Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Megyék
Bács-Kiskun hazánk legnagyobb területű és az egyik legnapsütöttebb megyéje. Turisztikai vonzerejét az itt fekvő páratlan szépségű alföldi táj, különleges természeti értékei, épített öröksége, gasztronómiája jelenti. Nagyszámú vendéget vonzanak vízparti nyaralóhelyei és az utóbbi időben az alföldi tanyák is. A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika és hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka. 
Talán kevesen tudják, de az ország természetvédelmi szempontból legjelentősebb, legértékesebb területei itt találhatóak. Ezek közé tartozik az 1975 óta védett kunfehértói Holdrutás erdő, a Tisza bal partján fekvő Mártélyi Tájvédelmi Körzet, a több védett terület egyesítésével létrejött kiskőrösi Turjános erdő, a Kiskunsági Nemzeti Park, valamint a Császártöltési Vörös-mocsár. Ma már nemzetközileg védett értéknek számít az alföldi tanyavilág is.
A pusztáról sokaknak jutnak eszébe a lovak, lovasok. A megyében egymást érik a lovasbemutatók, fogathajtó és díjugrató versenyek, és számtalan helyen aktívan is hódolhatunk a lovassportoknak. A lovasturizmus központja Bugac és környéke. Bács-Kiskun megyében virágzik a vadászturizmus is: csaknem száz vadászatra alkalmas terület és közel negyedszáz vadászház található errefelé.
Messzeföldön híres a megye gasztronómiája, amelyet az itt élők velük született vendégszeretettel kínálnak látogatóiknak. Szőlőik, pincéik kincse mellett olyan hungarikumokkal ismerkedhetünk errefelé, mint a fütyülős barackpálinka, a kalocsai paprika vagy a bajai halászlé. Gyakran rendezvényeik is gasztronómiai különlegességeik köré szerveződnek, mint például a Bajai Halászléfőző Népünnepély, a Kalocsai Paprikanapok, a dunapataji Pacalfőző Verseny, a rémi Kakaspörkölt Főző Verseny, a kiskőrösi Szüreti Napok, a hajósi Orbán Napi Mulatsá, az izsáki Sárfehér Napok vagy a keceli Virágfesztivál. Ezek mellett az egyes pincészetek megismerésére bortúrákat is szerveznek.
A megye központja és kulturális fellegvára Kecskemét. Cseke Péter színművész, rendező 2008 nyara óta a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója, feleségével, Sára Bernadettel megválasztása óta élnek az alföldi városban. A direktort igen hamar befogadták a helyiek, úgy véli azért, mert sikerült egy szellemi központot kialakítania a Katona József Színházból. „Továbbra is azt szeretném, hogy minél magasabb színvonalú előadásaink szülessenek, egyre többen látogassanak hozzánk” – mondja Cseke Péter. Sikerereiket igazolja, hogy a 2012-es évben a társulat több tagja művészeti díjat kapott, és a színházi világnap alkalmából először adott otthont egy vidéki színház – a kecskeméti Katona – a MASZK Országos Színészegyesület hagyományos jótékonysági estjének.
A színházigazgató szabadidejében a sport és az utazás szerelmese. Azt mondja, mindig aktívan pihen. Ahová eljut, ott igyekszik bejárni a környéket, felkeresni a nevezetességeket és felkutatni a helyi értékeket. „Ezt ajánlom a színház miatt hozzánk ellátogatóknak is. Bács-Kiskun megye területe sok szépséget, látnivalót, és meglepetést tartogat az idelátogató vendégek számára, amely akkor tárul fel, ha őszinte érdeklődéssel, a hagyományok iránti nyitottsággal fordulunk az itt élők felé.” – teszi hozzá a direktor. Ennek jegyében a Kecskeméti Arborétumban 2012. június 8 és 9-én az Újvilág Passiót játsszák majd, annak reményében, hogy minden évben ezen a csodálatos „zöld szigeten” látható lesz Krisztus szenvedéstörténete.


A Katona József Színház története

A mai színházépület történetéhez szorosan hozzátartozik elődeinek története. Az első színielőadás 1796-ban volt a Cserepes vendéglőben, ahol Kelemen László társulata először lépett fel. 1868. december 26.-án nyílt meg a Kovács-féle színház, melyet 1888 tavaszán kénytelenek bezárni, mivel súlyos tűzvédelmi hiányosságokat találnak. Kisebb felújítási munkálatok után 1889. október 26.-án ismét megnyílhatott az épület.
A színügyi bizottság a várossal egyetértésben azonban úgy látta, hogy javítgatások helyett Kecskemétnek egy új színházra lenne szüksége. 1894. szeptember 2-án közzétették a pályázatot, melyet Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészeti irodája nyerte el.
Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József portréja.
A színház 1896. október 14.-én nyitotta meg kapuit a nagy közönség előtt.  Katona József Bánk bán című darabja került bemutatásra, részben a budapesti Nemzeti Színház művészeinek előadásában. A századfordulón hosszabb ideig (1900-1905) Kövessy Albert igazgatta a színházat, majd Mariházy Miklós vezette 1908-1920-ig. A színház 1916. november 11-én vette fel Katona József nevét.


1939 és 1941 között cseretársulatok játszottak az épületben. 1941. november 14-én nyitott újra a színház állandó társulattal.
A második világháború nem okozott károkat az épületben, azonban 1945. december 12. és 1946. március 6-a közt szénhiány miatt az előadásokat az Otthon vendéglőben tartották meg.
1961 nyarán ismét korszerűsítették a színházat, hasonló méretű felújításra 1986-87-ben került sor, az Ybl-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján. A színház vezetőnek névsorából kiemelkedik Radó Vilmos neve, aki 15 éves igazgatósága alatt többek között Latinovits Zoltán szerződtetésével öregbítette a színház hírnevét. A színháznak két kisebb játszóhelye is van, a Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt Józsefről elnevezett Stúdió Színház. 

