Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Vasúton, busszal Győr–Veszprém felől

ÚTVONAL
1. nap: Zirc – Borzavár – Szépalmapuszta – Kőrishegy – , majd – Bakonybél
Táv: 20 km
Szint: 490 m

2. nap: Bakonybél – Szent-kút – Csöpögőkút – Rák-tanya – Augusztintanya Kulcsosház (javasolt szállás)
Táv: 12 km
Szint: 250 m

3. nap: Augusztintanya Kulcsosház – Középső-Hajag – Herend
Táv: 10 km
Szint: 120 m

Visszaút: Herendről vonattal, autóbusszal utazhatunk haza.

NEHÉZSÉGI FOK
Tekintettel a vándortúra jellegére, edzettebb fiataloknak és középkorúaknak minden évszakban ajánlott.

LÁTNIVALÓK
Zirc: a Bakony központi részén, a Zirci-medencében helyezkedik el. Barokk apátsági templom, Zirci Arborétum világszinten jegyzett és ismert 20 hektáros élőfa-gyűjtemény, Reguly Antal Műemlék Könyvtár – 65000 kötetes gyűjteményt őriz, Bakonyi Természettudományi Múzeum, Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház, Kőbakancs – turisták „0” kilométere, Pintér-hegy tanösvény.
Borzavár: község igen szép tájképi környezetben.
Szépalmapuszta: az Esterházyak egykori majorja. Kőris-hegy: 709 m magasságával a Bakony legmagasabb csúcsa. Vajda Péter kilátó
Bakonybél: őskortól lakott. Magas-Bakony Erdőismereti Oktatóbázis és Kismesterségek Háza (gyűjtemény) Tájház Bencés templom és kolostor
Szent-kút (Borostyán-kút): Szent Gellért-kápolna.
Herend: kőkortól lakott hely, Porcelánművészeti Múzeum, Porcelánium, katolikus templom – a világon egyedülálló átlátszó porcelánablak (litofán) látható.
Megyék
Szarvas József színművészt évekkel ezelőtt “beszippantotta” Vas megye és azon belül is az Őrség. Egyszerű turistaként kezdete, majd portát vett és lassan viszáki lokálpatriótává vált. Beleszeretett Viszákba, amely Őrimagyarósd, Ivánc, Kisrákos, Szaknyér, Ispánk és Felsőmarác között bújik meg. Először megvalósította a Kultúrpajtát (www.kulturpajta.hu), majd a Galériát, ezt követően pedig Kovács Gyula, helyi erdész barátja segítségével életre keltették a Tündérkertet, ahol valamennyi viszáki gyümölcsfát összegyűjtötték és ápolják a helyiekkel összefogva.
Szarvas József szerint Vas megye különleges hangulatú tája országunknak. Az Őrségi Nemzeti Park területén működő falusi gazdaságok, ökoporták, élő népművészetet képviselő fazekas- és egyéb kézművesműhelyek, kiváló borokat kínáló kőszeg-hegyaljai, sághegyi, vaskeresztesi pincék várják az idelátogatókat, de itt találhatóak a műemlék présházak is Cákon és Oszkón. A színművész a természetkedvelőknek és túrázni vágyóknak az Írtottkő Naturpark túraútvonalait, kerékpárútjait, a vadvízi evezésre csábító vadregényes Rábát ajánlja és szerinte a lovasok keresve sem találnának szebb tájat, mint Bozsok, Söpte, Ják, Alsóújlak, Lukácsháza, Balogunyom, Nagymizdó környéke, amelyek ma már igazi lovasparadicsomok.

Szarvas József itt, távol vidéken sem tud elszakadni a kultúrától. Mint mondja: „szinte lehetetlen lenne felsorolni, mennyi országosan ismert, színvonalas rendezvényt szerveznek itt Vas megyében”. Hiszen itt rendezik meg az évente rengeteg látogatót vonzó Őrségi Vásárt, a Tökfesztivált, az ugyancsak őrségi „Szerek és Porták Fesztiválját”, a „Virágzás Napjai” rendezvénysorozatot, a hagyományos velemi „Gesztenyeünnepet”, a bozsoki, kőszeghegyaljai és a sághegyi szüreti programokat. A kultúráról szólva, a színművész természeten Viszákot sem szeretné kihagyni. Kultúrpajtájában fesztiválokat rendez, ahová művész barátait hívja el játszani, nemrégiben pedig galériát nyitott, ahol a térség kultúrájának szeretne állandó fórumot teremteni. „Azt láttam, hogy a viszákiak kezdenek beletörődni, hogy jobb elmenni a faluból, ha boldogulni akarnak.  Célul tűztem ki, hogy meggyőzöm őket: érdemes maradni” – nyilatkozta nemrégiben. „ Nem hiszek a városi élet kizárólagosságában. A kultúra helyben, közösségben születik” magyarázza Szarvas József.



