttmûködés serkentése, támogatása. Fontos a szatmár-beregi térség, a települések öntudatának felélesztése, hagyományainak ápolása, a közösségek együttmûködése. Emellett támogatandó a természeti értékek megõrzésén alapuló nemzetközi kapcsolatrendszerek kialakítása a határon túli (Szatmár, Kárpátalja) területekkel.
Egy natúrpark, a Szatmár-Beregi Natúrpark létrehozása nem cél, hanem eszköz. A megszerzett natúrparki cím csupán lehetõséget biztosít ahhoz, hogy a közösség (önkormányzatok, vállalkozók, társadalmi szervezetek, stb.) tagjai összehangoltan, egymást erõsítve valósítsák meg terveiket.
Elképzeléseinket, céljainkat magunknak kell megfogalmazni – a fenntartható használat figyelembevételével. A natúrpark keretein belül már nem versenytársakként, hanem együttmûködõ partnerekként tudunk tervezni, pályázni, álmainkat megvalósítani.
Borutak
Budapesttől 150 km-re délre a Gemenci tájvédelmi körzet, a Sárköz síksága és a Mecsek nyúlványai által övezve terül el a Szekszárdi történelmi borvidék. Zombától Bátáig 12 település határában csaknem 2000 hektár tartozik a szőlő-termőhelyhez. Kiegyenlített klímája, domborzata és talajadottsága harmonikus környezetet biztosít a rangos minőségű fehér- és vörösbort adó szőlők termesztéséhez. Az évszázadok során a szekszárdi bor hívei közé tartozott többek között Liszt Ferenc, Garay János, Babits Mihály, IX. Pius pápa. A szekszárdi fehérborok zamat gazdagok, tüzesek, kissé lágy karakterűek. Európa-szerte kedveltek mélyvörös, telt, bársonyos, kellemesen fanyar vörösboraink. Garay János Szegszárdi bordal c. versében találkozunk először a Bikavér kifejezéssel. A több szőlőfajta házasításával készülő Bikavér ma is a borvidék zászlós bora. A 2000. szeptemberében megnyílt borúton barangoló természeti, műemléki látnivalókban gazdag településekkel ismerkedhet. Borházak, borospincék, pinceszerek, tájházak, tanya-múzeum, barrique-pince, kerámia- és mézeskalácsos-műhely, borpárlat-palackozó, valamint szabadtéri borkút csalogatja a turistát. E vidék a hagyományos magyar gasztronómia őrzője is. Kellemes kisvendéglők, hangulatos éttermek kínálják tájjellegű ételspecialitásaikat. Sióagárd és Sárköz népviselete, folklórja, a gazdag rendezvénykínálat színesítik az itt tartózkodást. A környék további változatos turisztikai programokat nyújt az egész család számára: gyalogtúra, lovaglás, horgászat, vadászat, strandolási lehetőség, gemenci kisvasút, grábóci szerb templom, dunai hajókirándulás, bátai fagázzal hajtott szivattyútelep, stb. Fedezze fel Szekszárdot, a Szőlő és bor városát! Ismerje meg a szekszárdi szőlőtermelő vidéket! Térjen be egy tüzes Kadarkára vagy Bikavérre! Kóstolja meg jellegzetes étkeinket!
Borvidékek
Ki ne ismerné Schubert Pisztráng-ötösét? De vajon tudják-e azt is, hogy erre a műre a szekszárdi vörösbor inspirálta a zeneszerzőt? Liszt Ferenc Szekszárdon járva többször is megízlelte a bort, sőt még IX. Pius pápának is kedveskedett vele 1865-ben, aki elismerően írta róla a következőket: ”…ez a szekszárdi bor tartja fenn egészségemet, és ép kedélyemet.” Kodály Zoltán is itteni hagyományokból merítve írta meg Háry János c. daljátékát. A szekszárdi bor inspiráló erejéhez tehát nem férhet kétség. A Szekszárdi Bikavér ősi eredetű, 2-3 vörösborból készítik. Eger mellett csak Szekszárd használhatta a bikavér elnevezést.
-
Klíma: enyhe, hosszú tél, szélsőséges, de száraz nyár, sok napfény jellemzi
-
Szőlőfajták, borok: Kadarka - régi híres fajta. Ma már ritkaságszámba megy, de újratelepítése megindult. Kékfrankos - gazdag illatú, harmonikus, testes, magas csersavtartalmú. Cabernet sauvignon, Cabernet franc - finom, jellegzetes illattal, zamattal, tüzes, szép bársonyossággal bír. Fehérbort készítenek a Chardonnay és az Olasz rizling fajtákból, ezek teltek, zamatgazdagok.