Megyék
Baranya az ország legdélebbi megyéje, amely változatos tájairól, természeti csodáiról, szelíd dombvidékeicről, a csodálatos levegőjű Mecsek erdőségeiről és híres borvidékeiről nevezetes. Az itt megbújó kis falvak meghittsége és nyugalma várja az utazót, aki emellett történelmi korokat, várakat, városokat fedezhet fel, járhat be, élvezheti a gyógyító vizek kedvező hatásait és meglátogathatja a világörökség részévé vált Pécs műemlékeit is.
Baranya talán legszebb pontján, Orfűn él immár másfél évtizede Nagy Bandó András humorista, előadóművész. A 80-as évek legelején fellépések hozták ide, később már saját magától, turistaként érkezett családostól, pár év múlva pedig pihenőházat vett itt, ahol onnantól kezdve a nyarakat töltötték. Mintegy másfél évezede építették meg házukat és azóta már befogadták őket itt a helyiek.
Nagy Bandó azóta a környék s vele egész Baranya szerelmese lett. Azt mondja: számára itt az egyik legnagyobb ajándék a jó levegő. "Adott a tórendszer, mely sok mindent kínál: horgászást, úszást, szörfözést, csónakázást, s nem utolsó sorban a víz megnyugtató látványát. Ezen fölül adottak a hegyek és az erdők, melyek kirándulásra csábítanak, s minden évszakban gyönyörködtetnek. Sportos életet élek, s aligha találnék még egy olyanhelyet az országban, ahol választhatom az erdei futópályámat, esetleg fölmehetek a kertünk fölötti rétre, vagy futhatok akár egy tókört is. Végezetül itt van Pécs, mely kulturális kapocs a városi emberekkel, a színházi élettel, a gasztronómiai élvezetekkel, a kiállítótermekkel. És persze jó tudni, hogy ebben a városban hagyott nyomott maga után Zsolnay, Csontváry és Vasarely.
A humorista azt javasolja, hogy ha megfordulnak Baranyában, járják be a falvakat,ahol kipróbálhatják, ha kedvük tartja a szüretet, a gyümölcsszedést, vagy éppen az állatgondozás fogásait, megkóstolhatják a helyi specialitásokat: borokat, gyümölcsszörpöket, aszalt gyümölcsöket, friss zöldségeket, vagy éppen disznótoros ételeket. Villány és Siklós közt számtalan pincészetet, hordóikban pedig kiváló borokat talál a szomjas utazó.  "A megyében három borút is van, a Mohács-Bóly útvonal inkább a fehérbort kedvelőknek kedves, az ország egyik leghíresebb borvidékén a Siklós-Villány borút a vörösborok szerelmeseit várja, valamint nemrégiben alakult a Pécs-Mecseki Borút, melynek leghíresebb képviselője a pécsi cirfandli" - ajánlja Nagy Bandó András. 
Megyék
Békés megye ezerarcú, rengeteg lehetőséget kínál a látogatóknak. A megye nyugati részét, a Hármas-Kőrösök vidékét a „természet múzeumának” is nevezik. A rendkívül gazdag természeti értékekkel rendelkező, festői szépségű vidéken a Hármas-Kőrös és holtágai, a Kőrös-Maros nemzeti Park, a szarvasi Arborétum és a gyógyfürdők is sok pihenőt vonzanak, de a holtágak vadregényes tájai nagyszerű kikapcsolódást ígérnek az aktív turizmus kedvelőinek is. Szarvason található a történelmi Magyarország közepe, amely immár történelmi emlékhely. A közép-Békési térség gyógyvizeiről, történelmi- és kulturális értékeiről nevezetes. A megye északi részén található Sárrét lápos, mocsaras vidék védett növény, madár-, állatvilága a természetjárók igazi paradicsoma. Orosháza és környéke az egykori napsugaras házak birodalma, ma leginkább Gyopárosfürdőről és gyógyvizéről ismert. A Békési-háton elhelyezkedő területen négy országos jelentőségű védett terület is található. A megye délkeleti részén fekvő Maroshát kivételes szépségű pusztai tájadottságain kívül gyógyhatású termálvizei miatt kedvelt.
Békés megye nem csak természeti szépségeiről, gyógyvizeiről és gasztronómiájáról nevezetes. Mindenki hallott a kondorosi betyárok legendájáról, amelynek megszületését a 19. század közepére teszik. Ekkoriban előszeretettel látogatták a helyi csárdát a betyárok, akiknek a környék többször is egérutat biztosított az őket üldöző hatóságok elől. A kondorosi csárda leghíresebb vendége maga Rózsa Sándor volt, aki a század második felében többször is megfordult Kondoroson.
2010 óta Kondoros díszpolgára Oszter Sándor színművész, akiről köztudott, hogy éppen a nagyhírű betyár, Rózsa Sándor megformázása hozta el neki az országos hírnevet annak idején. A színész azóta a kondorosi Betyármúzeumnak adományozott négy olyan tárgyat, amelyeknek fontos szerepük volt a filmben. Ilyen volt a csikóbőrös kulacs, a szike, ami a derekát fogta össze a hosszú lovaglásoknál, az ősi magyar motívumokkal díszített rézveretes nyelű fokos és a bugylibicska, amely a legenda szerint valóban Rózsa Sándoré volt. Hogy miért döntött úgy, hogy a filmtörténeti szempontból és személyes kötődését tekintve egyaránt becses tárgyakat a kondorosi helytörténeti múzeumnak ajándékozza? 
„A filmben használt korabeli tárgyak valóban becsesek számomra, az otthonomban azonban csak kevesen láthatják azokat. A csárda épületében viszont nagyon sokan megnézhetik, éppen ezért döntöttem úgy, hogy mintegy örökségként Kondorosnak ajándékozom a betyárvilág tárgyi emlékeit” – nyilatkozta a művész.
Békés megye nevezetes kitűnő ételeiről és italairól, ezért nem véletlen, hogy minden évben tíz nagy gasztronómiai fesztivál várja az idelátogatókat. A Békéscsabai Jókai Színházban is játszó Oszter Sándor azt mondja: bár országosan is ismertek, azért szeretné felhívni mindenki figyelmét a Kondorosi Betyárnapokra, a Csabai Kolbászfesztiválra, a Gyomaendrődi Sajt- és Túrófesztiválra, a Szarvasi Szilvanapra, a Gyomaendrődi Halfőző Versenyre vagy a Csabai Sörfesztiválra és Csülökparádéra.
Megyék
Fiatal színművészünk, Nagy Ervin, az utóbbi években vált Borsod-Abaúj-Zemplén megye és azon belül is a Matyó föld szerelmesévé. Szerinte hazánk egyik legizgalmasab, legszebb vidéke ez a táj, amely már különleges, változatos domborzatával is meghódítja az ember szívét, hiszen itt nyúlik bele az Alföldbe az Északi-középhegység és a közé ékelődő medencesorok. A színművész ugyan főként a Matyóföldön tölti szabadidejét, ám úgy véli, mindenképpen érdemes felkeresni a megye főbb turisztikai látványosságait, egyebek mellett az Aggteleki Nemzeti Parkot a Világörökség részévé nyilvánított cseppkőbarlanggal, a festői Garadna-völgyet és a Hámori-tó körrnyékét, Lillafüredet, amely régóta kedvelt üdülőhely. A történelem iránt érdeklődőknek ajánlja, hogy mindenképpen keressék fel Diósgyőr, Sárospatak, Boldogkő és Szerencs várát, valamint a regéci, a dédesi és a gönci vár romjait.
Nagy Ervin úgy véli: "nem csak a szép táj vonzza ide messzeföldről a látogatókat, hiszen itt húzódik a Tokaji hegyvidék, a finom borok szerelmesinek paradicsoma, ahol a neves pincészetek és az eldugott kis borozók nedűiben sem csalódhat a szomjas utazó". 
A megye legfőbb nevezetessége a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyóhímzés. Ervin különösen az utóbbival került igencsak közeli kapcsolatba az utóbbi időben. Ő maga is azon  dolgozik,  hogy egyik legmagyarabb, legdíszesebb népi hímzésünk ismét visszakerülhessen a köztudatba. Párja, a Tardon élő tősgyökeres asszonyokkal közösen álmodtak e régi, csodaszép népi motívumokkal díszített, ám formájában nagyon is mai, trendi ruhadarabokat,  matyodesign.hu 
Ervin  úgy látja: "nemes ügyért érdemes, célunk, hogy ezt az értéket minél több embernek megmutassuk, és nem utolsó sorban az, hogy a számunkra oly csodálatos asszonyok újra munkához láthassanak, a munkanélküliségtől sújtott vidéken."
 