A Pajtaszínház és Galéria 2007-ben jött létre. Szándékom volt, s maradt a helyi, viszáki közösség kulturális identitásának erősítése a közösséggel, s annak előljáróival együttműködve. Ezzel párhuzamosan épült/épül egy olyan művészi-értelmiségi közösség, mely e szándékot támogató együttműködéssel segíti. Kaszás Attila fájdalmas fiatalon
elhunyt barátommal hosszan tervezett elképzelések megvalósult következménye a Pajtaszínház és Galéria, csakúgy, mint az általa kezdeményezett zsigárdi Közösségi Ház. Viszák és Zsigárd évek óta aktív testvérvárosi kapcsolatban van.
Az elmúlt 5 esztendő fontosabb eseményei: Viszákon minden esztendőben megemlékezünk 1848 hőseiről, áldozatairól. Ez alkalmakkor a Pajtaszínházban „Üzenet a Nemzeti Színházból” címen, hagyományt teremtett ünnepi koncerteket, előadásokat, kiállításokat rendezünk. Rendszeresen megemlékezünk, s 2007-ben emlékoszlopot állítottunk a közösségből gyalázatos módon kitelepített viszákiakra. A község emléket állított és rendszeresen emlékbe idézi Trianon nemzetet sértő eseményeit. 


Nagy, a falut is mélyen érintő változást hozott az életemben találkozásom KOVÁCS GYULÁVAL. E barátságnak köszönhető találkozásom a Kárpát-medence őshonos gyümölcsfáinak végtelen fajtagazdag állományával, még megmaradt egyedeinek mentésének, már-már megkésett gondolatával. E megismerkedés következménye, hogy Viszákon a falu, közösségerősítő szándékkal, TÜNDÉRKERT néven létre hozta saját hagyatékkertjét. Egy fogyó-még iskolát tartó-közösség példaadó kezdeményezése, hogy minden gyümölcsfának viszáki illetve Viszákról elszármazott gyermek gondnoka van, és minden esztendőben annyi őshonos, oltott gyümölcsfát ültetünk a Tündérkertbe, ahány gyermek a faluban előző évben született. Köszönhetően KOVÁCS GYULA szakmai kezdeményezésének ma már a Kárpát-medencében számtalan község, falu és közösség menti gyümölcshagyatékát.
 

 

Pajta Színház és  Galéria 2012. évi programja
(március 15- augusztus 20 )
www.kulturpajta.hu



Június 3. 18 óra: FERENCZI GYÖRGY és a RACKAJAM koncertje.
Gál Tamás: Arany János:A nagyidai cigányok.

Pajtában:Hegedűs Endre, Munkácsy-díjas festőművész kiállítása.
Galériában: Állandó kiállítás. Kiállító művészek: Horváth János, Horváth Nóra, Hegedűs Endre, Sulyok Gabriella, Szkok Iván, Tenk LászlóVerebes György festőművészek, valamint Krisztiáni Sándor grafikus, szobrász.

Július 19. Kubinyi Anna Textilművész kiállításának megnyitója
Berecz András előadó estje
 
Július 20. Petőfi Sándor:A helység kalapácsa.
Előadja: Gál Tamás színművész.
Táncház.
 
Július 21. Dresch Mihály és zenekarának koncertje
 
Július 22. Cantemus vegyeskar.