Látogassanak el Önök is Magyarország eme festői szépségű, ritka értékeket felmutató vidékére!


 

 

Matyódesign

Az egész azzal kezdődött, amikor Édesapánk 1978-ban életében először Tardra érkezett: „Voltam kilenc városon, faluban, de mikor a dzsip kirakott a tardi téesztanya előtt, s leereszkedtem a katlanba, először éreztem, mit bor a kancsóban, fecsketojás a fészekben, a folytonosságot..." (Váczi Tamás: A targyi helyzet)

Szüleink még abban az évben Budapestről Tardra költöztek. Így történt, hogy egyhetesek sem voltunk, amikor először megláttuk, hogyan kanyarog a matyó kötényen a bazsarózsa szára, és hogyan virít mellette a nefelejcs. Láttunk és tanultunk még ezer csodát: tiszta udvart, rendes házat, alacsonyan szálló fecskét és magasan ülő templomtornyot. És láttunk asszonyokat, akik most nektek hímzik a matyó mintákat. Díszítse ruhatáratokat épp annyira egy-egy darab, mint ahogy a mi életünket aranyozza be a matyóföldi Tard!

www.matyodesign.hu

Váczi Borbála
+36 20 453 11 37
bogyisz@matyodesign.hu

Váczi Rozi
+36 20 327 68 75
rozi@matyodesign.hu


Megyék
Hazánk délkeleti részén találjuk Csongrád megyét, amely Magyarország legalacsonyabban fekvő területe. Felszínét több víz tagolja; végigfolyik rajta a Tisza, a Maros és a Körös, de sok tó és csatorna is megtalálható erre.
Kiváló fekvésének és éghajlatának köszönhetően mezőgazdasága virágzik, a megyét emiatt az ország éléstárának is nevezik. Vöröshagymája, fűszerpaprikája, fokhagymája messzeföldön híres. Gasztronómiai rendezvényeik országosan ismertek, amelyeknek középpontjában gyakran az itt termő zöldségek, így a burgonya, sárgarépa, hagyma, paprika, spárga, paradicsom, valamint a gyümölcsök, mint például az őszibarack és a hagyományos magyar ételek, például a lepény, halászlé, lecsó, kakaspörkölt, tarhonya, rétes, kalács állnak.
Az alföldi táj jellegéből adódóan igazi tanyasi világ tárul fel az ide látogatók előtt, ha felkeresik az itteni falusi szálláshelyeket. Fehérfalú tanyák, körülöttük szőlő- és gyümölcsültetvényekkel, nyitott ablakú vendégházak nyíltszívű gazdákkal: ez az, ami az ideérkezőt elsőre megfogja. Akik hosszabban maradnak azokat pedig a kultúra, fesztiválok, falunapok, múzeumok és népművészeti alkotóműhelyek kápráztatják el.
Móra Ferenc szavaival élve Homokország fővárosában, Mórahalmon született egyik legnépszerűbb médiaszemélyiségünk, Ördög Nóra. Az alig hatezer fős kistelepülésről származó műsorvezető immár több mint tíz éve dolgozik a médiában. Még mindig nagyon fiatal, így lehet, hogy a közelmúltban elnyerte a Prima Primissima Alapítvány által a 30 év alatti tehetséges fiataloknak létrehozott Junior Prima Díjat. Ördög Nóráról közismert, hogy mennyire ragaszkodik a szülőföldjéhez: minden kezdeményezésben, rendezvényen részt vesz, amely Csongrádot népszerűsíti. A műsorvezető azt mondja: „a csongrádiak vendégszeretetére a legbüszkébb”. Ördög Nóra szerint Csongrád erőssége, hogy az idelátogatók  igen széles turisztikai palettáról választhatnak, ha kikapcsolódásra vágynak. Kulturális programok mellett az épített örökség megannyi szépsége, gyógyfürdők, tájházak, kézműves műhelyek várják a vendégeket.
Ördög Nóra szerint az aktív pihenés szerelmeseit is sok érdekes programot kínál a vidék. „Csongrád folyóvizei és tavai remek lehetőséget biztosítanak a fürdőzéshez, a vízi sportokhoz és a horgászathoz” – állítja a műsorvezető. „A kerékpárosok a homokos úton megtapasztalhatják, hogy milyen a magyar sivatagi terep, a lovasok megismerhetik az alföldi dűlőutak világát, míg a gyalogos túrázók ritka természeti értékekre lelhetnek e vidéken – ajánlja a kedvelt médiaszemélyiség”.
Megyék
Fejér megye a Közép–dunántúli Régió egyik megyéje, melyre nyugodtan mondhatjuk, hogy „Magyarország kicsiben”. Megtalálható itt a síkság és a folyópart, a hegység és a tó, van gyógyvizünk, kastélyunk és királyi városunk.
Rohanó életünk fáradalmainak kipihenéséhez tökéletes kikapcsolódást biztosítanak Fejér megye falvai. A vidéki környezetben aktív pihenést választók megismerkedhetnek a falusi élet szépségeivel, azok is, akik a Velencei-tó partján, a tó közepén csónakból horgászni szeretnének, de azok is, akik a Velencei-hegységben, a Vértesben, túrázás során egy baráti társasággal, illetve a családdal szeretnének eltölteni pár napot. A vadregényes Vértes és a Bakonyalja, arról is nevezetes, hogy sűrű erdői valaha jó búvóhelyet biztosítottak a szegénylegényeknek. A környék leghíresebb betyárjai Sobri Jóska és Savanyú Józsi voltak, kiknek életéről legendák maradtak fent.
A Mezőföldön (pl. Vajtán), vagy az Etyeki illetve a Móri Borvidéken (pl. Móron, Csókakőn, Csákberényben) megismerkedhetünk finom borainkkal, az érintetlen természettel, a csodálatos panorámával, a lovasturizmus paradicsomaival, s ma már a wellness turizmus adta felfrissüléssel is. Garantáltan kikapcsolódunk a mindennapok fáradalmaiból, a testet, lelket nyomasztó mindennapokból. A minden kényelmi igényt kielégítő falusi szállások lehetőséget nyújtanak a városi embereknek a vidék értékeinek felfedezésére, a falusi ízek kóstolására, a falun élő állatok megismerésére (állatsimogatás, etetés, gondozás akár gyermekek részére is).
Sokféle programmal várják a vidéken üdülőket a helyi rendezvények mellett: „panoráma lovaglással”, „szekérút-programmal”, szánkázással, disznótorral és wellness programokkal szinte a megye bármely szegletében.
Bátran állítható, hogy aki a megye falvait választja vakációja helyszínéül, nem fog csalódni: vendégszeretet, páratlan élmények várják a fáradt vendégeket, s közelebb kerülhetnek a természethez és önmagukhoz is.
Fejér megyét választotta otthonának és immár több éve él Sóskúton a népszerű művészházaspár, Brunner Márta és Ács Bálint. Márta és Bálint nagy szerelme a lovaglás és persze a lovak. Az állatkedvelő művészpár lovas oktatással, gyermektáboroztatással foglalkozik. Mint mondják, nagyon jól érzik magukat itt és mára teljesen beilleszkedtek Hercegkút életébe. Elárulják, egy álmuk van, amit minél előbb meg szeretnének valósítani: falusi turizmussal akarnak foglalkozni, igazi falusi vendéglátásban részesíteni a hozzájuk látogatókat.
Megyék
Látta már a „Folyók  városaként” ismert egykori római Arrabonát, azaz Győrt? Járt már a korábban Eszterházának is nevezett egykori hercegi rezidencián, Fertődön? Ismeri a „civitas fidelissima”, vagyis „leghűségesebb város” címet kiérdemlő hangulatos települést, Sopront?
Győr-Moson-Sopron az egyik leg sokszínűbb megyénk, amely három tájegység, a Dunántúli-középhegység, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál fekszik. Legismertebb műemlékeiről, történelmi és építészeti nevezetességeiről, vadregényes természeti és vízi világáról, fesztiváljairól, népi hagyományairól.
Legfőbb turisztikai vonzerejét számtalan értékes műemléke, Győr és Sopron történelmi hangulatú belvárosa, a kisvárosok és falvak barokk templomai, kastélyai, valamint a nagy hagyományú borkultúra jelenti. A megye legfontosabb természeti értékei közé tartozik a sajátos mikroklímájú Soproni-hegység a várossal, a Tómalom és a Fertő-tó, a Hanság és a Szigetköz. Különleges értéket képvisel a Fertő-táj és a Pannonhalmi Bencés Főapátság, amelyek a világörökségi listán is szerepelnek.
A térség messze földön híres szakácskultúrájáról és borvidékeiről, a Pannonhalmi illetve a Soproni borvidékről, amelyek egyre nagyobb szerepet kapnak a megye turizmusában. Az évente visszatérő kulturális rendezvények, borversenyek, szüreti mulatságok messzi földre elviszik hírét a vidéknek és finom borának.
A megye különleges értéke a Pannonhalmi Bencés Főapátság, amely a Szent Márton-hegyen található és 1996 decembere óta a világ kulturális és természeti örökségének része. A  turizmust kiemelt helyen kezelő apátság az egyházi tradíciók megőrzése mellett hagyományos termékeit újraélesztő  vállalkozásokat is indítottaz utóbbi években.  Ilyen például a belföldön és külföldön egyaránt  elismert Apátsági Pincészet vagy a gyógynövénytermesztés és feldolgozás, közte kiemelten a levendula, de a tavalyelőtt nyitott Viator Apátsági Étterem és Borbár is egyre nagyobb érdeklődésnek örvend.. „A monostor nemrégiben társult egy önkormányzattal és helyi vállalkozókkal ásványvíz termelésére és forgalmazására, . A  turizmus keretei között minél szélesebb réteggel szeretnénk megismertetni Pannonhalmát, amelynek neve egyet jelent a minőséggel, a tradícióval,  a nyitottsággal” – tette hozzá a főapát.
„Szállodát is építenénk, ha sikerül a forrásokat biztosítani” - sorolja Várszegi Asztrik főapát.  „Pannonhalma monostora - lehetőségei szerint - szívesen látja a zarándokokat, a csendre vágyókat, és azokat a turistákat is, akik a múlt tükrébe pillantva szeretnék jobban megérteni a jelent.”