Augusztus 11-20 NYITOTT SZEREK ÉS PORTÁK KERETÉBEN
Pajtában:Verebes György festőművész.
Galériában: Állandó kiállítás.
Tematikus utak
Az "Európai Vaskultúra Útja" mozgalom, része az Európa Tanács által kezdeményezett Európai Kulturális Utak nemzetközi programjának. 
Észak-Magyarországon három éve elindított kezdeményezésről van szó, mely a térség termelés-és technikatörténeti emlékeinek, védelmének és hasznosításának céljából indult el.
A cél az, hogy hazánk és ezen belül az észak-magyarországi régió ipartörténeti emlékeit tematikus kulturális útra felfűzve mutathassák be az érdeklődőknek.
A program elemei sajátos, önálló turisztikai vonzerőt is képeznek.
A felfedező kedvű utazó az útvonalakat követve bejárhatja a művészetek a vallás, a filozófia és tudományos gondolkodás, a technika fejlődés színtereit, új életre keltve azokat a hajdani összekötő hálózatokat, amelyek mentén formálódott az európai civilizáció. Mi most az európai vas kultúra útjaihoz csatlakozva ajánljuk az ipari örökség iránt érdeklődő barátaink figyelmébe az Észak-magyarországi tematikus Vas kultúra útját, hiszen ez a vidék virágzó korszakait köszönhette a vas feldolgozás sokféle meghonosodott ágának és a "vas"-hoz kapcsolódó mindmegannyi már iparágnak, a kezdetektől a napjainkban bekövetkezett hanyatlásig.
Ez a tematikus út azt a célt hivatott szolgálni Magyarországon, hogy a hazai és a külföldi turisták számára kínált programunk az ipari örökség , nevezetesen az Észak-magyarországi régió és a szomszédos szlovákiai területek bányászati és kohászati ipari örökségét mutassa be.
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Székesfehérvárról, Budapestről vasúton Kápolnásnyékig vagy Velencéig, majd busszal Sukoróra.

ÚTVONAL
Sukoró – Angelika-forrás – Bodza-völgy – Barlang-kút – Pákozd-Sukorói Arborétum – Katonai Emlékhely – Szúnyog-sziget. Kitérési lehetőség az Angelika-forrástól az Ingókövekhez majd a (4,5 km)
Táv: 14 km, kb. 4,5 óra
Szint: 120 m

NEHÉZSÉGI FOK
Ajánlott minden korosztálynak, családosoknak is minden évszakban. Közepes nehézségű túra.

LÁTNIVALÓK
Sukoró: 1848-ban főhaditanács színhelye volt. Szent Ignác római katolikus templom (Öreg u.), református templom (Fő u. 66.), Sukorói Néprajzi Ház, Meleg-hegy, szép kilátás.
Ingókövek: Likas-kő.
Bodza-völgy: A Velencei-hg. legszebb túraútvonalán járunk, felejthetetlen a különleges, gyakran mohás sziklacsoportok látványa a gyönyörű erdei környezetben.
Pákozd–Sukorói Arborétum Tájmúzeum és Halászati kiállítás: A Fogadóépületben Tájmúzeumot és Halászati Múzeumot láthatunk, a kilátó tetejéről megcsodálhatjuk a Velencei-tóra és Velencei-hegységre nyíló panorámát. A kilátó mögött tanösvény indul a Mészeg-hegyre, sétautak vezetnek az arborétumba és az Erdei iskolához. A tó mellett pihenőhelyeket és játszóteret létesítettek.
Pákozd, Mészeg-hegy: Katonai Emlékhely – 1848–49-es Emlékmű és Emlékkiállítás: Az 1848. szeptember 29-én itt lezajlott csata 130. évfordulójára emelték az épületet Sasi Nagy Ildikó tervei alapján. – Don-kanyar Kápolna: Az 1990-es években épült, a II. világháború idején, a Donkanyarban elesettek emlékét őrzi. Itt helyezték el az ismeretlen katona sírját is (szabadon látogatható). – „Misszió” – magyar katonák a nemzetközi békefenntartásban – interaktív kiállítás 1896-tól napjainkig: fel- és kipróbálható eszközök.
Borutak
A Velencei–tó környéki szőlősgazdák kezdeményezésére 2001-ben megalakult a Velencei-tó környéki Borút Egyesület, melynek tagjai a tó környéki települések borosgazdái.
 
A Velencei-hegységben már a XVII. században folytattak szőlőművelést és bortermelést, amelyről az azóta is fennmaradt pincék tanúskodnak. A vidék 1990-ben emelkedett borvidéki rangra, az Etyek-Budai Borvidék részeként. A borvidékre jellemzők a változatos domborzati viszonyok, a hegyvonulatok védő hatása, a fennsík- és a medencejelleg. Az itt termelt borok eredeti gyümölcsillatúak, világos színűek, finom savakkal rendelkező, elegáns fehérborok és testes vörösborok.
A borút pincészetei az ideérkező vendégeket hangulatos pincefogadóiban és borászataiban, borkóstolókkal, érdekes látnivalókkal várja.
 