 
Megyék
Ismerje meg az élő folklór, a gyógyító termálvizek, hagyományok és rendezvények hazáját, Hajdú-Bihart, amely a megye turizmus háromszögeként is emlegetett Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy mellett az utóbbi években egyre több új vonzó uticélt kínál minden korosztálynak.
A megye máig egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja Debrecen, amely hazánk egyik tudományos, kulturális központja és műhelye évszázadok óta. Debrecenben született és nőtt fel egyik legismertebb musicalszínésznők, Fésűs Nelly.
Fésűs Nelly azt mondja, szülőföldjének értékei a múltban gyökereznek, de ma is átszövik mindennapjait. Szerinte Hajdú-Bihart bejárni, egy időutazás, ahol a történelmi emlékeken keresztül megelevenedik a múlt. A színművész azt mondja: „szinte sehol nem maradt fent ilyen gazdag és ma is élő formában a népi kultúra, népművészet, mint errefelé”.
Fésűs Nelly szerint ennek titka, hogy itt még élnek az egykori kézműves hagyományokat őrző mesterek és tovább adják ezt a fiataloknak. Messze földön híres az ősi, sajátos égetési technikával készülő nádudvari fekete kerámia, a nemezelés, hajdúnánási szalmafonás, a debreceni, hajdúböszörményi ütőfás mézeskalács készítés, a hajdúböszörményi szíjgyártás, a sárréti kulacskészítés mestersége. 
A musical színésznő szerint, ha erre járunk, mindenképpen érdemes felkeresni egy működő kézműves műhelyt, ahol magunk is elsajátíthatjuk eleink mesterségeinek alapjait.
„Természetesen felsorolni sem lehet azokat a programokat, amelyek miatt érdemes hozzánk eljönni.” mondja Fésűs Nelly. „Ilyen Így például a debreceni virágkarnevál vagy a földesi vőfélytalálkozó, a hortobágyi Hídi Vásár vagy a nagyrábéi Sárrét Íze Fesztivál mind különleges élményt kínál, ahol kissé betekinthetünk a helyiek életébe is” – ajánlja a színművésznő.
Fésűs Nelly azt mondja: természetjáróknak feltétlenül ajánlja az értékes növény- és állatvilágáról nemzetközileg is ismert a Hortobágyi Nemzeti Parkot, amely hazánk első nemzeti parkja volt és mára a világörökség része.
Hajdú-Bihar megye tájjellegű ételei messze földön híresek, különösen a pusztai hagyományokat őrző szabad tűzön, bográcsban készített ételek. Ilyen például a hortobágyi pásztorok jellegzetes egytálétele a slambuc, a bográcsban főtt hajdúsági birkapörkölt és a gulyás is, amelyek utánozhatatlan ízét a rackajuh, szürkemarha, mangalica és a jellegzetes helyi fűszerezés, valamint a szabadtűzön történő főzés adja.
Igazi hajdúsági vendégszeretettel várják a pihenni vágyókat az itteni vendégházak. A vendégek kikapcsolódásáról színes kézműves- és hagyományőrző programok, valamint sportolási lehetőségek gondoskodnak, korosztálytól függetlenül. A hajdúsági falusi vendégházak sajátossága, hogy a porták körül a legtöbb helyen állatokkal is találkozunk. Az üdülés során így a falusi élet nyugalma mellett az állattartás mindennapi teendőivel is megismerkedhetnek, sőt a kecsketenyésztőknél akár frissen készült sajtot is kóstolhatnak kicsinyek és nagyok. Az aktív pihenésre vágyóknak örömhír, hogy az utóbbi években egyre több lovastanya várja a térségben az idelátogatókat.
Megyék
Heves megye az ország talán legváltozatosabb domborzatú vidéke.  Északi részét a Mátra és Bükk hegyidéke uralja, míg déli fele az Alföld síkságához tartozik. Bármelyik részét választja pihenése színhelyéül, örök emlék marad, legyen az akár egy természeti csodákban gazdag, romantikus Tisza-tavi túra, ahol horgászhat, egyéb vizisportoknak hódolhat, avagy akár egy gyalogtúra a Mátra és a Bükk vadregényes tájain.

"Heves megye tele van csodálatos történelmi örökségekkel, látnivalókkal, természeti szépségekkel – mondja Nádasy Erika színművésznő, aki Egerszalókon él. „Mártózzon meg termálforrásaink gyógyító vizében! Pihenjen meg kedves falvainkban, kóstolja meg tüzes borainkat, palóc ételeinket" - ajánlja a Príma-díjas színművésznő. Hogy ezt mennyire magénak érzi Nádasy Erika, arra mi sem jobb példa, mint hogy maga is vendégházat üzemeltet Egerszalókon. A Papsajt Vendégházban a művésznő főz vendégeire és csak olyankor bújik elő a színész belőle, amikor vendégei szórakoztatására színész-barátaival közös irodalmi-színházi estet ad.
Klausmann Viktor műsorvezető úgy ismeri  a megye délebbi részét mint a tenyerét.  Nem csoda, hiszen Hatvanban született és ma is Domonvölgyben él. Ezer szállal kötődik Heveshez. A műsorvezető szerint a Mátra és környéke bővelkedik különlegességekben, látnivalókban. „Itt emelkedik az ország legmagasabb pontja, az 1014 méter magas Kékestető, számtalan vár, várrom és kastély, természeti érték, különleges múzeum, tájház várja, hogy felfedezzék a kirándulók” - sorolja a Szerencsekerék házigazdája. Úgy véli, a Mátrában különösen kiemelkedik az egészségturizmus. Magyarország legnagyobb kiterjedésű erdeivel körülvéve, tengerszint felett 241 m magasságban találjuk a Parádfürdői Kórházat, de itt bújik meg a Mátrai gyógyintézet, a Fenyves Gyógyközpont, valamint a nagyhírű mátraderecskei Mofetta is.  “A Mátráról és Heves megyéről talán kevesebb embernek jut az eszébe, Palócföld. Pedig Észak-Magyarország palócok lakta területe a Cserháttól a Mátrán a Bükkig nyúlik. A ma is élő népművészetet Recsken, Mátraderecskén is megnézhetik a látogatók – ajánlja a műsorvezető.

Látogassanak el Heves megyébe és legyenek vendégeink egy „Vidéki Kalandra”!
Megyék
Az Alföld közepén fekvő Jász-Nagykun-Szolnok Megye messze-földön híres délibábos pusztáiról, kultúrájáról, természetes- és gyógyvizeiről. Átszeli Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza és mellékfolyói, a Hármas-Körös, a Zagyva, a Tarna, a Hortobágy, és a Berettyó, sokféle sportolási és kikapcsolódási lehetőséget nyújtva a turisták számára. A legtöbb vendéget mégis a Tisza-tó, a Hortobágyi Nemzeti Park és termálfürdői vonzzák ide.
 