A környék jelentős szőlőfajtái: Olaszrizling, Chardonnay, Rajnai Rizling, Zenit, Zengő, Zöld Veltelini, Pinot Noire, Juhfark, Szürkebarát, Tramini, Cserszegi Fűszeres, Irsai Olivér, Királyleányka, Merlot, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet Sauvignon.
Tájegységek
A Velencei-tó Magyarország második legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas. A Velencei-tavat Budapest és Székesfehérvár között találhatja meg. Budapesttől 40-50 km, Székesfehérvártól 15-20 km. Autóval, busszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető. Aki szereti a természetet az nagyokat barangolhat a Velencei-hegység erdeiben, ahol megannyi forrást és különbőző, érdekes formájú gránit sziklákat csodálhat meg. A tavon menetrend szerinti hajójárat közlekedik. Ha szeretnék megismerni a nádasok rejtekein megbúvó vizivilágot, akkor erre a legmegfelelőbb a sétahajókázás. A látnivalókat 53 km-nyi túraútvonal köti össze a Velencei-hegységen. Az aktív pihenésre vágyókat röplabda, kosárlabda, fallabda, lábtenisz, tenisz, szörf, teke, minigolf, homok- és vízi foci várja, illetve ha kedve van, akár körbe is kerekezheti a tavat. Kiépített kerékpárutak várják a bicikliseket. Vagy ha netán a lovagolni szeretne, az sem probléma. Szinte minden településen található lovarda. Legfontosabb látnivalók: Pákozd, Dinnyés, Agárd, Gárdony, Kápolnásnyék, Velence, Sukoró, Nadap.
Túraútvonalak
Túra hossza: 31 km
Nehézsége: Könnyű
Terep: Síkvidék
Tájegység: Mezőföld

Kerékpáros túránk kiinduló pontja Gárdony, ahonnan az óramutató járásával ellenkező irányba indulunk neki a tó kerülésnek. Kerékpár úton haladva szeljük át Velencét, majd a település végén az Autópálya előtt egy balkanyart veszünk és a pálya mellett egy föld úton tekerünk a Doni emlékműig. Innen 1 km-re található a Katonai Emlékpark amit nem érdemes kihagyni, majd az autópálya alatt áttekerve a Sukoró és Pákozd között futó országútra jutunk ki. Balra fordulva Pákozdon át visz tovább az utunk. A település utolsó utcájába a Gábor Áron utcába fordulunk be, amelyen tovább tekerünk Dinnyés irányába. Amikor 7-es utat elérjük, a főút mellett egy kerékpár útra térünk rá, amely Agárdra vezet minket. A város főutcáján haladva áttekerünk a Gárdonyba a vele összenőtt településbe, amely túránk végpontja.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/fejer-megye/velencei-to-kerulo-kerekpartura
Túraútvonalak
Nógrád várának keletkezéséről nincs biztos adatunk. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt már várat találtak, de ez vitatható. A vár a X.-XI. század fordulója körül már bizonyára állt, de erről a későbbi átépítések, bővítések miatt semmit sem tudunk. A XI. századtól már a váci püspök birtoka. Első ispánjának nevét 1108-ból ismerjük. Ezután sok adatunk van a várral kapcsolatban, Mátyás király uralkodása alatt Báthory Miklós püspök jelentősen bővítette a várat., 1527-től királyi birtok. 1544-ben a török elfoglalta, de később 1594-ben ismét magyar kézre került. 1663-ban a török újra elfoglalta és a kezén volt 1685-ig. Ekkor egy villám felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárat. A detonáció a falak jelentős részét is romba döntötte. A török ezek után magára hagyta a romos várat.

Tájegység: Börzsöny-hegység
Típus: gyalog túra
Távolság: / idő: 13,2 km/ 4 óra

A Verőcéről induló útvonal érinti a Nagy-Kő-hegy kilátóját és a Nógrádi várnál ér véget. Verőcei vasútállomásról indulhatunk, a parkolóban hagyva az autót. Jobbra indulva, haladunk át a Gorkij közön, majd a vasúti felüljáró alatt balra fordulva jutunk fel a Katolikus templomhoz. (A vasúti felüljáró mellett jobbra is vezet a piros jelzés, de ez a hegyen keresztül átvisz Katalinpusztára.) A templomtól balra vezet a jelzés Magyarkút felé, ezt követve érjük el a várat.
Túraútvonalak
Túra hossza: 85 km
Nehézsége: középnehéz
Terep: enyhe hegyvidék, aszfalt
Szint emelkedés: 1162 m
Tájegység: Vértes

A gyönyörű, és turisztikailag egyáltalán nem lerohant Vértest járjuk be, túlnyomó részt erdészeti aszfalt utakon, kisebb részben mérsékelt forgalmú országutakon. A Vértes alacsony, barátságos, emberléptékű hegység, az útvonal nem vezet magasra (max. 420 m), de vannak rövid kaptatók. Az összes szintemelkedés 1116 m. Ám aki – például gyerekekkel – csak a könnyű első részét teszi meg, a Birkacsárdától Vérteskozmáig és vissza, annak is maradandó élmény!
Az erdészeti utakon vigyázat: favágó munka, gép- és járműmozgás, sárfelhordás, az úton fűrészpor és fatörmelék lehetséges!

Keskeny kerekű versenybringával is járható, bár az útminőség vegyes.
Van esély vadakkal (szarvas) találkozni.

Az 1-es országút 44-es kilométerkövéhez közeli (Tatabányától nem messze) Birkacsárda parkolójából indulunk, Budapest felé. Az 1-esen elvben tilos kerékpározni, de kicsi a forgalom, széles az út, és csak 1 km-t megyünk, ott jobbra betérünk az erdészeti útra (sorompó). Változatosan kanyarog, enyhe emelkedésekkel és lejtőkkel, könnyű rész Vérteskozmáig (15 km). Közben két helyen kell figyelni: 11 km-nél ne térjünk le balra, hanem a szembeötlően fő irányt kövessük, a hosszú egyenes után pedig ne térjünk le a kis vaskorlátos hídnál jobbra – arra majd a túra vége felé megyünk. Vérteskozmánál, Delta-elágazással, kijutunk a zsákfalu országútjára (érdemes jobbra bemenni az egyöntetű képű, szép faluba, a templomnál nyomós kút), azon balra. Húzós kaptató után gyors lejtők visznek ki a Csávár-Oroszlány országútra. Azon balra, de csak 1 km-t, ott derékszögben jobbra Gánt felé. Vadonatúj, sima aszfalton nagy lejtőzés! Gánton jó vendéglő, vízvételi lehetőség. Tovább az országút enyhe lejtőjén egy körforgalomig, ott jobbra, Csákberény felé (bal felé, Csákváron és Száron át lerövidíthető a túra). Mielőtt elérnénk Csákberényt, egy balkanyarnál jobbra rátérünk az erdészeti aszfaltútra. Egy rövid emelkedő és lejtő után a Horog-völgyben kaptatunk fel a Pátrácoshoz. Ott balra elmegy egy zsákutca, mi viszont egyenesen lefelé indulunk – jó lejtő, de néhol kátyús, dobós! Jobb kéz felől az első kis aszfaltút zsákutca (amúgy egy kis bányatóhoz visz, pihenőhelynek megfelel), a másodikra viszont ráfordulunk jobbra (bal felé Pusztavámra jutnánk). Utunk kanyarogva vezet nagyjából ÉK irányban, az egy-két betorkollásnál adja magát az egyenes fővonal. Ismét kijutunk az Oroszlány-Csákvár országútra, azon Kőhányást elhagyva balra befordulunk Vérteskozma felé, ahol nemrég jöttünk. A falu előtt jobbra a sorompónál az erdészeti útra (zöld túrajel), azon néhány kanyar és egy lejtős egyenes után jön a vaskorlátos kis híd balról – most arra megyünk. Kaptató az Ebijesztő-tetőre, majd lejtő. Balról lesz a Mátyás-kút, a vértes kevés forrásának egyike – kulacstöltés! Idővel kijutunk egy aszfaltos útra, azon jobbra Tatabányára, és azt az irányt nagyjából tartva a város szélében elnavigálunk az 1-es útig. Most már csak azt kell követni – sunyi emelkedőn vissza a Birkacsárdáig. Az útvonal nagy része árnyas.
Vízvételi, frissítési lehetőség csak Vérteskozmán, Gánton, és a Mátyás kútnál van.