A Tisza-tó igazi felüdülést nyújt a víz szerelmeseinek. Mesterségesen kialakított vízfelületével és szigeteivel az Alföld legnagyobb tava, amely kedvelt úti célja a horgászoknak és a vízisportok szerelmeseinek. A horgászatról sokunknak juthat eszébe a régi kedves rajzfilmsorozat. A nagy ho-ho-horgász és a horgásznak hangját kölcsönző színművészünk, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Balázs Péter. Az erős komikusi vénával megáldott művész életének immár öt esztendeje része Jász-Nagykun-Szolnok megye, hiszen azóta igazgatja a Szolnoki Szigligeti Színházat.
Balázs Péter ugyan kedves emlékei közé sorolja A nagy ho-ho-horgász szerepét, ám Jász-Nagykun-Szolnok megyét, mint mondja, nem csak horgászoknak ajánlja. „A vidék közismert termálvizéről, többek között Cserkeszőlőn, Berekfürdőn, Jászapátiban, Jászberényben, Szolnokon, Karcagon, Kisújszálláson, Mezőtúron, Tiszafüreden, Kunhegyesen és Túrkevén is találhatunk a gyógyvizekre épült kellemes fürdőket” – ajánlja a direktor. 
A színművész szerint érdemes kiemelni a megye természeti értékeit, kultúráját és a népművészeti alkotóműhelyeket, hiszen jelentős értéket képviselnek. A legnagyobb kiterjedésű védett területek a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz és a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak. „Felejthetetlen látnivaló a védettnek nyilvánított Tiszafüredi Madárrezervátum és a Tiszaigari Arborétum, valamint a Hortobágy-puszta is, amely egyben a Világörökség részét képező kultúrtáj” – sorolja a direktor.
Balázs Péter úgy véli, aki az itteni vidék igazi arcát akarja megismerni, falusi környezetben tegye, ahol felfedezheti a régi szokásokat és a csaknem feledésbe ment tájjellegű ételeket. Halban gazdag horgásztavak, jó vadászmezők, erőt próbáló lovas útvonalak, ügyességet és kitartást igénylő kerékpár utak, valamint népművészeti alkotóműhelyek várják az ide látogatókat - sorolja a művész, aki szerint Jász-Nagykunk-Szolnok Megye minden évszakban más más arcát mutatja az idelátogatónak, ezért érdemes többször is visszatérni ide. 
 
Megyék
Komárom-Esztergom az ország legkisebb, de legsűrűbben lakott megyéje, amely egyebek mellett különösen változatos domborzatáról híres. Területét tavak, folyók, sík mezők és erdők által borította lankák, sziklaszurdokok és gondozott szőlőhegyek tagolják. Valószínűleg a kiváló természeti viszonyoknak köszönhetően már háromszázötvenezer évvel ezelőtt is lakott volt, amelyről a Vértesszőlősön megtalált őskori lelet is tanúskodik. Ezt a vidéket Magyarország bölcsőjének is nevezik, hiszen éppen itt, Esztergomban alapított ezer éve államot Szent István. A festőien szép városban, amelyet a Dunakanyar gyöngyszemének is hívnak, találjuk a Szent István király által emelt várat, valamint a Bazilikát, amely az ország legnagyobb katolikus temploma, egyben a hazai katolikus egyház központja.
Tatán építették ki Magyarország első, ma is csodálatos angolparkját. Itt, Bábolnán született minden idők egyik legeredményesebb versenylova, Imperiál. Ha a kocsi szót halljuk nem mindenkinek jut eszébe Kocs, a Komárom-Esztergom megyei kis falu, amely pedig iparosai Hunyadi Mátyás idejében itt készítették el az első kocsi szekeret, amelyet a település neve után neveztek el kocsinak.
A szlovák-magyar határon fekvő, dunaparti Komáromban találjuk Európa egyik legnagyobb, 40 ezer négyzetkilométeren fekvő katonai létesítményét, a Monostori erődöt. A két folyó partján elterülő várrendszer százhatvan éve Európa egyik legmodernebb hadászati jelentőségű építménye volt. 

Komárom ma már nem csak a Monostori erődről nevezetes, hanem arról is, hogy 2006 óta itt működik a Pintér Tibor által alapított Komáromi Magyar Lovas Színház. Az előadások színhelye a komáromi lovarda épülete, ahol a nézők a lelátókról nézhetik meg az előadásokat. „A lovas színház az ember, a művészet és a ló elválaszthatatlan egységét hivatott kifejezni” – vallja Pintér Tibor. A társulat tagjai olyan művészekből állnak, mint Janza Kata, Feke Pál, Vadkerti Imre (Kormorán Együttes), Fehér Nóri (Kormorán Együttes), Papadimitriu Athina, Várfi Sándor, Kulcsár Lajos, Sipos Imre, Buch Tibor, Kalapács József, Hujber Ferenc. „Az elmúlt években e történelmi falak közé látogató vendégeknek olyan élményben lehetett része, mely Magyarországon egyedülálló” – állítja Pintér Tibor, aki nézőiknek is azt ajánlja mindig, hogy feltétlenül nézzék meg a megyét. „Ha Komárom-Esztergom megyébe látogatnak változatosság, nyugalom, barátság és vendégszeretet vár mindenkit!” – ajánlja a színművész.


Sziget Színház
A Sziget Színház társulata immár nyolcadik éve járja az országot darabjaival és mára már évi 150 tájelőadást játszik az ország számos művelődési házában és szabadtéri színpadán, az egészen kicsi helyszínektől olyan nagy színpadokig, mint a szombathelyi és soproni sportcsarnok, tihanyi és bánki szabadtéri színpad, a velencei és városmajori szabadtéri színpad, valamint a Margitszigeti Szabadtéri Színpad.
Előadásainak nagy előnye, hogy mind a díszlet, mind a hang- és fénytechnika jól mobilizálható, a darabok pedig kis helyigényűek. Ennek köszönhetően a feltételek adottak, hogy darabjait nemcsak az ország egész területén, hanem az országhatárokon túl is színpadra vigye.
Produkcióit a Sziget Színház fiatal társulata mellett olyan kiváló vendégművészek főszereplésével mutatja, mint Janza Kata, Várfi Sándor, Makrai Pál, Papadimitriu Athina, Beleznay Endre, Hujber Ferenc, Bot Gábor, Földes Tamás, Bródy Norbert, Vadkerti Imre, Kulcsár Lajos, Szegedi Csaba, Gerner Csaba, valamint maga a társulat igazgatója Pintér Tibor is.