Javasolt segédlet: A Vértes turistatérképe, 1:40 000, Cartographia.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/komarom-esztergom-megye/vertesi-8-as-tura
Natúrparkok
Alföldi jellegű láprétek, száraz füves puszták tavaszi virágtengerekkel, mediterrán és magashegyi klímát jelző növénytársulások együttes jelenléte, vadregényes tájak, erdők mélyén megbúvó történelmi emlékek: ez mind a Vértes, a változatosság egyedülálló világa. Mintha a magyar tájak mind adtak volna magukból egy kicsit, hogy országunk egy pontján – valóságos szabadtéri élő múzeumként – minden érték és szépség megtalálható legyen, amit a Természet alkotott.
A Vértesi Natúrpark 2005. október 27-én jött létre a Vértes környékének megőrzése és idegenforgalmi fejlesztése érdekében. A térség önkormányzatai az országban elsőként ismerték fel a rendszerváltás utáni új feladatköröket és az önkormányzati és természetvédelmi törvény nyújtotta lehetőségeket, ennek eredményeként 1993. augusztus 20-án írták alá az első olyan dokumentumot, mely az alapja lett az azóta is tartó térségi együttműködésének. Ez az összefogás vezetett el az ország első hivatalos formában kihirdetett natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a megalakításához.
A Vértesi Natúrpark a legnagyobb és leghosszabb ideje együttműködő szerveződés a térségünkben, melyben két megye 17 önkormányzatán (Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló és Zámoly) kívül a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Vértesi Erdő Zrt. is nagy szerepet vállalt a Pro Vértes Közalapítvánnyal a természeti, kultúrtörténeti, történelmi adottságainkra, értékeinkre alapozott térségfejlesztés céljából.
A Natúrpark összterülete 35836 ha, melynek több, mint 80%- a Magyar Állam és a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány tulajdonában van. A területek 68%-a áll valamiféle természetvédelmi oltalom alatt. Az országos jelentőségű védett természeti terület mellett hasonló nagyságrendű a helyi jelentőségű védett természeti terület, ami bizonyítja, hogy a helyi lakosság a természetvédelem ügyét fontosnak tartja.
A Natúrpark Program fontos eleme a közcélúság, a közérdekűség, a helyi lakosság széles körének érintettsége. A Natúrpark a különböző társadalmi szereplők érdekeit szolgálva erősíti a lakosság és a természetvédelem közötti kapcsolatrendszert. Mindazok, akik a Natúrparkban együttműködő partnerként részt vesznek, a természetvédelem érdekeit is szolgálják, hiszen közvetlen gazdasági érdekük és a természetvédelem érdekei ebben az esetben közel azonosak lehetnek. Az irányított, szervezett turizmussal elősegíthető a természeti- és kultúrtörténeti értékek védelme, s emellett a vidéki életminőség javulását, s ezáltal a lakosság helyben maradását is eredményezi.
A népi bölcselet azt mondja, hogy aki fát ültet, az bízik a jövőben. A gazda, aki diófát ültet, az erdész, aki erdőt telepít, a vadász, aki vadat nevel, az ember, aki családot alapít, mindannyian a jövő érdekében cselekszenek.

„Azért, hogy ne felejtsd el, milyen szín a zöld…
Azért, hogy nézhető legyen a táj körülöttünk…
Azért, hogy levegőt lélegezhessünk…
Azért, hogy kis időre árnyékba mehessünk,
és ott az arcunkat fölfelé emeljük..
Azért, hogy minden élőnek teret engedjünk…
…………legyen neked is egy fád!”
(Székely Sándor)
Túraútvonalak
Útvonal:
Csákányospuszta - Mária-szakadék - Körtvélyespuszta - Szép Ilonka-forrás - Vitány-vár - Csákányospuszta
Táv: 15 km

A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve.

A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban. Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.

Útvonal:
A túra útvonal Szárliget mellett az 1-es sz. főút 44-45-ös km-nél található Birka csárdától indul. A kék jelzésen indulva érjük el Csákányospusztát, a faluba beérve, a jobbra vezető földúton vezet minket tovább a jelzés a Mária-szakadékba. (A szakadék kikerülhető a falun átvezető műúton haladva.) A jelzést követve a Mária-szakadék végén megcsodálhatjuk a 111 éves Körtvélyespuszta régi temetőjét. Itt egy ideig véget ér a földút, és kényelmes tempóval haladhatunk az erdészeti műúton. A kövesútról letérve, továbbra is a kék jelzést követve, egy hosszabb sétával a völgyön kersztül, kapaszkodhatunk fel Vitány-várához. A várból kilépve, jobbra egy meredek lejtő alján találjuk a kék jelzést, itt jobbra fordulva érünk ki a földútra, és csatlakozik be a kék a zöldbe. A zöld jelzésen balra fordulva haladhatunk tovább a Szép Ilonka forrás felé. A forrás előtt az út kettéválik, egyenesen haladva 200 m-t, érjük el a forrást, a túraút viszont balra piros és kék kereszt megy tovább egy meredek emelkedőn. Utunk utolsó szakaszán a kék kereszt jelzés vezet tovább, a Körtvélyesi alapítványtáborig. A tábort elhagyva kiérünk a betonútra, dönthetünk, hogy tovább haladunk, megkerülve a Mária-szakadékot és a kék kereszt jelzést követve érjük el utunk végét, vagy a műúton haladva a kék jelzés vezet minket a kiindulópontra.
Megyék
Veszprém megye legismertebb turisztikai vonzereje a Balaton, mely Közép-Európa legnagyobb édesvízű tava. Selymes vizű, homokos partú tó, a vízi sportokat kedvelők, a horgászok, pihenésre vágyó családok álma. Nem véletlen, hogy már gyermekként megragadta Trokán Péter színművészt, amikor szüleivel itt pihentek. "Szinte megmagyarázhatatlan ez a vonzalom. De talán a természet állandóságának az ereje fogott meg. A világban annyi minden megváltozik körülöttünk, a Balatonnál azonban évezredek óta ugyanolyan a nád susogása, a kacsák is ugyanúgy röpül­nek" - vallja a színész.