 
Magyar Lovas Színház
A Magyar Lovas Színházat hat éve alapítottuk egy történelmi múltú fedeles lovardában, Komáromban. Európában egyedülálló színházi létesítményként működik, melyet a határon túlról is rendszeresen látogatnak a színház és lovak szerelmesei. A Lovas Színház főleg operetteket és musicaleket játszik, melyeket lovakra alkalmazva, fantasztikus látványelemekkel ad elő.
A színház igazgatói Pintér Tibor és Márkos Attila hisznek abban, hogy a világ legszebb állata a ló, a zene és a színház a Magyar Lovas Színházban egyesülve klasszikus értéket képvisel majd világszerte.

Megyék
Nógád megye Észak-Magyarország gyöngyszeme. Területét négy hegység övezi, keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki. A völgyekben megbúvó kis falvak, a természet közelsége és szépsége, a geológiai ritkaságok, hajdan az országot őrző végvárak, a népi építészet megmaradt nyomai, élő hagyományok, cifra viseletek, a terített asztalon finomságok várják az idelátogatót.
Nógrád egyik legkisebb települése, a festői cserháti dombokkal övezett kis falu, Bokor, amely annyira megragadta Dömsödi Gábort, az egykori a NévshowR műsorvezetőjét, hogy évekkel ezelőtt ideköltözött, sőt második ciklusát tölti, mint a település polgármestere. Bokor ma leginkább az itt található sajtüzemről és Traktormajális című rendezvényéről híres.
Dömsödi Gábor szerint Nógrád fő vonzerejét a természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos kulturális- és műemlék jelenti. A megye több mint 350 műemléki védettség alatt álló épülettel bír, amelyek között kastélyok és várak, templomok és kolostorok, tűztorony, börtön, bánya, harangtornyok, polgári és népi épületek, szobrok és feszületek egyaránt megtalálhatóak. „A hollókői ófalu az UNESCO Kulturális Világörökség listáján is szerepel, és kiemelkedő szerepet tölt be a palóc néphagyományok, szokások szinte teljes körű ápolásában” – mondja Dömsödi Gábor. „Nógrád változatos kínálatot nyújt a zöld- és a falusi turizmus szerelmeseinek,de sokan érkeznek ide országos hírű gasztronómiai és falusi turizmus rendezvényeikre, sőt a vadászatot kedvelőknek sem okoz csalódást. Ehhez jön még a csend, nyugalom, természetközelség és friss levegő, amit Nógrád és térsége minden évszakban kínál Önnek” – teszi hozzá a műsorvezető.  

2012 május 19-én nyolcadik alkalommal rendezik meg a Traktormajálist Bokor községben, az Axiál Kft. támogatásával. A cég a rendezőkkel együtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az ország legmeghatározóbb veterán mezőgazdasági gépekre épülő rendezvényét építsék fel. Lesz felvonulás, nosztalgia szántás, traktor ügyességi verseny, és egész nap veterán traktorok és stabilmotorok kiállítása. Gyermekek és felnőttek számára egyaránt szórakoztató esemény.

Megyék
Sinkó László kellemes orgánumát az egész ország ismeri.  Több tucatnyi színázi-, film- és televíziós szerep van a háta mögött, de legalább annyira ismert szinkronszerepei miatt is.  Ha azt mondom Anthony Hopkins, Jack Nicholson, Gene Hackman, Leslie Nielsen, Csehov Sirályának Trigorinja, Moliére Fösvényének Valérja, minden mozibajárónak, színházkedvelőnek Sinkó László jut eszébe.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes színművész, Budakalász díszpolgára, tősgyökeres budapesti, hiszen óbudai vendéglátós dinasztiába született. Bár élete során többfelé élt, dolgozott, de mégis Pest megye áll a legközelebb hozzá, ez az  élményekben gazdag vidék Magyarország közepén, mely körül öleli fővárosunkat, Budapestet. Szerinte ez a vidék Magyarország igazgyöngyből készült éke, amelynek különlegességét kivételes természeti adottságai adják, ahol hegyvidék, folyó, patakok, tavak, termálfürdők, alföld és tanyavilág egyaránt megtalálhatóak.  Egyedi természeti adottságai mellett  kulturális örökségét emeli ki a színművész, aki szívből ajánlja kedvenc vidéke szívet-lelket gyönyörködtető hagyományőrző rendezvényeit, színes programjait, gasztronómiai bemutatóit is.
Az sem véletlen, hogy annak idején elvállalta a Másfél millió lépés Magyarországon című dokumentum filmsorozat narrátori feladatát . 1979-ben a Rockenbauer Pál-vezette lelkes kis csapat elindult az országos Kék túrán, hogy feltérképezze Magyarországot teljes hosszában. A hónapokig tartó gyaloglás és forgatás alatt sok települést, számtalan tájat, szokást, érdekes embert mutattak meg azon céllal, hogy kedvet csináljanak a túrázáshoz, az ország megismeréséhez. A túrán részt vett maga a narrátor, Sinkó László is, aki úgy nyilatkozott az útközben megismert emberekről: "Mert ez is a túrázás, az országjárás örömei közé tartozik, frissen fejt tehéntej, barátságos, kedves, ismerős ismeretlen emberek."  Pest megyére különösen igaznak érzi ezt, hiszen a rendezett falvak, tiszta porták, vendégszerető, vidám emberek - akik legyenek magyarok, svábok, szlovákok, szerbek vagy bármilyen más nemzetiségűek - mindig szívesen látják az arrajárókat.
Megyék
Somogy megye Magyarország tájakban és természeti szépségekben talán egyik legváltozatosabb vidéke. Felszínét völgyek szabdalta szelíd lankák, tágas síkságok, erdőrengetegek tagolják, jelentős termálvízkészlettel rendelkezik, de fő vonzerejét Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, a Balaton, a táj legértékesebb természeti kincse jelenti.
Somogy megyével szinte összeforrt közismert színművésznőnk, Molnár Piroska neve. A nemzet színészének választott művész huszonöt esztendőn keresztül játszott a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Nemrégiben díjat alapított. Csiky Gergely Nagymama című darabjának főszerepére váratlan halála előtt még Schwajda György rendező kérte fel.
A Jászai- és Kossuth-díjas színművész az itt töltött idő miatt is nagyon kötődik a megyéhez. Azt mondja, kevés olyan vidéket tudna említeni, amely ennyi kinccsel, kulturális örökséggel rendelkezi, mint Somogy.
Talán ezért döntött úgy a megye, hogy 2004-ben megalapítja az „Örökségünk Somogyország Kincse” címet, amelyet a helyi épített és természetes környezeti, kulturális értékek, valamint különleges teljesítmények elismerésére hozott létre. A helyi kulturális örökségek között megtaláljuk egyebek mellett a petesmalmi vidraparkot, Somogyvámos Pusztatornyát, a balatonendrédi vert csipkét, a Kis-Balaton „fővárosának” katolikus templomában évről-évre látható vörsi betlehemet, amely Európa legnagyobb beltéri betleheme, a Kaszópuszta határában lévő 1942 óta védett Baláta tavat és élővilágát, valamint a babócsai basakertet és nárciszost, ahol évszázadok óta minden májusban virágpompába öltözik a Basakert. 
Somogy tradícióiról, és gazdag népművészetéről is nevezetes. Paraszti kultúrájának értékeit leginkább Szennán, a Koppány menti és Kapos-völgyi településeken, Buzsákon vagy a horvátok lakta Dráva menti Lakócsán és környékén őrizték meg. Buzsák neve régóta összeforrt a köztudatban a hímzéssel. Ha valaki betér e településre, ma is találkozhat tűforgató asszonyokkal.
A megye sok rendezvénnyel várja az idelátogatókat. Egyik leglátványosabb és leglátogatottabb eseménye a Kaposvári Tavaszi Fesztivál, a Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó, de eseménydús a Kaposvári Farsangi Napok keretében zajló, népi jelmezes karnevál, és a Csokonai Dorottya című vígeposzát felidéző Dorottya-bál. Sok érdeklődőt vonz évről évre a Különleges asztali örömök Somogyban rendezvénysorozata, amelyen Somogyország hagyományos népi ételeit, történelmi borvidékének és hegyközségeinek tájjellegű borait népszerűsíti. A megyében számos neves borászt, borászatot találunk, virágzik a borturizmus, amely köré nemzetközivé vált rendezvények sora szerveződik. A régi somogyiak életéhez hozzátartozott a fegyver és a ló, a régi hagyományokat a megye szerte található lovardák, lovas- és lovas íjász bemutatók, fogathajtó versenyek keretében elevenítik fel.
Somogy tüdeje a számos védett növényritkaságban, állatfajokban gazdag, dús lombozatú, tavasztól késő őszig üde zölden pompázó Zselic, amely gyalogos és kerékpáros turisták kedvelt kirándulóhelye. Az aktív pihenést kedvelőket a túrázás mellett lovaglás, horgászat, vadászat várja, sőt a Balaton partján és a völgyek zugaiban megbúvó falusi szálláshelyeken megszállva a vendégek bepillanthatnak és részt vehetnek a falusi élet teendőiben is. Fárasztóbb nap után, nyári estéken nyugodtan engedjenek a hűs borospincék csábításának a lellei Kis-hegyen, Bogláron vagy Szőlősgyörökben.
Megyék
A történelem kovácsolta eggyé Szabolcsból, Szatmárból, Beregből, Ung és Ugocsa pereméből legkeletibb megyénket, Szabolcs-Szatmár-Bereget.  A hatezer négyzetkilométernyi vidék arculatát a vizek, így elsősorban a kanyargó Tisza, valamint a Szamos, a Kraszna, a Túr határozza meg.  A folyók szépséges hívogató partszakaszokkal, kapásra váró halakkal, és kerékpártúrákra ideális gátakkal fogadják az ide érkezőket. A kerékpárosok mellett a kenusok, evezősök és jet-ski-sek is otthon érezhetik magukat errefelé.
Szabolcs-Szatmár-Bereg gyönyörű, vélik a helyiek és nem véletlenül: az Alföldön ezen a vidéken maradt meg a legtöbb természeti, tájképi és kultúrtörténeti érték. Érintetlen tájai, ligetei, csábító erdei, még iható folyói, őslápjai lenyűgözik, aki erre jár.

„E vidék mindig is sok ismert közéleti embert, művészt adott az országnak. Innen származott Bessenyei György, a híres testőríró, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula vagy Váci Mihály” – meséli Szabó Győző színművész, aki maga is e táj szülötte.
Ha gyermekkorának helyszínéről, a vidék látnivalóiról kérdezzük, a nyírbátori születésű aktor szinte megállíthatatlanul sorolja a szívének kedves nevezetességeket. Elárulja, hogy Nyírbátor mellett családi szálak fűzik Szatmárcsekéhez, ahol kedvenc helye a Szatmári Fogadó, Kölcsén a helyi cukrászda a szíve csücske, hiszen édesapja cukrász, csodálja a csarodai templomot, Tivadart, Gergelyugornyát. Gyermekkorában sokat úszott és csónakázott a megye keleti csücskében található Tiszakóród nevezetes Bukógátjánál.
Szabó Győző szerint, aki ma látogat haza vagy vendégként fordul meg itt, alig ismer rá a régi tájra. „A települések arculata mára teljesen megújult és az emberek is mások” – mondja a színművész. „Talán csak a természet szépsége nem változott és a helyiek szívóssága, akik minden korban és minden nehézség ellenére talpon tudtak maradni.” Ilyen „menekülő útvonal” a falusi turizmus, amely az utóbbi években virágzott fel errefelé. A helyiek jó szívvel fogadnak vendégeket portáikon, akiknek örömmel mutatják be szülőföldjük megannyi szépségét. Kultúrára fogékony emberként, művészként Szabó Győző nem felejti el megemlíteni a fesztiválokat, rendezvényeket, amelyekből a megye szinten részére és az év minden időszakára jut néhány. 
„Kedvencem a Szatmári Fesztivál, amelynek keretében a vendégek ismerkedhetnek a híres „nemtudom” szilva felhasználásával aszalva, lekvár-, illetve pálinkaként, a Penyige-i Nagyvásár, a Cinkefőző verseny vagy a Jeles Napok a Beregben, amely mind mind rengeteg látogatót vonzanak ide az év során.”
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!