Trokán Péter szerint, ha Veszprémről beszélünk, nem hagyhatjuk ki a sorból a Balatontól északra húzódó Bakony tájegységet, ahol bükk, tölgy és gyertyános vadregényes erdők népes vadállományában, védett virágaiban, a régen betyárok lakta rejtélyes barlangokban és csörgedező patakokban gyönyörködhetünk.
A természeti csodák mellett gyönyörű várakat, kastélyokat, templomokat, izgalmas múzeumokat, népművészeti alkotóhelyeket találunk itt. A színművész az aktív turizmust kedvelők figyelmébe ajánlja a kerékpárutakat, tanösvényeket, lovasbázisokat, a gyalogostúra útvonalakat, horgász- és vadásztanyákat. A vadászatot - ha itt tartózkodik - maga is szívesen gyakorolja.
A színművész szerint a vidék vonzerejét nagyban növeli, hogy négy történelmi borvidék is található a területén: Balatonfüred-Csopaki, a Badacsonyi, a Balaton-melléki és a Somlói. Trokán Péter annak idején kétszáz négyszögöl szőlővel vette a telkét. "Apám kocsmáros volt, és mindig nagyon szeretett volna saját szőlőt - de a vágya sosem vált valóra. Egy kicsit olyan most nekem ez a szőlő, mintha apám küldte volna" - mesélte a színész.
Az itt pihenők kedvelt időtöltése a közös grillezés és a bográcsban főzés kint a szabadban, különösen a nyári estéken. Trokán Péter szerint az étel készítése és mellette a poharazgatás, beszélgetés jó alkalom az emberi kapcsolatok ápolására. Az ízletes vacsora utáni beszélgetések gyakran az éjszakába nyúlnak. A városban élő ember ilyenkor rácsodálkozik a csillagos égboltra, a természetre, nyugalomra. E csodákban otthon nincs része, de legalább egy kis időre részesévé válhat itt - vallja a színművész
Túraútvonalak
Via Sancti Martini – Via Divide Caritatem Információk a Kisújbánya – Máriakéménd szakaszt járó túrázók és zarándokok részére. Azok akik az útvonalat végigjárták és azt megfelelő módon igazolták megkaphatják a Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány által kiállított oklevelet és jelvényt

Az igazolás módja: a település nevét tartalmazó bélyegző lenyomata vagy annak hiányában a helyszín azonosítására alkalmas fotó. A lepecsételt és kitöltött ellenőrző lapokat a következő címre kell eljuttatni:
„Kisújbányai Baráti Kör” Alapítvány
7694 Hosszúhetény, Kisújbánya 51.

Szükség esetén részletesebb tájékoztatás kérhető a következő e-mail címen: gyongyi pont derksen kukac kisujbanya pont com Kisújbánya – A Keleti-Mecsek közepén fekvő, mindössze másfél tucat állandó lakost számláló település gépjárművel csak erdészeti úton közelíthető meg.

Fontosabb látnivalói:
Szent Márton templom (1794), szoborpark, régi temető, Cigány-hegyi kilátó, „Ferde”-vízesés, stb

Látnivalók

Zengővárkony – A Zengő lábánál fekvő település.
Fülep Lajos Emlékház, Császár János Emlékház, Szalmakincstár, Tojás Múzeum, Tájház, Református templom, régi szelídgesztenyés.

Pusztakisfalu – Valaha önálló, jelenleg Lovászhetényhez tartozó kis település.
Szent György templom

Lovászhetény
Szent Márton templom, népi építészeti emlékek.

Nagypall
Falumúzeum, Nagypalli Pincegaléria, Római katolikus templom, református templom.

Erzsébet
Szent Erzsébet templom, Harangláb, Cementlap Múzeum

Szellő
Harangláb, népi építészeti emlékek

Kátoly
Szent Katalin templom, pincesor, népi építészeti emlékek, Petz malom

Máriakéménd
Látnivalók: Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt búcsújáró templom, Szent Márton templom, Pincesor, Rott Pincészet
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Autóbusszal, vonattal jól megközelíthető Szombathely^ Budapestről az M1-es autópályán Győrig, majd Csornán Szombathely felé lekanyarodni a 2. körforgalomnál

ÚTVONAL (3 napos túraszakasz)
1. nap: Szombathely, Szent Márton templom – Kálvária – Régi víztorony – Felső-haraszti erdő – Ják – Nagykölked – Harasztifalu – Körmend Jellege: Tematikus út, mely Szent Márton püspök emlékhelyeit látogatja végig.
Táv: 35 km
Szállás: Körmend

LÁTNIVALÓK
Szent Márton kultuszát felelevenítve a templomok és emlékhelyek megtekintése a cél.
Szombathely: Savaria Múzeum, Iseum, zsinagóga, püspöki palota, székesegyház, megyeháza, romkert, vasi múzeumfalu.
Ják: Szent György-templom.

2. nap: Körmend – Hegyalja – Nádasd – Vaspör – Pusztacsatár – Velence – Haraszti-hegy – Zalapataka – Zalalövő Jellege: Tematikus út, mely a Szent Márton püspökről elnevezett emlékhelyeket járja végig.
Táv: 35 km
Szállás: Zalalövő

LÁTNIVALÓK
Körmend: Batthyány-kastély, Rába Helytörténeti Múzeum.
Zalalövő: római kori romok

3. nap: Zalalövő – Pörgölin – Pacsa-hegy – (Felső)-Csöde – Szatta – Ramocsa – Kerkáskápolna– Magyarföld – Berki-hegy – Haricsa – Szent Vencel templom helye – Kercaszomor (állandó határátlépési lehetőség előreláthatólag 2007. második felétől)
Táv: 30 km
Szállás: Kercaszomor

LÁTNIVALÓK
Természeti értékekben gazdag a környék, a túra során Zala megye gazdag növény és állatvilágát is megcsodálhatjuk.

NEHÉZSÉGI FOK
Minden évszakban ajánlott, könnyű és közepesen nehéz szakaszokból áll, teljes túraidő: kb. 20 óra, célcsoport: felnőttek és tapasztalattal rendelkező iskolások részére
Tájegységek
A Viharsarok egy magyar tájegység neve, amit Féja Géza 1937-ben megjelent azonos című könyve terjesztett el Békés, Csanád és Csongrád vármegyék egy részére vonatkozóan, így ez talán a legfiatalabb magyarországi tájnév. A terület nagy része Békés megyéhez tartozik, de átnyúlik Csongrád megye keleti részeire is. A tulajdonképpeni Viharsarok tágabb értelemben a Körös folyóktól délre kezdődik, és Maros-Tisza, keleten az 1920 utáni magyar-román határ által határolt nagyjából négyszögletes területet jelenti. Sűrűn illetik Körös-Maros közeként is a területét, de az itt élők jobban szeretik a Viharsarok kifejezést használni. A térség fővárosa vitathatatlanul a megyeszékhely Békéscsaba, amelyet sűrűn emlegetnek a Viharsarok fővárosa címmel, amire a helyben élők hagyományosan büszkék. Meglehetősen egyhangú, intenzíven művelt mezőgazdasági kultúrtáj. Nem igazán tagolt, a legalacsonyabb pontja a Tisza mellékén van 80 méter körül, a legmagasabb Battonyától délkeletre, a Csanádi-háton 106 méter magasan. Az évi középhőmérséklet itt a legmagasabb az országban, ezért mindig a Viharsarokban a legmagasabbak a termésátlagok, szokás az ország éléskamrájának is nevezni. A Csabai kolbász és Gyulai kolbász, a Békési szilvapálinka, a Medgyesi dinnye valamint a Makói vöröshagyma mind-mind ezen táj termékei. A mezőgazdaságban a kukorica és búzatermesztés vezet, de jelentős a cukorrépa, napraforgó, görögdinnye és a kender vetésterülete is. Legnagyobb városai: Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Orosháza, Makó.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!